Keressen minket

Vadászat

A fekete dámbika

Fekete dámbikát fényképezett. Horváth Zsolt élménybeszámolója:

Közzétéve:

 Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!

Horváth Zsolt vagyok, hobbifotós Sopronkövesdről. Gyerekkoromban szerettem apámmal az erdőben sétálni, kirándulni – onnan ered a természet szeretete. Körülbelül tíz éve kezdtem el fényképezni a család egyszerű digitális fényképezőgépével, mára azonban már komolyabb felszerelésem van.

Fotó: Horváth Zsolt természetfotós – Agro Jager News

Nincs vadász a családban, így senkitől nem tudtam ellesni a vadak viselkedését, szokásait. Könyvekből és saját tapasztalatok alapján tanultam meg, melyik vadfajt mikor és hol érdemes keresni. Eleinte ismeretség nélkül nehéz volt biztonságosan űzni a szenvedélyemet, de idővel egyre több hivatásos vadásszal sikerült kölcsönös bizalmon alapuló, jó kapcsolatot kialakítani. Így már vadászkörökben is mozoghatok, és vadászidőben is biztonságosan tartózkodhatok azokon a területeken, ahol szeretek fotózni.

Megtanultam a trófeás vad bírálatát, így pontos információkat tudok adni arról, mi merre mozog. Ezzel kialakult egy igazi „win-win” helyzet a vadászok és köztem.

Fotó: Horváth Zsolt természetfotós – Agro Jager News

Október hónapban egyértelműen a dámszarvasoké a főszerep, és évről évre felkeresem azt a helyet, ahol a barcogó dámbikákat megfigyelhetem és lefotózhatom. Manapság egyre jobban érdekel a természetfilmezés is, ezért idén beszereztem egy videós háromlábú állványt és egy videófejet.

Míg egy jó fotóhoz elég egyetlen tökéletes pillanat, egy hosszabb jó videóhoz több órányi anyagra van szükség. Tudtam, hogy a megszokottnál is jobb álcára és még több türelemre lesz szükségem. Reggel, még sötétben sétáltam be a barcogóhelyhez, és a jól bevált módszeremmel lassan közelítettem a teknők felé, hogy a bikák ne fejvesztve meneküljenek el, hanem csak 2–300 méterre húzódjanak vissza, majd fél óra múlva visszatérjenek.

Horváth Zsolt természetfotós

Ez idő alatt kidőlt fákból készítettem magamnak egy kis fedezéket, ahonnan csak az objektív végét dugtam ki. A földön fekve, a gép kihajtott kijelzőjén keresztül, nem túl kényelmes testhelyzetben, de a vadat nem zavarva, tudtam figyelni és megörökíteni őket.

Elhelyezkedtem, a gépet beállítottam – már csak a főszereplők hiányoztak. Körülbelül 30–40 perc múlva előjöttek a legbátrabb bikák, és barcogva elfoglalták a helyüket a színpadon. Már 8–10 bika vett körül, amikor teljesen szemből egy fekete színű, egyik oldalon hasadt lapátú bika közeledett felém.

Ahogy figyeltem, egyre jobban megtetszett, és azt vettem észre, hogy a fix nagyítású objektívemmel már alig fér a képbe. Mielőtt belépett volna a fedezékembe, balra fordult, és az alig 5 méterre lévő kikapart teknőjében kezdett barcogni. Gyakorlatilag levegőt sem vettem. A bika minden apró mozdulatomat meghallotta, és felfigyelt, de nem tudta beazonosítani, mi lehet az a húsz centiméter átmérőjű üveg, ami követi a mozgását.

Sikerült róla jó portrékat készítenem: néha lefeküdt, majd ha tehenek jelentek meg, még hangosabban barcogott. Igazi, felejthetetlen élmény volt.

Fotó: Horváth Zsolt természetfotós – Agro Jager News

Dél körül a bikák elcsendesedtek, a tehenek is eltűntek. A hivatásos vadász már keresett: mit láttam, mikor megyek be egy kávéra, élménybeszámolóra – de mondtam neki, meg sem mozdulhatok, körbevesznek a dámok. A fekete bika tőlem balra pihent, láttam, hogy egyre mélyebbre hajtja a fejét, míg végül elaludt, tőlem mindössze 5–6 méterre.

Fotó: Horváth Zsolt természetfotós – Agro Jager News

Mikor láttam, hogy billegeti a fejét, teljesen felé fordultam, a gépet levettem az állványról, bal lábammal megtámasztottam az objektívet, és készítettem róla egy sorozatot – szinte vaktában. Még ekkor sem mertem kihajolni a fedezékből, mert tudtam: a legkisebb zajra is felriadhat. Ilyen közelről már a kézfejem vagy az arcom apró mozdulatából is rájöhetett volna, hogy idegen van a közelében.

Fotó: Horváth Zsolt természetfotós – Agro Jager News

Néha felébredt, körülnézett, majd újra elszundított – így három-négy órán át figyelhettem természetes viselkedését.
Köszönöm neki az élményt.

A fekete bika azóta terítékre került. Az elejtő örült a közeli képeknek, én pedig hálás vagyok neki ezért a ritka, csodálatos találkozásért.

Írta és fényképezte: Horváth Zsolt természetfotós

Horváth Zsolt természetfotós Facebook oldala itt érhető el

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Vadászat

Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész

Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész, aki 46 éven át dolgozott a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nél.

Published

on

🖤Elment egy erdész – Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész. 46 évig volt társaságunk munkatársa. Családjának köszönhetően gyermekkora szorosan összefonódott az erdővel. Már a legelső évektől magába szívta a természet iránti szeretetet, amely egész életét végig kísérte.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Szinte természetes volt, hogy tanulmányait a soproni erdészeti technikumban folytatja, hiszen a természet iránti szeretet és az erdőhöz való kötődése már gyermekként kijelölte életének irányát. 1977-ben – a technikum elvégzése után – pályafutását a szentgotthárdi „kis” erdészetnél kezdte, majd a kondorfai erdészkerületben beosztott erdészként a nagyobb fakitermelésekkel, faanyag szállításokkal járó feladatokat végezte. 1981 augusztusában bevonult, katonaságának ideje alatt átszervezték a vállalatot. A sok kis erdészetből 4 főmérnökség alakult. A Szentgotthárdi Főmérnökségen 5 pagonyt alakítottak ki. Leszerelése után a Farkasfai pagony kerületvezető erdészévé nevezték ki. Évente 20-25 ezer m3 vastagfa termelést vezényelt le, és emellett irányította az erdőművelési feladatokat.

Kiváló szervezőkészsége, pontos munkavégzése eredményeként 1989-ben a Szakonyfalui pagony vezető főerdészének nevezték ki. Tevékeny részt vállalt a vadgazdálkodásban és a vadásztatásban. Nagy gondot fordított a pagonyban a társaság lóállományára, munkaidőtől függetlenül intézte a szénabetakarítást, -betárolást.
Pagonyvezető főerdészként munkáját — a termeléstől a tisztításon és ápoláson át a vadászatokig — odaadással és szakértelemmel végezte. Történetei életre keltették a múltat, s öröm volt hallgatni őket: egyszerre tanítottak és felvidítottak mindenkit, aki mellette dolgozhatott.

Kollégái szerették és nagyra becsülték, mert mindig lehetett rá számítani – legyen szó munkáról, tanácsról vagy emberi szóról. A fiatalokat támogatta, bátorította, és örömmel adta át tudását. Élete munkája nemcsak az általa ápolt erdőkben él tovább, hanem azokban is, akik tőle tanulhattak…
Példaértékű tevékenységét erdészeti társaságunk 2023 decemberében Arany Erdészcsillag kitüntetéssel ismerte el. Hosszú, szakmai sikerekben gazdag pályafutását követően 2024 elején vonult nyugdíjba, pagonyvezető főerdészként. 2025. október 20-án tragikus hirtelenséggel ragadta el a halál. Az általa ültetett, nevelt, szeretett erdőket ma már felülről figyeli. Emlékét megőrizzük.

Isten veled Janibá…

Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.

Tovább olvasom

Vadászat

Dámbika trófeaszemle történelmi környezetben

A Vérteserdő Zrt. dámbika-trófeaszemlét szervezett.

Published

on

 Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!

A Vérteserdő Zrt. Síkvidéki Erdészeti Igazgatósága 2025. november 10-én rendezte meg a Császár-Kisbér vadászterület 2025/2026-os vadászati évben elejtett dámbikák trófeaszemléjét, egyúttal szakmai napot is tartva a Kisbéri Helytörténeti Múzeum, azaz a Kiskastély udvarán. A 19. század elején Batthyány Antal József által emelt épület az elmúlt években megújult. Eredetileg kertész-, majd ménesparancsnoki lakásként funkcionált, a második világháború után orvosok otthona lett, végül 2000 óta ad helyet a helytörténeti kiállításnak.

Fotó: Vérteserdő Zrt.

A találkozót a Vérteserdő Zrt. kürtegyüttese nyitotta meg. Ezt követően Laki Balázs erdészet igazgató ismertette a mintegy 4.200 hektáros vadászterület őszi adatait. Tájékoztatása szerint a barcogás október első napjaiban kezdődött és november első hetén zárult, a bikák jelentős részét éppen a fő barcogási időszakban, október 18. és 28. között ejtették el. A 34 terítékre hozott bika trófeája közül 3 bronz-, 9 ezüst- és 9 aranyérmes minősítést kapott, ami jól mutatja a helyi dámállomány minőségét. Az elejtett állatok kora 3 és 10 év között mozgott. A legnagyobb trófea tömegű bika 5,10 kg-ot nyomott, a legnagyobb nemzetközi bírálati pontszám: 200,95 CIC pont.

Fotó: Vérteserdő Zrt.

A szemlén a szomszédos, dámvaddal gazdálkodó vadászatra jogosultak is beszámoltak tapasztalataikról. Papp Sándor, a Feketevízi Vadásztársaság hivatásos vadásza kiemelte, hogy többek között az időjárási viszonyok is késleltették a barcogás kezdetét, területükön 23 bika esett el a párzás időszakában. Nagy Richárd a Bakony-Vad Vadásztársaság részéről 29 bikáról számolt be, míg Lődi Balázs a Hang-kút Vadásztársaságtól 23 bírált bika adatait ismertette, jelezve, hogy a zömében 8 év feletti egyedek közül 9 példánynál tapasztaltak agancs deformitást.

A vadászati hatóságot Molnár László, a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal Földművelésügyi Osztályának vezetője képviselte, aki a vármegyei dámgazdálkodási statisztikákat és a tájegységi előírásokat tekintette át. Beszámolt arról, hogy a vármegyében eddig 180 dámtrófeát bíráltak, melyek 48%-a érmes minősítést kapott. Az átlagos trófeasúly 2 és 3 kg között alakult, az átlagos életkor pedig 4-6 év volt. Kiemelte az agancstő megbetegedések arányának növekedését az elmúlt évekhez képest.

Fotó: Vérteserdő Zrt.

A szakmai program részeként Dr. Tari Tamás, a Soproni Egyetem docense bemutatta a fogcsiszolat vizsgálat alapjain nyugvó kormeghatározás elvét, folyamatát és az eredményeket. Az érdeklődőknek lehetőségük nyílt a fogcsiszolatok mikroszkópos vizsgálatára is. A 2024. évben elejtett dámbikák teljeskörűen átestek ezen a vizsgálaton, az eredményeket pedig összevetették a trófeabírálatok során kapott, valamint a hivatásos vadászok által az elejtést követően megállapított koradatokkal.

Fotó: Vérteserdő Zrt.

A 2024.évben elejtett 36 dámbika fogcsiszolatos korbecslése változó mértékű eltérést mutat a bikák egyéb módon becsült korához képest. A kor nagyobb pontossággal történő meghatározásához további vizsgálatok szükségesek. A rendezvény a trófeák közös szemlézésével, baráti beszélgetésekkel, majd a kürtösök szignáljával zárult. A kiállítást ezt követően a nagyközönség is megtekinthette.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Jelenleg 1636 farkas él Németországban

Published

on

 Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!

A legtöbb farkasterritórium Alsó-Szászországban található (63), ezt követi Brandenburg 60 territóriummal. Szászország 46-ot, Szász-Anhalt 38-at, Mecklenburg–Elő-Pomeránia pedig 34-et tart nyilván. A farkasok Németországban – a Saar-vidék kivételével – gyakorlatilag országszerte előfordulnak.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pirsch

Jelenleg összesen 1636 farkas él Németországban (2025. november 10-i állapot). Közülük 544 egyedet biztosan felnőttként azonosítottak. 62 állatról nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy felnőtt vagy már le nem vedlett, fiatal, subadult példány.

Emellett 769 kölyök (első éves farkas) és 183 egyéves példány (második éves korosztály) került kimutatásra. 34 egyednél nem lehetett eldönteni, hogy kölyök vagy egyéves, további 44 esetében pedig egyáltalán nem volt megállapítható a kor – áll a DBBW közleményében.

Csökkent az elhullott farkasok száma

A kimutatások szerint a 2024/2025-ös monitoringévben 163 elhullott farkast regisztráltak. Az előző évben még 193 példány pusztult el.

A leggyakoribb halálok továbbra is a közúti gázolás: 124 farkas így pusztult el.
16 farkast illegálisan öltek meg, míg az előző évben ez a szám 13 volt.

A Német Vadászszövetség szerint ennél jóval több farkas él az országban

A Német Vadászszövetség (DJV) a DBBW adataihoz képest lényegesen magasabb állományt feltételez.

„Németországban 2025 nyara óta legalább 2000 farkas él. Csak Brandenburgban több farkas él, mint egész Svédországban – pedig az tizenötször nagyobb területű” – közölte a DJV.

A szövetség üdvözli a farkas, vadászati jog alá sorolását:

„A DJV támogatja a farkas felvételét a vadászati jogszabályba. A koalíciós megállapodás gyors végrehajtása a DJV és az egész vidéki térség egyik legfontosabb elvárása. A jogalkotónak most arról kell gondoskodnia, hogy a farkas jövőbeni elejtése és szabályozása jogilag egyértelműen, a Szövetségi Vadászati Törvény alapján legyen biztosított. Minden más megoldás nem felel meg a vidéki közösségek helyzetének és elvárásainak” – tette hozzá a szövetség.

Forrás: Pirsch

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

 

Tovább olvasom