Vadászat
Titkári értekezlet – eszközbeszerzés, vhr., vadkár
OMVK: Megtartották soron következő egyeztetésüket a Vadászkamara Területi Szervezeteinek titkárai. Az érdekképviselet hatvani székházában június 21-én rendezett tanácskozáson a legidőszerűbb téma a Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Program volt. Ezen kívül szó esett a Vadgazdálkodási törvény végrehajtási rendeletének tervezett módosításáról, a vadkárokkal kapcsolatos problémákról, illetve az idei Hivatásos Vadászok Országos Szakmai Versenyéről is.

Az Országos Magyar Vadászkamara titkári értekezlete, 2022. június 21. (Fotó: OMVK | Földvári Attila)

Az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: Kamara) a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)
Az Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Program az idénre meghirdetett Hivatásos Vadászok Éve jegyében megvalósuló kezdeményezés, amelyről Bajdik Péter főtitkár tartott előadást. A program működési szabályzata korábban elkészült, mostanra pedig kikristályosodott a pályázati kiírás tervezete is, amelyet az ülés előtt már véleményezhettek a titkárok. A program keretében 26 különböző eszközre igényelhető hivatásos vadászonként bruttó 200 000 forint támogatás. A Vadászkamara összesen 350 millió forintot szán a kezdeményezésre, amely során vissza nem térítendő támogatáshoz jutnak az egyesületi formában működő vadászatra jogosultak. A pályázati kiírás június 30-áig jelenik meg.
A Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Program
(kattintson!)
A főtitkár emlékeztetett: az eszközbeszerzési program mellett idén ismét lehet pályázni az Országos Vadgazdálkodási Alap támogatására, itt a keretösszeg 500 millió forint. A kiemelt kamarai célokra szintén komoly összeget, 250 millió forintot különített el a szervezet. Így ebben az évben több mint egymilliárd forintot forgat vissza közvetlenül vagy közvetve az ágazatba a Vadászkamara.

Bajdik Péter főtitkár előadása a Hivatásos Vadászok Eszközbeszerzési Programjáról a szervezet titkári értekezletén, 2022. június 21-én. (Fotó: OMVK | Földvári Attila)
Ugyancsak Bajdik Péter adott tájékoztatást a Vadgazdálkodási törvény végrehajtási rendeletének tervezett módosításáról, amelyről már többízben egyeztettek a vadászati érdekképviseletek a szaktárcával. A legtöbb kérdés mostanra többé-kevésbé tisztázódott. A változások érinthetik a többi között az egyéni vadászatok adminisztrációját (be- és kiiratkozás), a Vadászkamara javaslatának megfelelően nőhetnek az egyes apróvadfajokra illetve az őzre vonatkozó vadgazdálkodási értékek, valamint megjelenhetnek az akusztikus hívóeszközök használatának részletszabályai (az alkalmazásuk törvényi lába már korábban bekerült a Vadgazdálkodási törvénybe). Végül, de nem utolsó sorban: a vhr. rendelkezhet majd a lődíjak mértékéről, hiszen egy tavalyi törvénymódosítás miatt ezeket már pénzben kellene kifizetni a hivatásos vadászoknak (jelenleg lőszerben kapják meg az értékét).

Az Országos Magyar Vadászkamara titkári értekezlete, 2022. június 21. (Fotó: OMVK | Földvári Attila)
A vadkár-kérdések ebben az évben bizonyosan a korábbinál élesebben jelentkeznek a geopolitikai helyzet, az általános, mezőgazdaságot is sújtó áremelkedések miatt. Ezért a Vadászkamara Központja egyeztetéseket folytatott az Agrárminisztériummal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával. Ezen szereplőkkel több lehetséges módosítási javaslat is szóba került, amelyek kidolgozásában a Vadászkamara is részt vesz. Ennek kapcsán rövidesen készül egy háttéranyag, amelyet az Agrárminisztériumnak juttat el a vadászati érdekképviselet. A főbb témakörök: a vadkárszakértők képzése, nyilvántartása; a vadkáralap működésének lehetséges módosítása; a 2021 elején megjelent vadkárfelmérési útmutatók költségtábláinak frissítése és – ami talán a legfontosabb – a földhasználók és a vadászatra jogosultak jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek pontosítása a vadkárok megelőzése tekintetében. Bajdik Péter arra kérte a jelenlévőket, hogy a Területi Szervezetek is fogalmazzák meg javaslataikat a fenti témákban.
Az ülésen dr. Kemenszky Péter, a Vadászkamara Somogy megyei Területi Szervezetének titkára a Hivatásos Vadászok Országos Szakmai Versenyéről adott részletes tájékoztatást. A megmérettetésre idén július 27-28-án kerül sor, és a barcsi Kaposvári SZC Dráva Völgye Technikum és Gimnázium ad otthont a rendezvénynek. Az intézményen kívül több partner segíti a szervezést, így két állami erdőgazdaság, a SEFAG Zrt. és a Kaszó Zrt. is. A helyszín eszményi: a Dráva-síkon található több tízezer hektáros erdőtömb, a komplexumnak van lőtere, megfelelő helyiségei, kollégiuma és infrastruktúrája az esemény lebonyolításához. (A versenyről, amely idén megújult, a júliusi Nimród Hírlevélben olvashat, a friss szabályzat pedig elérhető honlapunkon.)
Mezőgazdaság
Befejeződött az RSZKF betegséggel fertőzött telepek felszámolása
Befejeződött a fertőzött állományok leölése és ártalmatlanítása
A ragadós száj-és körömfájás (RSZKF) harmadik és negyedik kitörésével érintett telepeken, Darnózselin és Dunakilitin a fertőzött állományok leölése és ártalmatlanítása befejeződött. A hatósági munka azonban, többek között a telepek fertőtlenítése, még folyamatban van. Újabb megbetegedést továbbra sem igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma, de nem lankadhat a figyelem, hiszen a vírus átlagos lappangási ideje szarvasmarháknál 14 nap. Ezért rendkívül fontos, hogy az állattartók és az állatgondozásban dolgozók következetesen betartsák a járványvédelmi előírásokat saját jól felfogott érdekükben.

Fotó: Google
A Győr-Moson-Sopron vármegyében található Darnózselin és Dunakilitin április elején igazolta a Nébih az RSZKF betegséget. A telepeken még aznap megtörtént a szarvasmarhák vakcinázása, hogy azok felszámolásáig a vírusürítés minimálisra csökkenjen. Az állományok felszámolása mostanra befejeződött. A két telepen 3588, így összesen mintegy 8300 állat ártalmatlanítására került sor március eleje óta.
A fogékony állatok vizsgálata országszerte folyamatosan zajlik. Ezidáig több mint 1200 haszonállattartó telepről, valamint 700 vadból származó mintát vizsgált a Nébih laboratóriuma és újabb fertőzést nem igazoltak a szakemberek. A kedvező eredmények ellenére most a legfontosabb, hogy továbbra se lankadjon a figyelem, közös erővel tegyünk azért, hogy a vírus ne jelenjen meg újra. A fertőzött telepeken zajlik a fertőtlenítés. Az országos mintavétel szintén folytatódik és a hatósági intézkedések is élnek. Ezekről a Nébih portálon tájékozódhatnak az érintettek: https://portal.nebih.gov.hu/-/ragados-szaj-es-koromfajas-jar…
Kiemelten fontos, hogy az állattartók szigorúan és következetesen betartsanak minden előírást és állategészségügyi szabályt, hogy még véletlenül se hurcolhassák be a fertőzést a gazdaságukba. A védekezés segítése érdekében a Nébih több mint 1250 db 10 literes fertőtlenítőszert juttat el a héten a korlátozott területen lévő településekre, valamint csaknem 100 000 tájékoztatót oszt szét a kormányhivatalok segítségével a helyi lakosoknak. Hatóságunk országszerte helyszíni ellenőrzéseket is végez az állattartó telepeken és ellenőrzi az előírások betartását.
A Nébih, a kormány- és járási hivatalok szakemberei minden erejükkel küzdenek az RSZKF betegség megfékezéséért. A cél egyértelmű: megállítani a vírust és minimalizálni a károkat!
Forrás: AM
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye, fogott egy szép halat, netán fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Ferencz Károly emléke előtt tisztelegtek a koronglövészet hazai képviselői
Ferencz Károly előtt tisztelegtek a hazai koronglövő sportág képviselői
A Pilisi Parkerdő Gödöllői Erdészetének egykori kerületvezető erdésze és kiváló sportlövője, Ferencz Károly előtt tisztelegtek a hazai koronglövő sportág képviselői április 12-én, a galgamácsai sportlőtéren. Az idei évben minden eddiginél nagyobb érdeklődés övezte az emlékversenyt – közel 100 résztvevőt regisztráltak az eseményre a szervezők az ország minden részéből.

Fotó: Parkerdő
A 12. alkalommal megrendezett emlékversenyt alapvetően a tiszteletadás szándéka hívta életre, de a szervezők célként tűzték ki a sportbarátságok erősítését, a biztonságos lövészet készségének fejlesztését, valamint a koronglövő sportág népszerűsítését is. Az esemény megnyitóján Ocsovai Zoltán, a Gödöllői Erdészet vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd a résztvevők egy emlékkoszorú elhelyezésével és egy perces néma főhajtással tisztelegtek egykori kollégájuk emléke előtt.
A verseny lebonyolítása a gyorsított korongvadászat (compak sporting) szabályai szerint, négy pályán párhuzamosan zajlott, a FITASC nemzetközi versenyszabályzat alapján. A sportlövők hét egyéni kategóriában (felnőtt, amatőr, kezdő, senior, junior, női, veterán), valamint egy háromfős csapatkategóriában nevezhettek.

Fotó: Parkerdő
Az eredményhirdetés során minden kategóriában az első három helyezettet jutalmazták. A legjobb eredmény 100-ból 96 korong volt, amelyet több versenyző is elért, így a mezőny élén rendkívül szoros eredmények születtek. A hivatalos eredményeket a szervezők www.fitascsporting.hu weboldalon tették közzé.
Forrás: Parkerdő
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Hivatásos vadászok kötelező továbbképzése
Az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezete 2025. április 2-án tartotta a hivatásos vadászok éves kötelező képzését
Csákvár – Az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezete 2025. április 2-án tartotta a hivatásos vadászok éves kötelező képzését. A hivatásos vadász alelnök, Haas Béla nevével jegyzett meghívóban szereplő témákra érkező jelentős számú résztvevővel megtelt a Publo Panzió konferencia nagyterme. A rendezvény elején az alelnök megköszönte a több mint negyedszázaddal ezelőtt alakult jelenlegi vadászkamarai rendszer alapító-megyei titkárának, a nyugdíjba vonuló Pechtol Lajosnak, 28 év szolgálati ideje alatt végzett munkáját.

Fotó: OMVK
Élénk érdeklődés kísérte az Országos Magyar Vadászati Védegylet Országos Drón Szakbizottságának (ODSZB) tagja, dr. Bleier Norbert tájegységi hivatásos vadász előadását, aki a szakbizottság feladatai közül kiemelte a korszerű technika széleskörű megismertetését, oktatásának megszervezését, információs rendszerének kidolgozását.

Fotó: OMVK
A drónoknak a vadgazdálkodás szolgálatába állítása mellett érvelt. A módszer mellett szól a technika könnyű kezelhetősége, a vizsgálati terep zavarásmentessége, a munkafolyamat pontossága, gyorsasága, dokumentálhatósága. Alkalmas vadállomány megfigyelésére, létszámbecslésre, vagyonvédelemre, őzgida- és fészekalj mentésre, vadkárfelmérésre, mezőgazdasági területek monitorozására, agrártechnológiai problémák feltárására, állandó és időszakos kerítések ellenőrzésére. Becsült adatok egyike szerint, Magyarországon évente 3000-3500 őzgidát kaszálnak el, megszámlálhatatlan, hogy hány földön fészkelő madár és fészekalj pusztul el, ugyanis a jelenlegi agrotechnikai eszközök alkalmatlanok a megelőzésre. Svájcban, Németországban és Ausztriában már megfelelő jogszabályi háttérrel történik a mentés – a civilekkel közösen. Ez előrelépést jelentene idehaza is a vadász/vadászatellenes társadalmi légkör változásában.

Fotó: OMVK
A NÉBIH ASP tanácsadója, Právetz András az afrikai sertéspesti járvány aktuális hazai helyzetét ismertette. Romániában, Szerbiában és Horvátországban a vírus mind a házi sertés, mind pedig a vaddisznó állományokban jelen van. A Börzsöny-hegységben történt idei (2025. január 23-i) kitörés határon átnyúló fertőzésgóchoz tartozik. Minden vármegyében az egy éven belüli pozitív esetek korrelációt mutatnak a határon túli esetekkel, ez alól kivétel az ÉK-Dunántúli Régió, a 2024-25-ös vadászati év, 757 esetszámával. Komárom- Esztergom vármegyében ötszörös növekedést, Pest vármegyében háromszoros emelkedést mutatnak a statisztikák az előző vadászati idényre. Az idei első negyedéves számok további növekedést jeleznek.

Fotó: OMVK
Az ASP járvány lehetséges földrajzi továbbterjedése Fejér vármegyét kiemelten érinti. A kockázati tényezők között találjuk az M1-es autópályán történő átjutást, a dunai terjedést és a behurcolást: a Duna és az M1-es autópálya által határolt területen belül a vírus terjedésének nincs természetes vagy mesterséges akadálya. Kedvezőtlen forgatókönyv esetén felkészülhetünk rá, hogy a járvány átterjed és változó intenzitással, illetve változó földrajzi elterjedéssel, hosszú ideig a térségben marad.
A szakmai nap megkerülhetetlen témájául szolgált a Magyarországra több, mint ötven esztendő elteltével, múlt hónapban megjelent, ragadós száj- és körömfájás betegség.

Fotó: OMVK
Az előadások után feltett kérdésekre nem maradtak el a válaszok, a résztvevők javaslatokat fogalmaztak meg a drónos szolgáltatási jegyzékre, továbbá az állategészségügyi kockázatok mérséklésére. A korábbi és új vármegyei vadászkamarai titkár, Pechtol Lajos és Weidinger István pályázati tájékoztatójával és a 2025. esztendő esemény naptárának ismertetésével ért véget a hivatásos vadászok képzése.
Forrás: Sz. T. – OMVK