Vadászat
Sikeresen gyérítették a ragadozókat a Jászkunságban
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászszövetség és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Vadászkamara idén is megrendezte a ragadozó gyérítési hetet térségünkben.
SZOLJON: Ez előző évinél több rókát, aranysakált és borzot hoztak terítékre a vadászok a most megtartott vármegyei ragadozógyérítési hét folyamán. A program eredményhirdetéssel és díjátadóval egybekötött záróakkordját szerda délelőtt tartották a szolnoki Diana Vadásztársaságnál.

Fotó: OMVK

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vadászszövetség és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Vadászkamara idén is megrendezte a ragadozó gyérítési hetet térségünkben.
Kasuba András, a vármegyei vadászkamara titkára elmondta, ez a program 2018-ban indult, fő célja pedig az, hogy a tavaszi időszakban a vadászható kártékony vadfajoknak az egyedszámát csökkentsék fokozott intenzitással. Teszik ezt annak érdekében, hogy a haszonvad, apróvad szaporulatát megóvják, illetve segítsék felnevelését. Az idei gyérítés március 17-én kezdődött és 21-ig tartott. A szőrmés és tollas vadak elejtése természetesen ezúttal is a jogszabályokban engedélyezett módon és eszközökkel történt a gyérítés során.

Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON
Ezúttal 25 vadászatra jogosult vett részt a programon, míg tavaly húszan voltak. Nyestből 3 darabot sikerült terítékre hozni, aranysakálból 14-et, rókából 151-et, borzból 41-et. Dolmányos varjúból 19 darabot, szarkából 22-t, szajkóból 10 darabot lőttek. Összesen 261 vadat ejtettek el.
A tavalyi évhez viszonyítva a szőrmés vadakból többet lőttek. Tavaly aranysakálból 4 példányt lőttek ki, rókából 116-ot, borzból is csak 16 darabot. Viszont szarkából tavaly volt több, akkor 197 darabot lőttek, ennek az az oka, hogy a szarka elejtési ideje kicsit később kezdődik.

Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON
A hivatásos vadászok heti eredményét értékelték is, bár a vadászkamara titkára hangsúlyozta, nem az a lényeg, hogy ki milyen mennyiséget lőtt ki, hanem a részvétel a programban. A legeredményesebbek teljesítményét azonban csak elismerték serleggel és oklevéllel. Az úgynevezett lődíjnak megfelelően számolták ki a helyezéseket: a madarak 10 sörétes lődíjat érnek, a borz, nyest 15-öt, az aranysakál 50-et, a róka 75-öt ér. Az összes lődíjat pedig elosztották területarányosan, hiszen az egyes területeken nem ugyanannyi a hivatásos vadász. Ez alapján harmadik helyen végzett a Jász-Föld Zrt. Jászladány, második lett a mesterszállási Mester Vadásztársaság, az első helyezést pedig a Boldogházi Földtulajdonosi Közösség Vadásztársasága érdemelte ki. Különdíjat is kiosztottak, a negyedik helyezett Tiszaugi Tisza Vadásztársaságnak.

Fotó: Nagy Balázs – SZOLJON
A szerda délelőtti zárórendezvényen az is elhangzott, 2018 óta az Országos Vadgazdálkodási Alap keretein belül a vadászatra jogosultaknak lehetőségük van beszerezniük csapdákat is, amivel elősegíthetik a kártékony vadak hatékonyabb gyérítését. A csapdák szakszerű lefektetése érdekében a hivatásos vadászoknak minden évben továbbképzést tartanak, hogy ennek gyakorlatát minél jobban el tudják sajátítani.
Kasuba András hangsúlyozta, a vadászattal és a csapdázással nem a ragadozó vadfajok kiirtása a cél, hanem állományuk alacsony szinten tartása. Ezáltal ugyanis nagyobb arányban tudják a haszonvadak felnevelni a szaporulatot, illetve a betegségek terjedési lehetőségét is csökkentik a területen.
Vadászat
Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése
A közönséges fácán dürgéséről közölt cikket az Ipolyerdő Zrt.
Ahogy a tavasz határozottabban bontakozik ki az Ipoly menti erdők és mezők világában, egy különösen látványos madárfaj kerül a figyelem középpontjába: a közönséges fácán.
Bár ezt az Ázsiából származó madarat elsősorban vadászatos szempontból ismerik, az április inkább a természet egyik legszínesebb jelenségéről szól: a dürgésről, azaz a párzásukról.

Udvarlás – Fotó: Ipolyerdő Zrt. – Vadfajok.hu
A fácánok dürgése a madárvilág egyik leglátványosabb udvarlási viselkedése, amely nálunk az áprilisi időszakban figyelhető meg.
A legismertebb fajuk a közönséges fácán (Phasianus colchicus).
A fácán őshazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, és azóta a kontinens nagy részén elterjedt. Először a görögök hozták hazájukba a Kaukázus vidékéről, tőlük a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd telepítették a megszállt területekre tovább, Nyugat- és Északnyugat-Európába, valamint Angliába is.
A modern korban a fácán az egyik legfontosabb apróvad, tenyésztése az apróvad-gazdálkodás önálló szakterülete. Vadon élő populációi a vidék üde színfoltjai.
Mifelénk, nagyvadas vadászterületeken jellemzően nem vadászunk rájuk, csak gyönyörködünk bennük és az általuk produkált különleges jelenségekben.
A dürgésről
A kakasok ilyenkor territóriumot foglalnak, és igyekeznek minél több tojót maguk köré gyűjteni. A domináns egyedek előnyben vannak: erőteljesebb megjelenésük és kitartóbb viselkedésük növeli esélyeiket a szaporodásra. A tojók ezzel szemben jóval rejtettebb életmódot folytatnak – barnás, mintázott tollazatuk kiváló álcát biztosít számukra a fűben és cserjésekben.
A dürgő kakasok szinte folyamatos „szolgálatban” állnak.
Feltűnő, fémesen csillogó tollazatuk – zöldes fej, vörös arcbőr, rézbarna és arany árnyalatok – nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem fontos szerepet játszik a tojók figyelmének felkeltésében.
A dürgő fácánkakas rendkívül feltűnően viselkedik: tollazatát felborzolja, hogy nagyobbnak és erőteljesebbnek tűnjön. Szárnyait leereszti és kissé széttárja, farktollait legyezőszerűen kinyitja, közben jellegzetes, rekedt „kakaskukorékolás-szerű” hangot ad – amely a szárnycsapkodással együtt akár több száz méterről is hallható.
Köröz a tojó körül, gyakran féloldalasan mutatva magát Ez a vizuális bemutató a tojó figyelmének felkeltésére szolgál. Néha felugrik a levegőbe, majd visszaérkezve folytatja a bemutatót. Ezek a hangok egyszerre szolgálnak területjelzésre és a rivális hímek elriasztására.
Hajnalban, kora reggel a legaktívabbak – mezőkön, erdőszéleken, mezőgazdasági területeken.
A dürgésnek több fontos funkciója van:
- Párválasztás: a tojó a legerősebb, leglátványosabb hímet választja
- Rangharc: a kakasok egymással is versengenek, harcolnak
- Territóriumvédelem: a hím jelzi, hogy az adott terület foglalt
A sikeres dürgés után a tojó elfogadja a hímet, és megtörténik a párzás.
A dürgés nemcsak a szaporodás része, hanem egy komplex viselkedési forma, amelyben a látvány, a hang és az erőfitogtatás egyszerre játszik szerepet.
Élettani szempontból ez az időszak komoly igénybevételt jelent a kakasok számára.
A folyamatos aktivitás, a vetélytársakkal való összecsapások és az állandó készenlét jelentős energiát emészt fel. Ez az időszak egyben a természetes kiválasztódás fontos színtere is: csak a legerősebb és legegészségesebb egyedek képesek sikeresen részt venni a szaporodásban. A fácán jelenléte így nemcsak biológiai érdekesség, hanem „üdítő színfolt” is a tájban.
Az erdőszélek, mezőgazdasági területek és cserjések mozaikos élőhelyein élő madár jól alkalmazkodott az ember által alakított környezethez. Gyakran megfigyelhető utak mentén, réteken vagy akár települések közelében, ahol jellegzetes mozgása és rikoltása könnyen felismerhetővé teszi.
A tavaszi időszak kiváló alkalom arra, hogy egy séta során ne csak a rügyfakadást és a virágzó aljnövényzetet figyeljük meg, hanem meghalljuk és megpillantsuk ezt a különleges madarat is.
A fácánok dürgése a természet körforgásának fontos része: látványos és hangos emlékeztető arra, hogy az élővilág ilyenkor van igazán „életben”.
Forrás: Ipolyerdő Zrt.
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Lengyelország): Medvetámadásban halt meg egy nő Płonna közelében
Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén:
Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén: egy 58 éves nő életét vesztette egy eldugott erdőterületen, a Kárpátok előterében fekvő Płonna település közelében.
A rzeszówi Regionális Környezetvédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint a támadás mintegy 1,5 kilométerre történt az erdő belsejében, egy ritkán látogatott területen, amely a barnamedvék rendszeres tartózkodási helyének számít.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A nő információk szerint hullajtott agancsokat gyűjtött, amikor a támadás érte. Fia a segítségére sietett, és még segélyhívást is indított, azonban a nő röviddel később belehalt sérüléseibe.
A baleset idején erős szél fújt, ami feltételezhetően rontotta a medve érzékelését, így egy hirtelen, váratlan találkozás alakulhatott ki.
A hatóságok hangsúlyozták, hogy korábban nem érkezett kérelem problémás medvék elriasztására vagy eltávolítására.
A Kárpátok előterében a barnamedve-állományt mintegy 300 egyedre becsülik, ugyanakkor a szakemberek szerint az adatok bizonytalanok. A barnamedve alapvetően kerüli az embert, a támadások általában váratlan találkozások során történnek.
Forrás: DjZ
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben.
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben. A 2024 júniusi kitörés óta a tartomány és az érintett járások következetesen kerítések építésével, intenzív tetemkeresésekkel és a vaddisznóállomány jelentős csökkentésével védekeznek. Most új szakasz következik: a zárlati övezetek részleges feloldása Dél-Hessenben.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Szigorú feltételek az enyhítésekhez
A pfungstadti és kiedrichi tájékoztató rendezvényeken Michael Ruhl államtitkár hangsúlyozta, hogy a csökkenő esetszámok ellenére sincs ok a megnyugvásra. „Az intézkedéseket következetesen folytatni kell” – mondta az ASP operatív törzs vezetője. Mintegy 400 vadászati, mezőgazdasági és önkormányzati szereplő vett részt a hatóságokkal folytatott egyeztetéseken.
A visszaminősítés szigorú uniós feltételekhez kötött: legalább tizenkét hónapon keresztül nem kerülhet elő új fertőzött vaddisznó. Ehhez kiterjedt tetemkeresésekre, dokumentált kilövésekre és közel nullára csökkentett vaddisznóállományra van szükség. Egyetlen új ASP-eset is jelentősen visszavetné a folyamatot.
Az első kérelmet már benyújtották: március végén a „Beta” nevű központi fertőzött terület és a hozzá kapcsolódó térségek részleges visszaminősítését kezdeményezték, amelyet az Európai Bizottság elfogadott. A döntés most a tagállamoknál van. Kedvező elbírálás esetén a Rheingau-Taunus járás egyes részei, valamint a környező területek ASP-mentesnek minősülhetnek.
A vadászok szerepe továbbra is kulcsfontosságú
Az eddigi intézkedések hatásosnak bizonyultak, azonban a központi fertőzött terület körüli kerítés továbbra is alapvető védelmi eszköz. A nyitva hagyott kapuk vagy a kerítés megrongálódása veszélyeztetik az eddig elért eredményeket. Ugyanilyen fontos az intenzív vadászat folytatása – különösen az úgynevezett „fehér zónákban”, ahol a vaddisznóállományt következetesen nullára kell csökkenteni.
Ruhl ezért ismét a vadászokhoz fordult: szerepük továbbra is nélkülözhetetlen. „Csak egy vaddisznómentes pufferzóna képes hatékonyan megszakítani a fertőzési láncokat.” Egyúttal köszönetet mondott a vadászok eddigi járványvédelmi munkájáért.
Forrás: Wild und Hund



