Vadászat
Szebenye-pusztán találkoztak a bélusvölgyi vadászok
Észak-Csereháton, a Bélusvölgye Vadásztársaság Szebenye-pusztai vadászházában szervezte meg az ide trófeamustráját, amelyen mintegy 36 gímbika trófeáját lehetett megtekinteni, illetve ekkor vehették át ünnepélyes keretek között az elejtők. Kövér János, a vadásztársaság elnöke kiemelte, hogy amellett, hogy ismét egy forró, csapadékszegény, aszályos nyár után köszöntött be a szeptemberi szarvasvadászat, egy meglehetősen eredményes bőgést zárhattak. Eredményeikre büszke, az elért sikerek mögött pedig pontos és tapasztalt, gondos vadgazdálkodást láthatott minden vendég a területen. A munka tovább folytatódik, amelybe, a vadásztársaságon túl, a térség vadgazdálkodóinak összefogása is ott rejlik – tájékoztatta az Agro Jagert Oravecz Attila.

Megnyitó. Forrás: Oravecz Attila / Agro Jager
Egy vadásztársaság életében a trófeamustra mérföldkő. Egy-egy ilyen szemlén, nemcsak a társaság, aktuális helyzetét, lehetőségeit láthatjuk, hanem a hivatásos vadász, a vadőr is mérlegre kerül. Míg a múlt héten a Drávamentén tapasztalhattuk meg, hogy a társaság kitárta a kapuit, addig most itt Észak-Csereháton tekinthetünk körbe, hogy valójában mire képes a szarvas és körülötte az ember.

A minden agancs mellé az elejtő megkapja a grandlikat is, ízlésesen csomagolva. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
A Bélusvölgye vadásztársaság ezen a napon megmutatta és akinek kedve tartotta, kilátogathatott Szebenye-pusztára, hogy milyen gímbikák estek 2024-ben. Oravecz Attila kiemelte: örömmel fogadták, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal vadászati szakigazgatásában dolgozó felügyelők elfogadták a meghívásukat, ami visszajelzés számukra, hogy a kormányhivatalban is fontos, mi történik, nemcsak itt, hanem a környező társaságok területén.

A Bélsuvölgye Vadásztársaság Szebenye-pusztai vadászháza. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
A szarvas kettős életet él. Napjainkban számokban, íróasztalok felett is megjelennek, de igazán csak a terepen, egy-egy társaság, egy-egy térség egészében lehet megérteni, hogy mit jelent egy-egy populációval gazdálkodni, őrizni. Egy állományt nem lehet pár ezer hektárra beszorítani, azzal integráltan, egységesen kell gondolkodni. Ha jó is a kapcsolat, ha 20 éves barátságok kötik össze az itt dolgozó vadőröket, hivatásos vadászokat és működik az együttgondolkodás, azonban a jogszabályi előírásoknak meg kell felelni. Ez azonban akkor működik igazán jól, ha egy-egy térség lehetőségeire, szaknyelven fogalmazva, a vadeltartó képességére illesztik és nem egy egységes, országos direktívának kell megfelelni.
![]()
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Trófeák a Bélusvölgye Vadásztársaság bemutatóján. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
Úgy gondolom, hogy ehhez időszerű lesz bevezetni egy új fogalmat is, amely a földtulajdonosok irányába mutat, miszerint mire képes, mit képes megtenni a szarvasért, a vadért a gazdaember? Szerencsés együttállás, ha vadászik, de még szerencsésebb eset, ha az agrárszektor stabil lábakon és kiszámíthatóan működik – nyugodtabb gazdasági helyzetben minden szereplő nyugodtabban reagál.

Bélusvölgye Vadásztársaság, Szebenye-puszta. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
A gazdákkal, a földtulajdonosokkal való kommunikációban a Bélusvölgye vadásztársaság vonatkozásában kétoldalú kapcsolat rajzolódik ki, melyet mi sem példáz jobban, hogy egy terület bokros, elhagyatott részeit kitisztítva, Oravecz Attila megkereste a földtulajdonost, hogy ha lehetne és a tervezett munkában nem hátráltatná, akkor mentsék meg a régi almafákat. Személyes sikere Oravecz Attilának, de amellett, hogy régi almák maradtak meg a gyümölcsnemesítőknek, az erdőjáró embernek, de ott maradtak az öreg fák, amelyeket minden évben felkeres a vad is. Ez a terület kitakarítása után sem változott meg. Sőt!

A Bélusvölgye Vadásztársaság vendégét köszöntik a Szebenye-pusztai bemutatón. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
Oravecz Attila kiemelte, hogy mire beköszöntött az ősz, a leseket kijavítgatták, a sózókat feltöltötték és a vadföldeket előkészítették. Ez utóbbi kapcsán sok-sok éves gyakorlat, hogy a vadföldekbe őszi árpát vetnek, amit nem takarítanak be, hanem lábon hagynak. Azon úgy bagózik a szarvas, a vaddisznó és minden vadja az erdőnek, ahogyan csak szeretné, mikor már tejesen érik. Mikor aztán odakerül a sor, hogy aratni kellene, sem vágják le. Aki ismeri az árpát, tudhatja, hogy érés után csakhamar összetörik, összeborul. Nyár közepén aztán nehéz tárcsával leforgatják, bekeverik azokat a szemeket, amit a vad elhagy, ami kipergett. Vetésre, több, mint elég. Az első augusztusi esők hatására aztán kicsírázik és őszre nemcsak bokáig érő, hanem már szárba szökkent árpa várja a szarvasokat, de jó legelője minden vadnak.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A szarvas az elmúlt években jobban helyben maradt az Észak-Cserehátban – folytatja Oravecz Attila és a kollégákkal, vadőr barátokkal egyre kevesebbszer állunk meg egy-egy trófea előtt: Na, ezt láttam én is! Sokat beszélgettünk erről – teszi hozzá, de arra jutottunk, hogy a tarvadnak kedvezve, az sem mozdul ki messzire s a rudlikat a bikák sem keresik. Ilyen megfigyeléseket szűrtünk le, amelyet érdemes lenne itt is tudományos eredményekkel igazolni, mert tapasztalataink erre mutatnak.

Ravatalon a Bélusvölgye Vadásztársaság 36. gímbikája a társaság Szebenye-pusztai trófeamustráján. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
A 2024-es bőgés nagyon jól indult és sem a meleg, sem a száraz idő nem vetette vissza a bikákat – meg is szólaltak! Szeptember 2-án terítékre került az első gímbikánk és azután sorban szólt a vadászkürt a szarvasok felett. Az összes kolléga is dolgozott a szomszédban, néha-néha tudtunk beszélni, s ha már nem hallottunk egymásról, akkor fogtuk a telefont és összecsörögtünk. Persze az utánkeresések megadták a közös hangot, mert mi is, a szomszédok is át-átmentünk a szomszéd területére. Akkor már hívtuk is a kollégát, hogy szükségünk van a segítségükre, mert nagyon úgy tűnik, hogy „vendégvadászatra” érkezünk. Ez megszokott, mindennapos – együttműködés nélkül nem tudnánk ilyen eredményeket elérni.

Pontos, precízen tervezett vadgazdálkodás az alapja a szarvasgzdálkodásnak. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
Sokan kérdezik, hogy a bőgőhelyeket, hogyan gondozzuk? Mi azt látjuk, hogy az a legjobb, ha az ősi beállóhelyekre mi egyáltalán nem megyünk be – semmilyen eszközzel. Azt a birodalmat meghagyjuk a szarvasnak. Ha azt választotta, akkor mi tiszteletben tartjuk s ha a királynak megfelel, akkor mi nem akarjuk, hogy jobb legyen. Viszont körülötte, azért kedveskedünk neki. Aztán meg: mindig örülünk, ha augusztusban újra és ugyanott megszólalnak a bikák, hiszen jelzés, hogy valamit csak „eltaláltunk” idén is…

Trófeák díszítették a Bélusvölgye Vadásztársaság Szebenye-pusztai vadászházát. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
A trófeamustra idei legjobb gímbikáját 12 évesre bírálták és 9,37 kilogrammot nyomott. Remélem nem gondolja senki, hogy nagyképűség a társaságunk részéről, de ez a bika „csak” egy mellékbikája volt egy csapatbikának, „akit” lehetőségeink miatt nem hoztunk terítékre. Talán ilyet még a társaság soha nem tett, de meghagytuk. Elnök úrral sikerült egyeztetni és megmaradt nekünk jövőre, megmaradt a teheneknek. Mondhatom, lehet, hogy a valaha lőtt legjobb gímbikánk lesz. Keveset láttuk, de annál többet hallottuk. Úgy gondoltam, ha ez a bika maradhatna még egy évet, akkor olyan erős genetikával fordulhatunk rá a következő évtizedre, ami meghatározó lehet a gazdálkodásunkban.

Vendégek a Bélusvölgye Vadásztársaság Szebenye-pusztai vadászházában. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
Hogy találkozunk-e ezzel a bikával? Hogy jövőre ide fog-e beállni? Senki sem tudja. Egy viszont biztos: jó pár csatát megnyert ezen az őszön és láttuk, ahogy terelgeti a teheneit. Kell egy ilyen új dolog és nem szeretnénk ezekből az elképzeléseinkből engedni. Újat, változást szeretnénk s legyen ennek a szarvasnak az erdő az otthona, legyen még a mienk. Neveljen az erdő, neveljen az Észak-Cserehát még szarvast: sokkal jobbat! Mi, amit tudunk, megadjuk a szarvasnak. Sokkal többet már nem tehetünk hozzá, maradt hát az önmérséklet.

Díszvendégek Szebenye-pusztán: Hrabovszki János, az OMVK Békés Vármegyei Területi Szervezetének elnöke és kedves felesége. Fotó: Oravecz Attila / Agro Jager
vendégekkel, tagtársakkal, a kollégákkal jól telt a Szebenye-pusztai napunk. Szükségünk is volt erre, mert a nap, nap utáni vadászatok elfárasztottak mindannyiunkat. Korai kelések, késői fekvések és napközben a rengeteg munka, nemcsak a vadászházban, hanem területen is. Trófeakikészítések, út a kormányhivatalba, a kamarához. Krotália igénylések, dokumentációk, papírmunka, megannyi feladat, amit nem görgethetünk napról napra, azt el kell végeznünk minden nap. S arról még nem is beszéltem, hogy a tacskókopóinkkal is foglalkozni kell, mert hát a napi tréning mindenkinek kell, embernek, állatnak egyaránt.

Oravecz Attila, a Bélusvölgye Vadásztársaság hviatásos vadásza, vadőre a 2024-ben megrendezett Szebenye-pusztai trófeabemutatón. Fotó: Bélusvölgye Vadásztársaság
Panaszra egyáltalán nincs okunk, itt, a Bélusvölgye vadásztársaság területén, feladat viszont bőven terem. Hozzá kell tenni, hogy az érmes arányunk 40%-os, az érmes bikák átlagsúlya 7 kilogrammot ért el. A korosítás és a minőségi szelekció felé mozdultunk el és a fiatal, már láthatóan gyenge adottságú szarvast is vadásztuk a bőgésben – új vonulat, de nem engedtük el, ha találkoztunk. Meglátjuk, milyen eredmények jönnek, ami persze egy, két év alatt biztosan nem fog látszódni, mint ahogy az az eredmény sem, hogy a trófeamustrán annyi gyerek játszott a Szebenye-pusztán, hogy sokszor keresni kellett, kinek, merre van a sráca. S ha meg is mosolyogtuk a gyerekricsajt, azért tudni kell, hogy belőlük lesznek a következő generáció hajtói és apukájuk, a nagyapjuk, a nagybácsijuk mellett válnak olyan vadásszá, akik mellett majd mi is leállunk egy-egy standra vagy beülünk melléjük majd az autóba, mikor megállnak a házunk előtt, hogy gyerünk ki a hegyre, oda, ahová régen mi vittük őket – mesélt Oravecz Attila az Agro Jagernek a Bélusvölgye Vadásztársaság Szebenye-pusztai vadászházában…
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fényképezte: Oravecz Attila és Szabó Róbert
![]()
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – Két farkast gázoltak Berlin mellett
Egy 47 éves nő, Berlin felé tartva, közvetlenül a városhatár előtt két farkast gázolt el, amelyek elpusztultak a balesetben.
Egy 47 éves nő, Berlin felé tartva, közvetlenül a városhatár előtt két farkast gázolt el, amelyek elpusztultak a balesetben. A vadbaleset nem sokkal reggel 9 óra után történt a B5-ös szövetségi úton, Dallgow-Döberitz és Berlin–Staaken között. Az első megállapítások szerint az állatok egyenes útszakaszon, váratlanul futottak az úttestre.

Farkasokat gázoltak Berlin alatt. Forrás: B.Z.
A Škoda személygépkocsi vezetője már nem tudott megállni, és mindkét fiatal állatot elütötte. A rendőrség szóvivője elmondta: „A vészfékezés ellenére a járművezető nem tudta elkerülni az ütközést.”
A balesetet szenvedett járművet el kellett szállítani, a sofőr nem sérült meg. A mögöttes jármű vezetője hirtelen fékezésre kényszerült, majd nekiütközött az előtte haladó autónak. A 47 éves nő, valamint a baleset további érintettjei sérülés nélkül megúszták az ütközést.

Farkasokat gázoltak Berlin alatt. Forrás: B.Z.
A farkasok a helyszínen elpusztultak
A két állat a baleset következtében a helyszínen elpusztult. A Brandenburgi Rendőrség értesítette a Berlini Állat- és Vadvilágkutató Intézetet, ahová beszállították a tetemeket. Jelejelenleg azt vizsgálják, honnan származtak az állatok.

Farkasokat gázoltak Berlin alatt. Forrás: B.Z.
Berlin vadállományért felelős Derk Ehlert a B.Z. c. lap megkeresésére elmondta: nem számít szokatlannak, hogy fiatal farkasok együtt mozognak. Az egyéves példányok a szülők és fiatalabb testvéreik territóriumában szereznek tapasztalatot egészen ivaréretté válásukig.
A rendőrség tájékoztatása szerint az úttest megtisztítása és a helyszínelés idejére a B5-ös utat Berlin irányába mintegy fél órára lezárták. A menetképtelenné vált járművet elszállították, a keletkezett anyagi kárt a rendőrség körülbelül 10 000 euróra becsülte.
Írta:
Katharina Metag
vezető szerkesztő
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Fácánra vadászó rókát kaptak lencsevégre
Még a gyakorló vadászok számára is ritka pillanatot örökített meg Körmendy Teréz, amikor egy, a fácánokra leső rókát vett észre lese körül. A róka lopakodása sikerrel zárult és ezt sikerült megörökíteni a természetfotósnak. Január elsején Kőhídi Lászlótól kaptunk egy hasonló képet, amelyet Mór környékén készített, most folytatjuk a róka-fácán sorozatunkat.

Körmendy Zizi lese előtt kapott el egy fácánt egy vörös róka. Fotó: Körmendy Zizi / Agro Jager
“A Pilis hegység rejtekében, az erdei madár lesben hosszú órákat várakozva, az etetőre járó erdőlakókat szoktam fényképezni. A vörös róka nagyon ritkán, de azért felbukkant időnként a környéken- inkább csak átlopakodott eddig a rét szélén, a nagy fű takarásában, ügyet se vetve az ott kapirgáló fácánokra. Megjelenése mindig izgalommal töltött el – bárcsak lencsevégre tudnám kapni őkelmét.

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja
Tartalmak már 1999-től
Ezen a téli hideg, havas napon, amikor a fotó készült, minden másként történt. A róka megjelent a bokrok között, láttam, hogy másként viselkedik, egyre közelebb oson, meglapul a magas fűben, és hosszú percekig mozdulatlanul figyelte a madarakat. Az egyik fácánkakas beteg, legyengült példány lehetett, nem volt olyan éber, mint a többiek. Ezt az állapotot megérezte a ravaszdi, és egy pillanat alatt rávetette magát a madárra, elkapta a nyakát és elvonszolta a bokrok közé. A róka végre jól lakhatott, a kakasnak nem volt szerencséje.
A természet – egyszerre ad és elvesz” – zárta beszámolóját Körmendy Teréz.
Írta és fényképezte:
Körmendy Teréz
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Új akcióterv a vaddisznóállomány szabályozásáról
Magyarország az Európai Bizottság rendelete alapján új, 2026–2031 közötti időszakra vonatkozó ASP Akciótervet dolgozott ki.
A sertéstartás biztonsága, valamint a vaddisznópopuláció és a környezet védelme érdekében kiemelt fontosságú az afrikai sertéspestis (ASP) járvány megelőzése, ellenőrzése és felszámolása. Magyarország az Európai Bizottság rendelete alapján új, 2026–2031 közötti időszakra vonatkozó ASP Akciótervet dolgozott ki.

Az új terv részletesen szabályozza a vaddisznóállomány kezelését, a fenntartható állománysűrűség biztosítását, a vadászatra jogosultak felelősségét, valamint az ASP terjedésének megelőzésére és felszámolására irányuló szakmai intézkedéseket.
Hazánk és az Európai Unió (EU) számára fontos az ASP megelőzése, ellenőrzése és felszámolása, mivel egyaránt súlyos kockázatot jelent a sertéstenyésztésre, a vaddisznó populációra és a környezetre. A téma kiemelt jelentőségét mutatja, hogy uniós előírás szerint minden tagállamnak nemzeti akciótervvel kell rendelkeznie a vaddisznóállomány szabályozására. Magyarország új ASP Akcióterve elkészült, az országos főállatorvos pedig a következő öt évre 2026. január 5-én elfogadta.
Az új ASP Akcióterv 2026. január 5-től 2031. február 28-ig terjedő időszakra és az ország teljes területére vonatkozik. A dokumentum, többek között összeveti az aktuális tudományos eredményeket az Európai Bizottság iránymutatásaival. Kiemelten foglalkozik a diagnosztikai kilövés, a vadászat, a befogás, a takarmányozás, valamint a kerítéssel történő védekezés témakörével. Új fejezetet szentel az ASP Tanácsadói Hálózat működésének és feladatainak, valamint részletezi a vadászati és diagnosztikai tevékenységek lehetséges negatív hatásait a védett fajokra és területekre, továbbá az ASP terjedésének megelőzésére és felszámolására irányuló intézkedéseket a védett területeken.
A szabad területi vaddisznóállomány esetében továbbra is a cél a legfeljebb 0,5 vaddisznó/km² állománysűrűség elérése és fenntartása. Azoknak a vadászatra jogosultaknak, akik 2025. február 28-ig elérték és 2026. február 28-ig meg is tartják ezt a szintet, hosszú távú cselekvési tervet kell készíteniük arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedésekkel tartják fent ezt az állománysűrűséget. Akik nem érték el a célértéket, vagy 2026. február 28-án ismét meghaladják azt, legkésőbb 2027. február 28-ig kötelesek elérni a kívánt állománysűrűséget, és ennek megfelelő intézkedési tervet kidolgozni. Az új Akcióterv szerint a tervek elbírálása a vármegyei főállatorvos feladata, míg a Tanácsadó Hálózat az Országos Járványvédelmi Központ iránymutatásával kidolgozza azon vadászatra jogosultakkal kapcsolatos intézkedések elveit, amelyek területén nem sikerül elérni 2027. február 28-ig a kívánt állománysűrűséget. Az intézkedések tartalmazni fogják a vadászatra jogosultak felelősségre vonásának, valamint a vaddisznóállomány gyérítésére vonatkozó külső segítség igénybevételének szabályait.
Az ASP akcióterv elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/902001/Nemzeti+Akcioterv+a+vaddisznoallomany+szabalyozasarol+2.0.pdf
Forrás: NÉBIH












































