Keressen minket

Vadászat

Őzbakvadászat a Partiumban

Közzétéve:

Július második hetében Major Tamás, Romániában, a Partiumban őzbakra indult vadászni, a Szatmár megyei, Berki-völgyi Vadásztársaság területére. A vadászterület nagysága megközelítőleg 38 500 hektár, amelyet Balogh Sándor vezetésével, három vadászterület egyesüléséből alakítottak meg. A Szatmár, Zilah, Máramaros hármashatárnál elhelyezkedő terület főleg vegyes vadasnak számít. A területen nagyragadozók közül csak a szürke farkas figyelhető meg. A nagyvad fajok közül jelentős számban figyelhető meg a gímszarvas, ám a vaddisznó állománya azonban, az afrikai sertéspestis miatt, eltűnt.

Fotó: Major Tamás – Agro Jager News

Major Tamás több napra érkezett vendégségbe, akit jó barátja, Hamza Tamás kísért. A barátságuk több mint 20 éves, jól ismerik egymást és már a területen is otthonosan mozog. Major Tamás abnormális őzbakot szeretett volna elejteni. Az első kimenetelkor lövéshez sem jutottak, de egy több, mint 500 gramm feletti őzbakot azért sikerült megfigyelniük. A nagy meleg miatt a késő délutáni, esti cserkelések jóval nehezebbek. Az aszály nem csak az Alföldet sújtja, hanem ott is súlyos károkat szenvednek el a gzadák.

Fotó: Major Tamás – Agro Jager News

Másnap hajnalban jött meg a szerencséjük. Tasnád mellett, Magyarcsaholy határában, egy frissen kaszált réten, megláttak egy „szellembakot” amit eddig még senki soha nem látott a területen.

Az őzbak,  a kora hajnali órákban, nagyon éber volt, ezért az autót lerakták és elkezdődött a cserkelés. Körülbelül 300-400 méter távolságra közelítették meg. Takarásuk alig volt, ezért sokszor térden, vagy négykézláb próbálták csökkenteni a távolságot. Így igen lassan haladtak, mert a bak többször figyelte is őket. Ilyenkor meg-megálltak, vártak.

Igazi türelemjáték vette kezdetét – emlékezett vissza Major Tamás az Agro Jager Newsnak. A  dombos, völgyes kaszálón nem lehetett másképp közelebb jutni a kívánt vadhoz s mivel barátján is látta, hogy lázba jött az idegen őzbak láttára, hát mindent megtett ő is, hogy sikerüljön lőtávolságra megközelíteni. A távolban egy fát pillantottak meg és úgy határoztak, hogy megpróbálják elérni. Amikor már körülbelül 120 méterre lehetettek, Hamza Tamás a szemével intett, ha úgy érzi, tegyen lövést a vadra, mert bizonyosan terítékre hozhatják.

Magyarcsaholy határában került terítékre a fényképen látható “szellembak”. (Fotó: Major Tamás – Agro Jager News)

A vadászláz az egekbe szökött. A hosszú cserkelés eddig eredményes volt és ott állt előttük a kívánt őzbak. Tudta, hogy most nem hibázhat. A lövésre az őzbak tűzben rogyott. A birtokbavételt követően mutatta meg igazán, milyen abnormális őzbakot sikerült is elejteniük.

A két jó barát. (Fotó: Major Tamás – Agro Jager News)

A fiatal őzbak trófeasúlya körülbelül 300 gramm lehetetett. Külön öröm volt Major Tamásnak az is, hogy két éve ugyanezen a helyen ejtette el korábbi őzbakját – mesélte élményeit lapunknak Major Tamás.

Két évvel ezelőtt került terítékre a fényképen látható őzbak a Berki-völgyi Vadásztársaság területén. (Fotó: Major Tamás – Agro Jager News)

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotók: Major Tamás

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

Vadászat

Gyerekkori ígéretek… Avagy hogyan lettem libavadász

Garabuczi Zoltán élménybeszámolója:

Published

on

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

Gyerekkori ígéretek. Avagy hogyan lettem libavadász. Garabuczi Zoltán élménybeszámolója:

Rég volt, egy szentmártoni boltban… Volt egy aranyos kis srác, Gabinak hívták. Egy nagyon egyszerű, de életvidám fiúcskát ismerhettem meg benne. Mindig jött, sztoriztunk: én akkor még a húspult mögött, ő a túloldalon, és sokszor hosszasan beszélgettünk. A fő téma már akkor is a vadászat és a huncutkodás volt.

Fotó: Garabuczi Zoltán – Agro Jager News

Még mindig itt csengenek a szavai a fülemben:
„Hidd el, Zoli, megnövök még én, és viszlek én még majd magammal vadászni sokat.”

Az idő telt, elmúlt vagy tizenöt év, vagy még több is talán. A kisfiú megnőtt, elköltözött. Én is… Aztán a véletlen – vagy a sors akarata, nem tudom – megint összefújta a szemetet a szél. Aminek meg kell történnie, meg is fog történni – tartja a mondás is.

Gabi bejelölt a Facen. Egymásra írtunk, és a történet egy kicsit ott folytatódott, ahol anno abbamaradt. Vadásztunk… fotókat küldtünk zsákmányokról, elejtett vadakról, trófeákról, kutyákról… majd egy telefonszámcsere, és már kezdetét is vette a hosszú beszélgetés. Először egy fél óra, aztán a félből másfél lett… majd egy este csörgött a telefonom.

– Na, cső, Zolkó! Figyelj már, holnap nem jössz ki libára? – hangzott a kérdés, majd jött egy rövid, velős válasz.
– Legyen úgy.

Másnap reggel már négykor robogtam is kis csühös kocsimmal a libázásunk színhelyére. Szél volt és sár, aztán egy már-már vadászbaráti kézfogás ugyanazzal a huncut szentmártoni vigyorral fűszerezve, ami anno volt.

Megbeszéltük, hogy kitesszük a csali libákat, majd pirkadat előtt keresünk valami jól álcázó fedezéket, ahol lapulva várhatjuk az elhúzó és várhatóan visszaforgó libacsapatokat. Volt ott minden, ami a libázáshoz kell: illegő-billegő fejű csalik, őrszemek, libahívó, drótos vizsla, nagy dumm-dumm puskák. Már csak egy híja volt a sikerüknek: az érkező és a közeli halastóról kihúzó libák.

Első libavadászatom révén fülelve hallgattam mindent, amit Gabi mondott. Részletesen okított már a kihelyezéstől kezdve: melyiket hogyan, melyik nézzen a széllel szemben, hol helyezkedjünk el, merre lesz a húzás iránya, várhatóan hogyan fognak leforogni elénk, mikor próbáljunk meg lőni, hogyan hozzuk szinkronba a lövéseket, mikor kell szinte mozdulatlanná válva, akár a levegőt is visszatartva csak várni a kedvező pillanatot, hogy mindenkit lövéshez juttassunk.

Fotó: Garabuczi Zoltán – Agro Jager News

Először az álcánk készült el: egy kökényesbe vettük be magunkat, takarosan, széles, de mégis szűk, keskeny nyílást hagyva. Ezután az avarból fekhely készült, eltakarítva magunk alól a szúrós ágacskákat. Jómagam a nagy várakozásban az érett, fanyarkás, dércsípte kökényszemeket szemezgettem…

– Jön a liba, ne mozdulj, várj, míg leforog… – hangzott az ukáz, és mindenki várt is türelmesen. Tovább szálltak, majd a vezérgúnár már fordította is vissza a csapatot. A tengeri tarló, a csalilibák megtették a hatásukat… jött a liba.

Még egy kör, és ereszkedtek lejjebb, aztán még egy kör, és még lejjebb. Akkor szinte egyszerre kezdtünk el lőni, és esett is liba. A csapat elszállt, ami maradt, már hozta is a vizsla.

Fotó: Garabuczi Zoltán – Agro Jager News

Majd csend… vártunk, vártunk, majd meghallottuk a távolban: „Gágágá” – jönnek már.

Jöttek is, de valami gyanús lehetett, mert már emelkedett is a csapat, és nem forgott vissza. Ekkor láttam, hogy a másik vendég barna ruhában a leshely előtt áll és vár… de kb. így csak a megváltót várhatta, mert az ezután érkező két csapat is emelkedni kezdett. Ettől a fegyelmezettség kissé felbomlott, és a másik vendég a magasban lévő libákra is lőni kezdett, elvéve az esélyt a többiektől.

Mondanom sem kellett: megkapta a magáét a vadásztársaktól. A rövid továbbképzést és visszafogott fejtágítást követően újból csatarendbe álltunk. Mindenki szépen visszahúzódott az árnyat adó kökényesbe, és tovább vártunk.

Egyszer csak mögöttem hallom újból: „Gágágá”. Egy kettes liba közelített. Halkan jöttek, alacsonyan, mentek egy kört, és pont felém vették az irányt. A szomszéd már kapta is a puskát, és mellé is lőtt. Ekkor értek felénk, elengedtem a sörétet. A kis Zastava sörétesem nagyot szólt, majd az első liba tompa puffanással ért földet.

Áhh, ekkor már nem bírtam magammal, elkiáltottam magam:
„Juhujjjjj, sikerült!”

Fotó: Garabuczi Zoltán – Agro Jager News

Majd a távolból egy hang…
– Avatás lesz…

Mondanom sem kell, gondolom, kinek a hangja volt. De sok idő nem volt elmélázni, mert újabb libacsapatok jöttek a tározó felől. Még kétszer jutottam lövéshez, de hát na… sörétlövő tudományom kezdetlegessége miatt ezek most nem hoztak sikert.

Azért, ahogy telt az idő, a leshelyeken állóktól megkaptam:
– Zoli, a libád nézd, csinálja a vadkárt, eszi a vetést!
– Száz forint lesz fűszálanként!

És efféle folyamatos ugratásokkal fűszerezték a vadászat végét. Szomszédom viszont megszárnyazott egyet, ami földre huppanása után kereket oldott, így a vadászat végén Gabi gyalogmenetben indult meg a szárnyazott gyalogkakukkunk felkutatására. Hosszasan odavolt… de nem járt sikerrel, kutya kellett hozzá.

Viszont visszafelé azért csak lett egy extra zsákmány is: egy húsz kiló fölötti tőponty lufi formájában, amit meg is kaptam egy fotó erejéig, ezzel feltéve a koronát a napunkra. Este pedig eszembe lett juttatva az „óvd és tiszteld a vadat” szép, szószerint átütő mondókája is.

Fotó: Garabuczi Zoltán – Agro Jager News

A történetem az ezt követő reggelen folytatódik, ahol újabb páratlan dolog történt velem… hála Gabinak. De ez már egy másik történet.

Írta és fényképezte: Garabuczi Zoltán

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Új tudományos kutatás erősíti meg a vadászat természetvédelmi szerepét – európai jelentőséggel

Egy friss, lektorált nemzetközi kutatás szerint a tudományosan megalapozott és szigorúan szabályozott vadászat hozzájárul a vadállományok stabilitásához, és hatékony eszköze a természetvédelemnek, különösen az európai vadgazdálkodási modell keretében.

Published

on

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

A FACE közlése szerint egy friss, lektorált tudományos tanulmány, amely a Nature Sustainability folyóiratban jelent meg, világszerte több mint 1600 szárazföldi emlősfaj adatait elemezte az IUCN Vörös Lista alapján. A kutatás megállapította, hogy azok a fajok, amelyekre szabályozott sportvadászat vonatkozik, nagyobb valószínűséggel rendelkeznek stabil vagy növekvő állománnyal, és ritkábban kerülnek a veszélyeztetett kategóriába, mint azok a fajok, amelyeket nem vadásznak.

Fotó: FACE

Bár az elemzés globális léptékű, az eredmények különösen relevánsak az európai vadgazdálkodási modell szempontjából, amelyet szigorú jogi keretek, tudományos alapú kvóták, folyamatos monitoring és következetes végrehajtás jellemez. Európa-szerte számos vadászható emlősfaj – például az őz, a gímszarvas, a vaddisznó vagy a jávorszarvas – kedvező természetvédelmi helyzetben van, ami a hosszú távon működő, aktív kezelési rendszerek eredménye, amelyek egészséges állományokra és felelős gazdálkodásra épülnek.

A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy a vadászat önmagában nem csodaszer, ugyanakkor a jól szabályozott, célzott és tudományosan megalapozott vadászat a fenntartható vadgazdálkodás szerves része lehet, és jelentősen hozzájárulhat az élőhelyek megőrzéséhez, valamint a szélesebb körű biodiverzitási célok eléréséhez. Ez az álláspont szorosan illeszkedik az európai gyakorlatba, amelyet a nemzeti és uniós jogszabályok határoznak meg.

Az eredmények összhangban vannak a FACE saját szakmai anyagaival is. A FACE Biodiverzitási Kiáltvány bemutatja a vadászok jelentős szerepét az európai élőhely-védelemben, míg a FACE Ungulate Harvest Report 2025 – amely 34 európai ország elejtési adatait foglalja össze – szemlélteti, hogy a szabályozott vadászat miként alapozza meg a nagyvadfajok fenntartható kezelését és állományuk helyreállását. Ezek a folyamatok a vadászok által végzett monitoringra, adatgyűjtésre és adaptív gazdálkodásra épülnek.

A tudományos és gyakorlati bizonyítékok együttese egyértelműen megerősíti, hogy a vadászat Európában legitim, hatékony és nélkülözhetetlen természetvédelmi eszköz.

👉 A teljes tanulmány itt érhető el:
https://www.nature.com/articles/s41893-025-01714-6

Forrás: FACE

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

NYÍRERDŐ: Több mint 11 ezer látogató a nyíregyházi erdei iskolában

A NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola 2025-ben ismét igen népszerű helyszínnek bizonyult és a látogatók száma harmadszor is meghaladta a 11 ezret.

Published

on

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

A NYÍRERDŐ Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola 2025-ben ismét igen népszerű helyszínnek bizonyult és a látogatók száma harmadszor is meghaladta a 11 ezret. Köszönhető ez a többi között annak is, hogy az évről-évre hagyományosan megtartott nagy rendezvények – a Madarak és Fák Napja, a NYÍRERDŐ nap, Fedezd fel az erdőt az erdészekkel! program – mellett megbízott munkatársak segítségével újra bekapcsolódhattak országos pályázatokba is – tájékoztatott a Nyírerdő Zrt.

A gyermekek számára színes pogramokat állított össze 2025-ben is a Nyírerdő Zrt. Forrás: Nyírerdő Zrt.

Az Iskolában az Erdő Program keretében tavasszal 14, ősszel 11 általános iskolában tartottunk 3-3 erdőpedagógiai foglalkozást, ahol ezúttal az erdei életközösség és az erdészek munkájának ismertetése mellett nagy hangsúlyt kapott a talaj bemutatása is. Szeptemberben az Erdei Iránytű Programban 9 iskola látogatott el erdészetünkre a vármegyéből egy-egy napra, és további 10 iskola őszi tanösvénytúrára az Aktív Magyarországért Programban meghirdetett „Természetben Egyenlően” program keretében – tájékoztatott Petrilláné Bartha Enikő, az erdei iskola vezetője.

A gyermekek számára színes pogramokat állított össze 2025-ben is a Nyírerdő Zrt. Forrás: Nyírerdő Zrt.

Télen főleg a madáretető-madárgyűrűző foglalkozásokra, tavasszal és ősszel az erdei tanösvénytúrákra érkeznek szívesen óvodások és iskolások, nyáron pedig két turnusban napközis tábort szerveztek, erdőpedagógiai foglalkozásokkal pedig segítették a városi napközis tábor működését is. 2021 őszén indult az Erdőjáró Szakkör, melyet átlagosan 20 résztvevővel minden hétfőn megtartanak, s bár már jó néhányan ,,kinőtték” ezt, az utánpótlás biztosított.

A gyermekek számára színes pogramokat állított össze 2025-ben is a Nyírerdő Zrt. Forrás: Nyírerdő Zrt.

Büszkék vagyunk arra, hogy több iskolával és óvodával is nagyon jó kapcsolatot ápolunk, rendszeresen hozzák hozzánk csoportjaikat. Versenyeinkre (meseíró, versmondó, ,,Kiből lesz az erdész?” feladatlap) pedig olyan intézményekből is jelentkeznek gyerekek, ahonnan eddig még nem jöttek szervezetten. 2026-ban ismét lehetőség lesz felújított fagyártmányüzemünk bemutatására is, miközben a megkezdett munkát változatlan lendülettel folytatjuk – fogalmazott Petrilláné Bartha Enikő.

Kép és szöveg:
Nyírerdő Zrt.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom