A Magyar Közlöny 90. számában megjelent az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.). A Módtv.módosítja a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényt (a továbbiakban: Vtv.) is.A Módtv.220. §-a rendelkezik a törvény hatályba lépéséről, amelynek (1) bekezdése értelmében – a (2)-(6) bekezdések kivételével – a törvény 2023. július 1. napján lép hatályba, viszont, ahogy az látható ettől az időponttól eltérően a Vtv-t érintő egyes módosítások más időpontban válnak hatályossá.

A fénykép illusztráció: Fotó: Youtube

Ami talán az egyik leglényegesebb változás – mivel tulajdonképpen a büntetőjogi következmények (orvvadászat Btk. 245. § c) pont) is változnak – az az, hogy a Vtv. módosítja a tiltott vadászati eszközök körét. A Vtv. 37/A. § (1) bekezdése 2023. június 30-ig az alábbi eszközöket sorolta a tiltott vadászati eszközök közé:

• a mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvessző;
• a számszeríj;
• a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz;
• a hurok, horog, madárlép, verem;
• a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív háló;
• az önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyver;
• vak, illetve megcsonkított élő csali állat;
• az áramütést előidéző elektromos eszközök;
• az emlősfajok ejtőhálóval történő befogásának kivételével a robbanószerek;
• elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre

alkalmas célzóeszközök;

• mérgezett vagy altató csalétkek.

A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

Ahogy említettem a Vtv. módosításainak a hatályba lépése eltérő időpontban valósul meg. 2023. július 1. napján a tiltott vadászati eszközök körében hatályba lép az első módosítás, ami nem más, mint, hogy az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök ugyan továbbra is tiltott vadászati eszköznek minősülnek, de a Vtv. 37/A. § (3) bekezdése kivételt biztosít a tiltott vadászati eszköz volta alól. A Vtv. 37/A. § (3) bekezdése a következőt rögzíti: „Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok esetében és előírt időszakban a vadállomány hatékony szabályozása érdekében vagy állategészségügyi indok fennállása esetében – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben a vadászati hatóság engedélyével – az (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott eszköz is használható.”.

Ezzel párhuzamosan hatályba lépett a hivatkozott szakasz (4) bekezdése is, amely kimondja, hogy: „A (3) bekezdés szerinti engedélyt a vadászati hatóság akkor adja meg, ha az (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott eszköz használata

a) a vadon élő állatok és növények, valamint a természetes élőhelyek védelme érdekében,

b) a növényi kultúrák, a termés, az állatállomány, az erdők, a halállományok védelme, a vizek súlyos károsodásának megelőzése érdekében, vagy

c) a közegészség vagy közbiztonság védelmében az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok állományának hatékony szabályozása céljából

szükséges.”

A Vtv. végrehajtási rendelete sajnos nem jelent meg egyidőben a Vtv. módosításainak 2023. július 1. napján történt hatályba lépésével. Ezt aggályosnak lehet tekinteni kiváltképpen a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 7. § (6) bekezdésére – „A végrehajtási jogszabály a felhatalmazást tartalmazó jogszabály kihirdetésével egyidejűleg vagy azt követően, a felhatalmazó rendelkezés hatálybalépését megelőzően kihirdethető. A végrehajtási jogszabályt, jogszabályi rendelkezést a felhatalmazást adó jogszabály azon rendelkezésével egyidejűleg kell hatályba léptetni, amelynek a végrehajtására irányul, kivéve, ha a felhatalmazó rendelkezés a végrehajtási jogszabály kiadását nem teszi kötelezővé.” – figyelemmel.

Tehát adódik a kérdés, hogy mi a helyzet az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközökkel? A Vtv. 37/A. § (3) bekezdése több jogértelmezési lehetőséget ad, amelyből álláspontom szerint nem egyértelműen lehet következtetni a jogalkotói szándékra. Tehát a Vtv. előbb hivatkozott szakasza és bekezdése szerint – röviden és egyszerűsítve említve – az „infra és hőkamera célzóberendezések”használhatóak-e 2023. július 1. napjától vagy sem?  Ha lehet, azt milyen feltételekkel?A hivatkozott jogszabályhely alapján: „Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok esetében és előírt időszakban a vadállomány hatékony szabályozása érdekében vagy állategészségügyi indok fennállása esetében…….” lehet alkalmazni, minden eseteben a Vtvvhr. előírásai alapján, azonban csak a Vtvvhr.-benkülön meghatározott esetben kell majd hozzá engedély?

Ezt én személy szerint úgy értelmezem, hogy a Vtv. végrehajtási rendelete meg fogja mondani azokat a vadfajokat, amelyek vonatkozásában az infra, a hőkamera célzóberendezések használata(éjszakai vadászat esetén van jelentősége)engedélyezett lesz (elvileg ez már kikövetkeztethető, mivel a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vtvvhr.) éjszakai vadászatra vonatkozó szabályai szerint: a vaddisznó, a róka, a sakál és a borz vadfajokra lehet éjszaka vadászni, amúgy meg kijelenthető, hogy infra, illetve hőkamera célzóberendezéseket nappal felesleges használni). Kérdéses az előírt időszak, amire véleményem szerint szintén lehet következtetni. Ez az időszak nem hiszem, hogy más lehet, mint – a mezőgazdasági kultúrákra vonatkoztatva – a fő vadkáros időszak (április 15. és november 30. közötti időszak). Bár itt megjegyzem, hogy az is érdekes, hogy manapság már – szinte mindegy, hogy milyen kultúráról van szó – vetéstől aratásig vadkárosnak lehet tekinteni a vadászterület mezőgazdasági kultúrával érintett teljes területét. A harmadik ok az állategészségügyi ok. Megállapítható, hogy jelenleg, az afrikai sertéspestis (ASP) miatt ez az ok a vaddisznó esetében mindenképpen fennáll. A vadállomány hatékony szabályozása tekintetében milyen esetek lesznek nehéz megmondani, inkább nem bocsátkozom találgatásokba. Azonban értelmezésem szerint ezen esetben nem fog majd engedély kelleni az infra, illetve hőkamera célzóberendezések éjszakai használatához, mivel a Vtvvhr. fogja meghatározni az előzőekben említett feltételeket.

Miért jutottam erre a következtetésre? A hivatkozott szakasz és bekezdés (azaz a Vtv. 37/A. § (3) bekezdés) gondolatjelben lévő rendelkezése (mely szerint: „az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben a vadászati hatóság engedélyével”) arra utalhat, hogy más okok is lehetnek, amit szintén majd a Vtvvhr. fog szabályozni, amely esetekben viszont vadászati hatósági engedély fog kelleni. Érdekes kérdés, hogy akkor miről szól a Vtv. 37/A. § (4) bekezdése? Azaz miért nem a Vtvvhr-ben van/lesz szabályozva, ha már – értelmezésem szerint – úgyis az abban meghatározott esetekben kell vadászati hatósági engedély? A kérdés azért is jogosnak látszik, mert 2023. július 1. napjától a Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 27. alpontja alapján a miniszter felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben állapítsa meg a következőt: „az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközöknek a vadállomány hatékony szabályozása vagy állategészségügyi célból történő használatának lehetséges eseteit és az éjszakai vadászat rendjének különös szabályait,”.

Keresőtávcsövek és hőkamerák széles választéka, a budapesti FROMMER Fegyverboltban. Kattints a képre!

Összefoglalva: A bizonytalanságom oka az, hogy az említett rendelkezésből nem egyértelmű az, hogy a Vtvvhr. a vadfajokat az időszakot a vadállomány hatékony szabályozása érdekének a feltételeit, illetve állategészségügyi indok fennállása esetét fogja rögzíteni, amely tekintetben nem kell majd hatósági engedély, és ez mellett további eseteket fog meghatározni, amikor is engedély kell a vadászati hatóságtól, vagy minden esetben vadászati hatósági engedély kell majd, úgy, ahogy jelenleg a fegyverlámpa használatára.Tehát elmondható, hogy a külön miniszteri rendelet szükséges a Vtv. szövegének a teljes megértéséhez. Az azonban kijelenthető, hogy 2023. július 1. napjától ugyan a Vtv-ben megjelent annak a lehetősége, hogy az infra, a hőkamera célzóberendezések használhatóak legyenek, viszont mivel nem készült el a Vtv. végrehajtási rendelete, így továbbra sincs mód ezen eszközök használatára a vadászat során, azaz tiltott vadászati eszköznek minősülnek.

Veszprém, 2023. július 14.

Forrás: dr. Guti László állatvédelmi szakjogász & dr. Adamecz Krisztina állatvédelmi szakjogász – OMVK