Keressen minket

Kiemelt cikk

Aranysakált hoztak terítékre Csesztregen

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Zala megye nyugati részén, Csesztreg község határában, aranysakálra vadászott Fentős Dániel, a Parasza-Kerkamente Vadásztársaság területén.

A fényképen látható aranysakált Fentős Dániel hozta terítékre Csesztregen. (Fotó: Agro Jager News)

Tagi selejt gímszarvasbikát szeretett volna elejteni október második felében, azonban a körülmények nem kedveztek a vadásznak. A Csesztreg egyes területrészen maga előtt egy lucernatábla és egy erdő terült el. Majdnem besötétedett, s már eldöntötte, hogy elindul hazafelé, amikor a kereső hőkamerájában egy négylábú állatra lett figyelmes, ami ütemesen haladt, pontosan  a magaslese irányába. Folyamatosan figyelte a vad mozgását, elsőre nem tudta eldönteni, hogy vörös rókát vagy egy aranysakált lát maga előtt. A kedvelt sípjait bár előkészítette, nem merte használni, mert attól félt, hogy a ragadozót elijeszti. Ilyenkor bölcsebb nem tenni semmit, csak várni, mert egy erősebb hívóhang megzavarhatja a szőrmés kártevőket.

Forrás: Frommer Fegyverbolt, Budapest. https://frommerfegyverbolt.hu/

Fotó: Agro Jager News

Mivel időben fel tudott készülni a lövésre, kivárt. A hőkamera képéből aztán megállapította, hogy egy nagytestű aranysakál tart felé. Ameddig csak tudott várt, azonban a háta mögül fújt a szél, pontosan a ragadozó irányába. Körülbelül 200 méterre lehettek egymástól, amikor a toportyán megállt, szimatolt, próbált szél alá kerülni. A tapasztalt vadász tudta, hogy eljött az ő ideje. Fegyverét kibiztosította, felkapcsolta a fegyverlámpáját és a nyolcszoros nagyításon lévő céltávcső segítségével, a 7×64-es kaliberű fegyveréből lövést adott le. A lövést elhibázta. A lövedék vélhetően az állat fölött csapódott a lucernába. Az aranysakál abban a pillanatban elugrott. A lövés pillanatáig kocogott, azonban most teljes erővel futott az erdő nyújtotta menedék irányába. Dani, egy fél másodpercig beletörődött a hibázásba. De aztán: „Aranysakál nem mehet el lövés nélkül, még akkor is, ha messze van!” – villant az eszébe a rutinos aranysakálvadászok mottója.

Gyorsan újratöltött. A fegyverlámpája folyamatosan követte a sakál mozgását. Újra célzott. Figyelembe vette a sakál mozgásának irányát, és a távolságot is. A sakál oldalirányba tört ki, majdnem ugyanabba az irányba tartott, ahonnan jött. Minden pillanatok alatt zajlott. A vadásznak gyorsan döntéseket kellett hoznia. A zalai vadász nagyvadra maximum 100-150 méterig tesz lövést. Az aranysakál vadászata még tapasztalt vadászoknak is feladja a leckét, mindig a helyzethez kell igazítanunk a lehetőségeket. A csesztregi vadász egy pillanatra végig is gondolta a szituációt és a lőtudását. Ösztönös viselkedésében azonban egy pillanatig sem kételkedett. Felé, és elé célzott legalább másfél métert. A tapasztalt vadász soha nem használja céltávcsövét teljes nagyításon, mert akkor nem lehet követni az eseményeket. A sakál már majdnem elérte az erdőt. Ekkor másodjára is lövést tett a vadra. A becsapódás hangja hallatszódott. A lövést a vad is jelezte. A toportyán pár méter múlva elcsendesett. A vadászban felmerült a sebzés lehetősége is, de a vad nem mozdult többet. Ekkor a magaslesen egy pillanatra megállt. „Ilyen lövés az életben talán egyszer van! – mesélte lapunknak az elejtő, aki nagyon boldog, mert a mostani egyeddel terítékre hozta a 16-ik, megközelítőleg 14,5 kilogramm tömegű aranysakálját. Fentős Dániel tavaly kezdett el intenzíven aranysakálokra vadászni. Az összes egyedet egy év alatt hozta terítékre. Előfordult olyan eset is, amikor  az aranysakál felbukkanását követően az őzek egymást riasztva, azonnal elszaladtak. Ott Csesztregen, az őzek kifejezetten idegesek lesznek, ha aranysakál bukkan fel a revírjükben. Többször megtapasztalta azt is,hogy hívásra az aranysakál a falu határából bukkant fel, a házaktól alig 100-200 méterre. Az elmúlt évek során ez a visszatelepült ragadozó egyre jobban alkalmazkodik az emberi környezethez. A viselkedése egyre jobban hasonlít a vörös rókáéhoz. Pár év múlva talán előfordul olyan eset is, hogy a falu házaitól nem vörös róka, hanem aranysakál lopja el a baromfikat. A toportyán, ha teheti, és ha nem hibázik, mindig szél alá kerül. A sokat megélt egyedek maximálisan meg akarnak bizonyosodni arról, hogy nincs veszély. Zala megyében a gímszarvasbőgés kezdetéig a helyi aranysakál állomány szinte eltűnt. Az utódnevelés időszakában a felnőtt egyedek rendkívül óvatosak, féltik az utódaikat. Hívásra ezekben a hónapokban itt sem reagálnak, ami egyezik az országos tapasztalatokkal. Annak ellenére, hogy számtalan éjszakát kint töltöttek a helyi vadászok, egyik alkalommal sem láttak sakált a nyáron. Mivel a területen jelentős a vadkár, ezért több vadász éjszakákon át őrizte a helyi kukoricaállományokat. Egyes mezőgazdasági táblákon még a kukoricák talpon állnak. Jelentős a takarás, amit a toportyán mindig kihasznál. A vadászata rendkívül nehéz, mivel gyorsan tanul és okos ragadozó – talán ennek is köszönhető az, hogy egyre többen vadásznak rá kisebb-nagyobb sikerrel Magyarországon – zárta beszámolóját Fentős Dániel.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotó: Fentős Dániel

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

Kiemelt cikk

BUDAPEST: Négyszeresére növelte a kormány a kárenyhítési alap forrásait

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kivételesen aszályos tavalyi év veszteségeinek mérséklésére március 31-ig több mint 22 ezer termelő részesül összesen 50,6 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban – közölte Nagy István agrárminiszter. A magyar kormány ennek érdekében az agrárkár-enyhítési alap forrásait több mint négyszeresére emelte.

Őszi káposztarepce Magyaralmás határában Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter

A történelmi léptékű szárazság okozta károk enyhítése az agrárpolitika számára kiemelt feladat a gazdálkodók talpon maradásának segítése érdekében. Tavaly kifejezetten súlyos aszály pusztított az ország mezőgazdasági területeinek 80 százalékán, melyből 1,45 millió hektárra jelentettek be aszálykárt – hangsúlyozta Nagy István. Egyúttal a miniszter kijelentette, hogy a 2022. évi károk kompenzálására az erre jogosult 22.583 gazdálkodónak 2023. március 31-ig 50,6 milliárd forint kerül kifizetésre. Ebből 49,7 milliárd forint az aszálykárok után, a többi forrás pedig más káresemények ellentételezésére. Kiemelte, a többletforrások biztosításával a kormány az agrárkár-enyhítési alap forrásait több, mint négyszeresére emelte.

Az elmúlt évtizedben tudatosan fejlesztett mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben a kárenyhítési alap mellett a díjtámogatott növénybiztosítások jelentenek komoly segítséget. A biztosítási díjtámogatásoknak köszönhetően többszörösére emelkedett az aszálybiztosítással rendelkező gazdaságok száma, így a mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok mintegy 41 milliárd forintot fizettek ki az érintetteknek a tavalyi aszálykár és más, a szélsőséges időjárás okozta károk enyhítésére.

Figyelje meg birtokát akár éjjel is, a FROMMER Fegyverboltban kapható éjjellátókkal. Kattints a képre!

A 2022. évi, történelmi léptékű aszály következményeinek kezelése érdekében a kormány Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzset állított fel, amelynek javaslatára rendkívüli intézkedéseket is hozott a mezőgazdasági termelés finanszírozási hátterének biztosítása érdekében. A kormány gazdálkodói hitelek finanszírozási lehetőségeinek megsegítésére hitelmoratórium lehetőségét biztosította az agárszektor számára, amelynek révén a termelők 286,6 milliárd forintnyi mezőgazdasági hitel visszafizetéséhez kapcsolódóan kaphattak 2023 végéig haladékot. A kis- és középvállalkozások piaci alapú, változó kamatozású és nem kamattámogatott hiteleihez kapcsolódóan kamatstop került bevezetésre a tavalyi év végétől. Szintén a tavalyi aszályra való tekintettel a korábbi éveknél is nagyobb összeg erejéig, 322 milliárd forint értékben történt meg az uniós közvetlen terület- és állatalapú támogatások előleg- és részfizetése, amelyhez a kormány ugyancsak megteremtette a szükséges finanszírozási és technikai feltételeket. Az aszály által sújtott mezőgazdasági termelők és az állattartók számára, forgóeszköz finanszírozásuk segítése érdekében megnyílt a kiemelt, legfeljebb 14 százalékos kamattámogatás lehetősége az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel keretében. Szintén 2022-ben az üzemanyag hatósági ár mezőgazdasági gépekre történő kivételes alkalmazása révén mintegy 39 milliárd forintot takarítathattak meg a mezőgazdasági termelők.

A mezőgazdaság finanszírozási helyzete érdekében tett intézkedéseknek, a korábbi évek ágazati pénzügyi erősödésének is köszönhetően a magyar mezőgazdaság helyzete a tavalyi tragikus aszály súlyos következményei mellett is stabil, melyhez a kárenyhítési alapon keresztül is most komoly segítséget kapnak a gazdálkodók – tette hozzá az agrárminiszter.

AGRÁRMINISZTÉRIUM

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

DEBRECEN: Ígéretes az ipari zöldségágazat jövője

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A csemegekukoricához és zöldborsóhoz kapcsolódó termeléshez kötött támogatás éves forráskerete jelentősen emelkedik, 11,1 millió euróról 15,6 millió euróra nő, így a hektáronkénti többlettámogatás elérheti a 326 eurót – jelentette ki Feldman Zsolt a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természettudományi Intézete, valamint a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai konferenciáján.

Dr. Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán. Fotó: Agrárminisztérium/Vermes Tibor

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a csemegekukorica és a zöldborsó termékpálya versenyképességének lehetőségeiről és az ágazat szabályozásáról tartott előadásában hangsúlyozta, hogy az ipari zöldségkultúrák 2023-tól magasabb támogatási összeget kapnak a termeléshez kötött támogatási jogcím keretében, ezzel is jelezni szeretnék a komoly szaktudást, technológiai fegyelmet és odafigyelést igénylő növények termesztésének fontosságát.

Feldman Zsolt kifejtette, a csemegekukorica és a zöldborsó termékpálya az a termelői és feldolgozói közösség, ahol leginkább egymásra utaltak a gazdaság szereplői, miután ezen termékek 90-95 százalékát a termelők szinte kizárólag a hűtő és konzervipar számára tudják értékesíteni. A kormány az elmúlt években komoly hangsúlyt fektetett a feldolgozóipar korszerűsítésére, kapacitásbővítésére, és ez az irány a következőkben is megmarad – ígérte az államtitkár. Meggyőződése szerint a termelők számára a feldolgozóipar erősítése a biztonságos értékesítés lehetőségét jelenti. Éppen ezért jelentős, és a gazdálkodók számára kulcskérdés, hogy 2027-ig több mint 1500 milliárd forintot fordít a szaktárca a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások hatékonyságnövelést segítő támogatására – fogalmazott. Ennek révén a gazdálkodók is új precíziós eszközöket vásárolhatnak, öntözésfejlesztési beruházásokat hajthatnak végre. Feldman Zsolt arra biztatott mindenkit, hogy a meglévő nehézségek ellenére készüljenek 2027-ig tervekkel, hogy a beruházásaikat a támogatások segítségével meg tudják valósítani.

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természettudományi Intézete, valamint a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai konferenciája Debrecenben. Fotó: Agrárminisztérium/Vermes Tibor

A kormányzati támogatások már eddig is a fejlesztési lehetőségek széles tárházát biztosították az ágazatban, a következő években ez az irány megmarad – fogalmazott az államtitkár. Még jelenleg is nyitott az öntözési közösségek számára biztosított felhívás, amelyre 2023. június 30-ig lehet pályázni. Az öntözés kapcsán Feldman Zsolt megjegyezte, hogy az új uniós ciklusban a termeléshez kötött támogatásoknak összhangban kell lenniük a víz keretirányelvvel, amit a hatóságok kötelezően ellenőriznek majd. Feldman Zsolt jelezte azt is, hogy a támogatásnak nem feltétele, hogy az adott területet öntözzék, de ezt a tényt az egységes kérelembeadáskor jelezni kell.

Az államtitkár előadásában kitért a magas hozzáadott-értékű termékpálya ígéretes jövőjére. Megfogalmazása szerint az ágazat jelentős fejlesztés előtt áll, a kormány pedig támogatja az erőforrás-optimalizásását, a hatékonyabb termelést segítő beruházások megvalósítását.

Agrárminisztérium
Fotó: Vermes Tibor

am_email_kep

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Egyedülálló sportvadászképzés Hortobágyon, a világörökség részén

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Sportvadászképzés indul a Hajdú-Bihar vármegyei Hortobágyon, ahol egyedülálló módon, egyben bonyolítják le mind az elméleti, mind pedig a gyakorlati órákat. Országosan elismert, mintegy 14 magasan kvalifikált szakembert kértek fel a képzésre. Az elméleti órákat a vadásztársaság pihenőparkjában, a gyakorlati órákat pedig, a társaság vadászterületén és a Hortobágyi Sportlőtér Kft., Magyarország legújabb szabadterületű lőterén tartják meg. Közel egy éves előkszítő munka után most indul az első vadásztanfolyam – tájékoztatta az Agro Jager Newst Varga Ferenc, a Hortobágyi Földtulajdonosi Vadásztársaság elnöke.

A képzés egyik helyszíne a méltán híres Hortobágyi Földtulajdonosi Vadásztársaság.

Különleges helyszíne a sportvadászképzésnek a Hortobágyi Földtulajdonosi Vadásztársaság vadászháza és a Hortobágyi Sportlőtér, amelyet alig három éve adtak át. Sportvadászképzésünk egyedi, mert a gyakorlati órákat a társaságunk vadászterületén tartjuk. Az elmúlt években áttörő sikereket értünk el a mezeinyúl-gazdálkodásban. A Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar kutatási helyszíneként is prioritás a magas színvonalú szakmai munka. Éves szinten 1200 mezei nyulat és 4000 vízi vadat hozunk terítékre. Ebben a munkában tradicionálisan együttműködünk a természetvédelemmel és a képzés alatt nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy bemutassuk az integrált szemléletű vadgazdálkodás feladatait, lehetőségeit és természetesen az együttműködés során kialakult kölcsönös előnyöket is – tájékoztatta lapunkat Varga Ferenc.

A képzés gyakorlati órái alatt a tanfolyam résztvevői megismerhetik az egyedülálló vizes élőhelyeket is.

A tanfolyam 70 órás elméleti és 30 órás gyakorlati képzésből épül fel. Bemutatják az erdei, mezei és a vizes élőhelyeket. A tanfolyam összköltsége 150 000.- Ft, amelybe két rotte erejéig a lőtér használatát is beépítették.

Az oktatás időtartama 12 hét, a tanfolyam összegét, akár három részletben is be lehet fizetni. A hölgyeknek 10%, a felsőoktatásban, aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező tanulóknak 20% engedményt tudnak biztosítani.

A tanfolyam képzésében olyan országosan elismert, magasan képzett szakemberek kapcsolódnak be, akik sok esetben több évtizede dolgoznak a vadgazdálkodásban

A messzebbről, vagy határainkon túlról érkezők számára igényes, minden körülményt kielégítő, színvonalas szállást is biztosítunk a Sóvirág vendégházban és a St. Hubertus vendégházban. A tanfolyam ideje alatt, a tanfolyam résztvevői számára 50%-os szállásár kedvezményt vehetnek igénybe. Tekintettel az őzbakvadászat közelgő idénykezdetére, a foglalásokat előre érdemes lekötni – tájékoztatta az Agro Jager Newst Varga Ferenc, a Hortábágyi Földtulajdonosi Vadásztársaság elnöke.

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

 

Bővebb információ:
06-30-98-53-251 – Varga Ferenc elnök-vezérigazgató
06-20-424-8019 – Fekete Zoltán tanfolyamvezető
https://hortobagyisportloter.hu/
hortobagyivadaszkepzo2022@gmail.com

Tovább olvasom