Vadászat
Vaddisznó rendelésre
Bűdi Gábor vaddisznóra vadászott barátjával Debreceni Attilával. Az elejtő megosztotta élményeit lapunkkal:
Elszoktunk a kemény telektől. A pustoló hó és a kemény fagyok is csak a régmúlt ködéből köszönnek néha ránk. De ennek a télnek azért mégis volt néhány olyan mozzanata, amely a legnagyobb jóindulattal sem illeszkedett a megpróbáltatások nélküli időszakok sorába. Ha hinni lehetett a higanyos hőmérőnek, akkor éjfél környékén már mínusz 15 fokos szél hizlalta vastagabbra és keményebbre az arasznyi hópaplan páncélját. Cserkelésről szó sem lehetett. Már az autótól a magaslesig megtett út is felért egy szilveszteri tűzijáték ropogásával, pedig a havas, téli éjszaka igencsak csábító és izgalmas lehetőséget kínált a vadásznak.
Immáron órák óta ücsörögtem mozdulatlanul a lesen. A kabátom és a meleg leszsákom is régesrég áthűlt és a lábujjaim csak azért nem fagytak le, mert egy vastag pokrócot gyömöszöltem a leszsák aljába és abba léptem bele bakancs nélkül. Lábaim gyakran összedörzsölve igyekeztem a vérkeringést életben tartani, a kezemben pedig egy faszenes kézmelegítőt szorongattam annak ellenére, hogy már régóta elégett benne a muníció. Az arcom, de leginkább az orrom bizonyul védtelennek.
Valahogy úgy képzeltem, hogy ha megpróbálnám kifújni az orrom, akkor az a legkisebb nyomásra is vagy eltörne vagy az orrlyukaim egyszerűen összefagynának, így nem túl elegáns módon egy-egy apró papírzsebkendő darabot gyömöszöltem bele, hogy ne csöppenjen el. Nyilván nem szép, de legalább mulatságos látvány lehettem, illetve lehettem volna, ha akadt volna szemtanúja a túlélési gyakorlatnak beillő vadászesténknek. De nem volt.
Egyedül ültem a szálerdő szélén. Attila valahol egy szűk kilométernyi távolságban szintén a kitartását próbálgatta. Nyilvánvaló volt, hogy ő az elszántabb, hisz egyetlen rövid üzenetére is kész lettem volna feladni és beismerni, hogy habár szenvedélyesen vonz a vadászat, de kész vagyok beismerni, hogy a természet képes letörni a lelkesedésemet, legalábbis ott, azon az estén biztosan. De nem hívott, nem üzent, így maradt az a rettenetes süket csend a zalai éjszakában.
A puskám csöve, a holdvilágnak és a havas tájnak köszönhetően, a szinte nappali világosságban apránként egyre világosabb és világosabb lett, ahogy a ráfagyott kristályok hízásnak indultak. A fegyvert lábam közé fogva a puska csövén végighúztam a körmömet és figyeltem a csigavonalban feltekeredő jeget. Hirtelen eszembe jutott egy gyerekkori élményem, amikor az akkor még megszokott fagyos időben nagyot nevettünk egymáson, ha bátorságpróbaként odadugtuk a nyelvünket a szánkó vasához és az azonnal odafagyott a hideg fémhez és idétlenkedve próbáltunk az oldhatatlannak tűnő kötésből szabadulni. És hát persze sosem sikerült roncsolásmentesen megúszni a történetet, bár ennek ellenére véres szájjal, de térdünket csapkodva hahotáztunk egymáson. Ó, édes Istenem, milyen lököttek is voltunk – gondoltam, és ezzel egy időben egy önkéntelen mozdulattal a nyelvemet hozzáérintettem a jeges vashoz. Nem vagyok normális!
Ezt édesanyám is többször hangoztatta a vadásztörténeteim hallatán, de most beigazolódni látszott a verdikt. Orromba tömködött papírzsebkendővel és puskacsőhöz ragadt nyelvvel ülök az éjszakában. Ezt a legkevésbé sem szalonképes, de felettébb szánalmas helyzetet súlyosbítva, hirtelen a lelki szemeim előtt megjelent anyukám, aki látva nyomorult helyzetemet, hangos kacagásba tör ki és konstatálja, hogy nem tévedett, tényleg nem vagyok normális. Képzeletbeli kacagása ragályosnak bizonyult, hisz éreztem, hogy hullámokban tör rám a nevetés. Néma rángatózásom egy külső szem számára inkább tűnhetett haláltusának, mint felszabadult mulatságnak, pedig esküszöm, hangtalanul, kinyújtott nyelvvel röhögtem. Ameddig tudtam.
Majd vastag fagyott szövetréteget hagyva a fegyver csövén, megszabadultam a kínos kapcsolattól. Éreztem, hogy édes vér terül szét a számban, de nem tűnt túl veszélyesnek és legalább elterelte a figyelmemet a dermed végtagjaimról. Még nem is lendültem túl az apró közjáték traumáján, amikor halk, majd egyre erősödő ropogás ütötte meg a fülemet. Nyilvánvaló volt, hogy a gerincem vonalában a hátam mögött közeledik valami felém. A szívem szokás szerint nagyot dobbant, s a fülemben dobolni kezdett a vér.
Eddig is mozdulatlanul ültem, de immár arra is vigyázni kezdtem, hogy ne vegyek túl nagy levegőt, hogy táguló mellkasom fölött a feszülő ruha nehogy hangot adjon ki. A ropogás egyre erősebbé vált, majd hihetetlen módon csak alig pár méterre tőlem szakadt meg. Jézus ereje! Egy disznó áll mögöttem! Tisztán hallottam a lélegzetét, sőt, még azt is, hogy a sörtéiről apró, fagyott hódarabkák hullanak le.
Mozdulatlanságomban lázasan kerestem a lehetőségeimet.
Bíztam benne, hogy a disznó tovább megy és a lest kikerülve nekiindul a havas szántónak, ahol esetleg már puskát emelhetek rá. Végül is megdolgoztam érte. Ha mással nem is, de a fagyoskodással fűszerezett kitartásommal. De nem, nem történt semmi, csak állt mögöttem, mintha csak türelemjátékra hívna. A másodpercek ólomlábon jártak.
A végtelennek tűnő türelemjáték kiábrándító módon ért véget. A kabátzsebem mélyén a telefonom halkan, de jól hallhatóan pittyent egyet. Összerándultam meglepetésemben és ebben a pillanatban a disznó meglódult és elrohant mellettem, hátrahagyva a semmivel össze nem téveszthető téli kanszagot. Kétségbeesve néztem utána és az édeskés vér íze keserűvé vált a számban. A disznó nyílegyenesen ropogott el.
Ó, Te címeres ökör – szakadt fel belőlem az indulat! Talán nem ezeket a szavakat használtam, és csak a múlt jótékony homálya tompítja a kemény szavakat.
Dühösen nyúltam a zsebembe a telefon után, amit balga módon elfelejtettem lenémítani. Az orromból kitéptem a zsepkendő darabokat és hatalmas párafelvőt fújva homályos szemmel próbáltam kisilabizálni az üzenetet. Attila írt, pusztán egyetlen kérdőjelet küldött. Megvallom némileg dühösen pötyögtem neki a választ: Elriasztottad a disznómat!!!
Majd némileg megenyhülve írtam tovább: „Feléd megy!”
Feladva minden óvatosságot, morogva csapkodtam magamról a fagyott párát és mozgattam elgémberedett tagjaimat! Már fájt a hideg, szóval elég is volt a vadászatból.
Durr! Éles, semmivel sem összetéveszthető puskalövés hangja hasított az éjszakába Attila irányából, azzal a kettős hanggal, ami a jó becsapódást is sejteti. Hát ezt nem hiszem el! Meglőtte a disznómat! De hát ez nekem járt volna! Egy sms-el megrendelte és meglőtte!
Na, de Diana! Hát hol van itt az igazság? Hogy nőne pattanás az orrára az összes Attilának, meg Dianának, vagy valami hasonló…
Bosszankodtam, de tulajdonképp mulattam is a dolgon, mert hát mégis csak eredményesek voltunk, és hát mégis csak a barátom….
Éveken át meséltük ezt a történetet különböző baráti társaságokban. Sőt Attila évekig őrizgette azokat az üzeneteket, amiket aznap éjszaka még váltottunk. Hitték vagy nem hitték, nem tudom. Pedig úgy éljek, hogy igaz ; üzenetben rendeltek tőlem egy disznót.
Írta: Bűdi Gábor
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
Vadászat
Megnyílt a Bakony Vadjai és Élővilága Kiállítás
Megnyitotta kapuit a Bakony Vadjai és Élővilága Kiállítás.
Igazán különleges tárlatnak ad otthon a mesebeli környezetben álló csopaki Plul-malom épülete. A Bakony Vadjai és Élővilága Kiállításnak köszönhetően bárki bepillantást nyerhet a hazánk ékszerdobozának is mondható bakonyi és Balaton-felvidéki táj faunájába.
A II. Balaton Vadgasztro Fesztivál keretein belül, május 18-án a Bakony Vadászkürt Egylet közreműködésével megnyitotta kapuit az 1910-ben épült Plul-malomban található Bakony Vadjai és Élővilága Kiállítás. Az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezetének, azon belül is Baracskay Lajos titkárnak köszönhetően számos kiállítási tárgyat, illetve vadpreparátumot sikerült kiállítani az épületben, és csodálatos diorámákba helyezni azokat. A látogatók testközelből csodálhatják meg a vadállatokat. A cél, hogy a vendégek a jövőben közelebbről megismerkedjenek az erdei növényekkel, gombákkal is. Vadász Oszkár, a Balaton Vadgasztro Fesztivál alapítója, illetve a kiállítást üzemeltető Magyar Vadért és Vadászati Kultúráért Alapítvány kurátora szerint az itt látottak után a vendégek sokkal otthonosabban mozognak majd az erdőben, és a gyerekekben korán kialakul a természet iránti tisztelet.
A helyszínre látogatott Kontrát Károly országgyűlési képviselő is, aki elmondta, már többször volt szerencséje megtekinteni ezt a gyönyörű helyszínt, és élvezni a csodálatos klímát. – Annak idején biztattam Ambrus Tibor polgármester urat, hogy gyarapodjanak, és vásárolják meg a malom körül elhelyezkedő területet. A vadászok társadalmi szerepvállalása miatt is nagyon fontos, hogy a civil társadalommal jó kapcsolatban legyenek. Ez a bemutatóhely ezt is szolgálja. Magam is szeretem a természet, falun nőttem fel. Az apám gazdaember volt, és amikor szénát kaszált az árokparton, már tudta, hol fészkelnek a foglyok, fürjek, fácánok, letakarta a fészkeiket, vigyázott rájuk, hogy kikeljenek az utódok. Bízom abban, hogy ez a kiállítás is hozzájárul azoknak a céloknak a megvalósításához, amelyet mind az önkormányzat, mind az alapítvány és a vadászkamara kitűzött – tette hozzá.
Vadászat
Bakonybéli vadőr lett a vármegye legjobbja
Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza érte el a legmagasabb pontszámot Veszprém vármegyében
Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza érte el a legmagasabb pontszámot a szakma megyei versenyén, így ő képviselheti régiónkat az országos megmérettetésen Chernelházadamonyán június 18-19-én.
Immár harmadik alkalommal adott otthont a gyenesdiási Természet Háza Látogatóközpont a hivatásos vadászok vármegyei versenyének. – Nagy öröm számunkra, hogy ismét mi lehetünk a házigazdái ennek a neves rendezvénynek. Számunkra komoly elismerés, hogy újra és újra alkalmasnak találtok bennünket arra, hogy nálunk folyjon ez az esemény – mondta el köszöntőbeszédében a Bakonyerdő Zrt. turisztikai főelőadója, a Festetics Imre Élményközpont vezetője. Gerencsér Zoltán rámutatott, a 2024-es év újabb nagy kihívások elé állította a hivatásos vadász szakmát.
Mint fogalmazott, soha nem volt még ekkora szükség a hivatásos vadászok felkészültségére, tudására, hiszen folyamatosan változnak a törvényi szabályozások, a vadgazdálkodási előírások, a kilövési tervek, illetve új vadászati eszközöket vezetnek be. – Egy ilyen megmérettetésen nincsenek vesztesek, csak nyertesek. Mindenki, aki részt vesz ezen a versenyen, gazdagodik valamivel – tette hozzá.
Pap Gyula, az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezetének elnöke elismerését fejezte ki a megjelentek létszámát illetően. A szakmai megmérettetésen induló 15 fővel ugyanis vármegyénkben önálló versenyt indíthattak, míg más megyék arra kényszerülnek, hogy összefogva szervezzék meg az eseményt. – A hivatásos vadászok versenye nem csupán egy színvonalas rendezvény, hanem egy komoly szakmai összejövetel is. A kamara szeretné kifejezni megbecsülését a jelentkezők felé azáltal, hogy az első díjazottat 300 000, a másodikat 200 000, a harmadik helyezettet pedig 100 000 forintos vásárlási utalvánnyal jutalmazza, melyet a sümegi Lutra Vadászboltban válthatnak be – hangsúlyozta Pap Gyula. A dobogósok mellett minden résztvevőnek kedveskedett a kamara egy üveg borral, a Lutra Vadászbolt képviseletében pedig Hettyei Emőke ajándékcsomagokat adott át. Emellett a szerencsés indulók vadászati lehetőséget is nyerhettek, melyeket a Bakonyerdő Zrt., a Verga Zrt., illetve a vadászkamara ajánlott fel.
Korn Ignác, az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezete Hivatásos Vadász Osztályának alelnöke ismertette a verseny menetét. Elmondta, igyekeztek úgy összeállítani az egyes versenyszámokat, hogy azok harmonizáljanak az országos rendezvénnyel. Kitért arra is, hogy az ilyen jellegű szakmai megmérettetések azért fontosak, mert erre készülve a kollégák frissítik szakmai tudásokat, ami elengedhetetlen az állandóan változó jogszabályi környezetben.
A 15 résztvevőnek először 100 tesztkérdésre kellett választ adnia. A szakmai kérdések egyaránt érintették az vadismeretet, a lövészeti tudást, illetve a csapdázási módszereket, de otthon kellett lenniük a hatályos jogszabályokat és a vadászirodalmat illetően is. Ezt követte a 20 kérdést feltevő interaktív videosorozat. A minifilmek különféle, előre nem kiszámítható kérdésekkel zárultak, így a hivatásos vadászoknak minden apró részletre koncentrálniuk kellett, megadva a helyes választ a kiosztott bírálati lapokon.
Ez után növény-, majd állatfelismerés következett, és külön pontot kaphattak azok, akik a vadászkürtszignálokat is felismerték. A tantermi feladatok után a versenyzők a gyenesdiási BEFAG Sportlőtérre mentek, ahol 5 különböző helyszínen zajlottak a versenyek egy időben. Keczeli Zoltán lőtérvezető irányításával a futóvadlövészet (50 m távolságból .22 LR fegyverrel) mellett koronglövészetben is teljesíteniük kellett, és természetesen nem maradhatott el a tájegységi fővadászok irányítása alatt zajló növény- és vadászkutyafajták felismerése, valamint a trófeabírálat sem.
A képzeletbeli dobogó legfelső fokára idén Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza állhatott. A második helyezett Rózsahegyi Bence, a Verga Zrt. Zirci Erdészetének hivatásos vadásza, a harmadik pedig Obermayer Attila, a Verga Zrt. Kab-hegyi Erdészetének hivatásos vadásza lett.
Szívből gratulálunk a díjazottaknak!
Írta és fényképezte: Mizsei Bernadett – OMVK
Vadászat
Vtv. módosítás – kerítések, „e-beíró”, vadaskertek
Több ponton változik a Vadgazdálkodási törvény
Május 17-ától, majd 2025. január 1-jétől több ponton változik a Vadgazdálkodási törvény (Vtv.). A jogszabályban egyebek mellett módosulnak, pontosításra kerülnek, valamint kiegészülnek a kerítéstelepítésre, a nemkívánatos fajok egyedeinek elejtésére, a zárttéri vadtartásra (különösen a vadaskertekre) vonatkozó előírások. A törvény 2025. március 1-jétől opcionálisan lehetővé teszi az „elektronikus beírókönyv” használatát a papíralapú adminisztráció helyett.
A tartós telepítésű kerítések létesítéséhez kapcsolódó szabályok legfontosabb újdonságai:
- az egybekeríteni tervezett terület nagysága az 50 hektárt nem haladhatja meg;
- a vad természetes életfeltételeinek, jellemző mozgásirányának biztosítottnak kell maradnia,
- a kerítésnek műszaki jellemzői alapján alkalmasnak kell lennie a vadkár elleni védekezésre,
- feltétel, hogy a mezőgazdasági kultúra védelme más vadkárelhárítási módszerrel ne legyen biztosítható.
A kerítés építését – noha volt más irányú gazdálkodói kezdeményezés – továbbra is csak akkor engedélyezheti a hatóság, ha az érintett vadászatra jogosult hozzájárult ehhez.
Új rendelkezésként épül be a jogszabályba, hogy a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervében nemkívánatos fajként meghatározott nagyvadfaj egyedei – a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervtől függetlenül vagy annak hiányában is – vadászati idényben mennyiségi korlátozás nélkül elejthetők. Az elejtésnél a szakszerűtlen elejtésre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
Szintén új szabály, hogy az éves vadgazdálkodási terv akkor is teljesítettnek minősül, ha az attól való elmaradás a 10 százalékot nem haladja meg.
2025. március 1-jétől minden vadászatra jogosult használhat elektronikus vadászati naplót és teríték-nyilvántartást („e-beírókönyvet”) a papíralapú helyett. Az ilyen szoftvereket az arra kijelölt szervezet fogja bevizsgálni, és az eredményeket honlapján közzéteszi. A további részletszabályok a Vtv. végrehajtási rendeletének módosítása tartalmazza majd.
A vadaskertek tekintetében a változások egyebek mellett a hatósági felügyeletre, az alhaszonbérletre, az adminisztrációra és a kertekben tartható állománynagyságra vonatkozó rendelkezéseket érintenek.
A Vtv. módosításáról a jogszabályalkotó Agrárminisztérium folyamatosan egyeztetett a vadászati érdekképviseletekkel, miként a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet szükségessé vált módosításával kapcsolatban is kikérte, kikéri a véleményünket és javaslatainkat. Ezúton is köszönjük a szaktárcának – úgy is, mint stratégiai partnere – a proaktív hozzáállást és meglátásaink figyelembe vételét!
A Vtv.-t is módosító, az Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvény a Magyar Közlöny május 9-ei, 52. számában jelent meg.
A követhetőséget segítve egységes szerkezetben, a változásokat korrektúrával kiemelve közzétesszük a Vtv. május 16-áig hatályos szövegét. Ezt ide kattintva töltheti le.(Microsoft Word formátum)
A Vtv. mindenkor hatályos állapota ide kattintva érhető el a Nemzeti Jogszabálytárban.
Forrás: OMVK