Keressen minket

Vadászat

Pravetz Antal 1946-2024

+1

Pravetz Antal emlékére

+1

Közzétéve:

+1

Pravetz Antal emlékére

Az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezete, a Fejér Megyei Vadgazdálkodók Szövetsége, a Vértesben és a Vértes mentén működő Vadásztársaságok, Egyesületek és gazdálkodó szervezetek tagjai nevében együttérzésünket, részvétünket fejezzük ki és vigasztalást kívánunk a gyászoló családnak, gyermekeinek, unokáinak és szerető gondoskodóinak.

Fotó: OMVK

Pravetz Antal 1946. június 26-án született Söréden. Harmadik generációs erdészdinasztia sarja. Nagyapja, édesapja Csákberény, Gánt, Csákvár térségében erdőőrként, uradalmi vadőrként munkálkodtak. Gyermekkorában a családi neveltetés és a felmenők öröksége volt az erdő szeretete. Az általános iskola után a Soproni Erdészeti Technikumban folytatta tanulmányait 1961- 1965 között. 1966-tól a Soproni Erdészeti és Faipari egyetemen hallgatója volt és ott szerzett diplomát.

1971 augusztusában kezdte meg szakmai pályafutását a Vérteserdő Zrt. jogelődjénél, a Vértesi Állami Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál. Először gépesítési, majd két év múlva erdőművelési műszaki vezető beosztásban dolgozott a Csákvári Erdészetnél.

1974-től 2019-ig, nyugdíjba vonulásáig az erdészet vezetője, erdészeti igazgató.

45 éves erdészeti igazgatói tapasztalata szinte egyedülálló az országban. A Vértes erdőinek kezelése minden erdész számára nagy kihívást jelent a területre jellemző termőhelyi és klimatikus viszonyok között. A Csákvári erdészeti Igazgatóság 13 000 hektáros területének hosszú évtizedek alatti mindennapos összefogása, irányítása komoly szakmai és szervezési elvárásokat támasztó feladat volt.

Az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás, és a vadászat elválaszthatatlan része volt életének. Szellemisége tradíciókra épült és gondolatai, cselekedetei több irányba is kiterjedtek. Apostoli küldetésként élte meg tudásának és gyakorlati tapasztalatainak átadását fiának, Andrásnak.

Alapító tagja volt a Vadászkamara Fejér megyei Területi Szervezetének, és a Vadgazdálkodók Szövetségének. Választott tisztségeiben ( hivatásos vadász alelnök, vezetőségi tag ) alázattal szolgálta közösségeinket. Kiemelt tevékenységet végzett a Gánti Vértes Vadásztársaságnál. 1976-ban úttörő módon muflont ( 150 egyedet ) telepített a Vértesbe, melynek eredménye, hogy  jelenleg közel ezres populáció él a tájegység vadászterületein. Mint a Gánti Vértes Vadásztársaság elnökhelyettese, tisztségében mindig a megfelelés volt a hajtóerő.

53 évig volt tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek.

A Vértes igen gazdag történelmi és tradicionális emlékekben. Csákberényi gyökereire mindig büszke volt. Személye meghatározó volt a Vértesi Tájvédelmi Körzet kialakításában, és neki köszönhető a Juhdöglő- völgyi 7 hektáros, közel 300 éves ősbükkös erdőrezervátumként történő fennmaradása.

Pravetz Antal az egyházi és világi erdei emlékhelyek megőrzésére és felújítására mindig is nagy hangsúlyt fektetett. Ilyen volt a Kőhányási Szent Teréz kápolna felújítása, a Gánt- Kápolna puszta temetője, a második világháborús vérteskozmai Huszár emlékmű, Csákberényi Panoráma tanösvény és életének diadalívét zárta a Gróf Merán Fülöp Vadászati Erdészeti Múzeum megalapítása. Nyugállományba vonulása után még részt vett a gróf Esterházy Móricz Ökoturisztikai Központ létrehozásában.

A Vértes tájegységhez fűződő mintegy fél évszázadnyi, egy szolgálati helyhez hű szakmai életútjával nagyfokú elhivatottságról, szakmaszeretetről és tudásról tett tanúbizonyságot. Munkáját mindig nagyfokú precizitással és körültekintéssel végezte.

Rangos kitüntetések birtokosa: Hubertusz Kereszt aranyfokozata, Országos Magyar Vadászkamara aranyérme, Életfa Emlékplakett Bronzfokozata, és 2012. március 15-én a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét vehette át.

2014. óta Csákberény, 2017. óta Gánt és Csákvár díszpolgára.

Ékes volt életében, válaszadó a bölcs tanításban, férfi a szenvedésben.

Emlékét szívünkben megőrizzük,

Nyugodjék békében!

 

Forrás: OMVK

+1

Mezőgazdaság

Befejeződött az RSZKF betegséggel fertőzött telepek felszámolása

+1

Befejeződött a fertőzött állományok leölése és ártalmatlanítása

+1

Published

on

+1

A ragadós száj-és körömfájás (RSZKF) harmadik és negyedik kitörésével érintett telepeken, Darnózselin és Dunakilitin a fertőzött állományok leölése és ártalmatlanítása befejeződött. A hatósági munka azonban, többek között a telepek fertőtlenítése, még folyamatban van. Újabb megbetegedést továbbra sem igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma, de nem lankadhat a figyelem, hiszen a vírus átlagos lappangási ideje szarvasmarháknál 14 nap. Ezért rendkívül fontos, hogy az állattartók és az állatgondozásban dolgozók következetesen betartsák a járványvédelmi előírásokat saját jól felfogott érdekükben. 

Fotó: Google

A Győr-Moson-Sopron vármegyében található Darnózselin és Dunakilitin április elején igazolta a Nébih az RSZKF betegséget. A telepeken még aznap megtörtént a szarvasmarhák vakcinázása, hogy azok felszámolásáig a vírusürítés minimálisra csökkenjen. Az állományok felszámolása mostanra befejeződött. A két telepen 3588, így összesen mintegy 8300 állat ártalmatlanítására került sor március eleje óta.

A fogékony állatok vizsgálata országszerte folyamatosan zajlik. Ezidáig több mint 1200 haszonállattartó telepről, valamint 700 vadból származó mintát vizsgált a Nébih laboratóriuma és újabb fertőzést nem igazoltak a szakemberek. A kedvező eredmények ellenére most a legfontosabb, hogy továbbra se lankadjon a figyelem, közös erővel tegyünk azért, hogy a vírus ne jelenjen meg újra. A fertőzött telepeken zajlik a fertőtlenítés. Az országos mintavétel szintén folytatódik és a hatósági intézkedések is élnek. Ezekről a Nébih portálon tájékozódhatnak az érintettek: https://portal.nebih.gov.hu/-/ragados-szaj-es-koromfajas-jar…

Kiemelten fontos, hogy az állattartók szigorúan és következetesen betartsanak minden előírást és állategészségügyi szabályt, hogy még véletlenül se hurcolhassák be a fertőzést a gazdaságukba. A védekezés segítése érdekében a Nébih több mint 1250 db 10 literes fertőtlenítőszert juttat el a héten a korlátozott területen lévő településekre, valamint csaknem 100 000 tájékoztatót oszt szét a kormányhivatalok segítségével a helyi lakosoknak. Hatóságunk országszerte helyszíni ellenőrzéseket is végez az állattartó telepeken és ellenőrzi az előírások betartását.

A Nébih, a kormány- és járási hivatalok szakemberei minden erejükkel küzdenek az RSZKF betegség megfékezéséért. A cél egyértelmű: megállítani a vírust és minimalizálni a károkat!

Forrás: AM

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye, fogott egy szép halat, netán fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Vadászat

Ferencz Károly emléke előtt tisztelegtek a koronglövészet hazai képviselői

+1

Ferencz Károly előtt tisztelegtek a hazai koronglövő sportág képviselői

+1

Published

on

+1

A Pilisi Parkerdő Gödöllői Erdészetének egykori kerületvezető erdésze és kiváló sportlövője, Ferencz Károly előtt tisztelegtek a hazai koronglövő sportág képviselői április 12-én, a galgamácsai sportlőtéren. Az idei évben minden eddiginél nagyobb érdeklődés övezte az emlékversenyt – közel 100 résztvevőt regisztráltak az eseményre a szervezők az ország minden részéből.

Fotó: Parkerdő

A 12. alkalommal megrendezett emlékversenyt alapvetően a tiszteletadás szándéka hívta életre, de a szervezők célként tűzték ki a sportbarátságok erősítését, a biztonságos lövészet készségének fejlesztését, valamint a koronglövő sportág népszerűsítését is. Az esemény megnyitóján Ocsovai Zoltán, a Gödöllői Erdészet vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd a résztvevők egy emlékkoszorú elhelyezésével és egy perces néma főhajtással tisztelegtek egykori kollégájuk emléke előtt.

A verseny lebonyolítása a gyorsított korongvadászat (compak sporting) szabályai szerint, négy pályán párhuzamosan zajlott, a  FITASC nemzetközi versenyszabályzat alapján. A sportlövők hét egyéni kategóriában (felnőtt, amatőr, kezdő, senior, junior, női, veterán), valamint egy háromfős csapatkategóriában nevezhettek.

Fotó: Parkerdő

Az eredményhirdetés során minden kategóriában az első három helyezettet jutalmazták. A legjobb eredmény 100-ból 96 korong volt, amelyet több versenyző is elért, így a mezőny élén rendkívül szoros eredmények születtek. A hivatalos eredményeket a szervezők www.fitascsporting.hu weboldalon tették közzé.

Forrás: Parkerdő

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Vadászat

Hivatásos vadászok kötelező továbbképzése

+1

Az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezete 2025. április 2-án tartotta a hivatásos vadászok éves kötelező képzését

+1

Published

on

+1

Csákvár – Az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezete 2025. április 2-án tartotta a hivatásos vadászok éves kötelező képzését. A hivatásos vadász alelnök, Haas Béla nevével jegyzett meghívóban szereplő témákra érkező jelentős számú résztvevővel megtelt a Publo Panzió konferencia nagyterme. A rendezvény elején az alelnök megköszönte a több mint negyedszázaddal ezelőtt alakult jelenlegi vadászkamarai rendszer alapító-megyei titkárának, a nyugdíjba vonuló Pechtol Lajosnak, 28 év szolgálati ideje alatt végzett munkáját.

Fotó: OMVK

Élénk érdeklődés kísérte az Országos Magyar Vadászati Védegylet Országos Drón Szakbizottságának (ODSZB) tagja, dr. Bleier Norbert tájegységi hivatásos vadász előadását, aki a szakbizottság feladatai közül kiemelte a korszerű technika széleskörű megismertetését, oktatásának megszervezését, információs rendszerének kidolgozását.

Fotó: OMVK

A drónoknak a vadgazdálkodás szolgálatába állítása mellett érvelt. A módszer mellett szól a technika könnyű kezelhetősége, a vizsgálati terep zavarásmentessége, a munkafolyamat pontossága, gyorsasága, dokumentálhatósága. Alkalmas vadállomány megfigyelésére, létszámbecslésre, vagyonvédelemre, őzgida- és fészekalj mentésre, vadkárfelmérésre, mezőgazdasági területek monitorozására, agrártechnológiai problémák feltárására, állandó és időszakos kerítések ellenőrzésére. Becsült adatok egyike szerint, Magyarországon évente 3000-3500 őzgidát kaszálnak el, megszámlálhatatlan, hogy hány földön fészkelő madár és fészekalj pusztul el, ugyanis a jelenlegi agrotechnikai eszközök alkalmatlanok a megelőzésre. Svájcban, Németországban és Ausztriában már megfelelő jogszabályi háttérrel történik a mentés – a civilekkel közösen. Ez előrelépést jelentene idehaza is a vadász/vadászatellenes társadalmi légkör változásában.

Fotó: OMVK

A NÉBIH ASP tanácsadója, Právetz András az afrikai sertéspesti járvány aktuális hazai helyzetét ismertette. Romániában, Szerbiában és Horvátországban a vírus mind a házi sertés, mind pedig a vaddisznó állományokban jelen van. A Börzsöny-hegységben történt idei (2025. január 23-i) kitörés határon átnyúló fertőzésgóchoz tartozik. Minden vármegyében az egy éven belüli pozitív esetek korrelációt mutatnak a határon túli esetekkel, ez alól kivétel az ÉK-Dunántúli Régió, a 2024-25-ös vadászati év, 757 esetszámával. Komárom- Esztergom vármegyében ötszörös növekedést, Pest vármegyében háromszoros emelkedést mutatnak a statisztikák az előző vadászati idényre. Az idei első negyedéves számok további növekedést jeleznek.

Fotó: OMVK

Az ASP járvány lehetséges földrajzi továbbterjedése Fejér vármegyét kiemelten érinti. A kockázati tényezők között találjuk az M1-es autópályán történő átjutást, a dunai terjedést és a behurcolást: a Duna és az M1-es autópálya által határolt területen belül a vírus terjedésének nincs természetes vagy mesterséges akadálya. Kedvezőtlen forgatókönyv esetén felkészülhetünk rá, hogy a járvány átterjed és változó intenzitással, illetve változó földrajzi elterjedéssel, hosszú ideig a térségben marad.

A szakmai nap megkerülhetetlen témájául szolgált a Magyarországra több, mint ötven esztendő elteltével, múlt hónapban megjelent, ragadós száj- és körömfájás betegség.

Fotó: OMVK

Az előadások után feltett kérdésekre nem maradtak el a válaszok, a résztvevők javaslatokat fogalmaztak meg a drónos szolgáltatási jegyzékre, továbbá az állategészségügyi kockázatok mérséklésére.  A korábbi és új vármegyei vadászkamarai titkár, Pechtol Lajos és Weidinger István pályázati tájékoztatójával és a 2025. esztendő esemény naptárának ismertetésével ért véget a hivatásos vadászok képzése.

Forrás: Sz. T. – OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom