Keressen minket

Vadászat

A bélmegyeri fekete dámszarvasbika

Közzétéve:

Nagy Zoltán, nyíregyházi vendégvadász, dámszarvasbikára vadászott barcogásban, Békés megyében, a Hidashát-Bélmegyer Vadgazdálkodási Társaság területén. Tavaly járt ott először vadászni, ahol szép vadászélményekkel gazdagodott. Muflonkosra vadászott – amire a menyasszonya hívta meg, mivel ekkor töltötte be a 40-ik születésnapját. Az utolsó nap, a sikeres vadászat után, Molnár Lajos mutatott neki egy videófelvételt, amely egy különleges, feketeszínű dámszarvasbikáról készült. Akkor már dámszarvasra nem lehetett vadászni, de elhatározta, ha úgy hozza a sor, 2022-ben rácserkel – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Nagy Zoltán.

Fotó: Gárdonyi Erika – Agro Jager News

Nagy Zoltánt megkérte vendéglátóit, ha bármilyen vadászati lehetőség merülne fel, szívesen visszatérne Bélmegyerre. Teltek, múltak a hónapok, a fekete dámszarvasbika azonban nem hagyta nyugodni Nagy Zoltánt. Hónapokkal később, barcogásban, csörgött a telefonja. A telefont a kézbe véve látta, hogy Bélmegyerről keresik. A különleges dámbikára, ha szeretne, rácserkelhet! Érthető, hogy a vadászláz óriási lett benne, úgy, hogy a részleteket telefonon már meg is beszélték.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Végül, sok-sok szervezést követően egy késő délután értek ki a területre. A körülmények aznap nem voltak ideálisak, de Bélmegyer és a kastély most is mély benyomást tett rá. Hallani a barcogást az erdő mélyéről, egy olyan élmény, ami még a helyben élő hivatásos vadászokat is magával ragadja. Az első alkalommal csak megpillantani tudták az öreg fekete dámbikát. A rövid, nyugtalan éjszaka után, a reggel már kinn érte őket a területen. Elkezdődött a vadászat legizgalmasabb szakasza, a cserkelés. Hárman cserkeltek. Lassan, egymás nyomába lépve haladtak előre. Zoltán mennyaszonya, Erika folyamatosan figyelt, hallgatózott és fényképezett – ő volt a harmadik a vadászaton. Ekkor, egy váratlan dolog történt. Az előttük lévő bika vélhetően elugrott, és ekkor, barcogást hallottak, pontosan abból az irányból, amerről jöttek!  Azonnal megfordultak. Akkor mertek csak haladni a hang irányába, amikor barcogott a bika. Egyszer csak megpillantották a bikát, amely körülbelül 30 méterre volt tőlük. Ám ugyanabban a pillanatban, a nagyvad elugrott és a szomszédos erdőrészletbe váltott át. Az események hirtelen felgyorsultak és követték a dámbikát. A dámszarvas nem tartotta a helyét, talán megérezhetett valamit. Másodjára is elugrott, pontosan abba az irányba, ahol először meglátták. Ekkor Nyíri Zoltán hivatásos vadász egy pillanatra megállt: „Tudom, hol fog visszaváltani – induljunk el a másik erdő irányába!”  – mondta.

Egy rövid ideig felültek egy magaslesre, ahol azonban csak tarvadakat láttak, majd tovább cserkeltek a barcogás irányába. Közel egy óra telt el, de nem haladtak többet 100-150 méternél. A cserkelés során olyan ügyesek voltak, hogy többször tarvadak bukkantak fel, tőlök alig 20-30 méterre. Amikor már majdnem elérték a fekete dámszarvast, egy félszárú dámbika jelent meg előtük. Nem lehetett messzebb 20 méternél. Észrevette a vadászokat, és a lehető legnagyobb zajt keltve átrobogott az erdőn, a fekete dámszarvas felé vezető úton. Ekkor még a sokat látott hivatásos vadász is biztos volt abban, hogy itt most véget ért a hajnali cserkelésük. Miután elcsendesett az erdő, legnagyobb meglepetésükre a fekete bika állt előttük és újból barcogott, mintha néhány perccel korábban semmi nem történt volna. A vadászszerencse megfordult, ezt már mindenki érezte. Megszületett a bírálat is: kicsivel nagyobb, mint az előzetesen megbeszélték. A trófea nagyobb lesz mint 3,5 kilogramm!

Fotó: Gárdonyi Erika – Agro Jager News

A nyíregyházi vendégnek választania kellett. Előttük a fekete dámbika barcogott, miközben gyorsan végiggondolta a lehetőségeit.Mindenki várt és végre megszületett a döntés. A vadászok szemmel s pár szót váltva egymással, megegyeztek. A vadász egy fa mögött helyezkedett el, várta a megfelelő pillanatot. A dámbika mindenre figyelt, de a vadászokat most harmadjára sem vette észre. A vadászok ezalatt szinte eggyéváltak a természetettel, feszülten, minden idegszálukkal figyeltek. Siettetni nem lehetett az eseményeket. Várni kellett, majd lassan egy olyan helyre lépett ki a vad, ahol minden optimális volt a rálövésre. A bika balra kifordult, körülbelül 50 méterre, egy pillanatra ránézett. Ekkor célzott lövést tett a nyíregyházi vadász a nagyvad blattjára. Minden vadász, amikor lövést tesz bármilyen vadra, kicsit aggódik – így volt ez Zoltánnál is. Több órányi cserkelés után, eljött a várva várt pillanat, amikor nem lehet hibázni. A .308-as kaliberű fegyveréből leadott lövés becsapódása jól hallatszódott, a dámbika egyértelműen jelezte a lövést, de elugrott egy sűrűbb részre.

Elcsendesett az erdő, mindenki egy pillanatra megállt, a vadászok egymásra néztek. Tudta mindenki, hogy a lövést sikerült, aggódni már nem kell senkinek. Várni kell néhány percet, minden rendben lesz! – szólt nagyon halkan a kísérő vadász. A vadászat során a legkritikusabb helyzet a rálövés helyének, és a vad keresésének pillanatai. Szerencsére ez a különleges nagyvadat a rálövés helyétől alig 10 méterre találták meg. A fekete dámszarvas birtokba vétele után mindenki válláról lekerült a teher, óriási volt az öröm.

Kevesen tudják, hogy sokszor a kísérővadász jobban aggódik, mint a vendég. A dámszarvasbika életkorát 12 évre becsülték, trófeatömege 3,66 kilogramm, a bírálaton a trófea aranyérmes minősítést kapott. Bélmegyer felejthetetlen élménnyel gazdagította a nyíregyházi vadászt, aki a különleges vadat kipreparáltatja. Az életben talán egyszer van ilyen lehetőség  – zárta beszámolóját Nagy Zoltán.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fényképek: Gárdonyi Erika

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

 

Vadászat

STOP!

Az Országos Magyar Vadászkamara közleményt adott ki a vörös róka közegészségügyi és természetvédelmi megítéléséről.

Published

on

 

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

„A rókának a közegészségügyi szempontból való vizsgálata az teljesen egyértelműen pozitív” – hangzott el a minap az ország egyik leghallgatottabb rádióműsorában. Valljuk, hogy a vélemény szabad. Valljuk, hogy minden közösségnek, érdekcsoportnak vagy civil szervezetnek joga van kiállnia a meggyőződései és az elvei mellett, érvelnie, és adott esetben elérnie a céljait. De csak akkor, ha ezt felkészülten, egyenesen és őszintén teszi, csúsztatások és mások megtévesztése nélkül.

Fotó: OMVK

A vörös róka (Vulpes vulpes) őshonos fajunk, része a hazai faunának. Állománya stabil – ami azt jelenti: jó ideje nem változik. Nem növekszik – mert vadászunk rá. És nem csökken – annak ellenére, hogy vadászunk rá, méghozzá egész évben, az általa okozott, elsősorban természetvédelmi károk, valamint a faj által terjesztett betegségek miatt, és vadászata során számos eszköz és megoldás használható. Ezek – megfelelő, a vonatkozó jogszabályokkal és általános vadászetikai elvárásokkal összhangban történő alkalmazás esetén – meggyőződésünk szerint nem elsősorban a vadászati hagyományaink miatt, de fontos elemei a vadgazdálkodásnak. Különösen igaz ez a különféle csapdák alkalmazására és a sokat támadott (egyáltalán nem a kutya és a ragadozó közötti harcot célzó, és Európa országainak többségében is legális) kotorékozásra. A róka gyérítésének elsősorban nem vadászati jelentősége van, és még csak nem is a prémjéért vadászunk rá. De tekintettel, hogy vadászható faj, a vadgazdálkodási ágazati szereplők felelőssége és hatásköre a rókaállomány hatékony szabályozása.

Hogy számadatokról is szóljunk: a róka állománya az elmúlt években úgy tartható 55-60 ezer egyed körül, hogy évente 85-90 000 egyedet (tehát az állomány másfélszeresét!) ejtenek el a vadászok (forrás: az agráriumért felelős minisztérium által a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen működő Országos Vadgazdálkodási Adattár hivatalos ágazati statisztikája).

Érzékelve a társadalom érzékenységét a rókaállomány gyérítés eszközei iránt, a Vadászkamara több fórumon is igyekezett és igyekszik objektíven bemutatni a róka élővilágban betöltött szerepét, pozitív és negatív hatásait közvetlen és közvetett környezetére. Szervezetünk olyan szakmai alapú, társágazatok bevonásán alapuló egyeztetéseket folytat, amelyek során objektíven felülvizsgáljuk a vonatkozó vadászati szabályozásainkat, vadászati gyakorlatunkat annak érdekében, hogy a rókával kapcsolatos – elsősorban természetvédelmi, humán- és állategészségügyi – elvárásoknak megfelelve a vadászatot magát, vagy annak egyes formáit elítélő civil közönség számára ne legyen megbotránkoztató, de józan belátás mellett tolerálható maradjon.

Ugyanakkor határozottan meg kell nyilatkoznunk, ha magyar állampolgárokat tényszerűen vezetnek félre, ráadásul úgy, hogy ez az egészségüket, testi épségüket veszélyeztetheti.

 

TÉNYSZERŰEN NEM IGAZ, hogy „A rókának a közegészségügyi szempontból való vizsgálata az teljesen egyértelműen pozitív” (az elhangzott állítás szerint azért, mert patkányt is fogyaszt).

 

Felkészületlen hőbörgőkkel nem dolgunk partnerként vitázni. Évtizedes szakmai szervezetként, amelyben javarészt felsőfokú szakirányú végzettséggel – sokak esetében több diplomával vagy éppen doktori fokozattal – rendelkező szakemberek dolgoznak, nem tisztünk vitatkozni senkivel, aki vadbiológiai, természetvédelemi, vadgazdálkodási ismereteket nélkülözve tesz állításokat. Ha ezzel vagy ehhez kapcsolódóan jogszabályokat sért (lett légyen szó állattartási előírásokról, vagy magyar állampolgárok, netán egy közösség vegzálásáról), az illetékes hatóság dolga, hogy eljárjon. Ez vonatkozik az ágazatunkra is. Ki-ki fordulhat a megfelelő fórumhoz: ezt – ököllóbálás és kardcsörtetés nélkül – a Vadászkamara is megtette, a jövőben is megteszi, ha szükségesnek látja.

Hogy miként is kell értékelni a rókát közegészségügyi szempontból, arról több előadás is szólt egy tavaly rendezett konferenciánkon. Ezek nem vélemények, feltételezések vagy légből kapott információk voltak: hiteles, szakterületükön ismert és elismert szakembereket kértünk fel. Minden előadás nyilvános, így az objektív információkról bárki tájékozódhat honlapunkon, ide kattintva.

Kérünk mindenkit, hogy ha érdemben akar tájékozódni, akkor – saját egészsége, épsége érdekében is – hiteles forrásból tegye!

Forrás: Országos Magyar Vadászkamara

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba

Sakálok támadtak nyaralókra Izraelben: 11 ember sérült meg

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Izraelinfo: Tizenegy embert, köztük három gyereket láttak el kórházban, miután sakálok támadtak nyaralókra a Kinneretnél, a Duga strand környékén péntek éjjel. A sérültek könnyebb harapásos és karmolásos sérüléseket szenvedtek, valamennyien megkapták a szükséges oltásokat, és többségüket hazaengedték. Egy beteget további megfigyelésre bent tartottak.

Fotó: Izraelinfo

Az Izraelinfo.com nonprofit, független, magyar nyelvű hírmagazin Izraelből. Eredeti híreket, kritikus elemzéseket és véleménycikkeket közöl.

A Magen David Adom mentőszolgálat hajnali 2:52-kor kapott bejelentést arról, hogy több embert valószínűleg sakálok haraptak meg a Kinneret partján. A mentők első ellátásban részesítették a sérülteket, majd többeket a porijai Északi Egészségügyi Központba szállítottak.

Az első vizsgálatok szerint a sakálok feltehetően élelem után kutatva jutottak be a sátorozók területére. A hatóságok szerint az állatok valószínűleg megérezték a sátrak környékén hozzáférhetően hagyott étel szagát, ezért közelítették meg az éjszakázókat. A pánikban több nyaraló megsérült, a helyszínre érkező parti felügyelők és rendőrök végül elűzték az állatokat a strand területéről.

Az egyik legsúlyosabbnak tűnő eset egy 12 éves kislányt érintett. Családja szerint a gyerek az éjszaka közepén arra ébredt, hogy egy állat van a sátorban. A sötétben először azt hitte, hogy a család kutyája, majd a sakál az arcán sebesítette meg. Nagymamája az izraeli médiának azt mondta: az egész családi nyaralás néhány perc alatt rémálommá vált. A kislányt ellátták, varratokat kapott, és veszettség elleni megelőző kezelést kezdtek nála.

A történtek után az Egészségügy Minisztérium és a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatósága arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a támadó állatok közül legalább egy veszettséggel fertőzött lehetett. A gyanús állatot a figyelmeztetés kiadásáig nem fogták be. A minisztérium közölte: aki vadállattal érintkezett, harapást vagy karmolást szenvedett, azonnal forduljon orvoshoz, mert a veszettség veszélyes és kezelés nélkül halálos betegség.

A hatóságok azt kérik a kirándulóktól és kempingezőktől, hogy ne etessenek vadállatokat, ne hagyjanak ételt vagy szemetet a természetben, még lezárt zacskóban sem, és az éjszakai táborhelyeken az élelmiszert lehetőleg zárt autóban tárolják. A háziállatok tulajdonosait arra is emlékeztették, hogy kutyáikat és macskáikat a törvény szerint be kell oltatni veszettség ellen.

Yossi Naba, a Kinneret Városok Szövetségének elnöke súlyosnak nevezte az esetet, és sürgős intézkedéseket kért a Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatóságától, valamint az állategészségügyi szolgálatoktól. Szerinte a nyári szezonban éjszakai járőrökre van szükség a strandokon, hogy hasonló eset ne ismétlődhessen meg.

A Kinneret környéke nyáron Izrael egyik legnépszerűbb belföldi üdülőhelye, a hétvégi eset azonban elég kellemetlen emlékeztető arra, hogy a természetben a „csak egy szendvicset hagytunk kint” mondat néha egészen rossz véget ér.

Forrás: Frank Péter – Izraelinfo

Az Izraelinfo.com nonprofit, független, magyar nyelvű hírmagazin Izraelből. Eredeti híreket, kritikus elemzéseket és véleménycikkeket közöl.

Tovább olvasom

Vadászat

29. alkalommal találkoztak a vadászok Balatonfűzfőn

2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

2026. június 13-án a balatonfűzfői Jáger Lősport és Szabadidőközpont adott otthont a XXIX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjnak, amely immár közel három évtizede jelenti a vármegye vadászainak egyik legfontosabb lövészeti találkozóját. A korongvadász versenyre ezúttal 49 induló nevezett, akik egyéniben és csapatban is összemérhették felkészültségüket.

Fotó: Szegedi László – OMVK

A rendezvény ünnepélyes megnyitóján a Bakony Vadászkürt Egyesület tagjai a hagyományokhoz híven „Gyülekező” kürtszignállal köszöntötték a résztvevőket. Ezt követően Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke üdvözölte a megjelenteket. Köszöntőjében felidézte, hogy a mostani már a huszonkilencedik alkalommal megrendezett nagydíj, és örömmel állapította meg, hogy olyan vadásztársak is jelen voltak, akik az első versenyen is rajthoz álltak. Beszédében kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedek alatt természetes generációváltás zajlott le nemcsak a versenyzők, hanem a lőtér munkatársai között is. Elismerően szólt a létesítményben megvalósult fejlesztésekről, majd eredményes és sportszerű versenyzést kívánt valamennyi résztvevőnek.

A megnyitót követően a szervezők ismertették a technikai tudnivalókat, kiosztották a rajtszámokat, valamint külön hangsúlyt fektettek a biztonsági előírások betartására. A versenyzők ezt követően foglalták el helyüket a pályákon, ahol kezdetét vette a megmérettetés.

Fotó: Szegedi László – OMVK

A verseny során számos kiváló sorozat született. A jól sikerült találatokat gyakran taps és biztatás kísérte, de a koronglövészet természetéhez híven akadtak bosszantó hibák és kihagyott lehetőségek is. A sportszerű légkör azonban végig megmaradt, a résztvevők pedig ismét bizonyították, hogy a koronglövészet nem csupán verseny, hanem közösségi élmény is.

Eredmények

Férfi egyéni

  1. Siffer Géza – 47 találat
  2. Hüll László – 45 találat
  3. Kokojev Vitalij – 44+1 találat (szétlövés után)

Női egyéni

  1. Hettyei Emőke – 45 találat
  2. Hettyei Anita – 39 találat
  3. Hettyei Bianka – 29 találat

Csapatverseny

  1. Bakonyerdő Zrt. „A” csapata – 121 találat
  2. Tési Fennsík Vadásztársaság – 119 találat
  3. Noszlopi Vadásztársaság – 118 találat

Különdíj
Csobánc Vadásztársaság – 124 találat

Az eredményhirdetésen a legeredményesebb egyéni és csapatversenyzők vehették át díjaikat csatári Lászlótól, a lőtér tulajdonosától és Pap Gyula vadászkamarai elnöktől, majd kötetlen beszélgetés mellett zárult a nap. A résztvevők ellátásáról a hagyományoknak megfelelően a tavalyi év győztes csapata gondoskodott, míg az italokat a Veszprém Vármegyei Vadászkamara biztosította.

Fotó: Szegedi László – OMVK

A jó hangulatú rendezvény végén már a jövő évi jubileumi találkozó került szóba: a XXX. Veszprém Vármegyei Vadászkamarai Nagydíjon a vendéglátás feladata a különdíjas eredményt elérő Csobánc Vadásztársaságra vár majd.

A huszonkilencedik nagydíj ismét bebizonyította, hogy a lövészeti felkészültség fejlesztése, a biztonságos fegyverkezelés és a vadászközösség összetartozásának erősítése kéz a kézben jár. A résztvevők egyhangú véleménye szerint kiváló hangulatú, emlékezetes napot tölthettek együtt Balatonfűzfőn, amely méltó előfutára volt a jövő évi jubileumi, harmincadik versenynek.

Fotó: Szegedi László

Forrás: -PS- OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom