Vadászat
SZERBIA: 20 éves a Vajdasági Erdészeti Közvállalat
Fennállásának és megalapításának 20. évfordulóját ünnepelte a Vajdasági Erdészeti Közvállalat, az Újvidéken megrendezett 54. LORIST, Vadászati és Horgászati Kiállítás és Vásár harmadik napján, amelyet a kiállítás megnyitója után, második ízben tisztelt meg jelenlétével Pásztor István, a Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartományának elnöke.

Balról Pásztor István, a Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartományának elnöke, jobbról Kókai Roland, a Vajdasági Erdészeti Közvállalat igazgatója Fotó: Agro Jager News
Pásztor István az ünnepélyes megnyitón kiemelte, hogy a 20 éve kidolgozott terv és kezdeményezés bebizonyította: jó döntésnek bizonyult, hogy útjára indították a Vajdasági Erdészeti Közvállalatot. A feladatai azóta még összetettebbé váltak, hiszen a klímaváltozás, a globalizáció újabb és újabb kihívások elé állították az erdészeket és egyáltalán magát a vállalatot.

A Vajdasági Erdészeti Közvállalat irányításával szarvasokat is telepítenek vissza Fotó: Agro Jager News
A gazdasági kihívások mellett társadalmi szükségleteket, igényeket, környezet- és természetvédelmi kérdéseket, vadászati és persze erdészeti feladatokat kell megoldania a vállalatnak. Kiemelte: jól látszik, hogy magasan képzett szakemberekkel nemcsak a törvényi feltételeknek tud megfelelni, hanem gazdasági tevékenysége egyben fenntarthatóvá tette a tevékenységét, amellyel eközben gazdagodott a környezetünk.
Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/
Az erdészek munkája mellett növekedett az erdőhöz köthető fajok száma, miközben olyan gyepekre is vigyázniuk kell, amely nemzetközi viszonylatban is kiemelten fontos élőhelyeket jelent. Az út, amelyre ráléptünk, jó iránynak bizonyul, amelyhez sokan csatlakoztak. Összefogással, minden szinten magasan képzett szakemberekkel biztos benne, hogy továbbra is sikeresek lesznek.

A Belgrádi Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánja Prof. Dr. Branko Stajic Fotó: Agro Jager News
Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével a Belgrádi Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánja Prof. Dr. Branko Stajic is, aki hangsúlyozta, hogy az egyetem minden vonatkozásban, továbbra is támogatja és biztosítja azt a tudományos, oktatási hátteret, ami ahhoz kell, hogy a változó világban, a változó klimatikus és gazdasági környezetben, jól képzett mérnökökkel, kutatási háttérrel valósítsák meg ezt a munkát. Hozzátette: az erdész szakma évszázadokon keresztül óvta, védte a természetet. Számukra az ökoszisztéma minden szereplője, fontos, ismert, tisztában vannak a fajok jelentőségével és a természetben betöltött szerepével. Az elvégzett munka, a mögöttünk álló két évtized sikerei bizonyítják, hogy jó úton vannak és biztosította a vállalatot, hogy a következő évtizedben is számíthatnak az együttműködésükre.

Prof. Dr. Sasa Orlovic, Az Alföldi Erdészeti Intézet igazgatója Fotó: Agro Jager News
Prof. Dr. Sasa Orlovic, Az Alföldi Erdészeti Intézet igazgatója, ünnepi köszöntőjében leszögezte, hogy olyan nemzetközi együttműködéseket valósítottak meg, amely mögött fenntartható és hosszútávú erdészeti, vadászati és természetvédelmi eredmények állnak. Hangsúlyozta, hogy széles körben be kell mutatni a nagyközönség számára is ezeket a projekteket. Fejleszteni kell a tudományos és a technikai hátteret.

Az Újvidéki Kamarakórus koncertje közben Fotó: Agro Jager News
Az ünnepségen kitüntetések átadására is sor került, miközben az Újvidéki Kamarakórus pazar előadásával, vonós négyesével emelte az ünnepség színvonalát, miközben Kókai Roland, a Vajdasági Erdészeti Közvállalat igazgatója filmvetítéssel mutatta be a vállalat mindennapi munkáját, feladatait, a tudományos kutatásoktól, egészen a csemetekertben előállított kisfákig. Hozzátette, az erdészek munkája, keze nyoma csak emberöltő távolságból ítélhető meg, s bízik benne, hogy a megkezdett munkát a fiatalok tovább tudják majd folytatni.

20 éves a Vajdasági Erdészeti Közvállalat Fotó: Agro Jager News
Kép és szöveg: Agro Jager News
Vadászat
Terítéken a csülkös haszonvad
Martin papája azt mondta, hogy disznómágnes vagyok, miután a hajtássort vezetve két disznót lőttek mellettem. A mai kaland is ezt igazolta. A vadászat legfontosabb kérdése: hova menjünk, melyik lesre üljünk? Ramón sokat tett a mai sikerem érdekében. Először is elmesélte, hogy a múlt alkalommal a Deseda túlpartján turkáló három-négy fős konda átjött a mi oldalunkra (akkor túl messze voltak).

Fotó: Juhász György – Agro Jager News
Másodszor pedig amnesztiát hirdetett a rókákra, mivel a kevesebb zavarás jótékonyan hat a csülkös haszonvadak jelenlétére. A rozoga lest terveztem választani, de a friss szántást látva végül én is a forgószékes lesen kötöttem ki, akárcsak Ramón múltkor. A lemenő nap már a forgószéken ülve fogadott. Sötétedés előtt semmi mozgás, utána nyulak. A túloldalon, 450 méterre, a négyfős konda szorgalmas turkálásba fogott. A jó szélnek hála, elballagott előttem egy bak, 100 méterre a vetésben. A csülkös haszonvadakat figyeltem, abban a reményben, hogy felébred bennük a kíváncsiság, milyen íze van a vetésnek a Deseda innenső partján. Épp a csülkös haszonvadakat néztem, amikor gondoltak egyet, és iszkiri – irány az erdő, távolodva a Desedától. Lelombozódtam.

Fotó: Juhász György – Agro Jager News
Vizsgáltam a környéket, és balra, a vetés és az erdő határán, megjelent egy lompos farkú ravaszdi. Még a homlokomat is összeráncoltam, hátha nem is olyan lompos a farka – mert akkor toportyánnak minősítem. De nem: ez egy lompos farkú ravaszdi, az amnesztia birtokában közelít, majd ott, ahol a bak eltűnt, ő is eltűnik. Körülnézek, és megfagy az ereimben a vér: 160 méterre előttem a konda megfontoltan, turkálva masírozik felém a Deseda melletti nádasból. A mágneses vonzásom – semmi kétség! Condor letesz, Pixfra bekapcsol, kupak felhajt, célra tart, kibiztosít, nagyítást állít. És megvannak: három süldő és egy koca. Közelednek. Az egyik süldő megáll és oldalt fordul. Ennél nem kell jobb – 150 méter, a .243-nak ideális. Terítéken a csülkös haszonvad.
Írta és fényképezte: Juhász György
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Orvvadászokat fogtak Kelet-Lengyelországban
Orvvadászokat fogtak Lengyelországban.
Két Łęczna megyei lakosnak kell felelnie az orvvadászat miatt. A 64 és 35 éves férfi – apa és fia – a rendőrség információi alapján került őrizetbe, miután kiderült, hogy jogellenesen ejtettek el egy jávorszarvast.

Fotó: KPP Łęczna
A rendőrök az egyik istálló átkutatása során egy csaknem 200 kilogrammos jávorszarvast találtak. A gazdasági épületekben egy terítékre hozott vidrát is felfedeztek, valamint egy fagyasztóban két vaddisznó és más vadből származó húst is lefoglaltak. A helyszíni intézkedéseket az Állami Vadászati Őrség képviselője is felügyelte.
Az házkutatás során a 64 éves férfi megpróbálta elrejteni a lőfegyverét, de a rendőrök ezt megakadályozták. Összesen egy pisztolyt, egy vadászpuskát és közel ezer lőszert találtak, amelyekről kiderült, hogy a 35 éves férfi tulajdonában voltak. Emellett hat további fegyvert és több mint 700 töltényt is lefoglaltak, amelyeket a férfi engedéllyel tartott.

Fotó: KPP Łęczna
A két férfi ellen már vádat is emeltek orvvadászat miatt. Emellett a 35 éves férfinak engedély nélküli fegyvertartás miatt is felelnie kell, míg az apja a büntetőeljárás akadályozásának vádjával néz szembe, mivel megpróbálta elrejteni az illegális fegyvert. A fiatalabb férfira akár 8 év, míg az idősebb férfira akár 5 év börtönbüntetés is várhat.
Forrás: Radio Lublin
(Forrás: KPP Łęczna)
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
A jeladós szalonka-kutatás fejleményei
Meglepő új eredmények születtek a szalonkák őszi vonulásáról és telelési szokásairól
A 2020-ban indult kutatási program keretében a Védegylet megbízásából, az Agrárminisztérium támogatásával a MATE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének munkatársai 2020 és 2023 között 28 erdei szalonkát jelöltek meg nyomkövetővel a Budapest és Gödöllő közötti térségben.

Fotó: Védegylet
A nagy pontosságú, GPS alapú eszközökkel részletes, napi szintű adatok gyűjthetők a madarak vonulásáról és területhasználatáról, tavasszal és ősszel egyaránt. A jelölt madarak számát sikerült olyan szintre növelni, ami alapján már nemcsak érdekes különlegességekbe kapunk betekintést, hanem általános vonulási jellemzők is kezdenek kirajzolódni. Bár 2024-ben újabb jelölés nem történt, a 2023 őszén felszerelt jeladóknak (a térképen zöld színnel jelölve), valamint az egyik korábban jelölt és később megkerült szalonka jeladójának köszönhetően erre az évre vonatkozó tavaszi vonulási adatokkal is bővültek a rendelkezésre álló ismeretek.
A kutatásnak köszönhetően meglepő új eredmények születtek a szalonkák őszi vonulásáról és telelési szokásairól is, különösképpen nagyfokú területhűségükről. A kutatás eredményei nagyban segítik a monitoring során gyűjtött megfigyelési adatok értékelését is. A fontosabb eredmények:
- A jelölt szalonkák a tavaszi vonulásuk során átlagosan 2557 km-re, őszi vonulásuk során pedig átlagosan 755 km-re távolodtak el a jelölésük helyétől. Három szalonka azonban ennél jóval távolabbra, egészen Közép-Szibériáig repült (4600–5000 km). Bár az egyedek között nagy változatosságot találtunk a vonulás során megtett távolságok és az időtartam tekintetében, az egyértelműen kiderült, hogy a szalonkák két pihenő/megállóhelyük között egy alkalommal több száz kilométert tesznek meg, minden esetben átlépve ezzel az országhatárt.
- Az eddig megismert költő- és telelőhelyek is széles földrajzi skálán helyezkedtek el: költőhelyeket Lengyelországtól (400 km) egészen Oroszország Krasznojarszki területéig (5000 km), míg telelőhelyeket Spanyolországtól Görögországig találtunk. Az eddigiekből úgy tűnik, hogy a Kárpát-medencén át vonuló erdei szalonkák Európa déli peremétől, a Mediterráneumtól az Urál-hegységen túl, Szibériáig bezárólag élik életüket, vonulnak és keverednek állományaik. A faj szintjén talált óriási változatosság mellett azonban egyes egyedek zavarba ejtően pontos helyhűséget is mutatnak, amikor ugyanazokra a helyekre térnek vissza évről évre.
- A Magyarországon, egészen pontosan a jelölésük helyén áttelelő példányok mozgását is lehetőségünk nyílt megfigyelni. Az utóbbi évekre jellemző enyhe telek sem marasztaltak a Kárpát-medencében minden szalonkát, azonban néhány egyed még a rövid fagyos januári időszakot is átvészelte fedettebb élőhelyeken. Erre a 2023 őszén jelölt szalonkák között is volt példa. Emellett több egyed is igyekezett korán, akár már február elején visszatérni a térségbe nagyobb léptékű tavaszi vonulásának megkezdése előtt.
- Az eddigi eredmények alapján egyértelmű, hogy egyes madarak jelentős időt, akár egy hónapot is eltölthetnek a Kárpát-medencében tavaszi vonulásuk megkezdése előtt, vagy annak kezdeti szakaszában. E jelenségnek számottevő hatása lehet a több héten át végzett megfigyelések időbeli dinamikájára, nevezetesen a többszöri észlelésekre, ezáltal pedig az azokból levont következtetésekre is.
- Az egyik jelölt szalonkát telelőhelyén, a spanyolországi Menorca szigeten 2023 decemberében elejtették; a madár jeladója az elejtőnek, valamint a Societat Ornitològica de Menorca (Menorcai Madártani Társaság) munkatársainak köszönhetően néhány napon belül vissza is került hozzánk. A Moszkvát is megjárt eszközről letöltött adatokból megismerhettük a madár teljes vonulási útvonalát. Míg korábban csak a pontos telelőhelyet, illetve részben a tavaszi vonulás útvonalát tudhattuk, a költőterület pontos elhelyezkedésére csak így derült fény. Telelőhelyéről a következő év február végén indult el a Földközi-tengeren át, útját egy 20 napos olaszországi megállással megszakítva március második felében visszatért a Kárpát-medencébe, pontosan a jelölésének helyszínére. Oroszországi költőhelyére való vonulását két héttel később folytatta, végül május 10-ére érte azt el. Jeladója utoljára július közepén rögzített adatot, ugyanarról a területről. Mintegy másfél évvel ezután elejtését a korábban megismert telelőhelyétől mindössze 800 méter távolságról jelentették.
Dr. Schally Gergely
Dr. Csányi Sándor
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Vadbiológiai- és Vadgazdálkodási Tanszék
A monitoring programról és a jeladós kutatásról további részleteket talál a Védegylet honlapján!
Forrás: Védegylet