Keressen minket

Vadászat

A fekete dámbika

Fekete dámbikát fényképezett. Horváth Zsolt élménybeszámolója:

Közzétéve:

 Kattints a képre és csatlkozz a WILD Hungary csoporthoz!

Horváth Zsolt vagyok, hobbifotós Sopronkövesdről. Gyerekkoromban szerettem apámmal az erdőben sétálni, kirándulni – onnan ered a természet szeretete. Körülbelül tíz éve kezdtem el fényképezni a család egyszerű digitális fényképezőgépével, mára azonban már komolyabb felszerelésem van.

Fotó: Horváth Zsolt természetfotós – Agro Jager News

Nincs vadász a családban, így senkitől nem tudtam ellesni a vadak viselkedését, szokásait. Könyvekből és saját tapasztalatok alapján tanultam meg, melyik vadfajt mikor és hol érdemes keresni. Eleinte ismeretség nélkül nehéz volt biztonságosan űzni a szenvedélyemet, de idővel egyre több hivatásos vadásszal sikerült kölcsönös bizalmon alapuló, jó kapcsolatot kialakítani. Így már vadászkörökben is mozoghatok, és vadászidőben is biztonságosan tartózkodhatok azokon a területeken, ahol szeretek fotózni.

Megtanultam a trófeás vad bírálatát, így pontos információkat tudok adni arról, mi merre mozog. Ezzel kialakult egy igazi „win-win” helyzet a vadászok és köztem.

Fotó: Horváth Zsolt természetfotós – Agro Jager News

Október hónapban egyértelműen a dámszarvasoké a főszerep, és évről évre felkeresem azt a helyet, ahol a barcogó dámbikákat megfigyelhetem és lefotózhatom. Manapság egyre jobban érdekel a természetfilmezés is, ezért idén beszereztem egy videós háromlábú állványt és egy videófejet.

Míg egy jó fotóhoz elég egyetlen tökéletes pillanat, egy hosszabb jó videóhoz több órányi anyagra van szükség. Tudtam, hogy a megszokottnál is jobb álcára és még több türelemre lesz szükségem. Reggel, még sötétben sétáltam be a barcogóhelyhez, és a jól bevált módszeremmel lassan közelítettem a teknők felé, hogy a bikák ne fejvesztve meneküljenek el, hanem csak 2–300 méterre húzódjanak vissza, majd fél óra múlva visszatérjenek.

Horváth Zsolt természetfotós

Ez idő alatt kidőlt fákból készítettem magamnak egy kis fedezéket, ahonnan csak az objektív végét dugtam ki. A földön fekve, a gép kihajtott kijelzőjén keresztül, nem túl kényelmes testhelyzetben, de a vadat nem zavarva, tudtam figyelni és megörökíteni őket.

Elhelyezkedtem, a gépet beállítottam – már csak a főszereplők hiányoztak. Körülbelül 30–40 perc múlva előjöttek a legbátrabb bikák, és barcogva elfoglalták a helyüket a színpadon. Már 8–10 bika vett körül, amikor teljesen szemből egy fekete színű, egyik oldalon hasadt lapátú bika közeledett felém.

Ahogy figyeltem, egyre jobban megtetszett, és azt vettem észre, hogy a fix nagyítású objektívemmel már alig fér a képbe. Mielőtt belépett volna a fedezékembe, balra fordult, és az alig 5 méterre lévő kikapart teknőjében kezdett barcogni. Gyakorlatilag levegőt sem vettem. A bika minden apró mozdulatomat meghallotta, és felfigyelt, de nem tudta beazonosítani, mi lehet az a húsz centiméter átmérőjű üveg, ami követi a mozgását.

Sikerült róla jó portrékat készítenem: néha lefeküdt, majd ha tehenek jelentek meg, még hangosabban barcogott. Igazi, felejthetetlen élmény volt.

Fotó: Horváth Zsolt természetfotós – Agro Jager News

Dél körül a bikák elcsendesedtek, a tehenek is eltűntek. A hivatásos vadász már keresett: mit láttam, mikor megyek be egy kávéra, élménybeszámolóra – de mondtam neki, meg sem mozdulhatok, körbevesznek a dámok. A fekete bika tőlem balra pihent, láttam, hogy egyre mélyebbre hajtja a fejét, míg végül elaludt, tőlem mindössze 5–6 méterre.

Fotó: Horváth Zsolt természetfotós – Agro Jager News

Mikor láttam, hogy billegeti a fejét, teljesen felé fordultam, a gépet levettem az állványról, bal lábammal megtámasztottam az objektívet, és készítettem róla egy sorozatot – szinte vaktában. Még ekkor sem mertem kihajolni a fedezékből, mert tudtam: a legkisebb zajra is felriadhat. Ilyen közelről már a kézfejem vagy az arcom apró mozdulatából is rájöhetett volna, hogy idegen van a közelében.

Fotó: Horváth Zsolt természetfotós – Agro Jager News

Néha felébredt, körülnézett, majd újra elszundított – így három-négy órán át figyelhettem természetes viselkedését.
Köszönöm neki az élményt.

A fekete bika azóta terítékre került. Az elejtő örült a közeli képeknek, én pedig hálás vagyok neki ezért a ritka, csodálatos találkozásért.

Írta és fényképezte: Horváth Zsolt természetfotós

Horváth Zsolt természetfotós Facebook oldala itt érhető el

 

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Vadászat

Halálos barnamedve-támadások Európában

Az elmúlt időszakban több halálos medvetámadás is történt Európában

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában történt legutóbbi halálos esetek, valamint a 2025-ös görögországi eset is rávilágítanak arra, hogy a barnamedvékkel való együttélés kérdését reálisan kell kezelni. A természetvédelmi célokat megbízható állományadatokra, hatékony megelőzésre, egyértelmű beavatkozási protokollokra és olyan kezelési eszközökre kell alapozni, amelyek garantálják a lakosság biztonságát.

Fotó: FACE

Ezek az esetek szorosan kapcsolódnak a FACE nagyragadozó-gazdálkodással kapcsolatos munkájához, mivel ismételten felhívják a figyelmet a közbiztonság, az állományfelmérés, a problémás egyedek kezelése és a gyakorlati együttélési megoldások kérdéseire.

Bulgária, Vitosha Természetvédelmi Park, 2026. május 16.

Egy 35 éves túrázót 2026. május 16-án holtan találtak a Szófia közelében fekvő Vitosha Természetvédelmi Parkban. A halál lehetséges okai között barnamedve-támadás is felmerült.

A holttestet olyan útvonalak közelében találták meg, amelyek hegyi menedékházakat kötnek össze, és amelyeket sok túrázó használ. Dr. Raycho Ganchev kutató arra figyelmeztetett, hogy ha a medvék elveszítik az embertől való természetes félelmüket, az növelheti a kockázatokat. Hangsúlyozta a pontosabb adatok és a jobb kezelési intézkedések szükségességét.

Románia, Hargita megye, 2026. április vége – május eleje

Egy férfit, aki április 27-e óta eltűntként szerepelt, holtan találtak Hargita megyében, Farkaslaka közelében. A beszámolók szerint harapásnyomokat észleltek a testen, és amikor a hatóságok megérkeztek, egy medve még mindig a közelben tartózkodott.

Az eset tovább erősítette a helyi lakosság aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy miként kezelhetők hatékonyan a problémás medvék, illetve milyen gyorsan lehet beavatkozni veszélyhelyzet esetén.

Lengyelország, Bieszczady térsége, 2026. április vége

Egy 58 éves nő életét vesztette a Bieszczady térségében, Płonna közelében, miközben hullott agancsokat gyűjtött. Miután fiával elszakadtak egymástól, a fiú a beszámolók szerint telefonon még hallotta, ahogy édesanyja azt kiáltja: „medve, medve”, majd a hívás megszakadt.

A nehezen megközelíthető terep késleltette a keresést. A nőt később halálos sérülésekkel találták meg.

Görögország, Rodope-hegység, 2025. június

2025 júniusában egy turistát holtan találtak egy szakadékban Görögországban, a Középső-Rodope térségében, a bolgár határ közelében. Egy társa állítólag arról számolt be, hogy medve támadta meg vagy üldözte őket.

Ez az eset tovább erősíti annak jelentőségét, hogy a barnamedve jelenléte több országot érintő, határokon átnyúló kérdés.

Fő üzenetek az együttélés és a kezelés szempontjából

Ezek az esetek több visszatérő problémára mutatnak rá:

A barnamedvékkel való találkozások nem korlátozódnak a távoli, lakatlan vadonokra. Esetek történtek menedékházak, utak és túrázók által használt területek közelében is.

A helyi hatóságok és közösségek egyre inkább aggódnak amiatt, hogy egyes medvék elveszíthetik az embertől való félelmüket.

A megbízható állománybecslések továbbra is központi szerepet játszanak a szakpolitikai vitákban.

A megelőzés, a lakosság tájékoztatása és a gyors beavatkozási protokollok elengedhetetlenek a medvék által lakott területeken.

A probléma egyre inkább határokon átnyúló kérdéssé válik, különösen azokban a hegyvidéki térségekben, amelyek több tagállam között oszlanak meg vagy összeköttetésben állnak egymással.

Ezek az esetek további bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a nagyragadozók védelmét gyakorlati kezelési eszközökkel kell kiegészíteni. A barnamedve védett faj, és Európa természeti örökségének része, ugyanakkor a természetvédelmi sikereket olyan életszerű, gyakorlati intézkedéseknek kell kísérniük, amelyek megvédik az embereket, a vidéki közösségeket és mindazokat, akik a természetben, a külterületeken tartózkodnak.

Forrás: FACE

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Megnyitotta kapuit kecskeméti ifjúsági központunk

Az OMVK Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezete átadta az ifjúságnevelést szolgáló új regionális központját

Published

on

Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

A Vadászkamara ifjúsági programja keretében évek óta folyamatosan létesülnek az ifjúságnevelést szolgáló, regionális központok. 2026 végére már minden vármegyében működni fog az „Ismerd meg a vadászokat!” elnevezésű kezdeményezés számára helyszínt és infrastruktúrát biztosító ingatlan. A legújabb ilyen létesítményt a Bács-Kiskun vármegyei Területi Szervezetünk nyitotta meg május 12-én.

Fotó: OMVK

Kecskemét, a „hírös város” zöldövezetében, a Belsőnyír tanya 125. szám alatt található épületet ünnepélyes körülmények között avatták fel. Az eseményen mások mellett jelen volt Szabó János, a Bács-Kiskun vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztálya Földművelésügyi Osztályának vezetője, Sulyok Ferenc, a kamarával és a szövetséggel szorosan együttműködő KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgatója, dr. Fekecs Dénes, a vármegyei polgárőrszövetség elnöke, Fehér Sándor, a Vadászkamara országos hivatásos vadász alelnöke, illetve Bajdik Péter, a szervezet főtitkára is.

Koczka Zoltán, a vármegyei érdekképviseleti szervezetek elnöke beszédében felidézte, hogy az érdekképviselet székháza majd’ 30 évig Kecskeméten volt. Az új, e célt is szolgáló létesítmény ötlete 2022 óta érlelődött, azonban igen nehezen tudták megtalálni a megfelelő ingatlant. Azonban érdemes volt várni, mert a 2000-s évek elején épített, kertvárosi ház szinte teljesen megfelel a céloknak, csak minimális munkálatokat kellett elvégezni a 2025 júliusi beköltözés előtt. (A létesítményről részletesen írtunk a Nimród Vadászújság 2025 szeptemberi számában, a lap 57-58. oldalán.)

Fotó: OMVK

Dr. Jámbor László, a Vadászkamara országos elnöke szólt a szervezet 2017-ben elindított, országos ifjúságnevelési programjáról, hangsúlyozva: a köztestület ezen önként vállalt kezdeményezésével mostanra több mint 300 000 általános iskolás gyermeket ért el (rajtuk keresztül pedig jó eséllyel a családjuk más tagjait is). A különböző ifjúsági rendezvények, események bizonyosan segítenek abban, hogy a gyerekek reális képet alakítsanak ki a természetről, egyben a vadgazdálkodás, vadászat abban játszott szerepéről. Megjegyezte: a kezdeményezést szolgáló, infrastruktúrájukat tekintve elsősorban az ifjúsági programokra optimalizált központok arra is maradéktalanul alkalmasak, hogy méltó környezetet és munkafeltételeket biztosítanak a kamarai területi szervezetek mindennapi feladataihoz.

A megnyitó keretében dr. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek áldotta meg az épületet, majd Koczka Zoltán, dr. Jámbor László, dr. Szigethy Béla, a kamarai területi szervezet sportvadász alelnöke és Hajdinger György hivatásos vadász alelnök emlékfát ültetett el. Ezt követően a jelenlévők bejárhatták az ingatlant, amelyben Tarányi Lili, a KEFAG Zrt. munkatársa a vármegyei ifjúsági programokról szólt, vitéz Miklós Károly vármegyei kamarai titkár a bemutatott trófeákról és preparátumokról, dr. Koncz István vadászíró pedig a nemrég alakult vármegyei vadászklubról beszélt, amely összejövetelinek szintén helyszín biztosít az új kamarai központ.

Forrás: OMVK

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Ragadozó madarakkal kapcsolatos természetkárosítás

Közleményt adott ki a Magyar Solymász Egyesület. A védelem alatt álló ragadozó madarakkal kapcsolatos természetkárosítás miatt indult, több mint hat éven át tartó büntetőeljárás jogerősen lezárult.

Published

on

Tájékoztatjuk a közvéleményt, hogy a védelem alatt álló ragadozó madarakkal kapcsolatos természetkárosítás miatt indult, több mint hat éven át tartó büntetőeljárás jogerősen lezárult.

A fénykép illusztráció: Fotó: Pannoneagle

Az ügyben érintett személyek között a Magyar Solymász Egyesület tagjai is voltak. A jogerős bírósági döntést követően az Egyesület az érintett tagokkal szemben fegyelmi eljárást folytatott le, és a szabályzataiban meghatározott fegyelmi szankciókat alkalmazta.

A Magyar Solymász Egyesület határozottan elítéli és teljes mértékben elhatárolódik minden olyan cselekménytől, amely a természeti értékek károsításával jár. Az ilyen magatartás összeegyeztethetetlen a solymászat szellemiségével, amely a természet tiszteletén, a felelős állattartási magatartáson és a jogszabályok betartásán alapul, ezért Egyesületünk a jövőben is következetesen fellép minden olyan esetben, amely ezekkel az alapelvekkel ellentétes.

Az egyesület vezetősége elkötelezett a mindenkori jogszabályok betartásának, illetve betartatásának. Következetesen erre ösztönzi az MSE tagságát, nyitott működésével pedig a magyarországi solymászokat, más egyesületek tagságát, alanyi jogon solymászó honfitársainkat. Nagy figyelmet fordítunk a társadalmi környezetvédelmi és állatvédelmi elvárásoknak való megfelelésre.

Forrás: Magyar Solymász Egyesület

 

Tovább olvasom