Vadászat
Dúvadhetek szerte Veszprém vármegyében
OMVK: A vadászati év végén az apróvad szaporodási időszaka közeledtével mind fontosabbá válik a dúvadgyérítés, amelynek jelentőségére tájegységeinkben a szervezett dúvadgyérítési hetek megrendezésével hívják fel a figyelmet.

Az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: Kamara) a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)
A sort a Marcal-medencei tájegység nyitotta meg, ahol január 27. és február 2. között immár negyedik alkalommal került sor az apróvad életfeltételeinek ilyetén javítására. A Tájegységben gazdálkodó 20 vadászatra jogosultból 18-an, összesen 50 fővel képviseltették magukat a záró rendezvényen. A szakadó hóesésben elkészített dúvadteríték igazán látványosra sikerült. Összesen 52 róka, 1 aranysakál, 4 borz, 1 nyest, 4 szajkó és 1 szarka feküdt a terítéken. Ami külön érdekességnek számított, hogy a Bakonyér-menti Vadásztársaság hivatásos vadásza 6 nutriát is hozott, melyekből négyet az elmúlt napokban, kettőt a rendezvény reggelén fogott meg a vadászterületén. A dúvadhét záró rendezvényének házigazdája a Somlótája Vadásztársaság volt. A teríték elkészítését követően kürtszó nyitotta meg a rendezvényt. Takács András tájegységi fővadász köszöntette a vendégeket. Megköszönte a Somlótája Vadásztársaságnak, hogy felvállalták a házigazda szerepét, majd felkérte Nardai Sándor vt. elnököt, nyissa meg a rendezvényt. A vadásztársaság vezetője köszöntőjében kitért a vt. aktuális helyzetére, gazdálkodásukat érintő legfontosabb kihívásokra. Mindenkinek értékes szakmai napot és kellemes időtöltést kívánt. Ezt követően Pap Gyula, az OMVK Veszprém Vármegyei Területi Szervezetének elnöke tartott beszédet, melyben örömét fejezte ki, hogy egy ilyen szakmai rendezvényen, ennyi embert sikerült megszólítani. Beszélt az apróvad egyre fokozódó jelentőségéről és a nagyvaddal kapcsolatos problémákról. A legtöbb dúvadat elejtő vadászatra jogosult részére (Bakonyalja Szarvaskő Vadásztársaság) tárgyjutalmat, egy direkt erre az alkalomra elkészített, gyönyörű vázát ajánlott fel. Ezt követően Takács András beszélt a dúvadgyérítés jelentőségéről, annak természetvédelmi, környezetvédelmi és össz. társadalmi jelentőségéről. Az elmúlt négy vadászati év megyei statisztikáját ismertetve bemutatta az elért eredményeket. (Az elmúlt négy vadászati évben Veszprém Vármegyében összesen 34504 dúvadat ejtettek el illetve fogtak meg a vadászatra jogosultak). Takács András beszédében hangsúlyozta, hogy a dúvadgyérítést tovább kell folytatni, mert elengedhetetlen mind az apró- mind pedig nagyvad állományunk védelme érdekében. A következőkben Papp László, a vadászati hatóság megjelent képviselője ismertesse a jogi státuszát a terítéken lévő nutriának illetve beszélt arról, mi várható ennek az új fajnak a terjedésével vagy más hasonló fajok betelepülésével kapcsolatban. Felhívta a figyelmet arra, hogy mostantól minden olyan jogosult, amelynek vadászterületén valamilyen állandó vízfolyás található, legyen fokozott figyelemmel és ha megállítani nem is tudja, de minden jogszabályban engedélyezett eszközzel lassítsa ennek a fajnak terjedését.
Beszédét követően Takács András felkérte a Bakonyér-menti Vadásztársaság hivatásos vadászát, ismertesse a nutria megjelenésének első jeleit, felismerését, károkozását illetve megfogásának körülményeit. Dávid Sándor elmondta, mik az alapvető különbségek a hódhoz képest a nyomában, egyéb külső jegyeiben, hiszen kezdetben ő is arra gyanakodott, hogy a hódok szoktak rá a fácánetető alá kihelyezett csöves kukoricára. Ismertette, melyik típusú testszorítóval, milyen módszerrel a leghatékonyabb a gyérítés. A köszöntők, a bevezető előadások és a teríték átadása után a közösségi épületben folytatódott a program. Lakatos István tájegységi fővadász a szarvasfélék agancstő problémájával kapcsolatban tartott előadást. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a kutatási program nem jöhetett volna létre az Agrárminisztérium erkölcsi és anyagi támogatása nélkül. Méltatta a tájegységi fővadászi rendszert, ahol minden esetben támogatásra kerülnek az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezések. Megköszönte a kutatásban részt vevő valamennyi fővadász lelkiismeretes munkáját és bizakodását fejezte ki annak érdekében, hogy a kutatás a jövőben is tovább folytatódhat, hiszen az eredmények mára már nemzetközi jelentőségűnek tekinthetők.
Előadásában részletesen ismertette a kutatási eredményeket, felsorolva a mintagyűjtési helyszíneket és darabszámokat. Elemezte a különböző vizsgálati módszerek hatékonyságát és az általuk feltárt problémákat. Közben látványos diákkal szemléltette az általa elmondottakat. Előadása végén számos kérdés érkezett hozzá, melyben elsősorban a gyakorlati teendőkről, várható kihívásokról, esetleges humán egészségügyi összefüggésekről faggatta a hallgatóság. A következő előadó Szollár András lőoktató volt. A biztonságos fegyverkezelésről szóló bemutatója során elsősorban a fegyver használatával, kezelésével, kézbevételével, lövés előtti és utáni viselkedéssel, hordmóddal kapcsolatban tartott elméleti és gyakorlati bemutatót. Kitért az alapvető biztonsági előírásokra, viselkedési szabályokra melyet a fegyverkezeléssel kapcsolatban követni kell. Angol kollégájával közösen rendkívül érdekes, videó anyaggal illusztrált fegyvergyártási, ballisztikai, szervízelési eljárásról szóló ismereteket osztott meg a hallgatósággal. Természetesen hozzá is záporoztak a kérdések, melyek a gyártással, új kaliberekkel, ólomlövedék kontra acélsörét, új lövedéktípusok és kihívásai témaköröket érintettek elsősorban. A válaszokat követően Takács András megköszönte a vendég előadóknak, hogy elfogadták a meghívást. A rendezvényt egy rendkívül finom pörkölt és kötetlen beszélgetés zárta.
Összesen 73 dúvad feküdt a Bakonyi Tájegység dúvadhetét záró terítékén, ami az elmúlt 5 év legkomolyabb teljesítménye. A tájegység a mögöttünk álló vadászati évben az előírt 3142 dúvadból 2875-öt ejtett el, vagyis 92 százalékos teljesítménnyel büszkélkedhet, ami Németh Attila fővadász szerint egy nagyvadas gazdálkodási területen kiemelkedő teljesítmény.
Idén is a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészete adott otthont az V. Bakonyi Dúvadhét záró rendezvényének. Az elmúlt 5 év legszebb terítéke fogadta a megjelenteket: 2 aranysakál, 1 nyest, 41 róka, 20 borz, 2 dolmányos varjú, 1 szarka és 6 szajkó feküdt a terítéken. Németh Attila tájegységi fővadász a helyszínen elmondta, bár a dúvadhét nem verseny, mégis érezhető, hogy a résztvevők egészséges versenyszellemmel regisztrálnak, és vesznek részt ebben az „akcióban”. Ismertette, idén az abszolút számok tekintetében a Kislődi Hunor Vadásztásaság foglalta el a képzeletbeli dobogó harmadik fokát 11 vaddal. A második hely a Hajag Vidéki Vadásztársaságé, akik 19 vaddal járultak hozzá a terítékhez. Az első helyen pedig a házigazda Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészeti Igazgatósága végzett 23 vaddal. Németh Attila szerint azonban az igazság úgy kívánja, hogy területarányosan is megvizsgáljuk a vadászatra jogosultak teljesítményét, mivel nem egyforma nagyságú területen végezték a dúvadgyérítést, és a szakszemélyzet létszáma is eltérő. Ennek fényében a Hajag Vidéki Vt. kerül a harmadik helyre, melynek tagjai ezer hektárra vetítve 1,93 darab dúvadat lőttek.
A második helyen az Uzsai Erdészeti Igazgatóság végzett 2,3 darabbal, és így átvette az első helyet a Kislődi Hunor Vadásztársaság 2,89 db/1000 hektárral. Az elmúlt öt évre visszatekintve Németh Attila elmondta, a tervszámok évről évre drasztikusan emelkedtek. – Az első három évben gond nélkül tudta teljesíteni a tájegység az elvárt darabszámokat. A negyedik évről azonban ez már nem mondható el. A tavalyi vadászati évben a Bakonyi Tájegység 25 vadászatra jogosultjából 12-nek, vagyis a tájegység közel felének állítottam ki „Nem teljesítette” igazolást. Először azt reméltük, azért nem teljesítettük, mert elfogyott a dúvad, ám erre rácáfolt a mögöttünk álló vadászati év, ugyanis idén a 25 vadászatra jogosultból mindössze 7 nem tudta teljesíteni az ismételten emelkedő tervszámokat – mutatott rá.
Németh Attila kitért egy minden vadászatra jogosultat érintő anomáliára is. – A törvény azt írja elő, hogy az igazolást az éves vadgazdálkodási tervvel együtt köteles a vadászatra jogosult benyújtani a vadászati hatóságnak. Ez a határidő február 15-e, ami azt jelenti, hogy nem kerülnek bele a teljesítésbe a február utolsó két hetében elejtett dúvadak, pedig gyakran előfordul, hogy az ez idő alatt terítékre hozott példányokkal már teljesítenék az előírt keretet – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, ezt az anomáliát jelezték a jogalkotónak, és azt kérték: módosítsák a törvényt annyiban, hogy a dúvadgyérítési igazolást a jövőben ne az éves tervvel, hanem az éves jelentéssel kelljen beadni.
Vezsenyi Imre, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. vadgazdálkodási osztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a dúvadgyérítés azért is elengedhetetlenül fontos, mert ezek a szárnyas és szőrmés kártevők kiemelt vektorai, vagyis terjesztői lehetnek az afrikai sertéspestisnek, ugyanis táplálkoznak az elhullott állatokból, ráadásul hatalmas területeket járnak be. Vezsenyi Imre köszönetet mondott azoknak, akik szabadidejükből is áldoznak erre a tevékenységre. Háláját fejezte ki a Veszprém Vármegyei Vadászkamarának is, hisz pályázatokon keresztül támogatják, hogy a dúvadakat ne csak fegyverrel, hanem csapdákkal is elejthessék a vadászatra jogosultak.
Simon Sándor házigazda, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészeti Igazgatóságának vezetője kijelentette, a nagyvadgazdálkodás mellett az apróvad életkörülményeinek biztosítása érdekében továbbra is a ragadozók gyérítése mellett állnak. Szerinte a ragadozógyérítést csak szívbeli elköteleződésből lehet végezni, kényszerből nem, hiszen komoly kihívás golyós fegyverrel, sokszor rossz látási viszonyok mellett egy tapasztalt, rafinált ragadozó eszén túljárni. – Ugyanakkor éppen ebben rejlik a dúvadvadászat szépsége, és éppen ezért megsüvegelendő ez a hatalmas teríték, ami extra vadászati teljesítményt takar – hívta fel a figyelmet.
Pap Gyula, a Veszprém Megyei Vadászkamara elnöke is gratulált a terítékhez, és megköszönte a szervezést. Azzal bíztatta a megjelenteket, hogy munkájuk nem marad eredmény nélkül, hisz ha lassan is, de a dúvadgyérítés mindenképpen pozitív hatással lesz az apróvadállományra, sőt, az őzállomány alakulására is. A kamara idén egy gyönyörű vázával is díjazta a legtöbb dúvadat elejtő vadászatra jogosultat. Pap Gyula a helyszínen adta át az elismerést a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Uzsai Erdészeti Igazgatóságának.
A VI. Balaton-felvidéki dúvadhét záróterítékének a soron következő bemutatkozó vadásztársaság, az Öreg-Tölgy Vt. adott otthont március elsején. A közös tájegységi terítéknél 1 sakálnak, 41 rókának, 11 borznak, 4 nyestnek, 2 dolmányos varjúnak, 10 szarkának, 8 szajkónak, összesen 77 elejtett, illetve elfogott dúvadnak adtak tiszteletet Fekete Róbert kürtszavának kíséretében. A dúvadhéten idén a Nagyvázsonyi Kinizsi Vadásztársaság volt a legeredményesebb 16 dúvaddal. A terítéken és az azt követő szakmai programon 15 vadászatra jogosult képviseltette magát.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara felajánlásával Surányi Péter tájegységi fővadász és Baracskay Lajos kamarai titkár átadta azt az értékes vázát, mely a 2022-23-as vadászati évben legtöbb dúvadat terítékre hozó vadászatra jogosultnak jár. Idén a Csobánc Földtulajdonosi Vadásztársaság teljesített a legjobban a dúvadelejtéseket illetően.
A program szakmai előadásokkal folytatódott: Titscher Lajos házigazda, titkár bemutatta az Öreg-Tölgy Vadásztársaságot, Vezsenyi Imre, az afrikai sertéspestis elleni Nemzeti Akciótervben foglaltaknak megfelelően megalakult, az egész országot lefedő tanácsadói hálózat Veszprém vármegyét érintő vadgazdálkodási tájegységeinek tanácsadója pedig a vármegyei vaddisznóállomány alakulásával kapcsolatban ismertette az aktualitásokat. Végül Csapó Tamás, a Bősárkányi Vadgazda Vadásztársaság hivatásos vadásza őzgazdálkodási tapasztalatait osztotta meg a közönséggel.
Forrás: OMVK
Vadászat
Hamarosan kezdődik a tavaszi rókavakcinázás
A rókák veszettség elleni immunizálására idén tavasszal is sor kerül, melyhez kapcsolódóan az ebzárlat és a legeltetési tilalom életbe lépése sem marad el az érintett térségekben
A rókák veszettség elleni immunizálására idén tavasszal is sor kerül, melyhez kapcsolódóan az ebzárlat és a legeltetési tilalom életbe lépése sem marad el az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás 2023. április 1-én kezdődik hazánk déli és keleti megyéiben.

Fotó: Pixabay

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)
Az immunizálás során a vakcina tartalmú csalétkeket kisrepülőgépekről juttatják ki az adott területekre. Ez a művelet a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról az illetékes járási állategészségügyi hivatal, illetve a települési önkormányzat fogja tájékoztatni a lakosságot, a külterületeken pedig plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat.
Az immunizálási program eredményességét a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. Az előző évek eredményei alapján a vakcinázott területeken a rókák több, mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.

Ábra: Nébih
A veszettség fő terjesztője a vörös róka, melynek hazai állománya mintegy ötvenkilencezer egyedre becsülhető. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott.
A betegség a keleti szomszédainknál, Ukrajnában és Romániában még rendszeresen előfordul, valamint az utóbbi időszakban Szlovákia keleti régiójában is több helyen megjelent. Sajnos tavaly Magyarországon is jelentősen megváltozott a veszettséghelyzet. 2022 szeptembere óta ugyanis öt igazolt eset is volt: négy róka és egy kóbor kutya. Mindegyik Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében fordult elő, az ukrán határtól számított nagyjából 10 km-es körzetben. A betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. Jelenleg az Ukrajnához közeli területeken a szokásosnál nagyobb a járványveszély, mivel a háború miatt az ottani állategészségügyi hatóságok nem tudták végrehajtani a rókák vakcinázási programját.

Keresőtávcsövek és hőkamerák széles választéka, a budapesti FROMMER Fegyverboltban. Kattints a képre!
A fentiek rámutatnak a hazai állategészségügyi védekező intézkedések (vadon élő rókák vakcinázása, ebek kötelező vakcinázása, veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé) fenntartásának fontosságára. A veszettség gyanújának bejelentése jogszabályi kötelesség, az idegrendszeri tüneteket mutató, elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében az állategészségügyi hatóság gondoskodik a mintavételről.
A téma iránt érdeklődőknek érdemes felkeresniük a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapját (www.veszettsegmentesites.hu), ami többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és a megelőzéséről is tájékoztatást nyújt.
Forrás: Nébih
Vadászat
Drága parfümöket és lőfegyvert is loptak
A Balassagyarmati Járási Ügyészség indítványa alapján a nyomozási bíró a legszigorúbb kényszerintézkedést rendelte el egy 34 éves férfival szemben, aki nemcsak pszichoaktív anyagokat árult, de társaival autókat megrongálva azokból nagy értékű tárgyakat is lopott.

Fotó: Ügyészség
A nyomozás eddigi adatai alapján a férfi több nógrádi településen követett el bűncselekményeket:
2023. február 1-jén társaival egy Nagylócon, a tulajdonos háza előtt parkoló autó vezető oldali ablakát egy kővel betörték, abból a sértett pénztárcáját, annak személyi okmányaival, bankkártyájával és 5.000 forint készpénzzel együtt elvitték.
Február 5-én Hollókőn két parkoló személygépkocsit is feltörtek, melyekből nap- és olvasószemüvegeket, márkás parfümöket, készpénzt, sminkkészletet és töltőkábelt is zsákmányoltak.
Másnap este ugyanezen településen egy családi ház udvarán parkoló autóból elvittek egy hőkamerát, egy keresőtávcsövet és egy elemlámpát is.
Pár nappal később visszatértek Hollókőre, ahol egy közterületen álló autóból elvitték a benne talált búvárszivattyút, aprópénzt, a gépkocsi forgalmi engedélyét, hivatalos iratokat, egy pénztárcát, valamint egy többfunkciós kést is.
Utolsóként február 8-án Alsótoldon törték be egy autó hátsó ablaküvegét, és ellopták az abban elhelyezett vadászlőfegyvert, valamint egy céltávcsövet és lőszereket is.
A lopásokkal összesen 2.335.000 forint, a járművek megrongálásával további 100.000 forint kárt okoztak a sértetteknek.
A férfival szemben más bűncselekmény miatt is folyamatban van büntetőeljárás, a rendelkezésre álló információk szerint N-etil-norpentedron nevű új pszichoaktív anyagot szerzett be és adott el többek közt kiskorú személyek részére is.
A gyanúsított által elkövetett bűncselekmények súlyára és a büntetett előéletére figyelemmel a nyomozó hatóság előterjesztést tett a letartóztatására, melyet az ügyészség indítványozott, a Balassagyarmati Járásbíróság nyomozási bírája pedig a bűnismétlés lehetőségének megakadályozása érdekében el is rendelt.
Forrás: Ügyészség
Vadászat
FEGYVERMESTER: A sörétes fegyverek idény utáni ápolása, karbantartása, tárolása
Kétségtelen tény, hogy egy-egy szépen ápolt, karbantartott, szerkezetében is megóvott fegyver – értéket képvisel. Ehhez azonban gondos használat után, gondos ápolás és gondos tárolás is szükséges. A fegyverek szerkezeti részei ma már bonyolultak, sok alkatrészből állnak. Ahhoz, hogy ezek a finom beállítású mechanikus szerkezetek hosszú időn át megőrizzék eredeti funkciójukat, rendszeres és szakszerű karbantartást követelnek meg. Még tartós használat mellett is megőrizhetjük fegyvereinket, ehhez azonban a különféle hatásokat tompítanunk, csökkentenünk kell. Most, Tibori Ádámmal, a budapesti FROMMER Fegyverbolt fegyverművesével, fegyvermesterével beszélgettünk, aki a különféle rendvédelmi szervek szolgálati, sport- és versenyfegyverei mellett, a sportvadászok és a hivatásos vadászok fegyvereit is napi szinten javítja, ápolja és időszakos konzerváló karbantartásokat is végez. Tapasztalatai, történetei már-már kimeríthetetlenek. Műhelyébe látogattunk el, hogy a sörétes puskák konzerválásáról beszélgessünk, ugyanis augusztusig, az apróvad vadászati idényéig, fegyvereink a páncélszekrényekbe kerülnek.

Fotó: Tibori Ádám, FROMMER Fegyverbolt
Mikor bekerül hozzád egy fegyver, mit árul el a használójáról, a vadászról?
Mikor először megpillantom az üzletbe behozott fegyvert, már látszik mennyire ápolja, mennyire tartja karban a tulajdonosa. A műhely nagyon szerencsés, mert közvetlenül az eladó térből nyílik és ahogy előkerülnek a tokokból a fegyverek, rögtön tudjuk mi történt vele – a kollégák is látják. A sokszor 10, 20, de gyakran a 30 éves fegyverek szerkezetében különféle problémák léphetnek fel. Leginkább a szolgálati fegyverek, a mindennapos vadőr puskák kopottak. Minden egyes fegyvernél lehet látni, hogy hol fogják meg, majd azonnal látszik az is, hogy szakszerűtlenül bontották-e meg? Ez legtöbbször a csavarfejeken mutatkozik meg. Lehetnek sérültek, de azt is látom, hogy már nem a gyári állásban forgatták vissza. Sok esetben látszódnak a feszgetések, ami nyomokat hagy a tuson és a fémrészeken is. Ezekkel a sérülésekkel már nem sokat lehet tenni. A német fegyverekre jellemző, hogy a csavarok „spulban”, azaz a csavarfejek hornyai egymásba futnak-e? A németek nagyon adnak erre, különösen az egymást rögzítő dupla csavarok esetén. A bontáshoz speciális, kifejezetten erre a célra gyártott csavarhúzókat használok a műhelyben. Az otthoni csavarhúzók általában vastagok, így borítékolható a roncsolás. A fegyveren látszódnak a friss és a régi sérülések. Nem igazán örülünk az otthoni szereléseknek. A napokban volt éppen a kezemben egy sörétes fegyver, ami tökéletesen működött, de megbontották és az összeszerelésnél kihagytak egy anyacsavart, ami miatt a rugóvezető pálca meggörbült. Az történt, hogy a rugó ezt követően nem állt meg a biztonsági állásban és a baszkülből már összecsukáskor kinyomódott az ütőszeg. Csukáskor és nyitáskor nehezen működött. Addig erőltették, míg az ütőszeg vége eltört. Más hiba esetén is előfordulhat ez a jelenség. Ügyeljünk arra és figyeljük meg az ellőtt hüvelyeket: amennyiben azon karcok jelennek meg, az elsütő szerkezetben hibák léphettek fel!
Milyen állapotban szokott lenni egy sörétes fegyver, amit a „tegnap még működött” felkiáltással adnak le javításra?
Általában a belső szerkezet jut el arra a pontra, hogy egyszer csak nem működik. Persze ez legtöbb esetben a vadászatokon derül ki. A korrózió pusztít akkor is, ha nem látjuk, mert a pára lecsapódik. Bejut a belső szerkezetig, a fa-, valamint a fémrészek találkozásánál. Olyan rozsdásodást okoz, hogy először a működését nehezíti meg – erre figyeljünk, ezek már olyan jelek, amelyek árulkodnak nekünk. A sorrendváltók esetében sajnos hamarabb kezdődnek a hibák. Bár ezek nagyon jó szerkezetek, de bonyolultabbá teszik az eszközeinket, ami nagyobb figyelmet igényel tőlünk. A másik eset, hogy a nagyon régi fegyverek esetében a kenőanyag kikeményedik és megakadályozza a szerkezetek, különösen a sütés működését. A napokban bontottam egy hagyatékból bekerült fegyvert. Egyik ügyfelünk, a nagypapája fegyverét hozta be egy átnézésre s a régen használt fegyver belsejében még penészt is találtunk, miközben egy ragyogó esztétikai állapotban lévő fegyver feküdt a munkapadon. A legrosszabb az, amikor kezdő vadászok vesznek, külsőre valóban nagyon megkímélt állapotú, fegyvert, de mikor behozzák, hogy vizsgáljuk át, akkor derül ki, hogy sosem volt még a szerkezete megbontva. Legutóbb az alkatrészek annyira rozsdásak voltak, hogy az olcsón vett fegyver ára sajnos megemelkedett. A mechanikus szerkezeteknek szükséges a kenés. Régen olajokat, különféle zsírokat használtak. Most, a gyártó már nem látja el a belső szerkezeteket, hiszen nem tudja, hogy milyen körülmények között fogják használni. Nem mindegy, hogy egy poros, száraz megyébe kerül, mint mondjuk a Kiskunságba vagy éppen egy olyan helyre, ahol nyáron is gumicsizmát kell húzni, mert annyira párás, csapadékos a terület. Ezért ezeket meg szoktuk beszélni és az új fegyvereket már ezek szerint adjuk át. Rengeteg megoldás létezik. Ezeket az igényeket a magyarországi körülményekhez igazítjuk s mivel számos fegyvermárka gyári műhelye is vagyunk, ezért olyan anyagokhoz, mi több tapasztalatokhoz, is hozzájutunk, ami a fegyverek élettartamát is jelentősen megnövelheti. Arról meg nem kell beszélni, hogy aki külföldre utazik, bizonyosan nem szeretné, ha éppen egy hegyi vadászat közben mondana csütörtököt a fegyvere.

Fotó: Tibori Ádám, FROMMER Fegyverbolt
Milyen kirívó vagy extrém esettel találkoztál?
Ma is eszembe jut egy sörétes, ismétlő fegyver, amit úgy hoztak be a műhelybe, hogy nem tudták, hogy a benne lévő lőszert elsütötték-e vagy sem? Már láttuk, amikor behozták az üzletbe, hogy valami baj lehet, mert egyrészt úgy tartották még a tokban is, másrészt látszott az ügyfélen is, hogy komoly problémával érkeztek. A fegyveren sajnos kívülről is látszott, hogy rozsdás, majd kiderült, hogy megáztak vele, az eső után le sem törölték, arról ne is beszéljünk, hogy a belső szerkezetek milyen állapotba kerültek a víz hatására! A töltényűrbe beleszorult lőszerről kiderült, hogy csak egy hüvely. Sajnos, a rendszeres karbantartás hiánya miatt elő-előfordul egy-egy beszorult hüvely, de ezeket a hibákat alapvetően megelőzhetjük.

Penész az agyazásban Fotó: Tibori Ádám, FROMMER Fegyverbolt
Mit okoz a lakat- és zárszerkezetben egy-két évtized?
Általában az ütőszegházban kezdődnek a problémák. Vagy nem tud már ráütni a gyutacsra vagy pedig kint ragadnak az évtizedes a lerakódások, a szennyeződések miatt. Egyszerűen nem tud mozogni és ekkor törik el az ütőszeg. A másik eset, hogy az ütőszeg nekicsapódik a tűzfalnak és ekkor eltörik, de az üres „csattogtatások” miatt, az ütőszeg határoló stiftje, ez a két kemény alkatrész egymásnak csapódik és valamelyik mindig gyengébb. Alapvetően annyit kopik, annyit zömül, hogy becsúszik és kint marad vagy eltörik az ütőszeg. A hiba úgy jelentkezik, hogy vagy nem lehet megtörni a puskát, vagy nem tudom összecsukni. A javítások során persze ez kiderül és a fix tűzfalas fegyverek esetében 99%-ban nincs lehetőség a javításra. Fődarab csere következik. Persze ez nem éri meg senkinek, hiszen egy komplett szerkezetet kell kicserélni. Az új fegyverek esetében már ide, cserélhető alkatrészeket terveztek. Ha valamiért, akkor ezek a hibák miatt, javaslom mindenkinek a puffer használatát. A másik ok, hogy így véletlenül sem marad, akár hónapokig megfeszítve – a rugó. Az új pufferek esetében már van egy-egy kis pamacs is, így a hosszú időre eltett fegyverek töltényűrjét olajfilmen tarthatjuk.
Keresőtávcsövek és hőkamerák széles választéka, a budapesti FROMMER Fegyverboltban. Kattints a képre!
Igaz-e, hogy egy-egy fegyvermárka könnyebben viseli az időjárás viszontagságait?
Tény és való, hogy egyes régebbi fegyvereket túlméreteztek, vagy akarva, akaratlan olyan ötvözeteket használtak, hogy úgy gondoljuk, jobban bírja, vagy bírhatja. Talán kijelenthetjük, hogy esetleg jobban is bírták a külső környezeti hatásokat – persze egy darabig. Azonban a sörétes fegyverek kapcsán mindenki tudja, hogy a társasvadászatokon a szállítójárműveken szoktak történni amolyan „koccanások”. Vagy mi koppantjuk le a puskánkat, vagy más üti hozzá a mienkhez. Sajnos ezek a beverődések meglátszanak a cső tükrös belsejében s ezek a csődudorok miatt ma már a műszaki vizsgákon nem engedik át a fegyvereket. Sokszor sérül a csőventilláció, ami nagyon hasznos műszaki megoldás. Egyébként a szellőzőnyílásokon fokozottabban bejut a pára is és ahogy illeszkedik a csőfalra, sokszor menthetetlen korrózióval találkozunk. A mai konstrukciók, megoldások bonyolultabbak, ezért nagyobb figyelmet igényelnek. Megjelentek az egybillentyűs fegyverek, amelyek nagyon kényelmesek, de ezekkel kötelezettségünk is fokozottabb. Ápoljuk, mert ha elszeretnénk adni, akkor a fegyvereink piacosak maradhatnak.

Kiemelten fontos a rendszeres karbantartás Fotó: Tibori Ádám, FROMMER Fegyverbolt
Milyen zsírokat, olajokat használtok egy-egy konzerválás során?
Amikor behoznak hozzánk egy fegyvert időszaki karbantartásra, átnézésre, mindig az a kérdésünk, hogy mit szeretne vele és mennyit jár vadászni? A sörétes fegyverek, nagyon sok esetben, hónapokig a szekrénybe kerülnek, így az idény végén különösen. Mindenkinek van kedvenc puskája, miközben a másik fegyvere lehet elő sem kerül a szezonban. Azokat a fegyvereket, amelyeket tudjuk, hogy akár hónapokig nem használnak, speciális, sűrű, viszkózus anyagokkal konzerváljuk. A gyári zsírok elérhetők a FROMMER-ben és speciális, gyantatartalmú anyagokkal is dolgozunk. Ám aki ilyen konzerváló anyagokat kér, azoknak felhívjuk, a figyelmét, hogy használat előtt ki kell húzni a csövet, mert a ráégett gyantát nagyon nehezen tudjuk később kipucolni. Szóval, „majd az első lövés kiviszi” felkiáltás, ha úgy vesszük, nem célravezető.
A műhelybe behozott fegyvereket teljesen szétszedem. Egy speciális tisztító és ápoló CLP típusú olajjal tisztítom és ápolom le. Sokszor a régi fegyverek esetében először a kikeményedett öreg kenőanyagot kell, gyakorlatilag leoldani. A belső szerkezetek, a csőkampók, a fődarabok találkozásánál egy teflonzsírt alkalmazunk a FROMMER-ben. Ez a fehér változata ennek a kenőanyagnak, mert alapvetően szürke szokott lenni. Ezek az zsírok, olajok nem tesznek kárt az agyazásban, de a farészeket inkább egy gyári teafaolajjal húzom át. Ahhoz, hogy elérjük a legjobb hatását, 24 óra szikkadást javaslok. Kicsit színezi és egyben pácolja is a tust. Másrészt impregnálja és a kisebb karcokat is eltünteti. A FROMMER több fegyver esetében gyári műhely is, így megkapjuk a gyári tisztító és konzerváló anyagokat. Ez azért fontos, mert a fegyverek agyazásaira is tudunk ügyelni. Ezek a kenőanyagok nem támadják meg a műanyag tusokat sem, amelyek persze jobban bírják a tartós használatot. Szoktam javasolni, hogy ezeket is érdemes speciális folyadékokkal áthúzni. A hosszú tárolás miatt még érdemes arra is ügyelni, hogy a speciális tusagumik eldeformálódhatnak, amelyek az idővel még el is öregszenek. Egy jól elcsomagolt fegyverrel is szükséges az idény előtt foglalkozni, de lényegesen kevesebb problémával fogunk találkozni, ha most gondosan elcsomagoljuk.

Egy páncélszekrénybe rosszul eltett fegyver Fotó: Tibori Ádám, FROMMER Fegyverbolt
Szóba került az eső, a víz. Feltétlenül szükséges megbontani egy esős vadászat után?
Nagyon röviden: igen. Ennek kell a legelső feladatunknak lenni. Gyakorlatból tudom, mert egyszer egy patakon mentem át és megcsúsztam. Sajnos a fegyverem is megmerült. Elég volt hozzá két nap, hogy belső alkatrészeken megjelenjen a felületi rozsda, amelyet, ha nem kezelünk, kigödrösödik. Tudomásul kell venni, hogy a jó minőségű acél, sajnos rozsdásodik. Az ötvözetekkel ezt a problémát megoldották, de azzal a minőség is romlott. Sajnos ezzel együtt kell élnünk, de ha rendszeresen ápoljuk a fegyvereinket, ezektől a problémáktól megóvhatjuk magunkat és a fegyvereinket is.

Fotó: Tibori Ádám, FROMMER Fegyverbolt
Összegezve: milyen gyakran javaslod a teljes szerkezeti tisztítást, olajozást?
Azoknál a vadászoknál, akik nagy igénybevételnek teszik ki a fegyvereket, akik sportlövők, hivatásos vadászok, nekik érdemes kéthavonta a belső részeket is leápolni. A sportlövők általában megoldják, hiszen egy-egy versenyen nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy hanyagság miatt késik a leadott lövés vagy el sem sül a fegyverük. A gyakorlat azt mutatja, hogy a vadőrök szépen megtakarítják, de egy-egy műszaki hiba esetén kiderül, hogy a szerkezeti részek élettartama megrövidült. Aki ezt megtapasztalja, később már erre is ügyel. A javítás során mindig megmutatjuk, fényképeket készítünk, hogy mi is történt. Amikor meglátom, hogy a kenőanyag megkövült és a kosz a kenőanyaggal gyakorlatilag polírozó pasztaként csiszolja az apró alkatrészeket, sok esetben már prognosztizálható a következő műszaki hiba.

A mutatós oldallemezek alatt is érdemes konzerválni a fegyvereket Fotó: Tibori Ádám, FROMMER Fegyverbolt
A sportvadászok esetében, akik hat, akár nyolc hónapra is elcsomagolják a fegyvereiket, egy komplett, teljes körű karbantartást javaslok. Az idény után lerakodó szennyeződéseket eltávolítom. Ekkor kiderül a szerkezeti részek állapota is. Amennyiben igénylik, akkor cserélem az alkatrészeket. Ha kopott és még működik, akkor is jelezzük, hiszen gyakorlatból tudjuk, hogy mennyi „ideje” lesz még a hibáig. Általánosságban elmondhatom, hogy az ilyen karbantartásra behozott fegyvereket, a vadászok nagyon szeretik, ragaszkodnak hozzájuk. Vagy családi örökség vagy régen vágyott, kedvenc fegyverek ezek és mindenki úgy gondolja, hogy nyugodtan teszi le, hiszen ősszel biztonsággal vihetjük majd vadászni.
A másik és egyáltalán nem elhanyagolható tény az sem, hogy ezek a tartós használati eszközök, ezekkel a karbantartásokkal, értéküket megőrzik. Mindenki látja, hogy egy-egy régi fegyver ára, hogy emelkedik évről évre. Az új fegyvereink, ha vigyázunk rájuk, éppen úgy relikviák is lehetnek. Ez csak rajtunk múlik.
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Tibor Ádám – FROMMER Fegyverbolt