Keressen minket

Vadászat

Elfogadta a Szenátus a MATE Intézményfejlesztési Tervét

Közzétéve:

A Szenátus október 26-i rendkívüli ülésén egyhangúlag elfogadta a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 2021-2024 közötti időszakra szóló Intézményfejlesztési Tervét. A MATE Kelet-Közép-Európa vezető agrár-fókuszú egyetemévé kíván válni. Küldetésének tekinti, hogy innovációorientált oktatást és kutatást végezzen, gyakorlati hatással az életminőségre és az élő környezetre, a fenntartható, zöld jövőért.

A Szenátus október 26-i rendkívüli ülésén egyhangúlag elfogadta a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 2021-2024 közötti időszakra szóló Intézményfejlesztési Tervét (Kép: MATE)

A napirend tárgyalása előtt Dr. Gyuricza Csaba rektor átadta Dr. Szigeti Orsolya egyetemi docens részére a köztársasági elnök által korábban adományozott Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést, majd megbízólevelet adott át Czérna Gertrúdnak, a Kaposvári Campus hallgatójának, aki Hardi Barnabást követi a hallgatói szenátorok tisztségében. A Szenátus előző ülésén „örökös rector emeritus” címet adományozott Dr. Magda Sándor professzor részére, aki ez alkalommal vette át a cím viselésére jogosító oklevelet.

Dr. Gyuricza Csaba beszámolt a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumának október 21-i üléséről. A testület elfogadta az elkezdett gazdasági átvilágítás státusz jelentését, majd egyhangúlag jóváhagyta a Szervezeti és Működési Szabályzat továbbá a Kötelezettségvállalási Szabályzat egységes szerkezetbe foglalt módosításait.

Az SZMSZ módosítása kibővítette a stratégiai rektorhelyettes feladatkörét, létrehozta a portfólió kezelési rektori megbízotti pozíciót, módosította az egyetemi sportközpont feladatait, meghatározta a Tehetség Tanács és a virtuális képzési központok működését. A Gazdaságtudományi Intézet, valamint az Üzleti Szabályozás és Információmenedzsment Intézet átalakításából létrejött az Agrár- és Élelmiszergazdasági Intézet, a Fenntartható Fejlesztés és Gazdálkodás Intézet, az Idegen Nyelvi Intézet és az Üzleti Szabályozás és Információmenedzsment Intézet átalakításából létrejött a Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet.
Az ülésen bemutatkozott az Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, a Környezettudományi Intézet, a Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet, továbbá a Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet.

A kuratórium következő ülését december 2-án tartja.

Dr. Gyuricza Csaba arról is tájékoztatta a Szenátust, hogy október 13-án az ITM-ben Palkovics László miniszter és Csányi Sándor, a kuratórium elnöke aláírták az Egyetem finanszírozási megállapodását. Október 20-án a modellváltásról rendezett hallgatói fórumon vett részt Stumpf István kormánybiztos és az Egyetem rektora.

A napirendre térve Dr. Gyuricza Csaba előterjesztette a MATE Intézményfejlesztési Tervét, amit a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján kell elkészíteni legalább négyéves időszakra, évenkénti bontásban meghatározva a végrehajtás feladatait.

Ebben a dokumentumban kell meghatározni a fejlesztéssel, a fenntartó által a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon hasznosításával, megóvásával, elidegenítésével kapcsolatos elképzeléseket, a várható bevételeket és kiadásokat.

Az Egyetem a következő területeken fogalmazott meg ambiciózus célokat:

–    A MATE már középtávon Közép-Európa vezető agráregyetemévé kíván válni.
–    Az Egyetem kiemelkedő képzési programot nyújt, amely pozitív piaci, hallgatói és munkavállalói visszajelzésekben mérhető.
–    A MATE nemzetközileg elismert, a szektor fejlődését támogató kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet végez, jelentős pályázati aktivitással és kiemelkedő tudománymetriai eredményekkel.
–    Az Egyetem hozzájárul a vidéki tudásmegtartáshoz és a helyi társadalmi, kulturális és tudományos élet fejlesztéséhez; növelve a térségben elhelyezkedők arányát és erősítve a helyi együttműködéseket.
–    A MATE piaci szemlélettel, transzparensen és kiegyensúlyozottan gazdálkodik, hatékonyan működik. Szakítva a költségvetési szervi logikával, szigorú pénzügyi tervezés mellett korszerűsíti belső folyamatait.

A stratégiát úgy állították össze, hogy a MATE öt éven belül képes legyen kielégíteni a teljes hazai pályakezdő agrárszakember igényt.

Az oktatás fejlesztésében a legfontosabb feladat a képzési portfólió tartalmi, módszertani és hatékonysági fejlesztésének folytatása. A minőségi oktatást korszerű tantárgyak kialakításával, a piaci igényekre reflektáló szakstruktúrával és teljesítményalapú minőségmenedzsmenttel kell elérni.

A felsőoktatás-politika kiemelt célja a nemzetközi hallgatók arányának növelése. A MATE nemzetközi hallgatóinak aránya ma is átlag fölötti, de a következő öt évben elérheti a 20 százalékot.

Fejlesztendő területek a felnőttképzés és szaktanácsadás, a határon túli magyar nyelvű képzés.

Az Egyetem költségvetése – az ITM-mel kötött megállapodásnak köszönhetően – stabil, kiegyensúlyozott gazdálkodást tesz lehetővé, de a kutatási és fejlesztési területen ki kell használni az egyetem potenciális lehetőségeit a saját bevételtermelő képesség erősítése érdekében.

Dr. Gyuricza Csaba hangsúlyozta, hogy nem tűr halasztás az egyetemi életpályamodell kidolgozása és a versenyképes fizetés megteremtése az Intézményfejlesztési Tervet végrehajtó munkavállalói gárda stabilizálása érdekében. Mint mondta, a néhány héten belül megszülető bérrendezési javaslat olyan mértékű változtatásokat fog tartalmazni, amikre az elmúlt években nem volt példa. Első lépésben egy alapszintű, jelentős béremelést hajtanak végre, a másodikban a magasabb teljesítményre motiválják a munkatársakat.

Az Intézményfejlesztési Terv kiemelt területe a kapcsolatépítés a vállalati, az akadémiai és regionális partnerekkel. Az egyes jogelőd intézmények ezen a területen jelentős eredményeket értek el, ezért az Egyetem a működés racionalizálásával fenntartja, erősíti vidéki bázisait.

Az Egyetem akkor tudja teljesíteni céljait, hogy ha vonzóvá teszi képzéseit. Ezért kötött együttműködési megállapodást az agrárszakoktatási intézményekkel, amelyekkel az előző években gyakorlatilag megszűnt a kapcsolat. Jelenlegi hallgatóinknak kevesebb mint a 10 százaléka járt szakképzőbe, korábban az arányuk 40 százalék is volt. Nem kizárt, hogy maga az egyetem tartson fenn elit szakképző iskolát a hallgatói utánpótlás érdekében, említette az Egyetem rektora.

Fontos feladat az előbbre jutás a nemzetközi rangsorokban. Azt is látni kell azonban, hogy az Egyetem ma még csak méreteiben lett erősebb. Egyértelmű, világos paraméterek mentén lehet és kell előbbre jutni az említett sorrendekben.

Az alumni hálózat esetében nem annak a korszerűsítése a feladat, hanem a létrehozása. Az agrár-felsőoktatás nagy adóssága ez. A MATE egy átfogó és modern hálózatot alakít ki és működtet a jövőben.

Dr. Gyuricza Csaba kitért arra is, hogy az Egyetem bővíti a hallgatók számára ajánlott ösztöndíjak körét és fejleszti a közösségi szolgáltatásait is a sport és a kultúra területein.

A MATE jogelődjei nemcsak a finanszírozásban, hanem az infrastruktúra fejlesztésben is lemaradtak a felsőoktatás más szereplőitől. Az oktatás létesítmény és eszközparkjának teljes modernizálása is nagy feladata a következő éveknek. Ugyanez vonatkozik a gyakorlati képzés feltételeinek teljes korszerűsítésének területére.

Az Egyetem céljainak eléréséhez élvezi a kormányzat támogatását. Dr. Gyuricza Csaba együttműködést és partnerséget kért az Egyetem munkatársaitól ahhoz, hogy minden olyan feladatot el tudjanak végezni, amelyeket az elmúlt években, évtizedekben nem tudott megoldani az intézmény.

Dr. Kovács Melinda tudományos és minőségbiztosítási rektorhelyettes az előterjesztéshez elsőként hozzászólva összegezte az Intézményfejlesztési Terv készítésének folyamatát. Az általa vezetett egyetemi szintű stratégiai munkacsoport mellett az intézetek és a Campusok is készítették a saját terveiket. Az egyetemi stratégiai munkacsoport heti tematikus üléseken tárgyalta az anyagokat, meghatározta a terv pilléreit és fókuszterületeit. A munkában több száz ember vett részt.

Dr. Szabó István oktatási és nemzetközi rektorhelyettes kifejtette, hogy a szakstruktúra felülvizsgálatát tantárgyi szintig elvárja a fenntartó, a hallgatóság és a munkaerő-piac. Figyelembe kell venni azt hallgatói igényt is, hogy egy-egy szak hallgatói bármelyik campuson azonos oktatási körülményekkel találkozzanak. Az Egyetem egyre erősebbé teszi oktatási kapcsolatait a vállalatokkal. Már ebben a félévben is nagy számban oktatnak a MATE-n vállalati vezetők.

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes, aki a projekt irányító bizottságát fogja vezetni, rámutatott arra, hogy már az Intézményfejlesztési Terv is jelentős üzleti értéket képvisel. „Termékei” 2026-ban válhatnak kézzel foghatóvá. Az irányító bizottság tagjai Dr. Dragovácz Nikoletta koordinációs főigazgató, Dr. Kovács Melinda tudományos és minőségbiztosítási rektorhelyettes, Dr. Szabó István oktatási és nemzetközi rektorhelyettes, Ormándi Gabriella gazdasági főigazgató, Dr. Urbányi Béla, a Szent István Campus, és Vörös Péter, a Kaposvári Campus főigazgatója lesznek. A munkát úgy tervezik, hogy negyedévente és minden év végén előrehaladási jelentés készítenek a Szenátus és a Kuratórium számára.

Dr. Póti Péter egyetemi tanár a gyakorlati képzés feltételeivel kapcsolatban az infrastruktúra környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságának eltérő értelmezésére és követelményeire hívta fel a figyelmet. Támogatta a hallgatói utánpótlás minőségének emelését célzó törekvéseket is.

Dr. Szendrő Péter örökös rector emeritus elmondta, az előterjesztett Intézményfejlesztési Terv korszakváltást jelent, nagyon fontos, hogy megvalósuljon. Ez nemcsak a menedzsment dolga, hanem a 13 ezer hallgató és a több mint kétezer munkavállaló feladata is. Az Egyetem most olyan starthelyzetben van, ahol minden együtt van a sikeres jövőhöz. Ezt a történelmi lehetőséget nem szabad elszalasztani.

Dr. Bujdosó Zoltán egyetemi tanár, a Károly Róbert Campus főigazgatója kiemelte, hogy a terv számol a vidéki kampuszok fejlesztésével. Ez mindenképpen fontos szempont számukra, s bízik benne, hogy a fejlesztési célok megvalósulnak.

Dr. Lukács Gábor egyetemi docens az Egyetemen működő szakszervezetek nevében köszönte meg az elvégzett munkát és az érdekvédelem részéről felajánlotta segítségüket a különböző munkacsoportokban.

Dr. Magda Sándor örökös rector emeritus, a támogatást megköszönve arról szólt, hogy a középiskolákkal kialakított nagyon jó kapcsolatoknak köszönhetően vezetése alatt Gyöngyösnek soha nem volt hallgatói problémája. Azt is leszögezte, hogy a mai gazdák csak komoly tudással rendelkező partnerektől fogadják el a szaktanácsadást.

A Szenátus egyhangúlag fogadta el a beterjesztett Intézményfejlesztési Tervet.

A testület ugyancsak egyhangúlag fogadta el a második napirendi pontként tárgyalt egyetemi kitüntetési szabályzatot.

Forrás: MATE

Vadászat

Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész

Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész, aki 46 éven át dolgozott a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nél.

Published

on

🖤Elment egy erdész – Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész. 46 évig volt társaságunk munkatársa. Családjának köszönhetően gyermekkora szorosan összefonódott az erdővel. Már a legelső évektől magába szívta a természet iránti szeretetet, amely egész életét végig kísérte.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Szinte természetes volt, hogy tanulmányait a soproni erdészeti technikumban folytatja, hiszen a természet iránti szeretet és az erdőhöz való kötődése már gyermekként kijelölte életének irányát. 1977-ben – a technikum elvégzése után – pályafutását a szentgotthárdi „kis” erdészetnél kezdte, majd a kondorfai erdészkerületben beosztott erdészként a nagyobb fakitermelésekkel, faanyag szállításokkal járó feladatokat végezte. 1981 augusztusában bevonult, katonaságának ideje alatt átszervezték a vállalatot. A sok kis erdészetből 4 főmérnökség alakult. A Szentgotthárdi Főmérnökségen 5 pagonyt alakítottak ki. Leszerelése után a Farkasfai pagony kerületvezető erdészévé nevezték ki. Évente 20-25 ezer m3 vastagfa termelést vezényelt le, és emellett irányította az erdőművelési feladatokat.

Kiváló szervezőkészsége, pontos munkavégzése eredményeként 1989-ben a Szakonyfalui pagony vezető főerdészének nevezték ki. Tevékeny részt vállalt a vadgazdálkodásban és a vadásztatásban. Nagy gondot fordított a pagonyban a társaság lóállományára, munkaidőtől függetlenül intézte a szénabetakarítást, -betárolást.
Pagonyvezető főerdészként munkáját — a termeléstől a tisztításon és ápoláson át a vadászatokig — odaadással és szakértelemmel végezte. Történetei életre keltették a múltat, s öröm volt hallgatni őket: egyszerre tanítottak és felvidítottak mindenkit, aki mellette dolgozhatott.

Kollégái szerették és nagyra becsülték, mert mindig lehetett rá számítani – legyen szó munkáról, tanácsról vagy emberi szóról. A fiatalokat támogatta, bátorította, és örömmel adta át tudását. Élete munkája nemcsak az általa ápolt erdőkben él tovább, hanem azokban is, akik tőle tanulhattak…
Példaértékű tevékenységét erdészeti társaságunk 2023 decemberében Arany Erdészcsillag kitüntetéssel ismerte el. Hosszú, szakmai sikerekben gazdag pályafutását követően 2024 elején vonult nyugdíjba, pagonyvezető főerdészként. 2025. október 20-án tragikus hirtelenséggel ragadta el a halál. Az általa ültetett, nevelt, szeretett erdőket ma már felülről figyeli. Emlékét megőrizzük.

Isten veled Janibá…

Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Tovább olvasom

Vadászat

Dámbika trófeaszemle történelmi környezetben

A Vérteserdő Zrt. dámbika-trófeaszemlét szervezett.

Published

on

 Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!

A Vérteserdő Zrt. Síkvidéki Erdészeti Igazgatósága 2025. november 10-én rendezte meg a Császár-Kisbér vadászterület 2025/2026-os vadászati évben elejtett dámbikák trófeaszemléjét, egyúttal szakmai napot is tartva a Kisbéri Helytörténeti Múzeum, azaz a Kiskastély udvarán. A 19. század elején Batthyány Antal József által emelt épület az elmúlt években megújult. Eredetileg kertész-, majd ménesparancsnoki lakásként funkcionált, a második világháború után orvosok otthona lett, végül 2000 óta ad helyet a helytörténeti kiállításnak.

Fotó: Vérteserdő Zrt.

A találkozót a Vérteserdő Zrt. kürtegyüttese nyitotta meg. Ezt követően Laki Balázs erdészet igazgató ismertette a mintegy 4.200 hektáros vadászterület őszi adatait. Tájékoztatása szerint a barcogás október első napjaiban kezdődött és november első hetén zárult, a bikák jelentős részét éppen a fő barcogási időszakban, október 18. és 28. között ejtették el. A 34 terítékre hozott bika trófeája közül 3 bronz-, 9 ezüst- és 9 aranyérmes minősítést kapott, ami jól mutatja a helyi dámállomány minőségét. Az elejtett állatok kora 3 és 10 év között mozgott. A legnagyobb trófea tömegű bika 5,10 kg-ot nyomott, a legnagyobb nemzetközi bírálati pontszám: 200,95 CIC pont.

Fotó: Vérteserdő Zrt.

A szemlén a szomszédos, dámvaddal gazdálkodó vadászatra jogosultak is beszámoltak tapasztalataikról. Papp Sándor, a Feketevízi Vadásztársaság hivatásos vadásza kiemelte, hogy többek között az időjárási viszonyok is késleltették a barcogás kezdetét, területükön 23 bika esett el a párzás időszakában. Nagy Richárd a Bakony-Vad Vadásztársaság részéről 29 bikáról számolt be, míg Lődi Balázs a Hang-kút Vadásztársaságtól 23 bírált bika adatait ismertette, jelezve, hogy a zömében 8 év feletti egyedek közül 9 példánynál tapasztaltak agancs deformitást.

A vadászati hatóságot Molnár László, a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal Földművelésügyi Osztályának vezetője képviselte, aki a vármegyei dámgazdálkodási statisztikákat és a tájegységi előírásokat tekintette át. Beszámolt arról, hogy a vármegyében eddig 180 dámtrófeát bíráltak, melyek 48%-a érmes minősítést kapott. Az átlagos trófeasúly 2 és 3 kg között alakult, az átlagos életkor pedig 4-6 év volt. Kiemelte az agancstő megbetegedések arányának növekedését az elmúlt évekhez képest.

Fotó: Vérteserdő Zrt.

A szakmai program részeként Dr. Tari Tamás, a Soproni Egyetem docense bemutatta a fogcsiszolat vizsgálat alapjain nyugvó kormeghatározás elvét, folyamatát és az eredményeket. Az érdeklődőknek lehetőségük nyílt a fogcsiszolatok mikroszkópos vizsgálatára is. A 2024. évben elejtett dámbikák teljeskörűen átestek ezen a vizsgálaton, az eredményeket pedig összevetették a trófeabírálatok során kapott, valamint a hivatásos vadászok által az elejtést követően megállapított koradatokkal.

Fotó: Vérteserdő Zrt.

A 2024.évben elejtett 36 dámbika fogcsiszolatos korbecslése változó mértékű eltérést mutat a bikák egyéb módon becsült korához képest. A kor nagyobb pontossággal történő meghatározásához további vizsgálatok szükségesek. A rendezvény a trófeák közös szemlézésével, baráti beszélgetésekkel, majd a kürtösök szignáljával zárult. A kiállítást ezt követően a nagyközönség is megtekinthette.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Jelenleg 1636 farkas él Németországban

Published

on

 Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!

A legtöbb farkasterritórium Alsó-Szászországban található (63), ezt követi Brandenburg 60 territóriummal. Szászország 46-ot, Szász-Anhalt 38-at, Mecklenburg–Elő-Pomeránia pedig 34-et tart nyilván. A farkasok Németországban – a Saar-vidék kivételével – gyakorlatilag országszerte előfordulnak.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pirsch

Jelenleg összesen 1636 farkas él Németországban (2025. november 10-i állapot). Közülük 544 egyedet biztosan felnőttként azonosítottak. 62 állatról nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy felnőtt vagy már le nem vedlett, fiatal, subadult példány.

Emellett 769 kölyök (első éves farkas) és 183 egyéves példány (második éves korosztály) került kimutatásra. 34 egyednél nem lehetett eldönteni, hogy kölyök vagy egyéves, további 44 esetében pedig egyáltalán nem volt megállapítható a kor – áll a DBBW közleményében.

Csökkent az elhullott farkasok száma

A kimutatások szerint a 2024/2025-ös monitoringévben 163 elhullott farkast regisztráltak. Az előző évben még 193 példány pusztult el.

A leggyakoribb halálok továbbra is a közúti gázolás: 124 farkas így pusztult el.
16 farkast illegálisan öltek meg, míg az előző évben ez a szám 13 volt.

A Német Vadászszövetség szerint ennél jóval több farkas él az országban

A Német Vadászszövetség (DJV) a DBBW adataihoz képest lényegesen magasabb állományt feltételez.

„Németországban 2025 nyara óta legalább 2000 farkas él. Csak Brandenburgban több farkas él, mint egész Svédországban – pedig az tizenötször nagyobb területű” – közölte a DJV.

A szövetség üdvözli a farkas, vadászati jog alá sorolását:

„A DJV támogatja a farkas felvételét a vadászati jogszabályba. A koalíciós megállapodás gyors végrehajtása a DJV és az egész vidéki térség egyik legfontosabb elvárása. A jogalkotónak most arról kell gondoskodnia, hogy a farkas jövőbeni elejtése és szabályozása jogilag egyértelműen, a Szövetségi Vadászati Törvény alapján legyen biztosított. Minden más megoldás nem felel meg a vidéki közösségek helyzetének és elvárásainak” – tette hozzá a szövetség.

Forrás: Pirsch

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom