Vadászat
Börtönbüntetésre ítélte a bíróság a debreceni orvvadászt
A Debreceni Járásbíróság 2021. április 28-án, előkészítő ülésen távmeghallgatás útján hirdetett ítéletet annak a vádlottnak az ügyében, aki légpuskájával több állatot is elejtett Debrecen külterületén.
A gyanúsítottat többszörös visszaesőként halmazati büntetésül 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte a Debreceni Járásbíróság (Kép: Pixabay)
Az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottat folytatólagosan elkövetett orvvadászat bűntettében, természetkárosítás bűntettében és folytatólagosan elkövetett lopás vétségében, ezért őt, mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A sértett vadásztársaság vonatkozásában a járásbíróság a polgári jogi igénynek helyt adott és kötelezte a vádlottat a kár megtérítésére.
A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2018 nyarától 2019 nyaráig több légfegyverrel is rendelkezett, amelyekkel a háza kertjéből több állatot is elejtett. A férfi ingatlana mögötti területek már külterületi részek, a tágabb környezet egy vadásztársasághoz tartozó terület.
A vádlott vadászatra való jogosultság nélkül ismeretlen légfegyverrel lelőtt és jogtalanul eltulajdonított egy fácánkakast, két fácán tyúkot, egy tőkés récét, két mezei nyulat. A férfi az állatok lelövésével és eltulajdonításával 100.000 forint kárt okozott a vadásztársaságnak.
Ezen felül a férfi légpuskájával több olyan állatot is elejtett, amelyek természetvédelmi szempontból védettek. A vádlott lelőtt két vetési varjút, amelyek természetvédelmi értéke egyedenként 50.000 forint, valamint levadászott egy nagy fakopáncsot, amelynek 25.000 forint a természetvédelmi értéke.
A döntést az ügyész tudomásul vette, azonban a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést, így az nem emelkedett jogerőre, az ügy a Debreceni Törvényszéken folytatódik.
Forrás: Magyarország Bíróságai
Vadászat
Magyarország csatlakozik az afrikai sertéspestis megállítása érdekében indított európai kampányhoz (#StopASF)
2023-ban is európai szintű kampánnyal támogatja az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelmet
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority – EFSA) 2023-ban is európai szintű kampánnyal támogatja az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelmet. Az immár negyedik éve tartó #StopASF (#StopAfricanSwineFever – Állítsuk meg az afrikai sertéspestist) kampány tizennyolc európai országban, köztük Magyarországon is felhívja a gazdák, vadászok és az állatorvosok figyelmét erre a rendkívül fertőző betegségre, arra ösztönözve az érdekelteket, hogy lépéseket tegyenek a betegség terjedésének megállítására.
„Az elmúlt évtizedben az afrikai sertéspestis drámai hatással volt az európai sertéstenyésztési ágazatra, a helyi és regionális gazdaságokra pedig a mai napig csapást mér. Bár a legfrissebb adatok biztató jeleket mutatnak arra vonatkozóan, hogy a vírus terjedésének megállítására tett erőfeszítések hatásosak, az európai kép korántsem mindenhol pozitív, és továbbra is ébernek kell maradnunk. A gazdáknak, vadászoknak és állatorvosoknak különösen fontos szerepük van a gyanús esetek jelentésében” – mondta Bernhard Url, az EFSA ügyvezető igazgatója.
A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)
A #StopASF kampány arra ösztönzi a kereskedelmi és háztáji gazdálkodókat, az állatorvosokat és a vadászokat, hogy “észleljék – előzzék meg – jelentsék” a sertések és vaddisznók ASP gyanús eseteit. Tizennyolc ország helyi hatóságaival partnerségben zajlik.
Az EFSA ma közzétett új jelentése szerint 2022-ben az ASP megjelenések száma a sertés- és vaddisznóállományokban jelentősen csökkent az előző évhez képest olyan országokban, mint Románia, Lengyelország és Bulgária. Az ASP azonban újra megjelent Görögországban és Csehországban, és továbbra is terjed az EU-val szomszédos országokban, például Szerbiában és Moldovában. Észak-Macedóniában 2022-ben jelentették be először. A magyarországi ASP-helyzetről a https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis oldalon olvashatnak naprakész tájékoztatást az érintettek és az érdeklődők.
Látogasson el az EFSA ASP-kampányának weboldalára, ahol további információkat, valamint adatlapokat, infografikákat, kész közösségi médiaposztokat és egyéb anyagokat talál.
Vadászat
Kitekintő: A sakál lehet az új házi kedvenc
Izraeli tudósok a domesztikáció jeleit figyelték meg az országban élő aranysakálok között.
Izraeli tudósok a domesztikáció jeleit figyelték meg az országban élő aranysakálok között, melyek nagy számban laknak emberi települések közelében, legyen szó a központtól távol eső falvakról vagy akár a Tel-Avivban fekvő Járkon parkról. A Golán-fennsík sakál-populációját figyelő szakemberek szerint elképzelhető, hogy a jövőben a háziállatok között tartjuk majd számon ezt a fajt – írja az Arutz7.
Fotó: Tankovics Zsolt – Agro Jager News
A kutatók szerint a háziasodás első jelei már megfigyelhetőek az aranysakálokon, s elképzelhető, hogy éppen azon a folyamaton mennek keresztül, melyet a farkasok tettek meg, amikor vadállatból az ember legjobb barátaivá váltak.
A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A tudóstársadalom eleinte gyanakvással fogadta a beszámolókat. A legtöbben úgy vélték, hogy a megfigyelt egyed valójában egy kutya-sakál hibrid, ám a genetikai vizsgálatok megállapították, hogy valódi, fajtiszta aranysakálról van szó. A domesztikáció egyik jele a szőrzet hosszának, színének és mintázatának megváltozása. A Jackie-nek elnevezett egyed szőre hosszabb volt a szokásosnál, fehér foltok borították, farkát pedig felemelve tartotta.
Fotó: Tankovics Zsolt – Agro Jager News
A sakálok száma egész Izraelben növekszik és hasonló körülmények veszik körül őket, mint a háziasodó farkasokat a termékeny félhold területén, mintegy tizenötezer évvel ezelőtt: a növekvő népesség településein egyre több szemétbe hajított élelmiszer válik elérhetővé, melyek az emberek közelébe vonzzák a kevésbé félénk egyedeket. A bőséges és könnyen megszerezhető táplálék következtében az állatok fokozatosan elvesztik a vadászathoz elengedhetetlen képességeiket, csökken az izomtömegük és az állkapcsuk mérete, nem lesz szükségük a terepszínű szőrzetre és növekszik a szőrzet színének változatossága.
Fotó: Tankovics Zsolt – Agro Jager News
Éppen ezeket a jellegzetességeket figyelték meg a Golán-fennsíkon is, több egyed esetében. A tudósok azt remélik, hogy több ezer év után talán ismét elindul egy állatfaj háziasodása, melyet élő adásban követhetnek figyelemmel. A megváltozott küllemű aranysakálok tanulmányozásához a kutatók a Golánon élő emberek segítségét is igénybe veszik, és azt kérik a lakosságtól, hogy dokumentálják a településük közelében feltűnő egyedeket.
Forrás: Zsidó.com
Vadászat
Vadászházi esték, vendég: Jung-Jenő – visszatekintő
2023. május 30-án 18 órai kezdettel szervezte meg az OMVK Baranya vármegyei Területi Szervezete a Vadászházi esték elnevezésű programsorozatának legutóbbi eseményét.
OMVK: Vadászházi esték Jung Jenő nyugalmazott fővadásszal, a „Nagybikákkal Sellyén” című könyv szerzőjével. 2023. május 30-án 18 órai kezdettel szervezte meg az OMVK Baranya vármegyei Területi Szervezete a Vadászházi esték elnevezésű programsorozatának legutóbbi eseményét. A beszélgetős est vendége a nemrégiben nyugdíjba vonult fővadász, hivatásos vadász, Jung Jenő volt.
Fotó: OMVK
A helyszín ezúttal a kamara frissen átadott előadóterme volt, melyet meg is töltöttek az érdeklődők. Jung Jenő nemcsak Baranyában, hanem országosan ismert és elismert szakember, hivatásos vadász életpályája során nemcsak a gondjaira bízott vadállomány, kiemelten a gímszarvas állomány kezelésében ért el komoly sikereket, hanem vérebvezetőként és a vadászkürtös hagyományok őrzőjeként is.
Fotó: OMVK
Könyvében 30 év vadászélményeit osztja meg olvasóival, de ezen az estén az Agyaki Gábor kamarai elnök – akivel több évtizedes vadászbarátság fűzi össze – olyan témákkal is készült, melyek segítettek még teljesebb képet alkotni a kiváló szakember életútjáról.
A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A közönség a kivetítőn látható, előre összeállított kulcsszavak közül választhatott, majd Agyaki Gábor ismertette a szavak mögött megbújó témát, kérdést, melyet Jung Jenő a maga nyugodt, őszinte, közvetlen és persze humort sem nélkülöző stílusában fejtett ki. Elbeszéléseiben, az adott témához illő hosszabb-rövidebb válaszaiban nemcsak a hivatásos vadász pályafutásának állomásait érintette, de a szakmáról, tervekről, családról és barátokról is megosztotta gondolatait a jelenlévőkkel.
Fotó: OMVK
Az esti beszélgetés 8 óra után véget ért, de ahogy arra Agyaki Gábor elköszönő szavaiban is felhívta a figyelmet, a Vadászházi esték folytatódnak.
Magyarország csatlakozik az afrikai sertéspestis megállítása érdekében indított európai kampányhoz (#StopASF)
Kitekintő: A sakál lehet az új házi kedvenc
Májusban csökkentek a nemzetközi élelmiszerárak
Vadászházi esték, vendég: Jung-Jenő – visszatekintő
Tovább kell erősíteni a magyar-francia kapcsolatokat
Több mint 171 milliárd forint értékben támogatnak új beruházásokat
Berki tücsökmadarak pirregnek a kis-sárréti ligetekben
Lezárt akta: orvvadászott
Közvetlenül beküldhetőek az adatok a Nemzeti Talajtani Adatbázisba
Az Európai Unió mutasson szolidaritást a kelet-európai gazdálkodókkal
A vetési varjak védettek, de jelentős károkat okoznak a gazdálkodóknak
Vadászati kultúra: Trófeaátadó a Körös Vadásztársaságnál – GALÉRIA
Hivatásos vadászt keresnek Hortobágyra, a Világörökség részére
Beszámoló a Baranya Vármegyei Vadásznapról
KITEKINTŐ: Lengyelország – Marcin Janik vérebes utánkeresése
220 éves a körösnagyharsányi református templom – exkluzív interjú Dr. Fekete Károly református püspökkel – GALÉRIA
Sakálokkal találkozott Retkes Tamás – lefotózta
„Tiszteld a törvényt, szeresd az állatot, becsüld meg vadásztársaidat.”
Természettakarítás a Vadászszövetség területén
