Vadászat
Hazatért a Fodermayer-hagyaték 🦌
Fodermayer Vilmos trófeákat adományozott a Vérteserdő Zrt.-nek megőrzésre és bemutatásra.
Fodermayer József, a tatai Esterházy-uradalom erdőmérnöke és édesapja Fodermayer Vilmos, pagonyerdész trófeáit ajánlotta fel megőrzésre, kiállítási céllal a Vérteserdő Zrt. részére a dédunoka/unoka Fodermayer Vilmos, a Gemenc Zrt. erdőgazdálkodási, természetvédelmi és műszaki igazgatója. A trófeák Társaságunk koldusszállási vadászházában lesznek megtekinthetőek.
Fotó: Boglári Zoltán – Vérteserdő Zrt.
Macsek Lajos, erdészeti társaságunk vezérigazgatója az ünnepélyes átadáson kiemelte, hogy a hagyaték „hazatért”: a trófea-alátéteken rögzített elejtési dátumok mellett szereplő helyszínek mind a Gerecse jellegzetes – szakmai körökben napjainkban is így használatos – völgyeinek, dűlőinek, hegyoldalainak nevét viselik, mint Égett-vágás, Halagos, Steingalla vagy éppen Fekete-kő. A „koldusi” vadászház ezen helyszínek tulajdonképpeni központja. Napjainkban -a mostani szarvasbőgési időszakban, vagy a téli társasvadászatok idején is – vadászati megbeszélések, a tervezés és a vendéglátás helyszíne. Ezzel valóban méltó helyre kerültek a hagyaték trófeái.
Fotó: Boglári Zoltán – Vérteserdő Zrt.
Hat gímbika, két őzbak agancs és egy mufloncsiga került a vadászház ebédlőjének falára. Három trófea történetét meg is osztotta velünk Fodermayer Vilmos. „Dédapám 1905-ben ejti el élete szarvasbikáját Vértesszőlős határában, amelynek trófeája túlélte a XX. század vérzivatarait. Elejtőként az uradalmi szokások szerint nem Őt, hanem egy vendégvadászt, Arnulf bajor herceget tüntetik fel. Így kap ez a páratlan 12-es, 10 kg-os agancs I. díjat, amelyről beszámol a Vadászlap 1905. december 15-i száma is.” A dédapa Fodermayer Vilmos a családi példát követve 1896-ban Görgényszentimrén végzi el az erdőőri szakiskolát. Először a Devecseri Esterházy-uradalomban helyezkedik el. 1900-ban helyezik át Tatára. Agostyánban lesz alerdész, majd 1934-ben bekövetkezett haláláig Vértestolnán uradalmi pagonyerdész. Őt tekintették az ifjabb Esterházy Ferenc, az utolsó tatai hitbizományos gróf „nevelőapjának”, ő vezeti be a grófot a vadászat rejtelmeibe.
Fotó: Boglári Zoltán – Vérteserdő Zrt.
A nagyapa, Fodermayer József Tatán kitűnő eredménnyel érettségizett az Esterházyak által építetett Piarista Gimnáziumban, majd Sopronba nyert felvételt 1922-ben a Magyar Királyi Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolára. 1923-ban a gróf anyagi támogatásával átjelentkezett a Müncheni Egyetem Erdőmérnöki Karára, ahol 1927-ben sikeresen záróvizsgázott. Ezután visszatért Sopronba. Az egyetem engedélyezi a müncheni vizsgaeredmények beszámítását, így 1931-ben okleveles erdőmérnökként végez. 1933-ban alsógallai erdőgondnok, 1937-ben uradalmi főerdőmérnök. 1939-ben kitör a második világháború. Sajnos ez évben agydaganat műtét után – mely egy I. világháborús sérülés következménye – a gróf meghal. Temetésén tömegek vesznek részt, a koporsót erdészek, vadászok, közte József viszik. Pár év viszonylagos nyugalmat követően a háború mindent felborít. A grófi családnak menekülnie kell. Józsefet és öccsét is internálják, de végül az egykori uradalmi személyzet segítségével Tatán maradhatnak. Erdészeti szolgálatot többet nem vállal. Több helyütt is segédmunkás, majd parkőr lett. Több helyütt is segédmunkás, majd parkőr lett. Hivatását azonban több erdész-vadász generációnak és fiának, unokájának is átadta.
„Nagyapám –folytatja az emlékezést Fodermayer Vilmos– kísérte az ifjú Esterházy Miklós grófot élete első gímbikájának elejtésekor (úgy, mint Dédapám a fiatal gróf édesapját…). A tizennyolcas bikát a >>Simon halála<< elnevezésű erdőrészben sikerült terítékre hozniuk. Erről beszámol a 24 óra elnevezésű Komárom-Esztergom megyei napilap is, ahol az akkor 84 éves Bíró József hivatásos vadásszal készült 1993-ban egy riportsorozat „Mesél a legöregebb vadász” címmel. Én azon a nyáron a Tatabányai Erdészetnél (napjainkban Gerecsei Erdészeti Igazgatóság – a szerk.) töltöttem nyári gyakorlatomat és akkor került kezembe az újság. Nagyapám 1942-ben lőtt egy jó bikát az Égett-vágás nevű területrészen. Az illetékes kerületvezető erdész el is vitt kérésemre, arra a helyre. Középkorú cseres állomány állt már rajta. Azonban ez a trófea is megmaradt, emléket állítva az elmúlt időknek…”
Fotó: Boglári Zoltán – Vérteserdő Zrt.
A trófeák átvételénél jelen volt Társaságunk korábbi vadászati irodavezetője Ruppert József is, akinek nagyapja id. Ruppert József szintén az Esterházy-uradalom pagonyerdésze, édesanyja Schamberger Anna pedig a koldusszállási vadászház házvezetőnője volt. Számos emléket idézett fel, melyek a Fodermayer-családhoz kötötték és kötik mind a mai napig. József és a Fodermayer-család tagjai is azok közé tartoznak, akik szívvel-lélekkel e hivatásnak élnek. A magyar vadászati kultúra megőrzésének aktív, tevékeny és önzetlen szereplői.
Forrás: Vérteserdő Zrt.
Vadászat
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
A medvefül kankalin (Primula auricula) és más különleges növényfajok megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Vérteserdő Zrt. munkatársai összefogtak.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2024 tavaszán adtunk hírt arról, hogy a hazánkban igen ritka, jégkorszaki reliktum cifra vagy más néven medvefül kankalin (Primula auricula), illetve más különleges növények megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak, és a cifra kankalin egyik megmaradt, nagyjából szobányi élőhelye köré vadkizáró kerítést építettek. Hogy miért volt erre szükség, az már az első év eredményei alapján jól látható volt.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Az idei monitoring idejére még látványosabb lett a különbség. Az első képpáron látható, hogy az aszály ellenére az elzárt részen még magasabb, változatosabb, színesebb lett a növényzet, míg a kerítésen kívül még jobban visszaszorult, és a kopár, dolomit alapkőzet uralja az élőhelyet.
A kerítéssel elzárt mintaterületből jól látható, hogy nem a kopár, csupasz felszín lenne itt a „normális”, de sajnos a túlszaporodott vadállomány, jelen esetben elsősorban a tájidegen, betelepített muflon miatt a növényzet – beleértve az erdő felújulását biztosító facsemetéket is – lényegében eltűnt a lejtőkről. A csupasz felszínen erőteljes az erózió és a több ezer év alatt kialakult sekély termőréteget lemossa az eső, így maga a termőhely is tönkremegy.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
A túltartott vadállomány már országszerte akadályozza az erdők felújulását, ezért látjuk egyre több helyen kényszerből a drága, az erdőfelújítási költségeket jelentősen megnövelő vadkizáró kerítéseket erdeinkben…
Ezen a területen már ugyan elkezdődött a vadállomány csökkentése, de ez nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy ez másutt is mihamarabb elkezdődjön, majd hatékonyan folytatódjon…
Forrás: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026. június 13-án Mudra László vadászíjász őzbakra vadászott, élményeiről beszámolt lapunknak:
Egy új területrészt terveztem meglátogatni. Korábban többször is hajnal 4 után érkeztem a területre, majdhogynem elkésve. Most viszont jóval előbb értem ki, volt időm a tavak felől kocsival barkácsolni.
A tavaknál láttam egy őzet a hőkamerával, aztán egész közel láttam 5 nyulat. Ahhá, gondoltam, ez az a banda, amelyiket szoktam látni, de a másik részen.
Fotó: Mudra László – Agro Jager News
Ekkor nem jutott eszembe elgondolkodni, hogy mi lehet az oka a revírváltásnak, de a későbbiek megértettem. Továbbgurultam lekapcsolt lámpával az erdősáv melletti árpa és lekaszált zabföld felé. Mikor kiértem az erdősávból, 3 kisróka játszadozott a tarlón. Gyorsan leraktam a kocsit, és mivel semmi mást nem láttam a közelben, jó széllel elkezdtem rájuk cserkelni.
Játék közben kiugrottak, beugrottak a bokrokba. Volt lehetőségem lopni a távot, 20 méternél elkezdtem cincogni. Ki is jöttek, de túl gyorsan váltogatták a helyüket. Biztosra akartam menni, de a fene nagy cincogásra oldalról, az árpából apuka is kinézett, szájában egy pocokkal. Riasztott egyet, és az egész bagázs eltűnt.
Gondoltam, rókavadászat game over, hajrá tovább.
Mikor korábban bejártam az új részt, láttam pár őzet, nyulat, kakast. Az első alkalommal láttam egy bakot messziről, nem tűnt rossznak, de közelebbről is szerettem volna megnézni.
Ahogy nekiindultam, hogy kinézzek az erdősáv sarkán, látom a keresőkamerával, hogy kb. 50 méterre világít valami a fűben. Elsőre olyan volt, mintha egy rókagyerek ült volna. De nem stimmelt, hogy ritmikusan járt a szája, és hogy igazából szimplán csak egy fejet látok. Ekkor tudatosodott bennem, hogy egy, a fűben fekvő őznek látom kizárólag a fejét.
Elővettem a sima keresőt, és a derengő szürkületben látom, hogy agancsa van!! Ezt a bakot kerestem!!
Hajrá, négykézláb, jó széllel, a hátamra vetett íjjal elkezdtem kúszni feléje. Egyre fogyott a távolság, a szél pont annyira fújt, hogy elfedte a neszezésemet, bár a nedves, utókelt zab szélén egész csöndesen lehet haladni.
Rámértem a távolságra, 20 métert mutatott a kamera!
Lassan feltérdeltem, már majdnem elkezdtem kihúzni az íjat, azon gondolkozva, hogy hogyan állítsam fel a vackáról a bakot, amikor eszembe jutott, hogy még a rókázásra felrakott SGH heggyel szerelt vessző került az idegre. Halk csere, de mire megtörtént, a baknak valami gyanús lett, felállt, és elindult 4-5 lépést megtéve az akácos felé.
Innentől kezdve már azon gondolkodtam, hogy hogyan késztessem megállásra. 😅
Egy bokrocska takarásában haladt át, kihúztam az íjat, onnan kilépve megállt keresztben, talán 22-25 méterre. Mivel a mellkasán világított a 20-as pin, már oldottam is. Nem láttam tisztán a találatot, de a becsapódás hangja jónak tűnt. Kemény dobbanás volt, abban biztos voltam, hogy mellkast ért. Azt is jó jelnek tartottam, hogy nem riasztott. Ha riaszt az őz lövés után, akkor általában nincs jól meglőve.
Szóval 4:15-nél járunk, rálövést tettem egy lőhetőnek tartott bakra!!
Madarat lehetett volna velem fogatni. A nagy izgalomban, hogy véletlenül se induljak korán utánkeresni, gondoltam, összekötöm a cipőfűzőimet. 😅
Csakhogy gumicsizma volt rajtam. 😁
Amilyen türelmetlen fajta vagyok, kb. 5 perc múlva azért a rálövés helyét megnéztem. Szép piros vért találtam, és a vesszőt csurig véresen. A pengetartó gumi hátracsúszott, egészen rá a tollakra, ebből is arra következtettem, hogy bordacsonton ment át a vessző.
Lenyugodtam, vártam negyedórát, és elindultam. Nem sokat mentem, mikor eszembe jutott, hogy akár videót is készíthetnék. Az utánkeresést és a bak birtokbavételét már azon láthatjátok.
Zsigerelésnél kiderült, hogy az egyik penge épphogy súrolta a szívet, amúgy tiszta kétoldali tüdőlövést kapott.
Lövéstávolság: 22-25 méter.
Menekülési távolság: 54 méter.
Mathews V3 27, 66#
Vessző: Easton Aftermath 300.
Hegy: NAP Shockwave 125 grain.
Vadászíjász üdvözlettel: Mudra László
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó szerződéses és szervezeti kérdésekről. Az egyeztetésre Hatvanban, a Vadászkamara székhelyén, a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati múzeumban került sor június 23-án.
Fotó: Agro Jager archív
Az előzetesen a két érdekképviselet vezetősége által előkészített, a Védegylet elnöksége által egyhangúlag elfogadott javaslatok értelmében az érdekképviseleti szervezet felmondja az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel fennálló kiadói szerződését. A felmondás a szerződés szerint rendes felmondással, június 24-ével, három hónapos felmondási idő mellett történik. A döntést a megváltozott külső körülmények indokolják.
A Védegylet elnöksége arról is döntött, hogy június 23-i hatállyal felmenti dr. Kovács Zoltánt a lap főszerkesztői feladatainak ellátása alól. A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el annak érdekében, hogy a lap működése és megjelenése zavartalan maradjon. A főszerkesztő munkáját a javaslatok alapján Imre János, a Védegylet Felügyelőbizottságának elnöke, valamint Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként a következő hónapokban.
A Kamara részéről a határozati javaslatok a Nimród Vadászújsághoz kapcsolódó pénzügyi és szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát irányozzák elő. (Az elmúlt években a kiadvány részeként jelent meg a Vadászkamara 16 oldalas hírlevele, amely ingyenesen juthatott el minden magyar vadászhoz, aki ezt a vadászjegy érvényesítésekor igényelte.)
A vadászati érdekképviseletek – amelyek általában is szoros szakmai együttműködést ápolnak – elkötelezettek amellett, hogy a Nimród Vadászújság a magyar vadászok közösségének meghatározó szakmai fóruma maradjon, a szükséges átmeneti intézkedések mellett is biztosított legyen a lap folyamatos megjelenése és szakmai színvonala, valamint a lap októbertől is megjelenhessen. Ennek részleteit a következő hetekben dolgozzák ki a Védegylet vezetői.
Fotó: OMVK
A Vadászkamara elnöksége arról is döntött, hogy a korábban szeptember 5-ére, Pákozd-Sukorói Arborétumba és Vadasparkba tervezett Országos Vadásznapra mégsem kerül sor. Ennek alapvetően technikai és anyagi okai vannak, illetve a partner állami erdőgazdaság, a VADEX Zrt. sem tudja a korábbi elképzelések szerint támogatni az eseményt. Ehelyett a hatvani vadászati múzeumba tervezett, hagyományos Vadász-Gyermeknap idén – talán hagyományteremtő jelleggel – országos esemény lesz.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam
A rókás bak
KITEKINTŐ: Vietnám – Felszámolták a macskahúsmaffiát
Csütörtöktől az egész országra kiterjedő tűzgyújtási tilalom lép életbe
Döntések a Nimród jövőjéről
A kerecsensólymok nyomában – lezárult a 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezon
Házisertés ASP: minden minta negatív
Gidamentés: Precíziós vadvédelem és ágazati összefogás a gyakorlatban
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Orvvadászok rendőrkézen
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
