Keressen minket

Vadászat

OMVK: Előtérbe kerülnek az ökonómiai kérdések

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Országos Magyar Vadászkamara: Az eddiginél hangsúlyosabb szerepe és feladatköre lesz a Vadászkamara Felügyelő Bizottságának és Pénzügyi-Gazdálkodási Bizottságának az új vadászkamarai választási ciklusban – hangzott el a két testület tanácskozásán. A bizottságok a feladatkörök kisebb-nagyobb átfedése miatt közös, a tavaszi tisztújítást követő alakuló ülést tartottak június 9-én, az érdekképviselet hatvani központjában.

Fotó: OMVK

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

Az eseményen részt vevő Bajdik Péter főtitkár – megköszönve a jelenlévőknek, hogy vállalták a bizottsági tagságot – több aktualitásról is szólt. Emlékeztetett, hogy a vadgazdálkodási ágazat komoly kihívások előtt áll, és az ökonómiai kérdések súlya előtérbe kerül a következő időszakban. Az egyébként is gondot jelentő vadkárt (amely újabban egyre nagyobb mértékben írható a mezei nyúl számlájára is) egyéb, külső tényezők is súlyosbítják: a háborús helyzet okozta globális problémák, az üzemanyagárak emelkedése, a terményárak és a munkaerő költségének emelkedése. Ebben a helyzetben a Vadászkamara lehetőségeihez mérten igyekszik támogatni a vadászatra jogosultakat és a hivatásos vadászokat. Idén az Országos Vadgazdálkodási Alap 500 millió forintos forrása mellett egy másik pályázati lehetőséget is biztosít: a Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Program keretében várhatóan 350 millió forinthoz juthatnak a vadásztársaságok, amelyből a vadőreik felszerelését korszerűsíthetik. Ez a projekt része a kiemelt vadászkamarai programoknak, amelyekre egyébként további 250 millió forintot szán a szervezet az elmúlt években megszokott módon. Összesen tehát közvetlen és közvetett módon 1,1 milliárd forint folyik vissza a Vadászkamarától az ágazatba. A két bizottságnak kiemelten fontos lesz a szerepe a következő években a programok lebonyolítása és ellenőrzése terén.

Majthényi László, a Pénzügyi-Gazdálkodási Bizottság elnöke szerint a főtitkár által vázoltaknál is több feladattal kell számolniuk. Ezek kapcsolódnak az Országos Vadgazdálkodási Alap pályázati kiírásához, ennek módosításához az ellenőrzési tapasztalatok alapján, illetve a Területi Szervezetek forrásainak felhasználásához. Mindez indokolja javaslatát, miszerint az általa vezetett testület a Felügyelő Bizottsággal közösen lássa el teendőit. A javaslatot a tagok támogatták.

Imre János, a Felügyelő Bizottság elnöke a 2022-2026-os vadászkamarai ciklus munkájáról szólva leszögezte: cél, hogy a Vadászkamara Központja és a megyei Területi Szervezetei a hatályos jogszabályoknak és belső szabályzatoknak megfelelően működjenek. Azonban ennek ellenőrzése – szükség esetén utóellenőrzése – segítő szándékú kell hogy legyen. A munkaterv az ellenőrzések célkitűzésein kívül időbeni ütemezést is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy melyik évben melyik megyei Területi Szervezet kerül sorra. Évenként ötöt ellenőriznek, így a ciklus végéig minden megye ellenőrzésére sor kerül. Imre János elmondta azt is, hogy az Állami Számvevőszék által tavaly végzett átvilágítás nem mutatott ki jelentős problémákat a Központ különböző szabályzataiban, csak apróbb pontatlanságokra hívták fel a figyelmet, amelyeket pótoltak is.

Újdonság, hogy a kiemelt kérdések kezelésére a két bizottság munkacsoportot is létrehozhat a jövőben. Ilyen munkacsoport alakul a különböző szabályzatok áttekintése, szükség esetén pedig aktualizálása érdekében. A munkában Kiss Erzsébet, a Vadászkamara Központjának gazdasági vezetője – a két bizottság titkára – is részt vesz. A gyors, operatív munka érdekében a határozathozatal mindkét testületnél személyes jelenlét nélkül – elektronikus úton – is történhet a jövőben.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Vadászat

Március 30-tól indul a tavaszi rókavakcinázás

Print Friendly, PDF & Email

Három nap múlva elindítják a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázását

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása 2024. március 30-án kezdődik Magyarország déli és keleti vármegyéiben. Az immunizálással párhuzamosan ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett térségekben.

Fotó: NÉBIH

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a megelőző intézkedések betartása össztársadalmi érdek, a veszettség gyanújának jelentése pedig jogszabályi kötelezettség.

Az immunizálás során a vakcinatartalmú csalétkeket kisrepülőgépek segítségével juttatják ki az érintett területekre. A művelet a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is elérhető.

Tervezett immunizálási útvonalak 2024 tavaszán

Ábra: NÉBIH

A veszettség fő terjesztője a vörös róka, melynek hazai állománya nagyságrendileg hatvanezer egyed. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott.

A betegség a keleti szomszédainknál, Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, ezenfelül az utóbbi időszakban Szlovákia keleti régiójában is több helyen megjelent. 2022-ben Magyarországon szintén megváltozott a veszettséghelyzet, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben ezidáig 12 veszettségesetet állapítottak meg a szakemberek. 2022. szeptemberétől Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, de az ország többi része továbbra is mentes maradt.

A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. Jelenleg az Ukrajnához közeli területeken a szokásosnál nagyobb a járványügyi kockázat, mivel a háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok nem tudták végrehajtani a rókák vakcinázási programját.

A fentebb felsoroltak alapján kulcsfontosságú a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása, úgymint a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Fontos tudni, hogy a betegség gyanújának jelzését jogszabály is előírja. Az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről.

A téma iránt érdeklődők a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapján többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és a megelőzéséről is részletes tájékoztatást olvashatnak.

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom

Vadászat

Újabb eredményes dúvadhét Dél-Hevesben

Print Friendly, PDF & Email

Újabb eredményes dúvadgyérítési hét zajlott le Dél-Hevesben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Újabb eredményes dúvadgyérítési hét zajlott le Dél-Hevesben 2024. március 11. hetében. Azt követően, hogy a Heves Megyei Vadásztársaságok Szövetsége által meghirdetett dúvadgyérítési hét zárásakor kiváló teríték mellett tehették tiszteletüket a résztvevők, a Pélyi Tiszatáj Vadásztársaság a tavalyi kezdeményezést folytatva 2024 márciusában is meghirdette a helyi szintű dúvadgyérítési hetet a saját, valamint a vele közvetlenül határos Duna-Tisza közi vadgazdálkodók részére.

Fotó: OMVK

Az esemény Lázár Viktor hivatásos vadász kezdeményezésére és szervezésében valósult meg. A mögöttes elgondolás elsősorban az volt, hogy bár a 2023-as év – különösen 2022-höz viszonyított – kedvező időjárásának köszönhetően a téli társasvadászatok számos területen régen látott jó eredményeket hoztak, az apróvad védelme nem vált kevésbé fontossá. Mivel a jelenlegi törzsállományok jó alapot adhatnak a következő évek gazdálkodásához, most igazán fontos, hogy a vadászatra jogosultak a tőlük telhető mértékben megadják a lehetőséget a további gyarapodásra, aminek elengedhetetlen része a dúvadgyérítés.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A 2024. 03. 17-én, Tarnaszentmiklós közelében megtartott záró rendezvényen képviseltette magát a házigazda mellett a Forrás Vt. (Heves), a Tiszanánai Természetbarátok Környezet- és Vadgazdálkodási Egyesülete, az Alba Vt. (Kisköre), a Wild-Farm Vt. (Tiszasüly), továbbá az Ördöghát Vt. és a Széchenyi Zsigmond Vt. (Jászkisér), amely vadászatra jogosultak a 309. sz. Jászsági, a 310. sz. Dél-hevesi, valamint a 311. sz. Tisza-tavi vadgazdálkodási tájegységekbe tartoznak.

Fotó: OMVK

A résztvevők éltek a Heves vármegyei vadászati hatóság által az apróvad szaporodási időszakára tekintettel kiadott, vadászati idényen kívüli elejtésre vonatkozó engedéllyel, így a terítéken 4 aranysakál és 38 róka mellett 18 borz, 9 dolmányos varjú, valamint 4 szarka is feküdt. Bár a cél hangsúlyozottan nem a versengés, hanem az apróvad érdekében végzett (de természetesen a védett fajok számára is hasznos) közös munka volt, a tavalyi eredményt minden faj tekintetében sikerült felülmúlni.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

A gyérítésben néhány vadásztársasági tag mellett szinte kizárólag az érintett vadásztársaságok hivatásos vadászai vettek részt, munkájukat elismerés illeti!

Fotó: OMVK

A teríték melletti tiszteletadást követően a jelenlévők közös vacsorával zárták az eredményes hetet, mely során jó alkalom nyílt a szakmai kapcsolatok, vadászbarátságok ápolására is.

Forrás: Dr. Kovács Imre tájegységi fővadász, Dél-hevesi tájegység Agrárminisztérium, Vadgazdálkodási Főosztály – OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

Megjelentek az első új erdészeti pályázati felhívások

Print Friendly, PDF & Email

Megjelentek az első erdészeti vidékfejlesztési pályázati felhívások

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Megjelentek az első erdészeti vidékfejlesztési pályázati felhívások a 2027-ig tartó KAP Stratégia Terv keretei között, így a Natura 2000 területen folytatott erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó kompenzációs kifizetését lehetővé tévő és az erdőkárok helyreállítását támogató felhívás. Mindkét egységköltség alapú támogatás igénybe vétele érdekében először a 2024. évi egységes kérelem keretében nyújthatók be támogatási, egyben kifizetési kérelmek – jelentette be Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kormányzat elkötelezett abban, hogy több és jobb minőségű erdő legyen Magyarországon, amelyeket versenyképes vállalkozások kezelnek. Éppen ezért a Közös Agrárpolitika keretében a korábbi költségvetési időszaknál háromszor nagyobb, összesen 310 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a magyar erdők fejlesztésére. Az agrártárca erdők iránti kiemelt figyelmét mutatja, hogy az erdészeti pályázati felhívások megjelenése az elsők között indult. Így már elérhető a Natura 2000 területek támogatásával és az erdőkárok helyreállításával kapcsolatos felhívás – tájékoztatott az államtitkár.

A 60,6 milliárd forint keretösszegű, „Erdő területeknek nyújtott Natura 2000 kompenzációs kifizetések” elnevezésű (KAP-RD34-1-24 kódszámú) felhívás a Natura 2000 területen folytatott erdőgazdálkodási tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások betartásával járó többletköltség, valamint bevételkiesés kompenzációját jelenti az erdőgazdálkodók számára. A 2030-ig szóló Nemzeti Erdőstratégia rögzíti, hogy az erdők hármas funkciója közül a természetvédelmi szempontok érvényesülése és érvényesítése is fontos társadalmi érdek. A Natura 2000 erdőterületek állapotának megőrzése, megfelelő kezelésük biztosítása és lehetőség szerinti javítása ennek megfelelően alapvető erdészeti cél. Jelentőségét mutatja, hogy a Natura 2000 hálózatba 773 ezer hektár erdő tartozik, ezekből 594 ezer hektár állami erdő, 179 ezer hektár pedig magánerdő – hangsúlyozta Zambó Péter.

A felhívás keretében a minimális támogatható erdőterület mérete 1 hektár és csak teljes erdőrészlet támogatható azzal, hogy a 0,25 hektár nagyságot el nem érő erdőrészletre nem vehető igénybe támogatás. A támogatás mértéke faállomány típus csoportok, illetve korcsoportok szerint változik és a pályázati felhívásban megtekinthető. Bizonyos faállomány típusok esetében, amennyiben az igényelt támogatás meghaladja a 200 euró/ha/év összeget, és a kérelem olyan erdőrészlethez kapcsolódik, amelyre az elmúlt 5 naptári évben már vettek igénybe Natura 2000 erdő kompenzációs támogatást, a támogató döntések meghozatala érdekében az Agrárminisztérium egy uniós notifikációs folyamat keretében megkérte az Európai Bizottság jóváhagyását.

Zambó Péter kiemelte, hogy a 10 milliárd forint keretösszegű, „Az erdőpotenciál abiotikus vagy biotikus károkozást követő helyreállítása” elnevezésű (KAP – RD41-2-24 kódszámú) felhívás abból indul ki, hogy a gyors ütemben változó klimatikus adottságok és az ezzel összefüggő környezeti hatások miatt az erdőállományok komoly kihívásokkal néznek szembe. A felhívás alapvető célja, hogy a fokozódó és egyre szélsőségesebbé váló abiotikus környezeti károsító körülmények és események – például vízhiány és aszály következtében kialakuló erdő- és vegetációtüzek, fagykárok és viharkárok -, továbbá a biotikus kórokozók és károkozók elterjedésének hatására bekövetkező erdőkárok helyreállításának támogatásával ellentételezze az erdőgazdálkodók többletköltségeit. A kiírás keretében különböző típusú helyreállítási tevékenység kapcsán igényelhető támogatás. Az alaptámogatás mértéke célállomány-típus csoportként és kártípusonként változik, például „mesterséges erdősítéssel történő helyreállítás” esetén hozzávetőlegesen összesen 2300-3900 eurónak megfelelő forintösszeg hektáronként. A pontos értékek a pályázati felhívásban tekinthetők meg.

Mindkét támogatási konstrukció esetében a mindenkori egységes kérelem keretében nyújthatóak be a vissza nem térítendő egységköltség alapú támogatás igénybe vétele érdekében támogatási, egyben kifizetési kérelmek. 2024. évre értelemszerűen ez az idei egységes kérelem benyújtását jelenti – közölte az államtitkár.

Az Agrárminisztérium célja, hogy egyensúlyt teremtsen a környezeti és versenyképességi szempontok között, de a fenntartható erdőgazdálkodás biztosítása csak a gazdálkodók aktív bevonásával lehet igazán eredményes. A felhívások és az azokhoz kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a kap.gov.hu-n találhatók.

Forrás: AM

Tovább olvasom