Vadászat
A fekete dámbika
Fekete dámbikát fényképezett. Horváth Zsolt élménybeszámolója:
Horváth Zsolt vagyok, hobbifotós Sopronkövesdről. Gyerekkoromban szerettem apámmal az erdőben sétálni, kirándulni – onnan ered a természet szeretete. Körülbelül tíz éve kezdtem el fényképezni a család egyszerű digitális fényképezőgépével, mára azonban már komolyabb felszerelésem van.

Fotó: Horváth Zsolt természetfotós – Agro Jager News
Nincs vadász a családban, így senkitől nem tudtam ellesni a vadak viselkedését, szokásait. Könyvekből és saját tapasztalatok alapján tanultam meg, melyik vadfajt mikor és hol érdemes keresni. Eleinte ismeretség nélkül nehéz volt biztonságosan űzni a szenvedélyemet, de idővel egyre több hivatásos vadásszal sikerült kölcsönös bizalmon alapuló, jó kapcsolatot kialakítani. Így már vadászkörökben is mozoghatok, és vadászidőben is biztonságosan tartózkodhatok azokon a területeken, ahol szeretek fotózni.
Megtanultam a trófeás vad bírálatát, így pontos információkat tudok adni arról, mi merre mozog. Ezzel kialakult egy igazi „win-win” helyzet a vadászok és köztem.

Fotó: Horváth Zsolt természetfotós – Agro Jager News
Október hónapban egyértelműen a dámszarvasoké a főszerep, és évről évre felkeresem azt a helyet, ahol a barcogó dámbikákat megfigyelhetem és lefotózhatom. Manapság egyre jobban érdekel a természetfilmezés is, ezért idén beszereztem egy videós háromlábú állványt és egy videófejet.
Míg egy jó fotóhoz elég egyetlen tökéletes pillanat, egy hosszabb jó videóhoz több órányi anyagra van szükség. Tudtam, hogy a megszokottnál is jobb álcára és még több türelemre lesz szükségem. Reggel, még sötétben sétáltam be a barcogóhelyhez, és a jól bevált módszeremmel lassan közelítettem a teknők felé, hogy a bikák ne fejvesztve meneküljenek el, hanem csak 2–300 méterre húzódjanak vissza, majd fél óra múlva visszatérjenek.

Horváth Zsolt természetfotós
Ez idő alatt kidőlt fákból készítettem magamnak egy kis fedezéket, ahonnan csak az objektív végét dugtam ki. A földön fekve, a gép kihajtott kijelzőjén keresztül, nem túl kényelmes testhelyzetben, de a vadat nem zavarva, tudtam figyelni és megörökíteni őket.
Elhelyezkedtem, a gépet beállítottam – már csak a főszereplők hiányoztak. Körülbelül 30–40 perc múlva előjöttek a legbátrabb bikák, és barcogva elfoglalták a helyüket a színpadon. Már 8–10 bika vett körül, amikor teljesen szemből egy fekete színű, egyik oldalon hasadt lapátú bika közeledett felém.
Ahogy figyeltem, egyre jobban megtetszett, és azt vettem észre, hogy a fix nagyítású objektívemmel már alig fér a képbe. Mielőtt belépett volna a fedezékembe, balra fordult, és az alig 5 méterre lévő kikapart teknőjében kezdett barcogni. Gyakorlatilag levegőt sem vettem. A bika minden apró mozdulatomat meghallotta, és felfigyelt, de nem tudta beazonosítani, mi lehet az a húsz centiméter átmérőjű üveg, ami követi a mozgását.
Sikerült róla jó portrékat készítenem: néha lefeküdt, majd ha tehenek jelentek meg, még hangosabban barcogott. Igazi, felejthetetlen élmény volt.

Fotó: Horváth Zsolt természetfotós – Agro Jager News
Dél körül a bikák elcsendesedtek, a tehenek is eltűntek. A hivatásos vadász már keresett: mit láttam, mikor megyek be egy kávéra, élménybeszámolóra – de mondtam neki, meg sem mozdulhatok, körbevesznek a dámok. A fekete bika tőlem balra pihent, láttam, hogy egyre mélyebbre hajtja a fejét, míg végül elaludt, tőlem mindössze 5–6 méterre.

Fotó: Horváth Zsolt természetfotós – Agro Jager News
Mikor láttam, hogy billegeti a fejét, teljesen felé fordultam, a gépet levettem az állványról, bal lábammal megtámasztottam az objektívet, és készítettem róla egy sorozatot – szinte vaktában. Még ekkor sem mertem kihajolni a fedezékből, mert tudtam: a legkisebb zajra is felriadhat. Ilyen közelről már a kézfejem vagy az arcom apró mozdulatából is rájöhetett volna, hogy idegen van a közelében.

Fotó: Horváth Zsolt természetfotós – Agro Jager News
Néha felébredt, körülnézett, majd újra elszundított – így három-négy órán át figyelhettem természetes viselkedését.
Köszönöm neki az élményt.
A fekete bika azóta terítékre került. Az elejtő örült a közeli képeknek, én pedig hálás vagyok neki ezért a ritka, csodálatos találkozásért.
Írta és fényképezte: Horváth Zsolt természetfotós
Horváth Zsolt természetfotós Facebook oldala itt érhető el
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész
Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész, aki 46 éven át dolgozott a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nél.
🖤Elment egy erdész – Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész. 46 évig volt társaságunk munkatársa. Családjának köszönhetően gyermekkora szorosan összefonódott az erdővel. Már a legelső évektől magába szívta a természet iránti szeretetet, amely egész életét végig kísérte.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Szinte természetes volt, hogy tanulmányait a soproni erdészeti technikumban folytatja, hiszen a természet iránti szeretet és az erdőhöz való kötődése már gyermekként kijelölte életének irányát. 1977-ben – a technikum elvégzése után – pályafutását a szentgotthárdi „kis” erdészetnél kezdte, majd a kondorfai erdészkerületben beosztott erdészként a nagyobb fakitermelésekkel, faanyag szállításokkal járó feladatokat végezte. 1981 augusztusában bevonult, katonaságának ideje alatt átszervezték a vállalatot. A sok kis erdészetből 4 főmérnökség alakult. A Szentgotthárdi Főmérnökségen 5 pagonyt alakítottak ki. Leszerelése után a Farkasfai pagony kerületvezető erdészévé nevezték ki. Évente 20-25 ezer m3 vastagfa termelést vezényelt le, és emellett irányította az erdőművelési feladatokat.
Kiváló szervezőkészsége, pontos munkavégzése eredményeként 1989-ben a Szakonyfalui pagony vezető főerdészének nevezték ki. Tevékeny részt vállalt a vadgazdálkodásban és a vadásztatásban. Nagy gondot fordított a pagonyban a társaság lóállományára, munkaidőtől függetlenül intézte a szénabetakarítást, -betárolást.
Pagonyvezető főerdészként munkáját — a termeléstől a tisztításon és ápoláson át a vadászatokig — odaadással és szakértelemmel végezte. Történetei életre keltették a múltat, s öröm volt hallgatni őket: egyszerre tanítottak és felvidítottak mindenkit, aki mellette dolgozhatott.
Kollégái szerették és nagyra becsülték, mert mindig lehetett rá számítani – legyen szó munkáról, tanácsról vagy emberi szóról. A fiatalokat támogatta, bátorította, és örömmel adta át tudását. Élete munkája nemcsak az általa ápolt erdőkben él tovább, hanem azokban is, akik tőle tanulhattak…
Példaértékű tevékenységét erdészeti társaságunk 2023 decemberében Arany Erdészcsillag kitüntetéssel ismerte el. Hosszú, szakmai sikerekben gazdag pályafutását követően 2024 elején vonult nyugdíjba, pagonyvezető főerdészként. 2025. október 20-án tragikus hirtelenséggel ragadta el a halál. Az általa ültetett, nevelt, szeretett erdőket ma már felülről figyeli. Emlékét megőrizzük.
Isten veled Janibá…
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Vadászat
Dámbika trófeaszemle történelmi környezetben
A Vérteserdő Zrt. dámbika-trófeaszemlét szervezett.
Vadászat
Jelenleg 1636 farkas él Németországban
A legtöbb farkasterritórium Alsó-Szászországban található (63), ezt követi Brandenburg 60 territóriummal. Szászország 46-ot, Szász-Anhalt 38-at, Mecklenburg–Elő-Pomeránia pedig 34-et tart nyilván. A farkasok Németországban – a Saar-vidék kivételével – gyakorlatilag országszerte előfordulnak.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pirsch
Jelenleg összesen 1636 farkas él Németországban (2025. november 10-i állapot). Közülük 544 egyedet biztosan felnőttként azonosítottak. 62 állatról nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy felnőtt vagy már le nem vedlett, fiatal, subadult példány.
Emellett 769 kölyök (első éves farkas) és 183 egyéves példány (második éves korosztály) került kimutatásra. 34 egyednél nem lehetett eldönteni, hogy kölyök vagy egyéves, további 44 esetében pedig egyáltalán nem volt megállapítható a kor – áll a DBBW közleményében.
Csökkent az elhullott farkasok száma
A kimutatások szerint a 2024/2025-ös monitoringévben 163 elhullott farkast regisztráltak. Az előző évben még 193 példány pusztult el.
A leggyakoribb halálok továbbra is a közúti gázolás: 124 farkas így pusztult el.
16 farkast illegálisan öltek meg, míg az előző évben ez a szám 13 volt.
A Német Vadászszövetség szerint ennél jóval több farkas él az országban
A Német Vadászszövetség (DJV) a DBBW adataihoz képest lényegesen magasabb állományt feltételez.
„Németországban 2025 nyara óta legalább 2000 farkas él. Csak Brandenburgban több farkas él, mint egész Svédországban – pedig az tizenötször nagyobb területű” – közölte a DJV.
A szövetség üdvözli a farkas, vadászati jog alá sorolását:
„A DJV támogatja a farkas felvételét a vadászati jogszabályba. A koalíciós megállapodás gyors végrehajtása a DJV és az egész vidéki térség egyik legfontosabb elvárása. A jogalkotónak most arról kell gondoskodnia, hogy a farkas jövőbeni elejtése és szabályozása jogilag egyértelműen, a Szövetségi Vadászati Törvény alapján legyen biztosított. Minden más megoldás nem felel meg a vidéki közösségek helyzetének és elvárásainak” – tette hozzá a szövetség.
Forrás: Pirsch
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131










































