Vadászat
Második bikám elejtésének története
Tuba Szilárd gímszarvasra vadászott a Barnakmenti Vadásztársaság területén, amely Rábakecöl határában fekszik Győr-Moson-Sopron vármegyében.
Élményeiről beszámolt lapunknak:
Az idei évben a társaságunk szabályzata szerint jogosult lettem szarvasbika elejtésre. Már jóval az idény kezdete előtt, figyelmesen jártam a területet, néhányszor a hivatásos vadász barátommal és próbáltunk minden apró jelből következtetni a szarvasok jelenlétére, mozgására.
Fotó: Tuba Szilárd – AJN
Néhány kihelyezett vadkamera is a segítségünkre volt, szórók, dagonyák környékén láttunk tarvadakat és bikákat is. Nagy reményekkel, fellelkesülve, bizakodva vártam az idény kezdetét. Volt elképzelésem a vadászhely kiválasztását illetően,de a szélirány néha módosította a terveket.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Szeptember 7.-éig, minden este és pár alkalommal reggel is, a lesen ülve vártam a bika megjelenését. Többször láttam tarvadakat, nagyon távolról bikát is, de lövéshez nem jutottam. Eljött a szombat hajnal, amikor már 4 óra után nem sokkal igyekeztem minél csendesebben elfoglalni az aznapra jónak vélt leshelyet. Ez a hely a Rába árterében van, egy hosszú és rá merőlegesen elágazó allé kereszteződésében. Szemből, kissé balról ért a dél/délkeleti szél, minden optimális volt a vadászathoz. Némi várakozás után egy őzsuta, kicsit utána egy bak váltott át előttem. A bennük való gyönyörködésemből egy nagyon várt hang ,,rázott” fel. Igaz messze tőlem, de egy bika bőgése törte meg a hajnali csendet.
Fotó: Tuba Szilárd – AJN
Nem maradt magára, elkezdődött a felelgetés. Annyira magával ragadott ez a csodálatos ,,koncert”, hogy szinte elsiklottam afelett, hogy kb. 150 méterre előttem egy szarvas állt keresztben. Egy tehén volt. Egyedül. Teljesen elkapott a vadászláz, figyeltem, vártam, hátha akad követője. Jobbról, amerre távozott, többször hallottam zörgést, ágroppanást. A távcsövet szinte le sem engedtem a szemem elől, annyira akartam látni és reménykedtem benne, hogy jön a tehén után bika is. Nem jött. Legalábbis nem onnét. Lassan már egészen kivilágosodott, még jobban, még többet lehetett látni. Ahogy kémleltem az előttem lévő területet, egy nagyon kicsi, szinte jelentéktelen roppanást hallottam, tőlem balra. Már-már nem is gondoltam lényegesnek, mert a nyulak is nagyobb ,,balhét “ szoktak csapni. Persze azért elkezdtem távcsövemmel azt a részt is figyelgetni és pár pillanat múlva megjelent egy nagy sötét folt, a szálerdő sűrű aljnövényzetében. Bíztam benne, nagyon reméltem, hogy bika lesz. Nem kellett sokat várnom és megláttam. Tényleg bika. Még az erdő szélében állt, amikor jobban szemügyre tudtam venni az agancsát és el tudtam bírálni. Most kezdődött az idegek harca. Nagyon lassú mozdulatokkal távcső le, puska föl.
Egyedi vadászkést keres? HÍvja Tuba Szilárd késkészítő mestert! Fotó: AJN
Kétszer is megálltam a cselekvésben,mert felém fordította a fejét és pár pillanatig figyelt. Végre lövésre kész helyzetbe kerültem, viszont a bika még nem lépett ki teljesen az alléra, néhány bokor, ág takarta a testének nagy részét. Újabb idegőrlő pillanatok jöttek, mert nem sietett sehova az Uraság, nem akart előrébb lépni. Néhány fejforgatás, szaglászás után már megtette azt a pár lépést előre, ami által tisztán láttam a lapockáját. Ekkor elindult a PPU lőszer magja. A 300-as belekiáltott az ébredező reggeli erdőbe. A bika kiugrott, és hatalmas csörtetéssel eltűnt a sűrű fiatal tölgyesben. Pár másodperces, alig távolodó zörgés után hirtelen csend lett. Jöttek a gondolatok, régi intelmek,-,,várj egy kicsit,ne siess”! ,- ,,ha zajosan megy el a vad, akkor találat érte, ha csendben, akkor nincs meglőve”! Néhány magasabb csalán, kóró is volt előttem, erre a fegyvermester szavai jutottak eszembe. -,, ezzel a lőszerrel belelőhetsz a gazosabb részbe is, nem expandál”!
Minden eszembe jutott, amiket hallottam, ezekkel próbáltam nyugtatni magam. A fegyver pontosságában nem kételkedtem, hiszen nemrég tettem vele néhány próbalövést és minden rendben volt. Elszántam magam, elindultam a rálövés helyére, amiben biztos voltam, mert egy nagy tölgyfa ágai előtt jött ki, ami mellett akácfák vannak. A rálövés helyén vért, kifröccsenést nem találtam.
Közben már hívott Gyuri barátom, hogy én lőttem-e? Mondtam, hogy igen. Erre felajánlotta, kihozza a hannoveri vérebét, hadd gyakoroljon. Természetesen igent mondtam és vártam az érkezésüket. A kutya néhány szaglás után, kb 2 lépésre az erdő szélétől, egy kisebb fát megkerülve, kijött a nyiladékra. Na, gondoltam, ezt elhibáztam!! Aztán újabb -,,keresd Báró” kérésre, ismét elindult a kutya, határozottan, befelé a sűrűbe. Én utánuk. Közben vércseppeket,esetleges kenést kerestem. Talán egy, talán két perc elteltével, hallom Gyuri barátom kiáltását: itt van! Olyan hangon mondta, azt hittem még áll a bika. De kevesebb idő alatt, mint ezt a mondatot leírtam, már én is odaértem és láttam: a magyar erdők királya már megpihent.
Nagyon nagy öröm volt, barátom nagy ölelések közepette gratulált és megkaptam a töretet is Tőle, amit büszkén tettem a kalapomra! A bikának is megadtuk a végtisztességet, utolsó falat, sebtöret és természetesen a ,,megtalálónak”, Bárónak a nyakörvébe is került egy. A bika rálövéskor kb 75 méterre állt, szívlövéssel, az allé szélétől mintegy 40 métert ment be a sűrűbe. 10.7 grammos PPU lőszert használtam, 300-WinMag kaliberből.
Nagy köszönet a sok információért Szigeti Béla hivatásos vadász barátomnak, Tuba Gyuri barátomnak és kutyájának a keresésben végzett munkájukért, és minden jelenlévő vadásztársnak, akik osztoztak örömömben és segítettek a vad beszállításában!
A bika becsült életkora 6 év. A trófea súlya,lefőzés után 24 órával 4.4 kg. Kívánom, hogy minél több magyar vadásznak legyen hasonló élményben része! Mindenkinek jó egészséget kívánok!
Vadászüdvözlettel: Tuba Szilárd
Vadászni szeretne Győr-Moson-Sopron vármegyében található Barnakmenti Vadásztársaság területén?
Keresse bizalommal Szigeti Béla hivatásos vadászt:
Tel: + 36 30 603 62 60
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Vadászat
Élet születik – malacoznak a kocák
Megszülettek az idei első vaddisznómalacok a SEFAG Zrt. területein.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Itt a tavasz, éled az erdő, a megújulás és a szaporodás időszaka ez.
A vaddisznó kocák az október-január közötti búgási időszakot követően kb. 115 napos vemhesség után, főként tavasszal – február-május – hozzák világra a csíkos, vagy olykor, ahogy a képen is látható – babos – malacaikat.
Fotó: SEFAG Zrt. – Kominek Róbert
Az erdőjárás ez idő tájt fokozott óvatosságot igényel!
A vaddisznók alapvetően kerülik az embert, így általában már messziről kitérnek utunkból. A malacos kocával való találkozás azonban veszélyes lehet, mert az anyai ösztönök felülírják a félelmet. A koca félti a malacait és támadóan, agresszíven léphet fel az emberrel szemben, ha fenyegetve érzi a kicsinyei életét.
‼️ Mit tegyünk, ha találkozunk velük?
1. Maradjunk higgadtak és láthatóak: ne próbáljunk a malacok közelébe lopakodni! Ha normál hangerővel beszélünk, a koca hallani fog és elvezeti a malacait, megelőzve az emberrel való közvetlen kontaktot. Ne kiabáljunk, ne hadonásszunk, az csak megzavarja a vadat!
2. Tartsunk távolságot, ám ha mégis megpillantjuk a malacokat, csendben kezdjünk el távolodni, ne akarjunk közel menni hozzájuk, ne próbáljuk megfogni, megérinteni őket!
3. Kutyát csak pórázon! Ez a legfontosabb szabály! Egy szabadon futó kutya ösztönösen meghajtja a malacokat, a koca pedig megvédi őket, ilyenkor az eb a gazdájához menekül vissza, esetleg odacsalva hozzá a vadat. A saját, illetve a kutya biztonsága érdekében is tartsuk pórázon az ebet, mert a dühös koca félelmetes ellenfél és komoly, akár életveszélyes sérüléseket okozhat az embernek és a kutyának egyaránt!
4. Adjunk utat: ha keresztezi az utunkat a konda, álljunk meg, és várjuk meg, amíg az utolsó malac is elhalad! Fontos, hogy semmiképpen ne érezzék sarokba szorítva magukat a vaddisznók!
‼️ Válasszunk forgalmasabb turistautakat és kerüljük a bozótos területeket!
Ne feledjük: mi vagyunk a vendégek az erdőben! Tiszteljük a vad nyugalmát, hogy a természet megfigyelése biztonságos élmény maradjon! 🌳
Forrás: SEFAG Zr.t
Fotó: Kominek Róbert
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Őzgidamentéssel kapcsolatos szakmai napot tartottak Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottsága közreműködésével
2026. március 12-én Őzgidamentéssel kapcsolatos Szakmai Nap került megrendezésre Békéscsabán
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
2026. március 12-én Őzgidamentéssel kapcsolatos Szakmai Nap került megrendezésre Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászkamara Békés vármegyei Területi Szervezetének szervezésében és koordinálásával. A konferenciának a Békés Vármegyei Vadászszövetség székháza adott otthont. A szakmai nap megtartásának szükségességét a májusi kaszálások alkalmával áldozatul eső őzgidák és fészekaljak minél nagyobb számban történő megmentésének igénye motiválta.
Fotó: OMVK
Boros Ferenc Zsolt, az OMVK Békés vármegyei Területi Szervezetének titkára, a szakmai nap ötletgazdája köszöntötte a meghívott és megjelent előadókat, vendégeket. Elmondta, hogy az eredményes mentési folyamatnak és hatékonyságnak mára már szinte nélkülözhetetlen eszköze a hőkamerás drónok alkalmazása. Boros Ferenc Zsolt az őzgidamentés és a drónok vadgazdálkodásban való alkalmazása témakörökben jártas és képzett szakembereket kért fel az előadások megtartására.
Ezt követően Hrabovszki János, az OMVK Békés Vármegyei Területi Szervezete és a Békés Vármegyei Vadászszövetség elnöke köszöntötte a rendezvény előadóit, vendégeit. Hrabovszki János elmondta, hogy még vélhetően az idén elkészülő és átadásra kerülő Ifjúságnevelési Centrumban realizálható a drónok alkalmazásával, használatával kapcsolatos ismeretterjesztő előadások megtartása is, megcélozva ezzel a digitalizációval könnyebben azonosuló fiatal generációt, akik érdekeltek a vadászat és vadgazdálkodás témakörében.
A szakmai nap első előadója Szabó László volt, az OMVK Nógrád vármegyei Területi Szervezetének titkára, továbbá az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottságának elnöke, aki ismertette az Őzgida- és fészekaljmentési Program legfontosabb ismérveit.
Fotó: OMVK
Elmondta, hogy 2024. novemberében alakult meg a Drón Szakbizottság, az Országos Magyar Vadászati Védegylet égisze alatt az Országos Magyar Vadászkamara támogatásával. A Bizottság célul tűzte ki a drónok használatának bevezetését a vadgazdálkodásban.
Az őzgida- és fészekaljmentési akcióprogram fontos pillérei: a vármegyei koordinátorok felkérése, az eszközök (drónok) beszerzése – Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer keretén belül -, továbbá a vadászatra jogosultak országos szintű tájékoztatása a program elindításáról.
Szabó László ismertette az őzgidamentés folyamatát: a gazda értesíti a kaszálás időpontjáról a vadászatra jogosultat, a vadászatra jogosult jelzi a koordinátor felé a tervezett mentés dátumát és helyszínét. A mentőcsapat összetétele a következő: 1 drónpilóta, 2-3 segítő (hivatásos vadász, vadász, civil segítő). A fellelt gidákat szigorúan gumikesztyűvel lehet megfogni, ezt követően fűvel bélelt ládába helyezik, behelyezésre kerül a fülébe a füljelző, majd a kaszálást követően visszahelyezik a fellelés helyére.
Fotó: OMVK
Elmondta, hogy a becsült adatok alapján évente 3.000-3.500 őzgidát kaszálnak el!!! Ismertette a 2025. év eredményeit, miszerint országosan 278 db őzgidát és 26 fészekaljat sikerült megmenteni.
Szabó László felhívta a figyelmet a kommunikáció fontosságára, ezen belül az online világban és a médiában való megjelenésre, a civil társadalom felé lehetséges kapcsolódási pontokra, továbbá a vadászatra jogosultak és a gazdálkodó minél szélesebb körben való tájékoztatására.
A szakmai nap másik szakmai előadója Szatmári Ákos volt, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának tájegységi fővadásza. Szatmári Ákos előadásában többek között ismertette a drónok használatának előnyeit a vadgazdálkodásban.
Fotó: OMVK
A dróntechnológia forradalmasítja a vadgazdálkodást, lehetőséget biztosítva a precíziós adatgyűjtésre. A dróntechnológia lehetővé teszi a precíziós vadgazdálkodást. A drónok lehetővé teszik az objektív adatgyűjtést a vadállományról, ami segíti a szakembereket a pontos döntések meghozatalát. Ez a típusú adatgyűjtés csökkenti a szubjektív értékelésekből adódó hibalehetőségeket. Ezen túlmenően csökkenti a gazdálkodói konfliktusokat, mert a pontos adatok segítenek a vadgazdálkodás során kialakult vitás helyzetek tisztázását.
Kiemelte, hogy a drónok használata külön engedélyhez kötött.
Elmondása alapján a drónhasználat stratégiai előnyei:
Az objektív adatgyűjtés, a visszakereshető dokumentáció, a tervezhető gazdálkodási stratégiák, valamint a fiatal generációk bevonása. Ezt célozta meg többek között, hogy a regisztrált résztvevők között részt vettek a Gál Ferenc Egyetem Technikum, Szakközépiskola és Gimnázium, valamint a Mezőhegyesi Technikum Szakközépiskola és Kollégium erdésztechnikus és vadgazdálkodási technikus hallgatói is.
A szakmai nap végén Boros Ferenc Zsolt megköszönte a megjelenteknek a részvételt, és hozzátette, hogy ismét egy rendkívül hasznos és tartalmas szakmai napot tudhatunk magunk mögött. Kiemelte továbbá, hogy azok a vadászatra jogosultak, akik szeretnének részt venni az őzgidamentési programban, jelezzék a Békés vármegyei Területi Szervezetnek.
Írta: Kovácsné Nagy Katalin vadászati szakreferens – OMVK Békés vármegyei Területi Szervezete
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Március végén tavaszi rókavakcinázás indul
2026. március 28-án kezdődik a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása az ország déli és keleti vármegyéiben
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
2026. március 28-án kezdődik a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása az ország déli és keleti vármegyéiben. Az érintett térségekben a hatóság az immunizálással egyidőben ebzárlatot és legeltetési tilalmat is elrendel. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi érdek.
Fotó: NÉBIH
Az ország déli és keleti vármegyéinek érintett területein március 28-tól kisrepülőgépekről történik a vakcinatartalmú csalétkek szórása. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról, valamint az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is megtalálható.
A vakcinázás hatékonyságát a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. A korábbi évek eredményei szerint az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.
Hazánkban a veszettség fő terjesztője az itthon több mint ötvenezer egyedet számláló vörös róka. A betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, sőt az emberre is, ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig kifejezetten ajánlott.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18, 2025-ben 2 veszettségeset igazolódott. A betegség vélhetően a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén került Magyarországra. Tekintettel arra, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, 2022 óta a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik ebben a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.
Az érintett szomszédos országokban továbbra is jelen van a betegség, ami a keleti országhatárhoz közeli területeken folyamatos kockázatot jelent. A hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása éppen ezért kulcsfontosságú: továbbra is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek haladéktalan jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutatott elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.
A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség.
A Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus aloldalán (www.veszettsegmentesites.hu) további információk érhetőek el a betegség tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Élet születik – malacoznak a kocák
Égető kérdések az ipari zöldség termékpályán: Helyzetkép és jövőbeli stratégiák
A hamis növényvédő szerek veszélyeire hívja fel a figyelmet a Nébih
A seregélyek már párba álltak, s reggelente vidám strófákat zengenek
Sasnap a Hortobágyon
Tojáshiány – A madárinfluenza és a Newcastle-betegség teljesítőképessége határára sodorja a német piacot
Őzgidamentéssel kapcsolatos szakmai napot tartottak Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottsága közreműködésével
Elkészült az erdőGIS™, a magánerdőgazdálkodást segítő webes rendszer
Mi is pontosan a nyomon követés és hogyan működik?
Új fejlesztési támogatás nyílik az erdőgazdálkodók számára
Jogszabályi változások a moduláris tűzfegyerekkel kapcsolatban
Közlemény a mogyoródi medveészleléssel kapcsolatban:
Összefogás az illegális agancsozás ellen
Közös ellenőrzés az erdőben
Tovább terjed az afrikai sertéspestis a hazai vaddisznóállományban
Beszámoló a VII. Alpokaljai-Rábamenti-kemenesháti dúvadgyérítési hétről
Véget ért a 2026. évi Kaszó Kupa Országos Véreb Fővizsga!
Egy emlékezetes januári hajtás Sárospatakon
Agancshullás idején… 🦌
