Vadászat
Vadgazdálkodási beszámolókkal zárult az év
Vadászfórumot szerveztek Alsóperén
Számos érdekes információ és hasznos, elgondolkodtató adat hangzott el megyénk évzáró Vadászfórumán Alsóperén. A meghívott szakemberek által a részvevők betekintést nyerhettek a megyei vadgazdálkodás legfőbb számaiba, statisztikáiba, és képet kaphattak arról is, milyen irányt kell követnünk az előttünk álló évben.

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)
Takács Szabolcs főispán, az Országos Vadgazdálkodási Tanács elnökeként tájékoztatta a megjelenteket a tanács elmúlt időszakban végzett munkájáról, eredményeiről és jövőbeni feladatairól. Mint mondta, a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal mint vadászati hatóság arra törekszik, hogy a vadászatra jogosultak kölcsönösen együttműködve teljesítsék a kilövési terveket. Segítő jelleggel mindenben igyekszik támogatni a vadgazdálkodók és a tájegységi fővadászok munkáját. A 2023-2024-es vadászati évben csaknem 4800 határozat született, melyből 4300 trófeabírálat keretében kiállított hatósági bizonyítvány, 500 darab pedig különféle hatósági ügyben hozott határozat.
– Alapvető célunk a vadgazdálkodás és a vadállomány minőségi javítása, a kilövési terv végrehajtása és a tervszámok megvalósulásáról szóló gondoskodás. Szeretnénk biztosítani a legnagyobb fenntartható mennyiségű állományt, miközben megőrizzük a jövő generációi számára a szükséges potenciált – fogalmazott az elnök. Kitért arra is, hogy folyamatosan törekednek a vadászat társadalmi elfogadásának növelésére, elsősorban a turisztikán és a gasztronómián keresztül. Ezekkel a rendezvényekkel nem titkoltan céljuk az is, hogy népszerűsítsék a vadhúsfogyasztást, mely azon kívül, hogy minőségi alapanyag a konyhában, a legfenntarthatóbb húsfogyasztás.

Takács Szabolcs főispán, az Országos Vadgazdálkodási Tanács elnöke. Fotó: OMVK
Takács Szabolcs elmondta, a tanács kezdeményezésére több jogszabályi változást is bevezettek: a jogalkotó legalizálta a vaddisznók és a szőrmés kártevők kilövése során az éjjellátó vagy hőkamerás optikával felszerelt fix vagy oldható céltávcsövek és előtétek használatát, a hangtompítót, módosultak a vadászati idények, és elejthetővé vált az elsőagancsú gím- és dámszarvasbika is, amennyiben trófeája alapján lőhetőnek minősül. Az elnök jövőbeni terveik közül a vadkárok mérséklését emelte ki, melyet elsősorban a földhasználó és a vadászatra jogosult közötti konfliktus megelőzésével és a vadkárfelmérésre vonatkozó javaslatok összegyűjtésével kívánnak elérni.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Major László a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztályának vezetője megyénk idei vadgazdálkodási adatait mutatta be. Megtudtuk, megyénk becsült gímszarvasállománya 12 727 egyedből áll. Idén 1599 gímtrófeát bíráltak, melyből 732 érmes (44 arany, 245 ezüst, 443 bronz, 27 mínusz pontos). A legnagyobb trófeát felépítő bika a Marcal-völgye Vt.-nél esett, agancssúlya 11,82 kg. Összesen 27 darab 10 kg feletti trófeával büszkélkedhet megyénk. A főosztályvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az állomány növekedése nem állt meg, minőségileg lassan javul. – Szükséges tovább növelnünk a társasvadászatok, illetve a kilövések számát, különösen a tehén- és a fiatal bika állományt illetően – hívta fel a figyelmet Major László.

Major László (Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály). Fotó: OMVK
Dámszarvasállományunk becsült egyedszáma 1523. Az előadás napjáig 173 db trófeát bíráltak el, ebből 87 kapott érmet (35 arany, 21 ezüst, 31 bronz, 13 mínusz pontos). A legnagyobb szabad területi trófea a Bakonyerdő Zrt. Bakonyi vadászterületén esett, súlya 4,92 kg. Az 52 db 4 kg feletti trófeából 32 kerti dámtól származik. A dámállomány növekedése a gímmel ellentétben erősen lassult, de minőségileg határozottan javul, és helyenként számuk is igen magas. A szakember szerint a dámállomány esetében is növelni kell a kilövések számát, különösen a tehénállományból, a bikaállományt pedig korosbítani szükséges a vadásztársasági területeken, melyben döntő szerepe van a Bakonyerdő Zrt.-nek.
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
A vaddisznók becsült száma megyénkben 4306 egyed. Bírálatra eddig 139 db trófea érkezett, ebből 49 aranyérmet, 11 ezüstöt és 29 bronz minősítést érdemelt. Az állomány nagysága jelentősen csökkent, ám az afrikai sertéspestis veszélye miatt továbbra is magasan kell tartani a kilövések számát.
Stagnáló őzállományunk 12 453 egyedből áll, 1844 trófeát bíráltak el, melyből 104 kapott érmet. A muflonállományunkat 1492 egyed alkotja, ebből kitűnik a korábbi évekkel összevetve, hogy növekedésük megállt, ám minőségileg országos szinten egyre inkább az élmezőnyben van. A 122 eddig elbírált muflontrófeából 89 kapott érmet.
Major László apróvadállományunkkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy folytatni kell a ragadozógyérítést, illetve ahol erre lehetőség nyílik, a vadászatra jogosultak próbálják meg befolyásolni a zöldítési programban vetett kultúrák helyét és fajösszetételét az apróvadélőhely javítása érdekében.
Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke bemutatta a szervezet idei munkáját, társadalmi tevékenységét, és ismertette a kamara anyagi bevételeit, kiadásait. Mint mondta, idén is számos olyan társadalmi rendezvényt sikerült szervezni, melyeknek köszönhetően tovább javították a vadászok és a vadászat hírét. Ezek közül a legkiemelkedőbb a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórháznak adományozott 5 és félmillió forint volt, melyet a megyében élő vadászok és vadásztársaságok gyűjtöttek össze. A jótékonysági kezdeményezéshez ismét lehet csatlakozni!

Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke. Fotó: OMVK
Megyénk legközelebbi rendezvénye az Erdész-Vadászbál lesz, melyet január 13-án, a veszprémi Betekints Wellness és Konferencia Hotel falai között rendez a kamara.
Az idei évzáró rendezvényen két elismerést is átnyújtott Pap Gyula. Az Országos Magyar Vadászkamara Érdemérme kitüntetésben részesült Máhl Ferenc és Ottó Vilmos. Máhl Ferenc számára a vadászat családi örökség, édesapja hivatásos vadászként dolgozott, de fiaiba is átplántálta a vadászat szeretetét. Erősen kötődik szűkebb pátriájához, Vörösberényhez és környékéhez, ahol ifjúkora óta űzi a vadat. Ő maga is sok évtizedes elméleti tudással és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, amelyet a közösség szolgálatába állított: így volt az Észak-Balatoni Vadásztársaság vadászmestere, amely feladatkört az Újkúti Vadásztársaságnál is ellátta, ahol később elnökként járult hozzá a társaság sikereihez. Negyedik ciklusát tölti, mint megyei sportvadász küldött, de két cikluson keresztül volt országos sportvadász küldött és elnökségi tag is. Jelenleg a vármegyei vadászkamara Felügyelő Bizottságának tagja. Nemcsak hazai, hanem egzotikus tájakon is volt már szerencséje szenvedélye gyakorlására. A vadászat és vadgazdálkodás gyakorlatán túl vadászattörténeti és vadászirodalmi műveltsége is kimagasló. Az elismerésben vadásztársai felterjesztése alapján részesül.

Máhl Ferenc kitüntetett vadásztársunk. Fotó: OMVK
Ottó Vilmos díját egészségügyi okok miatt vadásztársa vette át. Ottó Vilmos végzettségét tekintve közgazdász, aki teljes szakmai karrierjét a hazai idegenforgalmi szakmának szentelte. Több budapesti nagy szállodának volt vezetője, neve összeforrt a hazai szállodaipar fejlődésével. Mielőtt idejét teljesen a vadászatnak szentelte volna, a Budapesti Kongresszusi Központ és Novotel igazgatóhelyetteseként tevékenykedett. Az ő nevéhez fűződik az 1970-es években olyan hazai vadászbálak megrendezése, melyek hosszú évekig a szakma legfontosabb eseményei voltak.
Ha vadászruházat, akkor->EWIDENT Az áruházat a fényképre vagy ide kattintva éred el!
Ő szervezte meg XVI. Gusztáv svéd király több hazai vadászatát, melynek elismeréseként svédországi vadászatra is meghívást kapott a király legbelső köre által. Ottó Vilmos idén töltötte be 80. életévét. Több mint 50 éve vadászik, mely szenvedély azóta életének szerves része, akár hobbi, akár munka szempontjából. Jelenleg a Magas-Bakonyban lévő Cuhai Vén Róka Vadásztársaság tagja, ahol választott tisztviselőként, gazdasági vezetőként, elnökhelyettesként közel 20 éve koordinálja a társaság működését. A vadásztársaság részére végzett munkája mai napig nélkülözhetetlen.
Szívből gratulálunk a kitüntetetteknek!
Forrás: Mizsei Bernadett – OMVK
Vadászat
Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése
A közönséges fácán dürgéséről közölt cikket az Ipolyerdő Zrt.
Ahogy a tavasz határozottabban bontakozik ki az Ipoly menti erdők és mezők világában, egy különösen látványos madárfaj kerül a figyelem középpontjába: a közönséges fácán.
Bár ezt az Ázsiából származó madarat elsősorban vadászatos szempontból ismerik, az április inkább a természet egyik legszínesebb jelenségéről szól: a dürgésről, azaz a párzásukról.

Udvarlás – Fotó: Ipolyerdő Zrt. – Vadfajok.hu
A fácánok dürgése a madárvilág egyik leglátványosabb udvarlási viselkedése, amely nálunk az áprilisi időszakban figyelhető meg.
A legismertebb fajuk a közönséges fácán (Phasianus colchicus).
A fácán őshazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, és azóta a kontinens nagy részén elterjedt. Először a görögök hozták hazájukba a Kaukázus vidékéről, tőlük a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd telepítették a megszállt területekre tovább, Nyugat- és Északnyugat-Európába, valamint Angliába is.
A modern korban a fácán az egyik legfontosabb apróvad, tenyésztése az apróvad-gazdálkodás önálló szakterülete. Vadon élő populációi a vidék üde színfoltjai.
Mifelénk, nagyvadas vadászterületeken jellemzően nem vadászunk rájuk, csak gyönyörködünk bennük és az általuk produkált különleges jelenségekben.
A dürgésről
A kakasok ilyenkor territóriumot foglalnak, és igyekeznek minél több tojót maguk köré gyűjteni. A domináns egyedek előnyben vannak: erőteljesebb megjelenésük és kitartóbb viselkedésük növeli esélyeiket a szaporodásra. A tojók ezzel szemben jóval rejtettebb életmódot folytatnak – barnás, mintázott tollazatuk kiváló álcát biztosít számukra a fűben és cserjésekben.
A dürgő kakasok szinte folyamatos „szolgálatban” állnak.
Feltűnő, fémesen csillogó tollazatuk – zöldes fej, vörös arcbőr, rézbarna és arany árnyalatok – nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem fontos szerepet játszik a tojók figyelmének felkeltésében.
A dürgő fácánkakas rendkívül feltűnően viselkedik: tollazatát felborzolja, hogy nagyobbnak és erőteljesebbnek tűnjön. Szárnyait leereszti és kissé széttárja, farktollait legyezőszerűen kinyitja, közben jellegzetes, rekedt „kakaskukorékolás-szerű” hangot ad – amely a szárnycsapkodással együtt akár több száz méterről is hallható.
Köröz a tojó körül, gyakran féloldalasan mutatva magát Ez a vizuális bemutató a tojó figyelmének felkeltésére szolgál. Néha felugrik a levegőbe, majd visszaérkezve folytatja a bemutatót. Ezek a hangok egyszerre szolgálnak területjelzésre és a rivális hímek elriasztására.
Hajnalban, kora reggel a legaktívabbak – mezőkön, erdőszéleken, mezőgazdasági területeken.
A dürgésnek több fontos funkciója van:
- Párválasztás: a tojó a legerősebb, leglátványosabb hímet választja
- Rangharc: a kakasok egymással is versengenek, harcolnak
- Territóriumvédelem: a hím jelzi, hogy az adott terület foglalt
A sikeres dürgés után a tojó elfogadja a hímet, és megtörténik a párzás.
A dürgés nemcsak a szaporodás része, hanem egy komplex viselkedési forma, amelyben a látvány, a hang és az erőfitogtatás egyszerre játszik szerepet.
Élettani szempontból ez az időszak komoly igénybevételt jelent a kakasok számára.
A folyamatos aktivitás, a vetélytársakkal való összecsapások és az állandó készenlét jelentős energiát emészt fel. Ez az időszak egyben a természetes kiválasztódás fontos színtere is: csak a legerősebb és legegészségesebb egyedek képesek sikeresen részt venni a szaporodásban. A fácán jelenléte így nemcsak biológiai érdekesség, hanem „üdítő színfolt” is a tájban.
Az erdőszélek, mezőgazdasági területek és cserjések mozaikos élőhelyein élő madár jól alkalmazkodott az ember által alakított környezethez. Gyakran megfigyelhető utak mentén, réteken vagy akár települések közelében, ahol jellegzetes mozgása és rikoltása könnyen felismerhetővé teszi.
A tavaszi időszak kiváló alkalom arra, hogy egy séta során ne csak a rügyfakadást és a virágzó aljnövényzetet figyeljük meg, hanem meghalljuk és megpillantsuk ezt a különleges madarat is.
A fácánok dürgése a természet körforgásának fontos része: látványos és hangos emlékeztető arra, hogy az élővilág ilyenkor van igazán „életben”.
Forrás: Ipolyerdő Zrt.
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Lengyelország): Medvetámadásban halt meg egy nő Płonna közelében
Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén:
Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén: egy 58 éves nő életét vesztette egy eldugott erdőterületen, a Kárpátok előterében fekvő Płonna település közelében.
A rzeszówi Regionális Környezetvédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint a támadás mintegy 1,5 kilométerre történt az erdő belsejében, egy ritkán látogatott területen, amely a barnamedvék rendszeres tartózkodási helyének számít.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A nő információk szerint hullajtott agancsokat gyűjtött, amikor a támadás érte. Fia a segítségére sietett, és még segélyhívást is indított, azonban a nő röviddel később belehalt sérüléseibe.
A baleset idején erős szél fújt, ami feltételezhetően rontotta a medve érzékelését, így egy hirtelen, váratlan találkozás alakulhatott ki.
A hatóságok hangsúlyozták, hogy korábban nem érkezett kérelem problémás medvék elriasztására vagy eltávolítására.
A Kárpátok előterében a barnamedve-állományt mintegy 300 egyedre becsülik, ugyanakkor a szakemberek szerint az adatok bizonytalanok. A barnamedve alapvetően kerüli az embert, a támadások általában váratlan találkozások során történnek.
Forrás: DjZ
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben.
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben. A 2024 júniusi kitörés óta a tartomány és az érintett járások következetesen kerítések építésével, intenzív tetemkeresésekkel és a vaddisznóállomány jelentős csökkentésével védekeznek. Most új szakasz következik: a zárlati övezetek részleges feloldása Dél-Hessenben.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Szigorú feltételek az enyhítésekhez
A pfungstadti és kiedrichi tájékoztató rendezvényeken Michael Ruhl államtitkár hangsúlyozta, hogy a csökkenő esetszámok ellenére sincs ok a megnyugvásra. „Az intézkedéseket következetesen folytatni kell” – mondta az ASP operatív törzs vezetője. Mintegy 400 vadászati, mezőgazdasági és önkormányzati szereplő vett részt a hatóságokkal folytatott egyeztetéseken.
A visszaminősítés szigorú uniós feltételekhez kötött: legalább tizenkét hónapon keresztül nem kerülhet elő új fertőzött vaddisznó. Ehhez kiterjedt tetemkeresésekre, dokumentált kilövésekre és közel nullára csökkentett vaddisznóállományra van szükség. Egyetlen új ASP-eset is jelentősen visszavetné a folyamatot.
Az első kérelmet már benyújtották: március végén a „Beta” nevű központi fertőzött terület és a hozzá kapcsolódó térségek részleges visszaminősítését kezdeményezték, amelyet az Európai Bizottság elfogadott. A döntés most a tagállamoknál van. Kedvező elbírálás esetén a Rheingau-Taunus járás egyes részei, valamint a környező területek ASP-mentesnek minősülhetnek.
A vadászok szerepe továbbra is kulcsfontosságú
Az eddigi intézkedések hatásosnak bizonyultak, azonban a központi fertőzött terület körüli kerítés továbbra is alapvető védelmi eszköz. A nyitva hagyott kapuk vagy a kerítés megrongálódása veszélyeztetik az eddig elért eredményeket. Ugyanilyen fontos az intenzív vadászat folytatása – különösen az úgynevezett „fehér zónákban”, ahol a vaddisznóállományt következetesen nullára kell csökkenteni.
Ruhl ezért ismét a vadászokhoz fordult: szerepük továbbra is nélkülözhetetlen. „Csak egy vaddisznómentes pufferzóna képes hatékonyan megszakítani a fertőzési láncokat.” Egyúttal köszönetet mondott a vadászok eddigi járványvédelmi munkájáért.
Forrás: Wild und Hund





