Az ősz beköszöntével megkezdődik a napraforgó és a kukorica betakarítási időszaka. Alábbi cikkünkben röviden szeretnénk tájékoztatást adni a bekövetkezett vadkárok igényérvényesítésének tudnivalóiról, az őszi vetésű növényeket érintő vadkármegelőzési teendőkről.

Vadkár után…

A száraz, aszályos időszak miatt az elmúlt napokban megkezdődött a napraforgó betakarítási időszaka. Ennek apropójából felhívjuk a figyelmet a vadkárigények időbeli bejelentésének tudnivalóira.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 81. § (1) bekezdése alapján a vadkár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított öt napon belül írásban kell közölni a kárért felelőssel, vagyis a területen gazdálkodó vadászatra jogosulttal, ill. annak képviselőjével.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Amennyiben a felek között nyitottság van a megegyezésre, javasolt a hatósági, bírósági eljáráson kívüli írásos megállapodás és kárrendezés. Ez a lehetőség a legoptimálisabb az érintett felek számára, mivel időhatékony és a szükségtelen költségeket elkerülő megoldás. Fontos, hogy az egyezség aláírói, mindkét oldalról, rendelkezzenek önálló képviseleti joggal az általuk képviselt fél részéről, az egyezség írásban köttessen, abban rögzítsék a kárt, a kártérítés értékét, a teljesítés módját és határidejét!

Amennyien a föld használója mezőgazdasági vadkár igényt kíván érvényesíteni, úgy azt a Vtv. 79. § (4) bekezdése alapján a Vtv. végrehajtási rendeletében, az egyes növénykultúrákra meghatározott időszakban teheti meg:

1. a) őszi gabona: október 1. – július 31.
2. b) tavaszi gabona: március 1. – július 31.
3. c) kukorica: április 15. – november 15.
4. d) burgonya: április 15. – október 15.
5. e) napraforgó, szója: április 15. – szeptember 30.
6. f) borsó: március 1. – augusztus 30.
7. g) szőlő, gyümölcsös: egész évben.
8. h) őszi káposztarepce: augusztus 20. – június 30.

Jegyzői közreműködés az egyezség létrehozásában

Amennyiben a károsult és a kárért felelős vadászatra jogosult között a fenti közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől öt napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős vadászatra jogosult közötti egyezség létrehozására irányuló kárfelmérési eljárás lefolytatását.

Az eljárás keretében a jegyző a kár megállapítására három napon belül ágazati vagy igazságügyi szakértőt rendel ki. A kár felmérését a kirendeléstől számított öt napon belül kell elvégezni. Ha a késedelmes közlés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt az igénylő terhére kell figyelembe venni, ami jelentős veszteséggel járhat a gazdálkodó számára.

A kárfelmérés alapján történő egyezség meghiúsulása esetén felek bármelyike három munkanapon belül kérheti másik szakértő kirendelését a költségek megelőlegezése mellett. Ebben az esetben a kárral érintett földterületen lévő termények betakarítására csak az újabb szakértői vizsgálat befejezése után kerülhet sor!

Ha a jegyző előtti eljárás során az egyezség valamely okból nem jönne létre, a jegyző megszünteti az eljárást. Ha a jegyző előtti eljárás megszüntetésre kerül, a károsult az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásától számított 30 napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítéséről való döntést. E határidő elmulasztása jogvesztést eredményez, azaz később már nem indítható per a kár megtérítése iránt.

Amennyiben az adott növénykultúra betakarítása nem tűr halasztást, a későbbi bírósági eljárás során történő sikeres bizonyításhoz javasolt közjegyző előtt, előzetes bizonyításra irányuló eljárásban a kár felméréséhez igazságügyi szakértőt kirendelni.

Nyomatékosan szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a kárállapot szakszerű rögzítése nélkül az adott növénykultúra betakarítása után eredményes kárigény érvényesítés nem várható.

Megjegyezzük, hogy a vadkárigény közvetlenül bíróság előtt is érvényesíthető, azaz a Vtv. szerinti jegyzői hatáskörbe tartozó egyezség létrehozására irányuló eljárás csak lehetőség, de nem kötelező a felek számára. Ez esetben tekintettel kell lenni a kárigény 3 éves elévülési időszakára.

Az igényérvényesítés lehetséges módjairól és tudnivalóiról további tájékoztatást kaphatnak Vadkárkalauz kiadványunkból, illetve falugazdászaink állnak az Agrárkamara tagjai rendelkezésére.

Vadkár előtt…

A betakarítási időszak alatt/után a gazdálkodók egyben már felkészülnek a következő gazdálkodási évre is. Tekintettel arra, hogy az ország egész területén kisebb, nagyobb mértékben felmerül a vadkár kérdése, a mezőgazdasági tevékenység és a vadgazdálkodás szükségszerű egymásra utaltsága okán hasznos, ha a felek között már ekkor, tehát a vetéstervek készítésekor megkezdődik a párbeszéd, annak érdekében, hogy egymás gazdasági érdekei kölcsönösen tiszteletben tartásra kerüljenek.

Az együttműködés egyik legfontosabb mozzanata, hogy a felek gazdálkodása, jövőbeni tervei megismerhetőek, tervezhetőek legyenek egymás számára.

Az évelő kaszáló növények, őszi kalászosok vetése kiváló apropó lehet arra, hogy a gazdálkodók és a vadászatra jogosultak asztalhoz üljenek és megtervezzék az elkövetkezendő év(ek) teendőit, egyes területek vadkárkockázatát, a növénykultúra szempontjából indokolt vadkármegelőzési feladatokat, azok kivitelezését és költségviselését. Ezen alkalmak lehetőséget biztosítanak a vadászatra jogosultak részére is, hogy a gazdálkodókkal megvitassák bizonyos vadgazdálkodási létesítmények telepítésének helyét, a szükséges lőnyiladékok kialakítását, az őszi, téli egyéni és társasvadászatok helyét és idejét.

Egyúttal kérjük a vadászatra jogosultak együttműködését is a tekintetben, hogy – a Vtv.-ben foglalt kötelezettségnek eleget téve, a földhasználók számára elérhető módon – gondoskodjanak a vadkárral kapcsolatos ügyekben hivatalos kapcsolattartó(k) kijelöléséről és elérhetőségük közzétételéről (pl. a társaság honlapján, jegyzőnél, önkormányzati hirdetőtáblán, falugazdász irodákban).

A bírósági ítélkezési gyakorlat következetes a tekintetben, hogy a vadászatra jogosult rendelkezik megfelelő szaktudással a vadállomány szakszerű kezelésével, állományszabályozásával a vadkár megelőzési technikákkal kapcsolatban, így keressük a közös utakat a vadkárok minimalizálása érdekében.

Ne feledjük, hogy a kölcsönös együttműködés mindkét fél érdeke, hisz a legkisebb kár a be nem következett kár, a szakszerűen kivitelezett védekezés olcsóbb lehet, mint a bekövetkezett vadkárért való helytállás!

Csak együtt működik, ha együttműködünk!

Forrás:  dr. Skobrák György -NAK