Keressen minket

Vadászat

Tudós vadászok, vadász tudósok

Halász Tibor, a Nyugat-Zselici vadászterület vadgazdálkodási ágazatvezetője a róka galandférge (Echinococcus multilocularis) témakörében végez tudományos kutatásokat.

Közzétéve:

Halász Tibor, a SEFAG Zrt. Zselici Erdészetének vadgazdálkodási ágazatvezetőjének a beszámolója:

Az erdő a kutatási lehetőségek kimeríthetetlen tárháza, folytonos tanulás erdésznek, vadásznak. Munkatársunk, Halász Tibor, a Nyugat-Zselici vadászterület vadgazdálkodási ágazatvezetője a róka galandférge (Echinococcus multilocularis) témakörében végez tudományos kutatásokat. A parazita rövid idő alatt endémiássá vált a zselici róka és sakál populációkban.

Fotó: SEFAG Zrt.

Milyen tényezők játszhatnak szerepet egy újonnan kialakult endémiás területen az E. multilocularis fertőzés fennmaradásában? Kollégánk most a legfrissebb eredményeket osztja meg az olvasókkal:

„A róka galandférge (E. multilocularis) az egyik legsúlyosabb mérsékelt övi zoonózis, a humán alveoláris echinococcosis (HAE) okozója, mely hazánkban endémiásnak tekinthető, megfelelő kezelés hiányában pedig végzetes lehet. A kórokozó kontinensünkön a ’80-as években csupán négy országban (Franciaország, Svájc, Ausztria, Németország) volt jelen, de napjainkban már 25 országból igazolt a jelenléte. A féreg elterjedésnek legfőbb oka a rókák sikeres veszettség elleni immunizálási programja, melynek következtében a ragadozó európai populációja robbanásszerűen megnőtt és ez egyben a parazita elterjedését is jelentette. Az utóbbi évtizedekben kontinensünkön egy hasonló jelenség zajlik, az aranysakál terjedése, ez pedig új problémákat vet fel, mivel a populáció egyedeivel együtt azok kórokozói is terjednek.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

A parazita (E. multilocularis) közvetett fejlődésű, köztigazdái a kisrágcsálók, Európában a biológiai ciklusában a végleges gazda szerepét dominánsan a vörös róka tölti be, az egyéb fajok, pl. az aranysakál szerepe kisebb.

Fotó: SEFAG Zrt.

Vizsgálatunkban arra igyekeztünk választ kapni, hogy egy újonnan kialakult endémiás területen milyen tényezők játszhatnak szerepet az E. multilocularis fertőzés fennmaradásában. Az eredményeink igazolták, hogy a parazita rövid idő alatt endémiássá vált a zselici róka és sakál populációkban. Kutatásunkat 2016 január és 2020 december között végeztük a SEFAG Zrt. Zselici Erdészetének területéről származó 143 róka és 80 sakál parazitológiai vizsgálatával.

A rókák esetében a vizsgált egyedek 8,4%-a volt fertőzött, átlagos 1050 féreg volt a rókákban, a sakálban pedig 35% és 1680 féreg. A sakálok fertőzöttsége magasabb volt, a faj 4,9-szer nagyobb eséllyel fertőződik és válik a parazita hordozójává, mint a róka. Azt feltételezzük, hogy ennek a populációik közti versengés az oka, a sakál nagyobb és erősebb, mint a róka, ami előny az erőforrásokért – pl. táplálékszerzés során a köztigazda kis rágcsálókért – történő versengéskor.

A vadászterület déli részén – a gyepekkel, füves mezsgyékkel tagolt mozaikos felszínstruktúrájú területeken, ahol nagy sűrűségben fordul elő a mezei pocok -, a ragadozók 6,75-ször nagyobb eséllyel fertőződnek, mint az északi részén, ahol a fertőződés esélye 0,11-szeres. Mindkét faj opportunista ragadozó, az élőhelyének megválasztásában és táplálkozásában is nagyon hasonlít egymásra, előnyben részesítik azokat a mozaikos élőhelyeket, ahol jelentős a füves területek aránya, a táplálékféleségeik közül az egyik legjelentősebb a pocokfélék, melyek legjellemzőbb köztigazdái az E. multilocularisnak.

Az aranysakál E. multilocularis fertőzöttsége tehát egyes élőhelyeken igen jelentős lehet, a faj vándorló egyedei pedig lehetőséget biztosítanak az echinococcosis terjedéséhez, az egyes élőhelyeken történő endémiák kialakulásához, mindezek következtében pedig a humán megbetegedések növekedéséhez is”.

IRODALOM:
Dezsényi B, et al. BMC Infect Dis, 2021, 21(1):168.
Oksanen A, et al. Parasit Vectors, 2016, 9(1):519.
Romig T, et al. Adv Parasitol, 2017, 95:213-314.
EFSA. EFSA J, 2019, 17(12):e05926.
Hegglin D, et al. Trends Parasitol, 2015, 31(5):167-173.
Spassov N, Acosta-Pankov I. Biodivers Data J, 2019, 7:e34825.
Gherman CM, Mihalca AD. Parasit Vectors, 2019, 10(1):419.
Balog T, et al. Parasitol Int, 2021, 80:102214.
Traschel D, et al. Parasitol, 2007, 134:911-920.
Reiczigel J, et al. Trends in Parasitol, 2019, 35(4):277-281.
Kulldorff M, et al. Stat Med, 2006, 25:3929-3943.
Lanszki J, Heltai M. Mammalia, 2010, 74(3):267-273.
Jacob J, et al. J Pest Sci, 2020, 93(2):703-709.
Tsunoda H, et al. Zool Ecol, 2018, 28(3):172-179.

 

Írta: Halász Tibor – SEFAG Zrt.

Vadászat

Itt a Vadászkamara négyéves feladatterve!

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Vadászkamara jelenlegi választási ciklusának stratégiai terveiről is egyeztetett a szervezet elnöksége a márciusi országos tisztújítást követő első ülésén. A tanácskozáson, amelyre a köztestület hatvani székhelyén, a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati Múzeumban került sor május 7-én, egyebek mellett a szervezet különböző projektjeinek finanszírozásáról, a megújult bizottságok és szakbizottságok tagjairól, feladatterveiről és a 2027-es Vadászkürt Európa-bajnokság magyarországi megrendezéséről is döntés született.

Fotó: OMVK

Az ülésen dr. Jámbor László elnök mindenekelőtt köszöntötte az új elnökségi ciklus első ülésén a testület tagjait. Leszögezte, hogy a vadászati érdekképviselet többévtizedes múltra tekint vissza, amely során a vadgazdálkodást, vadászatot és mindenekelőtt a vadászokat szolgáló érdekképviseleti tevékenységet helyezte az előtérbe. Ezt a munkát kívánja folytatni a Vadászkamara, amelynek során szép számmal sorakoztak kézzelfogható eredmények. Ezek közül is kiemelkedik a vadgazdálkodást segítő pályázati rendszer (korábban az Országos Vadgazdálkodási Alap, idéntől a Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer) és az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési program fenntartása. Ez utóbbihoz kapcsolódó hatalmas eredmény, hogy 2026-ban már minden vármegyében működni fog a programot szolgáló, megfelelő infrastruktúrával rendelkező ifjúsági központ a kamara égisze alatt.

Feladatterv 2026-2030

Az elnök emlékeztetett: a köztestület vezetése minden választás után az egész ciklusra szóló feladattervet határoz meg, így a jelenlegi, 2026-2030-as ciklusra szóló célkitűzéseket a legelsők között tárgyalja a testület. A listában szerepel egyebek mellett

  • az ifjúsági program frissítése, fejlesztése,
  • a hivatásos vadászi szakma jövőképének kialakítása és művelőinek segítése, megbecsültségük erősítése (érintve a szakképzést is),
  • külön figyelmet érdemel a sportvadászképzés újragondolásának előmozdítása,
  • nemkülönben hangsúlyos a vadászetikai előírások – a kamara Etikai Kódexének és Etikai Szabályzatának – aktualizálása,
  • külön pont a feladattervben a vaddal, illetve a vadállománnyal összefüggésben felmerülő társadalmi igények kezelése.

Mindezeken túl az elmúlt években is adott vagy elindított feladatok sem szorulhatnak háttérbe: ilyen a közreműködés az ágazatot érintő jogszabályváltozásokban, az aktív kapcsolattartás a társszervezetekkel, a kényelmi szolgáltatások fejlesztése és az adminisztrációcsökkentés, vagy éppen a szervezet munkáját, eredményeit és a vadgazdálkodás, vadászat jelentőségégét bemutató kommunikációs tevékenység fenntartása.

A feladatterv teljes egészében elérhető ide kattintva.

Az elnökség döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak idei felosztásról és a kapcsolódó, területi szervezetek által benyújtott pályázatok támogatásáról is. Így az ifjúságnevelési programhoz kapcsolódó kezdeményezésekre a központi költségvetésből országosan 166,4 millió forintot fordít az érdekképviselet, a hivatásos vadászok szakmai felkészültségét és munkafeltételeiket javító programokra 77,2 millió forintot. Országos programokra – köztük a szeptember 5-én, Fejér megyében, a Pákozdi Pagony Vadaspark és Arborétumban rendezendő Országos Vadásznapra, a Hivatásos Vadászok Országos Szakmai Versenyére és a CACT Vizsla Főversenyre – 34,5 millió forintot szán a kamara központja, szakmai kiadványokra – egy átfogó vadászati kinológiai kötetre és egy vadászati kiállításokat és emlékhelyeket bemutató könyvre – 15,5 milliót, kutatási programokra pedig 10 milliót.

A szervezet központja az Alapszabályban meghatározott bizottságokat is működtet. Ezek elnökeit és (néhány Alapszabályban rögzített esetben) tagjait a márciusi Küldöttközgyűlés választotta meg. Azonban a Jogi, a Vadászati Hagyományokat Ápoló és Kulturális, valamint a Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság tagjairól – az ő felkérésükről – az elnökség hoz döntést. Emellett szakbizottságokat is létrehozhat, illetve – a tagok újbóli felkérését követően – tarthat fenn az országos tisztújítás után. A jelenlegi ciklusban így Fegyverügyi és Vadászlövész, Kinológiai, Oktatási, valamint Természetvédelmi Szakbizottság segítheti az Elnökség munkáját, amely egyúttal a testületek feladat- és költségtervéről is szavazott. Dr. Jámbor László elnök hangsúlyozta: a korábbiaknál komolyabb szerepet szán ezen javaslattevő, véleményező és szaktanácsadó grémiumoknak a következő években. (A személyi összetételről honlapunkon olvashat.)

Az egyeztetésen döntés született arról is, hogy 2027 őszén hazánk rendezi meg a Vadászkürt Európa-bajnokságot. Erre kétévente kerül sor, és a jövő évi lesz az ötödik. Hazánk szerepvállalását – amelyet tavaly a Vadászati Kulturális Egyesület kezdeményezett – az is indokolttá teszi, hogy a Magyarországot képviselő Vadászkamara Kürtegyüttes eddig háromszor nyerte meg az EB-t. A grandiózus eseményhez, amely mintegy 400 ember részvételével zajlik, a Vadászkamara biztosíthatja a szervezési és infrastrukturális hátteret (a lebonyolítás művészi feladata a külföldi versenyirodára tartozik).

Az „Egyebek” napirendi pont keretében többen jelezték, hogy az idén indult új, az Országos Vadgazdálkodási Alapot váltó, immár vármegyei szinten bonyolított Vadgazdálkodási Pályázati Rendszerrel kapcsolatban igen pozitívak a visszajelzések a vadászatra jogosultak részéről. Ezzel együtt az első pályázati év zárultával a köztestület területi szervezeteinek okvetlenül egyeztetniük kell a tapasztalataikat, és szükség esetén finomhangolni a rendszert.

Forrás: OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Jól teljesítettek a VAV vizsgán a kutyák és vezetőik

A Veszprém vármegyei Vadászkamara utánkeresés VAV vizsgát tartott május 9-én Dabronyban.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Veszprém vármegyei Vadászkamara utánkeresés VAV vizsgát tartott május 9-én Dabronyban.

A csapafektetést kora reggel a vadászházhoz közeli erdőben a bírók végezték el, a mesterséges vércsapa kialakítása a VAV-szabályzatban előírtak szerint történt. A csapák egymástól több mint 100 méterre kerültek kialakításra azért, hogy ne befolyásolja a kutyák munkáját a szomszédos vércsapa.

Fotó: OMVK

A versenyzők a regisztráció és adategyeztetés után a vadászház udvarában kaptak eligazítást, majd pedig közösen kimentünk a dabronyi erdőbe, ahol a vizsga zajlott. Először a fegyelmi gyakorlatok következtek: láb mellett követés, elfektetés, viselkedés lövésre. Utána egyesével indultak a kutyák és vezetőik a sorszámuk szerinti vércsapán. Itt jelezni kellett a rálövés helyét, ezt követően indult a vezetékmunka. A vércsapán több helyen, mesterségesen alakítottak ki a bírók sebágyat, melyet a kutyának és vezetőjének jelezni kellett. A vezeték munkát nehezítették a vércsapán alkalmazott ,,törések”, ami azt jelentette, hogy az egyenes vonaltól eltérő szögben folytatódott a vércsapa, ezzel imitálva a sebzett vad viselkedését. A vizsgán több fajta képviseltette magát, volt tacskókopó, szálkásszőrű tacskó és véreb is. Természetesen mindegyik fajta egészen máshogy keresett, míg a tacskók vehemensebben, a tacskókopó és a véreb megfontoltabban végezte a munkáját. Érdekes volt látni mennyire más karakter volt minden kutya. A végeredmény viszont dicséretes volt, hiszen minden kutya megtalálta a ,,lőtt vadat” így felkerült a töret a kutya nyakörvére és a vezető kalapjára egyaránt.

Fotó: OMVK

A vizsga végén a bírók elvégezték a kiértékelést, megtörtént a pontok összesítése, melynek alapján valamennyi kutya eredményes utánkeresés VAV vizsgát tett. Maróti Béla vezetőbíró ismertette az elért pontszámokat és egyesével értékelte a kutyák és vezetőik munkáját. Ahol kellett, kritikát is megfogalmazott, de minden esetben segítő szándékkal, hogy a kutya munkáján a későbbiekben tovább lehessen javítani. Köszönjük a Marcal-Bitvaközi Vadásztársaságnak, Pap Gyula elnök úrnak, hogy biztosították a vizsga lebonyolításához a helyszínt. Köszönet Bedő Gábor fővadásznak a szervezésért, Maróti Béla és Varga Sándor VAV bíróknak a munkájáért, köszönet Szentesi Józsefnek a vizsga lebonyolításában vállalt szerepéért.

Forrás: Takács András titkár – OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Németország – Észak-Rajna–Vesztfália: az új ASP-fertőzések miatt kibővítették a korlátozási övezeteket Grissenbach térségében

Az afrikai sertéspestis (ASP) tovább terjed Dél-Észak-Rajna–Vesztfáliában.

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Az afrikai sertéspestis (ASP) tovább terjed Dél-Észak-Rajna–Vesztfáliában. Több új, vaddisznóknál kimutatott ASP-eset után az észak-rajna–vesztfáliai mezőgazdasági minisztérium elrendelte az I-es és II-es korlátozási zónák kiterjesztését a Siegen-Wittgenstein, Olpe és Hochsauerland járásokban.

Az újonnan azonosított afrikai sertéspestis-esetek miatt kibővítik a korlátozási övezeteket Észak-Rajna–Vesztfáliában. Fotó: Wild und Hund

Az intézkedés előzménye, hogy a május elsejei hosszú hétvégén Netphen-Grissenbach közelében egy elhullott vaddisznót találtak, amelynél pozitív lett az ASP-vizsgálat. A Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium most arról számolt be, hogy csütörtökön (május 7-én) további három elhullott vaddisznót is találtak Grissenbach térségében. Az arnsbergi Westfaleni Vegyi és Állategészségügyi Vizsgálóhivatal (CVUA) ezeknél a tetemeknél is megerősítette az afrikai sertéspestis jelenlétét.

Intenzív tetemkeresés Siegen-Wittgenstein térségében

A Grissenbach környéki területen jelenleg intenzív keresést folytatnak további elhullott vaddisznók után. A cél az, hogy a járvány további terjedését minél korábban megakadályozzák.

A hatóságok nyomatékosan kérik a kirándulókat, vadászokat és erdőlátogatókat, hogy a megtalált elhullott vaddisznókhoz semmiképpen ne nyúljanak hozzá, hanem haladéktalanul értesítsék az illetékes járási állategészségügyi hivatalt. Az állatok begyűjtését kizárólag speciálisan képzett szakemberek végezhetik.

Forrás: Wild und Hund

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom