Keressen minket

Vadászat

Tudós vadászok, vadász tudósok

Halász Tibor, a Nyugat-Zselici vadászterület vadgazdálkodási ágazatvezetője a róka galandférge (Echinococcus multilocularis) témakörében végez tudományos kutatásokat.

Közzétéve:

Halász Tibor, a SEFAG Zrt. Zselici Erdészetének vadgazdálkodási ágazatvezetőjének a beszámolója:

Az erdő a kutatási lehetőségek kimeríthetetlen tárháza, folytonos tanulás erdésznek, vadásznak. Munkatársunk, Halász Tibor, a Nyugat-Zselici vadászterület vadgazdálkodási ágazatvezetője a róka galandférge (Echinococcus multilocularis) témakörében végez tudományos kutatásokat. A parazita rövid idő alatt endémiássá vált a zselici róka és sakál populációkban.

Fotó: SEFAG Zrt.

Milyen tényezők játszhatnak szerepet egy újonnan kialakult endémiás területen az E. multilocularis fertőzés fennmaradásában? Kollégánk most a legfrissebb eredményeket osztja meg az olvasókkal:

„A róka galandférge (E. multilocularis) az egyik legsúlyosabb mérsékelt övi zoonózis, a humán alveoláris echinococcosis (HAE) okozója, mely hazánkban endémiásnak tekinthető, megfelelő kezelés hiányában pedig végzetes lehet. A kórokozó kontinensünkön a ’80-as években csupán négy országban (Franciaország, Svájc, Ausztria, Németország) volt jelen, de napjainkban már 25 országból igazolt a jelenléte. A féreg elterjedésnek legfőbb oka a rókák sikeres veszettség elleni immunizálási programja, melynek következtében a ragadozó európai populációja robbanásszerűen megnőtt és ez egyben a parazita elterjedését is jelentette. Az utóbbi évtizedekben kontinensünkön egy hasonló jelenség zajlik, az aranysakál terjedése, ez pedig új problémákat vet fel, mivel a populáció egyedeivel együtt azok kórokozói is terjednek.

Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!

A parazita (E. multilocularis) közvetett fejlődésű, köztigazdái a kisrágcsálók, Európában a biológiai ciklusában a végleges gazda szerepét dominánsan a vörös róka tölti be, az egyéb fajok, pl. az aranysakál szerepe kisebb.

Fotó: SEFAG Zrt.

Vizsgálatunkban arra igyekeztünk választ kapni, hogy egy újonnan kialakult endémiás területen milyen tényezők játszhatnak szerepet az E. multilocularis fertőzés fennmaradásában. Az eredményeink igazolták, hogy a parazita rövid idő alatt endémiássá vált a zselici róka és sakál populációkban. Kutatásunkat 2016 január és 2020 december között végeztük a SEFAG Zrt. Zselici Erdészetének területéről származó 143 róka és 80 sakál parazitológiai vizsgálatával.

A rókák esetében a vizsgált egyedek 8,4%-a volt fertőzött, átlagos 1050 féreg volt a rókákban, a sakálban pedig 35% és 1680 féreg. A sakálok fertőzöttsége magasabb volt, a faj 4,9-szer nagyobb eséllyel fertőződik és válik a parazita hordozójává, mint a róka. Azt feltételezzük, hogy ennek a populációik közti versengés az oka, a sakál nagyobb és erősebb, mint a róka, ami előny az erőforrásokért – pl. táplálékszerzés során a köztigazda kis rágcsálókért – történő versengéskor.

A vadászterület déli részén – a gyepekkel, füves mezsgyékkel tagolt mozaikos felszínstruktúrájú területeken, ahol nagy sűrűségben fordul elő a mezei pocok -, a ragadozók 6,75-ször nagyobb eséllyel fertőződnek, mint az északi részén, ahol a fertőződés esélye 0,11-szeres. Mindkét faj opportunista ragadozó, az élőhelyének megválasztásában és táplálkozásában is nagyon hasonlít egymásra, előnyben részesítik azokat a mozaikos élőhelyeket, ahol jelentős a füves területek aránya, a táplálékféleségeik közül az egyik legjelentősebb a pocokfélék, melyek legjellemzőbb köztigazdái az E. multilocularisnak.

Az aranysakál E. multilocularis fertőzöttsége tehát egyes élőhelyeken igen jelentős lehet, a faj vándorló egyedei pedig lehetőséget biztosítanak az echinococcosis terjedéséhez, az egyes élőhelyeken történő endémiák kialakulásához, mindezek következtében pedig a humán megbetegedések növekedéséhez is”.

IRODALOM:
Dezsényi B, et al. BMC Infect Dis, 2021, 21(1):168.
Oksanen A, et al. Parasit Vectors, 2016, 9(1):519.
Romig T, et al. Adv Parasitol, 2017, 95:213-314.
EFSA. EFSA J, 2019, 17(12):e05926.
Hegglin D, et al. Trends Parasitol, 2015, 31(5):167-173.
Spassov N, Acosta-Pankov I. Biodivers Data J, 2019, 7:e34825.
Gherman CM, Mihalca AD. Parasit Vectors, 2019, 10(1):419.
Balog T, et al. Parasitol Int, 2021, 80:102214.
Traschel D, et al. Parasitol, 2007, 134:911-920.
Reiczigel J, et al. Trends in Parasitol, 2019, 35(4):277-281.
Kulldorff M, et al. Stat Med, 2006, 25:3929-3943.
Lanszki J, Heltai M. Mammalia, 2010, 74(3):267-273.
Jacob J, et al. J Pest Sci, 2020, 93(2):703-709.
Tsunoda H, et al. Zool Ecol, 2018, 28(3):172-179.

 

Írta: Halász Tibor – SEFAG Zrt.

Mezőgazdaság

Újra megjelent a madárinfluenza Bács-Kiskun vármegyében

Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatták ki Kiskunfélegyházán

Published

on

Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki Bács-Kiskun vármegyében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az érintett állomány felszámolása befejeződött, a járványügyi nyomozás folyamatban van. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy az országban továbbra is jelen van a madárinfluenza vírusa, így nem lazulhat a járványügyi fegyelem.

Fotó: NÉBIH

A Bács-Kiskun vármegyei Kiskunfélegyháza településen található, 499 példányt számláló tömőlúd telepen a megemelkedett elhullás és az állatok bágyadtsága hívta fel az állattartó figyelmét a betegség gyanújára. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát igazolta az elhullott állatokból.
Az érintett állomány gyanú alapján megkezdett felszámolása mostanra befejeződött. A járványügyi szakemberek a gazdaság körül kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, és megállapították a 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet.

A Nébih ismételten felhívja az állattartók figyelmét, hogy a madárinfluenza továbbra is jelen van az országban, így azokon a területeken is újra megjelenhet, ahol korábban már sikerült felszámolni a betegséget. A járványügyi fegyelem éppen emiatt sehol sem lazulhat, a madárinfluenza baromfitelepre történő bejutásának kockázatát ugyanis kizárólag a biológiai biztonsági intézkedések szigorú és következetes betartásával lehet minimálisra csökkenteni.

A madárinfluenzával kapcsolatban minden további információ elérhető a Nébih portál tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Vadászat

Bikák és agancsok

Fokozott figyelem kíséri az erdőket és az erdőjárókat mostanság

Published

on

Fokozott figyelem kíséri az erdőket és az erdőjárókat mostanság. Elsősorban a malacozó kocák és az agancsukat ezekben a napokban elhullató szarvasbikák nyugalmát óvják a vadgazdák, a bűncselekmények megelőzése érdekében gyakran a rendőrséggel közösen. A Bácskai Napló munkatársai a modern technikával megerősített sükösdi akcióban is részt vettek.

Agancs a vállon Fotó: Kelemen Áron

Az állami erdőgazdaságok általában erdőlátogatási tilalmat rendelnek el ebben az időszakban, míg a vadásztársaságok fokozott terepi jelenléttel, hatósági és civil szervezetek segítségével igyekeznek rendet tartani. Február 7-én, pénteken reggel a Kékhegyi Vt. fácántelepénél Haris László elnök társaival köszöntötte és kínálta reggelivel a meghívottakat, így a rendőrség, a polgárőrség és a Baja Hangja médiacsoport munkatársait, valamint az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztály tájegységi fővadászait. A vadásztársaság kollektívája által készült szarvas szalámi kiváló minősítést kapott, ami alapjaiban határozta meg a nap menetét. Azt a menetet, ami konvojjá alakulva indult a 7802 hektárt meghaladó, különleges rendeltetésű területre. Gyorsan híre ment a faluban, hogy valami készül, s nemcsak a kétlábúak világában, hiszen a juhászkutyák is hangoskodva vették tudomásul a Makó Péter (a Kékhegyi Vt. Sükösd hivatásos vadásza) által vezetett kivonulást.

Fotó: Baja Hangja

A fő cél az agancsozók kiszűrése volt, ilyenkor ugyanis sokan érkeznek alantas célokkal: hajtják a bikákat annak érdekében, hogy mielőbb levessék az agancsot, amit a tilosban járó tolvajok összegyűjtenek, majd jó pénzért értékesítenek a feketepiacon, mondta el Kammermann Péter tájegységi fővadász (Illancs-bácskai Vadgazdálkodási Tájegység), aki arról is beszámolt, hogy minden évben rendeznek trófeaszemlét és hullott agancs szemlét a vadászatra jogosulttal közösen. – Előbbit a szarvasbőgési időszak végén, október elején, utóbbit pedig a tavaszi időszakban. Tavaly például több mint 10 jogosult 203 agancsszárat mutatott be a szakmai rendezvényen. Nagyon fontos esemény ez a gímgazdálkodás szempontjából, ugyanis a vadászatra jogosultak információkat kapnak a területen élő gímek koráról, állapotáról. Az elmúlt év például aszályos volt, ezért úgy véljük, az idei hullott agancsok könnyebbek lesznek – mondta el a tájegységi fővadász.

Az erdő fokozott vigyázását indokolja a vadmalacok születése is (a kirándulók ilyenkor akaratlanul is megijeszthetik és kizavarhatják vackaikból a nem régen született vadmalacokat, melyek így megfáznak és elhullanak), aminek ideje egybe esik a bikák agancshullatásával, ami jellemzően január végétől április elejéig tart. Az illegális agancsgyűjtés mindig is nagy problémát jelentett a vadgazdáknak. A lelkes gyűjtök, valamint az elszánt tolvajok ugyanis reggeltől estig járják az erdőt, zavarva a vadállományt. Utóbbiak sokszor brutális módszereket alkalmaznak, amelyek maradandó sérülést, sőt a bikák elhullását okozhatják. Előfordulhat, hogy egy bika menekülés közben fennakad a kerítésen, vagy egy nagyobb számú rudli kiszalad az országútra, ahol súlyos közlekedési balesetet okozhat. A tél végére legyengült vad gyakran a végkimerülésig menekül és elpusztul. Ráadásul a meggyengült állatok következő agancsfelrakása is gyengébb minőségű lehet.

Fotó: Baja Hangja

A vadgazdák minden fórumon igyekeznek felhívni a figyelmet, hogy a hullajtott agancs a vadgazdálkodásban fontos információforrás: segítségével pontosabb képet kaphatnak a megfigyelt bikák kondíciójáról, fő mozgási irányáról, életkoráról. Megvizsgálják az agancs vastagságát, az ágak számát, a súlyát, és akár éveken át nyomon követhetik egy-egy bika fejlődését, valamint az adott év időjárási és táplálkozási hatásait. Az utóbbi években egyre kifinomultabb technikával igyekeznek visszaszorítani az illegális agancsozást. Immár hőkamerával felszerelt drón is segíti a munkájukat, mutatta be profi módon dr. Bleier Norbert tájegységi fővadász. A drón az elhullott agancsok megkeresésében segít, illetve a tájegységi fővadászok és a vadásztársaságok emberei látják, van-e szokatlan mozgás a területen. – Azon túl, hogy a vadászatra jogosult tulajdonát képező hullott agancsot eltulajdonítják a területről – ami anyagi kár –, fontos információktól is megfosztják a vadgazdát. A szakmai munka nagyon fontos alapja, hogy a hullott agancsokat legálisan összegyűjtsék, megismerjék, így lehet felmérni a vadállomány állapotát. Jelentős kárt okoz a zavarás a gímszarvas mellett a malacokat vezető kocák életében is – hívta fel a figyelmet a drónos bemutatót is tartó tájegységi fővadász. A drónos felderítésbe a Bajai TV munkatársa, Lipták Péter is bekapcsolódott, s bár egy hollópár rögtön kiszúrta a két furán zümmögő repülő eszközt, kár nem esett, viszont remek felvételek készültek az erdő titkairól.

Fotó: Baja Hangja

A több mint 7000 hektáros területen gímszarvas, vaddisznó, őz, fácán, nyúl, róka és aranysakál is megtalálható, ezt már Makó Péter hivatásos vadásztól tudjuk. – A munkánkat rendőrök, valamint a helyi polgárőrök és mezőőrök is segítik. A vadászterületen a hullajtott agancsot kizárólag a vadászatra jogosult előzetes, írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni. Ami a méreteket illeti, találtunk 5 kiló feletti agancsszárat is. Legtöbbször a párja is megvan, de – főleg ha zavarják – csak pár kilométerrel arrébb és napokkal később rakja le a bika. Természetesen ebben az időszakban naponta kint vagyok a területen, a rendőrséggel pedig egyeztetünk, de heti rendszerességgel lesz közös ellenőrzési akció – válaszolta érdeklődésünkre a hivatásos vadász. A hullajtott agancs kilóját 5000-7000 forintért veszik át (feketén néha 10 ezerért is), de a gyűjtés mellett az illegális eladás is bűncselekménynek számít. Aki agancsot talál az erdőben, hagyja ott vagy adja le az illetékes erdészetnél.

Ami a pénteki akciót illeti, a drónos felderítés során számos remek bikát láthattunk, egyiket már félszárral. Csatárláncba fejlődve is bejártak egyes erdőrészeket a rendőrök a hivatásos vadásszal és a polgárőrséggel közösen, majd visszapattanva a járművekben egy gyanús autó nyomába eredtek, ám kiderült, nem járt tilosban a sofőr.

Géczy Zsolt

Hullajtott agancs az agancsot viselő vad – például gímszarvas, őz, dámvad – minden évben, egy adott időszakban elhullajtja ékes fejdíszét. Őzbakok esetén ez ősz végén, míg a gímszarvasnál és a dámvadnál tél végén, tavasz elején következik be.

Fotó: Baja Hangja

Ezek a képződmények rendkívül érdekesek és szépek. Szerencsések vagyunk, ha egy túra során találunk ilyet, és testközelből meg tudjuk szemlélni. Ám engedély nélkül tilos agancsot gyűjteni! A hullatott agancs – a pénzben kifejezett, vadgazdálkodási, illetve ennél is magasabb forgalmi értéke mellett – fontos információval bír a vadgazdálkodó számára az adott egyedre és az állományra vonatkozóan.

Forrás: Baja Hangja

Tovább olvasom

Vadászat

Véradás a borsodi Vadászkamarában

„Vadászjegyérvényesítés véradással”:

Published

on

„Vadászjegyérvényesítés véradással” programot hirdetett a Vadászkamara Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Területi Szervezete a miskolci székházában, a vármegyei Vadászok Házában.

Fotó: OMVK

A február 11-én lezajlott eseményen jónéhány vadásztársunk jelent meg, ezzel is segítve embertársainkat, hiszen a véradás az önzetlenség egyik legszebb formája, és az egyik legfontosabb életmentő jótékonysági tevékenység is egyben!

Nagyon köszönjük a megjelentek segítségét, szolidaritását, a vérkészítményre váró betegek nevében rendkívül hálásak vagyunk mindannyiuknak!

Forrás: OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom