Vadászat
Vadkármegelőzés Konyáron – GALÉRIÁVAL
Hajdú-Bihar megyében, Konyáron járunk a Kék-Kálló Vadásztársaság területén, ahol megközelítőleg 3800 hektáron gazdálkodnak a helyi vadgazdálkodók. Kulcsár Balázst, a társaság elnökét kérdeztük az apróvadas terület ez évi kihívásairól, ahol éves szinten megközelítőleg ezer mezei nyulat hasznosítanak.

A mezei nyúl kártételét megelőzik Konyáron. (Kép: Kulcsár Balázs – Agro Jager News)
Az előző években a környék napraforgó tábláiban komoly gondot okozott a mezei nyúl károsítása, amíg nem voltak bekerítve a mezőgazdasági táblák. Az éppen kicsírázott napraforgó közkedvelt csemegéje számos vadfajnak. A Dél-Alföldön az örvösgalamb, míg náluk a mezei nyúl okozhat problémákat. Az orosz-ukrán háború a hazai vadgazdálkodókat is súlyosan terheli. Ukrajnában, – a szakértők becslései alapján – a szántóföldek 20-30 % vetetlen maradt. Nagyon sok hónap telik el bizonytalanságban, ami az árakat felfelé tolja. Így van ez Magyarországon is. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke szerint a világpiacon 400 euró az új búza tonnánkénti előjegyzési ára, a kukoricáé 340 euró, a repcéért 800 eurót adnak.
Ezek az előjegyzési számok komoly fejtörést okoznak, mivel, ha a vadkár keletkezik, azt meg kell térítenie a területileg illetékes vadásztársaságnak.
Elkerülve minden kellemetlenséget, a konyári vadgazdálkodók „előremenekültek”. A területen megközelítőleg 20-30 hektárt művelnek vadföldként, ahol pillangósok mellett, másodvetésben, zabot, somkorót, facéliát, takarmánycirkot, olajretket, repcét, zöldborsót is megtermelnek.
A területükön évről évre megközelítőleg 250 hektár napraforgót is termelnek a helyi gazdák. Törekedve a legjobb kapcsolatra, folyamatos a kommunikáció a termelőkkel. Az idény elején mindenkivel egyeztetnek. A békés egymás mellett élés a közös cél. Bár ez sok esetben igen nehéz, de mindent megtesznek azért, hogy mindenki megelégedett legyen az adott körülményekkel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a helyi vadgazdák saját költségükön biztosítják a napraforgó táblák bekerítését, együttműködve a termelőkkel. Békés megyei dinnyésektől vettek át egy jó megoldást. Körbála hálóját húzzák ki, amit műanyagoszlopokhoz rögzítenek. Emellett két sor villanypásztor üzemel, melyhez napelemes adaptert biztosítanak, amihez szükséges egy akkumulátor is. A termelőket kérik meg arra, hogy az akkumulátor megvásárlásában segítsenek, ami az ő tulajdonukba marad a vadkár időszakának végeztével. A kerítés kihúzásakor napszámosokat fogadnak, illetve több esetben a termelők is bekapcsolódnak a munkába. A hálót le kell földelni a szélein. Az esetek többségében munka ezen részét a növénytermesztők végzik el. Azért, hogy minden teljesen világos és egyértelmű legyen, szerződést is kötnek egymással. Itt lépésről-lépésre minden feltételt ügyvéd közreműködésével rögzítenek: kinek, mi a feladata és a kötelessége. A villanypásztor használatához használati utasítást is biztosítanak, hogy a kezelése bárki számára egyértelmű legyen. Mivel külterületen a magántulajdon több esetben sérülékeny, megbeszélik azt is előre, hogy ki, mikor ellenőrzi a kerítést és az eszközöket. A páros, páratlan hetek egyértelmű feladatokat biztosítanak addig, amíg a napforgó ki nem nő a vad szájából…
A kerítés körüli gyomírtást a gazdák végzik el – a sikeres növénytermesztésben érdekelt mindenki. Ha be van kerítve a tábla, akkor a mezei nyúl kártétele azonnal kizárható. Problémát okozhat még az örvös galamb, illetve a hegyesfarú barkó is, ami előszeretettel rágja a csíranövényt, de ez utóbbi már nem vadgazdálkodási kérdés, hanem növényvédelmi.

A sikeres növénytermesztésben érdekelt mindenki. (Kép: Kulcsár Balázs – Agro Jager News)
Annak ellenére, hogy ez komoly költségbe kerül, és nagy munkaszervezést kíván, a kerítés megépítése a legracionálisabb választások egyike. Abban az esetben, ha nincs kerítés, előbb-utóbb elmérgesedhetne a helyzet a termelőkkel. Ez egy nagyon hosszú és költséges folyamat. A mostani gazdasági körülmények mellett, ilyen várható terményárakkal, egy társaság végét is jelentheti egy hatalmas összegű vadkár-kompenzáció. Vadkár esetében, ha jogi útra terelődik a konfliktus, Kónyáron tudják bizonyítani, hogy mindent megtettek a megelőzésért. Minden levelet tértivevényesen küldnek meg a partnereknek, amivel nyomon követhető a kommunikációjuk is.
A kerítés részei azonban a jövőben is felhasználhatóak. Viszont, a napszámosok bére és az eszközök tárolási költsége a konyári vadgazdálkodókat terheli. Ez anyagilag sokkal jobb megoldás, mint egy hosszú elhúzódó vita, sok külső szereplő bevonásával, akiket mind meg kell fizetni. Ha helyeznek ki kerítést, akkor a mezei nyúl által okozott kár megelőzhető.
A konyári megoldással, kiszámíthatóvá válik a tenyészév. Hajdú-Bihar megyében a Kék-Kálló Vadásztársaság vadkár megelőzésben úttörőnek számít. Kulcsár Balázs szerint, szemléletváltozásra van szükség. A mostani körülmények mellett a mezőgazdasági vadkár számos társaságot a szakadék szélére sodorhat, de nem szabad apróvadas területeken a mezei nyulat káros vadfajnak tekinteni. A nyúllal gazdálkodni kell, folyamatos ragadozógyérítés mellett lehet csak stabil az állománya. A termelők részéről sem szabad a vadgazdálkodókat kikiáltani bűnösnek. A kommunikációnak és az együttműködésre való törekvésnek kellene előtérbe kerülnie hazánkban – mondta lapunknak a szakember.
A vadgazdálkodók vállát számos felelősség terheli, de a növénytermesztők is sokat tehetnek a vadállomány védelme érdekében. A tavaszi kaszálások során számos apróvad, és őzgida is áldozatul eshet a kaszáknak. A szakmai szervezetek intézményi háttértudása sokat segíthetne a gazdálkodó egységek, szervezetek közötti kommunikációban és együttműködésben. Emellett azt is látni kell, hogy az aranysakál mellett, idő kérdése a nyestkutya megjelenése is, ami a skandináv példákat tekintve , várhatóan igen komoly problémák okozhat a következő években, évtizedekben – zárta beszámolóját Kulcsár Balázs, a Hajdú-Bihar megyei Kék-Kálló Vadásztársaság elnöke.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Képek forrása: Kulcsár Balázs, a Kék-Kálló Vadásztársaság elnöke
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu
Vadászat
Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Sakálok támadtak nyaralókra Izraelben: 11 ember sérült meg
Izraelinfo: Tizenegy embert, köztük három gyereket láttak el kórházban, miután sakálok támadtak nyaralókra a Kinneretnél, a Duga strand környékén péntek éjjel. A sérültek könnyebb harapásos és karmolásos sérüléseket szenvedtek, valamennyien megkapták a szükséges oltásokat, és többségüket hazaengedték. Egy beteget további megfigyelésre bent tartottak.

Fotó: Izraelinfo

Az Izraelinfo.com nonprofit, független, magyar nyelvű hírmagazin Izraelből. Eredeti híreket, kritikus elemzéseket és véleménycikkeket közöl.
A Magen David Adom mentőszolgálat hajnali 2:52-kor kapott bejelentést arról, hogy több embert valószínűleg sakálok haraptak meg a Kinneret partján. A mentők első ellátásban részesítették a sérülteket, majd többeket a porijai Északi Egészségügyi Központba szállítottak.
Az első vizsgálatok szerint a sakálok feltehetően élelem után kutatva jutottak be a sátorozók területére. A hatóságok szerint az állatok valószínűleg megérezték a sátrak környékén hozzáférhetően hagyott étel szagát, ezért közelítették meg az éjszakázókat. A pánikban több nyaraló megsérült, a helyszínre érkező parti felügyelők és rendőrök végül elűzték az állatokat a strand területéről.
Az egyik legsúlyosabbnak tűnő eset egy 12 éves kislányt érintett. Családja szerint a gyerek az éjszaka közepén arra ébredt, hogy egy állat van a sátorban. A sötétben először azt hitte, hogy a család kutyája, majd a sakál az arcán sebesítette meg. Nagymamája az izraeli médiának azt mondta: az egész családi nyaralás néhány perc alatt rémálommá vált. A kislányt ellátták, varratokat kapott, és veszettség elleni megelőző kezelést kezdtek nála.
A történtek után az Egészségügy Minisztérium és a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatósága arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a támadó állatok közül legalább egy veszettséggel fertőzött lehetett. A gyanús állatot a figyelmeztetés kiadásáig nem fogták be. A minisztérium közölte: aki vadállattal érintkezett, harapást vagy karmolást szenvedett, azonnal forduljon orvoshoz, mert a veszettség veszélyes és kezelés nélkül halálos betegség.
A hatóságok azt kérik a kirándulóktól és kempingezőktől, hogy ne etessenek vadállatokat, ne hagyjanak ételt vagy szemetet a természetben, még lezárt zacskóban sem, és az éjszakai táborhelyeken az élelmiszert lehetőleg zárt autóban tárolják. A háziállatok tulajdonosait arra is emlékeztették, hogy kutyáikat és macskáikat a törvény szerint be kell oltatni veszettség ellen.
Yossi Naba, a Kinneret Városok Szövetségének elnöke súlyosnak nevezte az esetet, és sürgős intézkedéseket kért a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatóságától, valamint az állategészségügyi szolgálatoktól. Szerinte a nyári szezonban éjszakai járőrökre van szükség a strandokon, hogy hasonló eset ne ismétlődhessen meg.
A Kinneret környéke nyáron Izrael egyik legnépszerűbb belföldi üdülőhelye, a hétvégi eset azonban elég kellemetlen emlékeztető arra, hogy a természetben a „csak egy szendvicset hagytunk kint” mondat néha egészen rossz véget ér.
Forrás: Frank Péter – Izraelinfo
Vadászat
29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn
2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak
2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak, amely immár közel három évtizede jelenti a vármegye vadászainak egyik legfontosabb lövészeti találkozóját. A korongvadász versenyre ezúttal 49 induló nevezett, akik egyéniben és csapatban is összemérhették felkészültségüket.

Fotó: Szegedi László – OMVK
A rendezvény ünnepélyes megnyitóján a Bakony Vadászkürt Egyesület tagjai a hagyományokhoz híven „Gyülekező” kürtszignállal köszöntötték a résztvevőket. Ezt követően Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke üdvözölte a megjelenteket. Köszöntőjében felidézte, hogy a mostani már a huszonkilencedik alkalommal megrendezett nagydíj, és örömmel állapította meg, hogy olyan vadásztársak is jelen voltak, akik az első versenyen is rajthoz álltak. Beszédében kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedek alatt természetes generációváltás zajlott le nemcsak a versenyzők, hanem a lőtér munkatársai között is. Elismerően szólt a létesítményben megvalósult fejlesztésekről, majd eredményes és sportszerű versenyzést kívánt valamennyi résztvevőnek.
A megnyitót követően a szervezők ismertették a technikai tudnivalókat, kiosztották a rajtszámokat, valamint külön hangsúlyt fektettek a biztonsági előírások betartására. A versenyzők ezt követően foglalták el helyüket a pályákon, ahol kezdetét vette a megmérettetés.

Fotó: Szegedi László – OMVK
A verseny során számos kiváló sorozat született. A jól sikerült találatokat gyakran taps és biztatás kísérte, de a koronglövészet természetéhez híven akadtak bosszantó hibák és kihagyott lehetőségek is. A sportszerű légkör azonban végig megmaradt, a résztvevők pedig ismét bizonyították, hogy a koronglövészet nem csupán verseny, hanem közösségi élmény is.
Eredmények
Férfi egyéni
- Siffer Géza – 47 találat
- Hüll László – 45 találat
- Kokojev Vitalij – 44+1 találat (szétlövés után)
Női egyéni
- Hettyei Emőke – 45 találat
- Hettyei Anita – 39 találat
- Hettyei Bianka – 29 találat
Csapatverseny
- Bakonyerdő Zrt. „A” csapata – 121 találat
- Tési Fennsík Vadásztársaság – 119 találat
- Noszlopi Vadásztársaság – 118 találat
Különdíj
Csobánc Vadásztársaság – 124 találat
Az eredményhirdetésen a legeredményesebb egyéni és csapatversenyzők vehették át díjaikat csatári Lászlótól, a lőtér tulajdonosától és Pap Gyula vadászkamarai elnöktől, majd kötetlen beszélgetés mellett zárult a nap. A résztvevők ellátásáról a hagyományoknak megfelelően a tavalyi év győztes csapata gondoskodott, míg az italokat a Veszprém Vármegyei Vadászkamara biztosította.

Fotó: Szegedi László – OMVK
A jó hangulatú rendezvény végén már a jövő évi jubileumi találkozó került szóba: a XXX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjon a vendéglátás feladata a különdíjas eredményt elérő Csobánc Vadásztársaságra vár majd.
A huszonkilencedik nagydíj ismét bebizonyította, hogy a lövészeti felkészültség fejlesztése, a biztonságos fegyverkezelés és a vadászközösség összetartozásának erősítése kéz a kézben jár. A résztvevők egyhangú véleménye szerint kiváló hangulatú, emlékezetes napot tölthettek együtt Balatonfűzfőn, amely méltó előfutára volt a jövő évi jubileumi, harmincadik versenynek.
Fotó: Szegedi László
Forrás: -PS- OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Hivatásos vadászok regionális válogató versenye
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először,
A Vas megyei Kemenesmagasiban rendezték Vas-Zala-Somogy hivatásos vadászainak válogató versenyét az idén először, regionális jelleggel. A verseny célja a három legjobb jáger kiválasztása egy nívós válogató keretében, ahol a megyék legjobbjai képviselik majd a Területi Szervezetüket júliusban, az országos megmérettetésen.

Fotó: OMVK
20 versenyző indult összesen a versenyszámokban, úgy, mint korong- és golyóslövészet, trófeabírálat, sebzési jelek vizsgálata, teszt és növényfelismerés.
A somogyi kamarai delegáció hat versenyzőből és a korábbi helyi versenyek bíráiból állt.
Versenyzőink közül Rózsa Martin, Boda Csaba és Beda János lettek az I-III. helyezettek, míg Rózsa Martin az összesített versenyben előkelő ezüstérmes helyet vívott ki, így ő képviseli Somogyot a főversenyen. Igazán jó hangulatú és színvonalas versenyt raktak össze a helyiek, külön köszönet Kenesei István titkár kollégának!
Jövőre Somogyon a sor a rendezést illetően, és bár magasra került a léc, szeretettel várjuk a vasi és zalai hivatásos vadászokat egy hasonlóan jól szervezett versenyen!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK




















































