Keressen minket

Vadászat

Mindenes vizsla vizsga

Közzétéve:

 Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!

Krizsán Tamás tapasztalatait és élményeit osztotta meg lapunkkal. 2025. október 22–23. között Vásárosnaményban megrendezésre került a (JGHV) VGP német rendszerű mindenes vizsla vizsga (ún. Mestervizsga), amelyen Túri Vadász Abi nevű kutyámmal vettem részt — hátha mások is kedvet kapnak az ilyen jellegű megmérettetéshez a saját kutyájukkal.

Fotó: Krizsán Tamás – Agro Jager News

Már az előző nap is kalandosan indult, ugyanis a kutyán valamiféle betegség jelei mutatkoztak: levert volt, és nem mozgott olyan dinamikusan, mint általában. El is gondolkodtam rajta, hogy lemondom az egész vizsgát. Mivel azonban más egyéb tünete nem volt, és az állatorvossal egyeztetve arra jutottunk, hogy nagy baj nem lehet, úgy álltam hozzá, hátha kipiheni magát a másnapi vizsgára. Ha már hónapok óta készültünk, nem most adjuk fel. Lehetséges, hogy az előző napi intenzív mozgatás miatt lett némi izomláza, bár az a levertséget nem magyarázta volna.
A vizsga reggelére a kutya kipihentebb lett, de étvágytalanná vált. Ez valamivel nagyobb vizsgadrukkot okozott bennem, hiszen nem tudhattam, képesek leszünk-e teljesíteni a feladatokat.

Az első feladat a vércsapa volt. A nehezítő körülmények ellenére — hogy Abi még nem volt önmaga, illetve csak néhány órás (aznapi) vércsapákat gyakoroltunk, míg a vizsgán előző napi vércsapán kellett dolgoznia — mégis teljesítette a feladatot. Bár nem a megszokott intenzitással, de megoldotta. Előzetesen bejelentettük a dermedtre csaholást is, mint extra feladatot, azonban a vizsgán Abi ezt nem mutatta be a bíró sporttársaknak. Hogy ez az enervált állapotának volt-e köszönhető, vagy a tudás nem volt elég mélyen rögzülve, nem tudnám megmondani — de annyi bizonyos, hogy a jövőben még többet gyakorlunk.

Fotó: Krizsán Tamás – Agro Jager News

A következő feladat a vízi munka volt. Ezt is szépen megoldotta, bár tőle szokatlan módon nem volt túl dinamikus: szinte olyan volt, mint „Eric, az angolna” a 2000-es olimpián. A nádi keresésnél pontlevonást kaptunk, mivel nem töltött elég időt a nádas átkutatásával. Ennek ellenére örültem, hogy egyáltalán belement keresni, tekintve, milyen kedvtelen volt.,

A vízi munka után következtek a mezei feladatok. A nap második felére már kezdett visszatérni belé az élet. A mezei keresések, a vad előtti engedelmesség, a vonszalék és a légszimatos elhozás sem okozott problémát. Igaz, egy akkora nullát azért sikerült begyűjtenünk, ami alig fért el a zsebünkben: tőlem jókora távolságban (200–250 m-re) egy kukoricásban felvert fácánok után a kutya — az egyik bíró sporttárs szerint — utánuk szaladt. Úgy voltam vele, hogy ez legyen a legnagyobb baj, és megköszöntem a bírálatot. A mezei munkával véget is ért az első nap. Megfáradva, de jó hangulatban vettünk részt a vacsorán a bírókkal és a többi vizsgázóval, ahol sok hasznos szakmai beszélgetést folytattunk a kutyákról, fajtákról és a képzésről.

Fotó: Krizsán Tamás – Agro Jager News

A második napra — csodák csodájára — mintha Abi „kirúgta volna magából” a betegséget: visszatért az életkedve, az étvágya és a lendülete is.
A napot a fegyelmi gyakorlatokkal folytattuk. A standhajtás tervszerűen zajlott, bár akadt egy nehézség a kutyák számára: a hajtásban négy őz is megjelent, amelyek közül mind a kutyás sor felé akart kitörni. Le is emelem a virtuális kalapomat azon kutyavezetők előtt, akik között az őzek átugrottak, és a kutyák mégsem rohantak utánuk — ez külön dicséretet érdemel!

Ezt követte az erdei cserkelés és a pórázon vezethetőség erdőben; ezeket is gond nélkül teljesítettük.
Az erdei keresésnél viszont már „tele volt a kutyám hátsója”, mint a déli busz piacnapon, így nem tudta elég nyugodtan végrehajtani a feladatot — itt is bezsebeltünk néhány mínuszpontot. A következő feladat, az önálló erdei keresés, ennek az ellentéte volt: Abi végre ki tudta mozogni magát, és hibátlanul dolgozott. A hátralévő erdei nyúl- és róka-vonszalékot is szépen teljesítette, majd a vizsga végén a róka akadályból való elhozást is a „nagykönyvben megírt módon” hajtotta végre.

Összességében, a körülmények ellenére, egy ilyen fiatal (két éves) kutyával az első VGP-vizsgánkon teljes mértékben elégedett vagyok a teljesítményével.

Miért is írtam le mindezt?
Sokszor látom a posztokat a szebbnél szebb és jobbnál jobb kutyákról, de valamiért a hibáinkról, a nem teljes tökéletességről kevesen beszélnek. Pedig aki dolgozik, hibázik is. Legyünk reálisak és őszinték magunkhoz! A hibákból pedig mi magunk, és mások is sokat tanulhatnak.

Személy szerint örülök, hogy vannak ilyen rendezvények Magyarországon, ahol meg tudjuk mérettetni a munkakutyáinkat. Szeretném megköszönni a Német Vizsla Klub Magyarországnak a szervezést, a JGHV német bíróinak a munkáját, valamint gratulálni a vizsgázóknak a jobbnál jobb kutyákhoz.

Fotó: Krizsán Tamás – Agro Jager News

Külön köszönet illeti Sándor János „Vili”-t, a Túri Vadász kennel tulajdonosát és Hódos Tamást a felkészítésben nyújtott segítségért, valamint a legnagyobb köszönet a feleségemnek, amiért támogatott az egész felkészülési időszakban.

Mottó:
„Legyen minél több jó kutyás a vadászatokon!”

Írta és fényképezte: Krizsán Tamás kynológus

Krizsán Tamás kynológus Facebook oldala itt érhető el

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Vadászat

Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész

Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész, aki 46 éven át dolgozott a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nél.

Published

on

🖤Elment egy erdész – Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész. 46 évig volt társaságunk munkatársa. Családjának köszönhetően gyermekkora szorosan összefonódott az erdővel. Már a legelső évektől magába szívta a természet iránti szeretetet, amely egész életét végig kísérte.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Szinte természetes volt, hogy tanulmányait a soproni erdészeti technikumban folytatja, hiszen a természet iránti szeretet és az erdőhöz való kötődése már gyermekként kijelölte életének irányát. 1977-ben – a technikum elvégzése után – pályafutását a szentgotthárdi „kis” erdészetnél kezdte, majd a kondorfai erdészkerületben beosztott erdészként a nagyobb fakitermelésekkel, faanyag szállításokkal járó feladatokat végezte. 1981 augusztusában bevonult, katonaságának ideje alatt átszervezték a vállalatot. A sok kis erdészetből 4 főmérnökség alakult. A Szentgotthárdi Főmérnökségen 5 pagonyt alakítottak ki. Leszerelése után a Farkasfai pagony kerületvezető erdészévé nevezték ki. Évente 20-25 ezer m3 vastagfa termelést vezényelt le, és emellett irányította az erdőművelési feladatokat.

Kiváló szervezőkészsége, pontos munkavégzése eredményeként 1989-ben a Szakonyfalui pagony vezető főerdészének nevezték ki. Tevékeny részt vállalt a vadgazdálkodásban és a vadásztatásban. Nagy gondot fordított a pagonyban a társaság lóállományára, munkaidőtől függetlenül intézte a szénabetakarítást, -betárolást.
Pagonyvezető főerdészként munkáját — a termeléstől a tisztításon és ápoláson át a vadászatokig — odaadással és szakértelemmel végezte. Történetei életre keltették a múltat, s öröm volt hallgatni őket: egyszerre tanítottak és felvidítottak mindenkit, aki mellette dolgozhatott.

Kollégái szerették és nagyra becsülték, mert mindig lehetett rá számítani – legyen szó munkáról, tanácsról vagy emberi szóról. A fiatalokat támogatta, bátorította, és örömmel adta át tudását. Élete munkája nemcsak az általa ápolt erdőkben él tovább, hanem azokban is, akik tőle tanulhattak…
Példaértékű tevékenységét erdészeti társaságunk 2023 decemberében Arany Erdészcsillag kitüntetéssel ismerte el. Hosszú, szakmai sikerekben gazdag pályafutását követően 2024 elején vonult nyugdíjba, pagonyvezető főerdészként. 2025. október 20-án tragikus hirtelenséggel ragadta el a halál. Az általa ültetett, nevelt, szeretett erdőket ma már felülről figyeli. Emlékét megőrizzük.

Isten veled Janibá…

Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Tovább olvasom

Vadászat

Dámbika trófeaszemle történelmi környezetben

A Vérteserdő Zrt. dámbika-trófeaszemlét szervezett.

Published

on

 Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!

A Vérteserdő Zrt. Síkvidéki Erdészeti Igazgatósága 2025. november 10-én rendezte meg a Császár-Kisbér vadászterület 2025/2026-os vadászati évben elejtett dámbikák trófeaszemléjét, egyúttal szakmai napot is tartva a Kisbéri Helytörténeti Múzeum, azaz a Kiskastély udvarán. A 19. század elején Batthyány Antal József által emelt épület az elmúlt években megújult. Eredetileg kertész-, majd ménesparancsnoki lakásként funkcionált, a második világháború után orvosok otthona lett, végül 2000 óta ad helyet a helytörténeti kiállításnak.

Fotó: Vérteserdő Zrt.

A találkozót a Vérteserdő Zrt. kürtegyüttese nyitotta meg. Ezt követően Laki Balázs erdészet igazgató ismertette a mintegy 4.200 hektáros vadászterület őszi adatait. Tájékoztatása szerint a barcogás október első napjaiban kezdődött és november első hetén zárult, a bikák jelentős részét éppen a fő barcogási időszakban, október 18. és 28. között ejtették el. A 34 terítékre hozott bika trófeája közül 3 bronz-, 9 ezüst- és 9 aranyérmes minősítést kapott, ami jól mutatja a helyi dámállomány minőségét. Az elejtett állatok kora 3 és 10 év között mozgott. A legnagyobb trófea tömegű bika 5,10 kg-ot nyomott, a legnagyobb nemzetközi bírálati pontszám: 200,95 CIC pont.

Fotó: Vérteserdő Zrt.

A szemlén a szomszédos, dámvaddal gazdálkodó vadászatra jogosultak is beszámoltak tapasztalataikról. Papp Sándor, a Feketevízi Vadásztársaság hivatásos vadásza kiemelte, hogy többek között az időjárási viszonyok is késleltették a barcogás kezdetét, területükön 23 bika esett el a párzás időszakában. Nagy Richárd a Bakony-Vad Vadásztársaság részéről 29 bikáról számolt be, míg Lődi Balázs a Hang-kút Vadásztársaságtól 23 bírált bika adatait ismertette, jelezve, hogy a zömében 8 év feletti egyedek közül 9 példánynál tapasztaltak agancs deformitást.

A vadászati hatóságot Molnár László, a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal Földművelésügyi Osztályának vezetője képviselte, aki a vármegyei dámgazdálkodási statisztikákat és a tájegységi előírásokat tekintette át. Beszámolt arról, hogy a vármegyében eddig 180 dámtrófeát bíráltak, melyek 48%-a érmes minősítést kapott. Az átlagos trófeasúly 2 és 3 kg között alakult, az átlagos életkor pedig 4-6 év volt. Kiemelte az agancstő megbetegedések arányának növekedését az elmúlt évekhez képest.

Fotó: Vérteserdő Zrt.

A szakmai program részeként Dr. Tari Tamás, a Soproni Egyetem docense bemutatta a fogcsiszolat vizsgálat alapjain nyugvó kormeghatározás elvét, folyamatát és az eredményeket. Az érdeklődőknek lehetőségük nyílt a fogcsiszolatok mikroszkópos vizsgálatára is. A 2024. évben elejtett dámbikák teljeskörűen átestek ezen a vizsgálaton, az eredményeket pedig összevetették a trófeabírálatok során kapott, valamint a hivatásos vadászok által az elejtést követően megállapított koradatokkal.

Fotó: Vérteserdő Zrt.

A 2024.évben elejtett 36 dámbika fogcsiszolatos korbecslése változó mértékű eltérést mutat a bikák egyéb módon becsült korához képest. A kor nagyobb pontossággal történő meghatározásához további vizsgálatok szükségesek. A rendezvény a trófeák közös szemlézésével, baráti beszélgetésekkel, majd a kürtösök szignáljával zárult. A kiállítást ezt követően a nagyközönség is megtekinthette.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Jelenleg 1636 farkas él Németországban

Published

on

 Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!

A legtöbb farkasterritórium Alsó-Szászországban található (63), ezt követi Brandenburg 60 territóriummal. Szászország 46-ot, Szász-Anhalt 38-at, Mecklenburg–Elő-Pomeránia pedig 34-et tart nyilván. A farkasok Németországban – a Saar-vidék kivételével – gyakorlatilag országszerte előfordulnak.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pirsch

Jelenleg összesen 1636 farkas él Németországban (2025. november 10-i állapot). Közülük 544 egyedet biztosan felnőttként azonosítottak. 62 állatról nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy felnőtt vagy már le nem vedlett, fiatal, subadult példány.

Emellett 769 kölyök (első éves farkas) és 183 egyéves példány (második éves korosztály) került kimutatásra. 34 egyednél nem lehetett eldönteni, hogy kölyök vagy egyéves, további 44 esetében pedig egyáltalán nem volt megállapítható a kor – áll a DBBW közleményében.

Csökkent az elhullott farkasok száma

A kimutatások szerint a 2024/2025-ös monitoringévben 163 elhullott farkast regisztráltak. Az előző évben még 193 példány pusztult el.

A leggyakoribb halálok továbbra is a közúti gázolás: 124 farkas így pusztult el.
16 farkast illegálisan öltek meg, míg az előző évben ez a szám 13 volt.

A Német Vadászszövetség szerint ennél jóval több farkas él az országban

A Német Vadászszövetség (DJV) a DBBW adataihoz képest lényegesen magasabb állományt feltételez.

„Németországban 2025 nyara óta legalább 2000 farkas él. Csak Brandenburgban több farkas él, mint egész Svédországban – pedig az tizenötször nagyobb területű” – közölte a DJV.

A szövetség üdvözli a farkas, vadászati jog alá sorolását:

„A DJV támogatja a farkas felvételét a vadászati jogszabályba. A koalíciós megállapodás gyors végrehajtása a DJV és az egész vidéki térség egyik legfontosabb elvárása. A jogalkotónak most arról kell gondoskodnia, hogy a farkas jövőbeni elejtése és szabályozása jogilag egyértelműen, a Szövetségi Vadászati Törvény alapján legyen biztosított. Minden más megoldás nem felel meg a vidéki közösségek helyzetének és elvárásainak” – tette hozzá a szövetség.

Forrás: Pirsch

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom