Vadászat
KITEKINTŐ: Szerbia – Exkluzív interjú Dr. Milosava Matejeviccel
Az Agro Jager News karácsonyi melléklete: exkluzív interjú Dr. Milosava Matejeviccel.

Az elmúlt több, mint egy évben Szerbia hatalmas figyelmet fordított arra, hogy már néhány éves koruktól fogva edukálja a vadászat után érdeklődő, a természet felé forduló, a környezetvédelem és a természetvédelem iránt fogékony gyermekeket. A munka összetett, szerteágazó, de láthatóan erős társadalmi összefogással, igen széles érdeklődés mellett, Szerbia szerte elindult. 2025-ben a Szerbiai Vadászszövetség elnöke, Bratislav Cirkovic bronz plakettel ismerte el Dr. Milosava Matejevic munkáját, aki a Novi Sadi Egyetem docenseként jelentős feladatokat vállalt fel és az egyetemi katedrán szerzett ismereteit is beépíti ebbe a képzésbe. Sikereiről, munkájáról, terveiről most exkluzív interjút olvashatnak az Agro Jager News Karácsonyi mellékletében, akivel nem más, mint Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., tulajdonos-lapigazgató beszélgetett.

Dr. Milosava Matejevic PhD, a Novi Sadi Egyetem docense, aki felvállalta és irányítja a Szerb Vadászszövetségen belül a fiatalok edukálásást. Fotó: Agro Jager
2025-ben nagy megtiszteltetésben részesültél, amikor a Szerb Vadászszövetség Bronz Plakettjét kaptad meg Bratislav Cirković államtitkártól, a Szerb Vadászszövetség elnökétől, az ifjúsági programban végzett munkádért. Hogyan értékeled ezt az elismerést?
Számomra a Szerb Vadászszövetség Bronz Plakettje erős ösztönzést jelent a gyermekekkel végzett további munkához, ugyanakkor annak megerősítését is, hogy az Ifjúsági Vadászati Bizottság tagjainak erőfeszítéseit, elkötelezettségét és munkájának eredményeit elismerik és értékelik.
Néhány évvel ezelőtt a Szerb Vadászszövetség elnöke, Bratislav Cirković, lelkes emberek egy csoportját gyűjtötte össze az Ifjúsági Vadászati Bizottságon belül, akik már a munka kezdetén világos jövőképet és erős motivációt mutattak a gyermekekkel való munka szisztematikus elindítására és megszervezésére. Addig a gyermekeket célzó tevékenységek főként egyéni elköteleződésen és az idősebb vadászoktól a fiatalabb generációk felé történő hagyományos tudásátadáson alapultak.

Dr. Milosava Matejevic Belgrádban Bratislav Cirkovictól, a Szerb Vadászszövetség elnökétől vehette át bronz plakettjét. Fotó: Agro Jager
Egy szervezettebb és átfogóbb megközelítés szükségességéből kiindulva úgy döntöttünk, hogy tömeges gyermekmunkát tervezünk és valósítunk meg, két irányba terelve azt. Az első minden gyermekcsoporttal való munkára vonatkozik, azzal a céllal, hogy népszerűsítsük a vadászatot, megismertessük a gyermekeket a természettel, és oktassuk őket annak megőrzésének fontosságáról. A második irány a vadászklubok ifjúsági tagjaihoz tartozó gyermekekkel való folyamatos munkát foglalja magában.
A plakett odaítélésével a Szerb Vadászszövetség egyértelműen megerősítette, hogy az Ifjúsági Vadászati Bizottság elképzeléseit és tevékenységeit minőségi és társadalmilag fontos munkaként ismeri el, ezzel hivatalos támogatást nyújtva számunkra a fiatalokkal végzett munka további fejlesztéséhez és javításához. Számomra, az Ifjúsági Vadászati Bizottság elnökeként, ez nagy megtiszteltetés.

Szerbia szerte a legkisebbek számára is érthető, minden vonatkozásban tudományos alapokra helyezték az ifjúság képzését. Fotó: Agro Jager
Hivatalos tisztséged mellett mivel foglalkozol szakmailag Újvidéken?
Egyetemi docensként dolgozom a Vadászati Turizmus Tanszéken, a Földrajz, Turizmus és Szállodamenedzsment Tanszékcsoporton belül, a Természettudományi Karon (Újvidéki Egyetem, Szerbia). Ezen a karon alap- és mesterképzésben oktatok, elsősorban a vadászati turizmus, vadászati kinológia, fenntartható vadászati turizmus az európai országokban, valamint a vadon élő állatok turizmusa tantárgyakat. A Vadászati Turizmus Tanszéket több mint húsz évvel ezelőtt hozták létre azzal a céllal, hogy olyan szakembereket képezzenek, akik interdiszciplináris ismeretekkel rendelkeznek a vadgazdálkodás és a turizmus területén. A tanszék programjai arra irányulnak, hogy a hallgatókat felkészítsék a vadászati turizmus tevékenységeinek tervezésére, szervezésére és sikeres megvalósítására, a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrások felelős használatának következetes tiszteletben tartása mellett.
Társadalmi szerepvállalásomat illetően a Szerb Női Vadászklub, az Artemida elnöke vagyok, valamint a Szerb Vadászszövetségen belül működő Ifjúsági Vadászati Bizottság vezetője.

Rendkívül népszerűek a Szerb Vadászszövetség által indított programok, amelyben magasan kvalifikált szakemberek vehetnek részt. Fotó: Agro Jager
Nemzetközi kapcsolataidon keresztül széles rálátásod van a külföldi ifjúsági programokra. Hogyan tudod ezt a tudást Szerbia kontextusában alkalmazni?
Külföldi vadásznő ismerőseim tapasztalatai rendkívül értékesek számomra. Egyes európai országokban, mint például Magyarországon, Szlovákiában, Finnországban és másutt, a vadászati hagyomány mélyen gyökerezik a társadalomban, miközben a vadászati pedagógia fontos helyet foglal el a vadászati szervezetekben és az egész oktatási rendszerben országos szinten. Ezekben az országokban a gyermekekkel való munka szisztematikus és hosszú távon szervezett, világos pedagógiai és szakmai elvekre épül.
Tekintettel arra, hogy a gyermekekkel végzett munkánk még a kezdeti szakaszban van, valamint arra, hogy mi magunk is tanulási és fejlődési folyamaton megyünk keresztül az Ifjúsági Vadászati Bizottságon belül, igyekszem olyan ötleteket és modelleket találni ezekből az országokból származó jó gyakorlatok példáiban, amelyeket Szerbiában is alkalmazni és a helyi körülményekhez igazítani lehet.

A vadászati kiállítások rendkívül jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy bemutatkozzanak a vadászok, amelybe középiskolás és egyetemi diákok is bekapcsolódnak.
A vadászati turizmus tekintetében – amelyet az egyetemen is oktatsz – hogyan lehet továbbfejleszteni Szerbia hazai eredményeit a fiatalok oktatásában?
A vadászati turizmus területén Szerbia már most is jelentős hazai eredményekkel rendelkezik. A vadászati turizmus azonban nem csupán áruk és szolgáltatások cseréjét jelenti, hanem nagyon jelentős kulturális cserefolyamat is, amelynek során mind a vendéglátók, mind a turisták megismerkednek a különböző vadászati hagyományokkal, szokásokkal és etikai normákkal.
Más országok vadászaival való találkozások és közös tevékenységek révén a szerbiai fiatalok lehetőséget kapnak arra, hogy megismerjék a különböző vadászati szervezeti rendszereket, vadgazdálkodási modelleket és a természetvédelemhez való eltérő megközelítéseket. Ugyanakkor a külföldi vadászok is megismerik a szerb vadászati kultúrát és a hagyományos vendégszeretetet. Ez a vadászati tapasztalatcsere jelentős nevelési potenciállal bír.

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja
Tartalmak már 1999-től
A vadászati turizmus tevékenységei jó lehetőséget jelentenek a fiatal vadászok önképzésére, mivel a közvetlen tapasztalatszerzésen alapuló tanulást teszik lehetővé. Ilyen tevékenységek során megtanulják értékelni a kulturális különbségeket, ugyanakkor felismerik, hogy a vadászat lényege mindenhol azonos – a természeti erőforrások felelős és fenntartható kezelése, a vad tisztelete, a vadászati etika és a természet hosszú távú megőrzése. A hagyománybeli különbségek gazdagítják a vadászatot, de alapvető értékeit nem változtatják meg.
Minden olyan ország számára, amely vadászati turizmust fejleszt, elengedhetetlen a szakmailag felkészült személyzet képzése, amely képes a vadászati turizmus tevékenységeit fenntartható módon megtervezni és megvalósítani. Ez különböző szakterületekről származó ismereteket igényel (biológia, ökológia, turizmus, közgazdaságtan, marketing), valamint felelősségtudatot a helyi közösségek és a természeti erőforrások iránt. Csak jól képzett szakemberek képesek biztosítani, hogy a vadászati turizmus hozzájáruljon a vidéki fejlődéshez anélkül, hogy veszélyeztetné a természeti egyensúlyt és az alapvető erőforrásokat.

Szerbiában a vadászat a minden napokban is erős köteléket jelent.
A vendéglátás mögött – még akkor is, ha a főzést vagy a grillezést a férfiak végzik – mindig ott állnak a nők, mint alap. Mit jelent a nő szerepe a családon belül, és hogyan őrizhető meg ez a felgyorsult 21. századi világban?
A nők mindig is a család alapját jelentették, és a mai modern körülmények között ez a szerep még nagyobb jelentőséget kap. Egy vadásznő különleges és értékes szerepet tölthet be a család és a természet összekapcsolásában, hiszen éppen ezen a kapcsolaton keresztül járulhat hozzá azoknak az értékeknek a megerősítéséhez, amelyeket a mai életmód egyre inkább háttérbe szorít.
A vadásznők gyakran erős nevelő jelleggel közelítenek a vadászathoz. A természethez, a vadhoz és a vadászati hagyományhoz fűződő kapcsolatukat sokszor erős felelősségtudat jellemzi. A családon keresztül ők azok, akik közelebb hozhatják a vadászat lényegét a gyermekekhez és a fiatalokhoz. Az anyák, nagynénik és nagymamák segítségével és iránymutatásával a fiatalok egyrészt a természetvédelem iránti tudatosságot fejlesztik, másrészt erősödik bennük a családhoz és a közösséghez való tartozás érzése. A családon belül egy vadásznő a természetben töltött idő, a beszélgetések, a vadászati szokások és rítusok révén terjesztheti a vadászati és családi értékeket, amelyek erősebbé teszik a családi kötelékeket. Abban az időszakban, amikor a családtagokat gyakran különválasztják a különféle kötelezettségek és a technológia, az ilyen közös természeti élmények a családi kapcsolatok erősítésének és a stabil identitás kialakításának terévé válhatnak. Egy vadásznő hidat képezhet természet és család, hagyomány és modern élet között.

Szerbia vadállománya színes. A vadgazdálkodás és a fenntarthatóság alapjaiban határozza meg az ágazat jövőjét.
A hagyományok és a család megőrzése fontos, de mennyire alapvető az identitásfejlődés és a nevelés Szerbiában? Hogyan tudod széles körű akadémiai tudásodat az egész országban közvetíteni?
A hagyomány és a család megőrzése a vadászat kontextusában Szerbiában mély és sokrétű jelentőséggel bír, mivel a vadászat nem csupán szabadidős tevékenység, hanem értékek, tudás és felelősség rendszere, amely generációról generációra öröklődik. Amennyiben azonban a vadászatot a gyermekek és fiatalok számára csupán hagyományként vagy szokásként mutatjuk be, anélkül hogy világosan elmagyaráznánk annak ökológiai, etikai és társadalmi dimenzióit, fennáll annak a veszélye, hogy a vadászati kultúra jelentése és megértése elvész. Ezzel szemben, ha a vadászatot a természetvédelem, a fenntartható gazdálkodás és a környezet iránti felelős hozzáállás rendszerének részeként magyarázzuk el, a fiatalok készek megkérdőjelezni az előítéleteket. A vadászati pedagógia fejlesztése Szerbiában kulcsfontosságú ebben a folyamatban. A vadászaton keresztüli nevelés magában foglalja a vadbiológia, az ökológia, a jogszabályok és a biztonság megismerését, valamint a vadászati etika erkölcsi elveit is. Ez egy olyan tér, ahol a hagyományos értékek – fegyelem, türelem, szolidaritás és a természet tisztelete – természetes módon kapcsolódnak össze a modern tudományos ismeretekkel.

MEgbízható ablakot keres Novi Sad környékén? Kattintson a képre és nézze meg az Instagramon a cég munkáit!
A vadászattal kapcsolatos széles körű akadémiai tudás országos szintű átadása csak aktív terepi és oktatási munkán keresztül valósítható meg. Ez magában foglalja az együttműködést a vadászszövetségekkel, iskolákkal és egyetemekkel, valamint előadások, szemináriumok, műhelymunkák és gyermekeknek, fiataloknak szóló programok szervezését. Különösen fontos az akadémiai tudás gyakorlati nyelvre való lefordítása – hogy a vadászok megértsék, miért vezetnek be bizonyos intézkedéseket, és ne csupán formálisan alkalmazzák azokat.

A visszajelzések rendkívül jók, mert a gyerekek a szüleiken keresztül kérik, hogy minél több programban részt vehessenek.
Különböző szerbiai rendezvényeken számos gyermekprogram zajlik – olyan programok, amelyeken őszintén szólva sok szülő is szívesen részt venne. Nyilvánvaló, hogy a gyermekeket ugyanolyan komolyan szólítják meg, mint a felnőtteket. Hogyan alakítottad ki ezt a megközelítést?
Sajnos a gyermekek ma egyre inkább elveszítik a közvetlen kapcsolatot a természettel. Különösen a városi környezetben élők számára a természetben töltött idő gyakran csupán néhány napra vagy hétre korlátozódik évente. Különböző okok miatt a gyermekek egyre inkább a modern technológiák és a digitális világ felé fordulnak, és még azok a gyermekek is, akik érdeklődést mutatnak a természet iránt, többnyire közvetett módon, digitális tartalmakon keresztül találkoznak vele és törvényszerűségeivel.
Ezért az óvodákban és a legkisebb gyermekekkel tartott foglalkozásainkon arra törekszünk, hogy számukra érthető és hozzájuk közel álló módon mutassuk be a természet szépségét, az országunkban élő vadon élő állatokat, valamint a természetvédelem alapelveit. Ily módon igyekszünk felkelteni bennük az érdeklődést, de egyben belső igényt és vágyat is kialakítani arra, hogy a természetben legyenek, és azt olyan térként érzékeljék, amelyet tisztelni és védeni kell.
Az idősebb gyermekek esetében, akik már rendelkeznek bizonyos természeti ismeretekkel és kialakult véleményekkel, gondosan megtervezett foglalkozásokon keresztül igyekszünk tovább bővíteni tudásukat, valamint nyugodt, ésszerű és érthető módon elmagyarázni a vadászat lényegét és szerepét a természet védelmében és a vadállomány kezelésében. Amikor a vadászatot tudáson, etikán és a természeti egyensúly megőrzésén alapuló felelős tevékenységként mutatjuk be, készek újragondolni korábbi nézeteiket, és tágabb perspektívából szemlélni a témát.

A programokban nem csak a szakmai irány, hanem a személyes vonal is kiemelt. Dr. Milica Matejevic fontosnak tartja, hogy a gyerekekkel jól képzett, magasan kvalifikált szakemberek foglalkozhassanak, akiket a gyermekek is szívesen elfogadnak. Az oktatók kiválasztása is kiemelt feladat.
A gyermekek kíváncsiak és nyitottak az új ismeretekre. Ha tisztelettel közelítünk hozzájuk, és az összetett témákat szép, ésszerű és életkoruknak megfelelő módon magyarázzuk el, nagyon könnyen befogadják az új információkat, kérdeznek és aktívan részt vesznek a beszélgetésben. Éppen ez a megközelítés teszi lehetővé, hogy ugyanolyan komolyan szólítsuk meg őket, mint a felnőtteket, ami az alapja a hosszú távú megértés, a természet iránti felelős hozzáállás és a vadászat modern társadalomban betöltött szerepének helyes értelmezése kialakításának.

Dr. Milica Matejevic az egyetemi katedrán megtanulta, hogyan kell a hallgatóság figyelmét lekötni, ez az ifjúsági programokon jó alapokat biztosít.
Legutóbb Újvidéken találkoztunk, ahol különböző csoportok folyamatosan váltották egymást. Mennyire fontos a vadászathoz kapcsolódó kapcsolatok mozgósítása? Hogyan tudod aktiválni ezeket a hálózatokat, és hogyan helyezik el a szerb családok a vadgazdálkodást, a természetvédelmet és a környezetvédelmet a mindennapi életükben?
A vadászati pedagógia fejlesztését célzó munkánkat három évvel ezelőtt kezdtük el, és mivel még mindig a kezdeti szakaszban vagyunk, tevékenységeink többsége személyes ismeretségeken és az egyének lelkesedésén alapul. Az óvodákba és iskolákba tett látogatásokat többnyire barátok, főként vadászok segítségével szervezzük, akik felismerik ennek a munkának a fontosságát, és készek támogatni bennünket.
A foglalkozások után azonban gyakran előfordul, hogy más nevelők vagy tanárok is érdeklődést mutatnak, és meghívnak bennünket hasonló programok megvalósítására saját gyermekeik számára. A vadászegyesületekkel együttműködve gyakran szervezünk foglalkozásokat a vadászegyesületek helyiségeiben is, ami nagyon jó és természetes környezetnek bizonyult az ilyen jellegű oktatáshoz.

A kiscsoportos foglalkozások, bár több energiát kötnek le, de rendkívül maradandóak egy-egy találkozás alkalmával – vallja Dr. Milica Matejevic.
Amikor vásárokon veszünk részt, az előre egyeztetett csoportlátogatások mellett igyekszünk minden gyermeket megszólítani, aki ellátogat a rendezvényre. A gyermekek szívesen időznek a standunknál, és játékos, jó hangulatú formában szereznek új ismereteket a természetről, a vadról és a vadászatról. Az ilyen foglalkozások gyakran mély benyomást hagynak, és teret nyitnak a további kérdéseknek és beszélgetéseknek.
Ugyanakkor hangsúlyoznom kell, hogy egyik fő célunk nemcsak a gyermekekre, hanem a felnőttekre is irányul – a vadászatban dolgozókra és a vadászegyesületek tagjaira. Szeretnénk megmutatni nekik, hogyan tudnak gyermekekkel foglalkozni, és miként járulhatnak hozzá a vadászat és a természetvédelem népszerűsítéséhez modern, felelős és érthető módon.

Az egyetemi szemináriumok, órák, emelt szinten, a legmagassabb szakmai igények mellett zajlanak, de a kihívás itt is adott: lekötni a hallgató figyelmét és integrálható, széles ismereteket közvetíteni a leendő mérnökök számára.
Ahhoz, hogy minél több gyermekhez eljussunk, különösen azokhoz, akik nem Belgrádban vagy Újvidéken élnek, szükséges, hogy a vadászati pedagógia minden olyan egyesületben megvalósuljon, ahol adottak ehhez a feltételek – ahol vannak olyan emberek, akik rendelkeznek akarattal, tudással és hajlandósággal, hogy elköteleződjenek e fontos feladat mellett. A mi feladatunk pedig az, hogy megmutassuk nekik, hogyan kezdjenek hozzá ehhez a munkához.

Szerbiában a vadászat nemzeti kincs. A vadászat, a nők szerepvállalása fontos bázisa nemcsak az oktatásnak, hanem a vendéglátásnak, a gasztronómiának és a vadászat megannyi ágának. Dr. Milica Matejevic munkája, hölgyvadászként felértékelődik, hitelessége országszerte megalapozott.
Az ifjúsági programok egymást követik. A rendezvények egyre színesebbek, és az is megfigyelhető, hogy a vadászegyesületekben – akár hajtóként, akár a nap végén a tábortűz körül vagy a vendéglátás során – a fiatalok is jelen vannak. Ez segíti a felnőttek nevelését is? Mi a jövő, és milyen üzenetet küldenél nemcsak Szerbia lakosságának, hanem a szomszédos országok vadászainak is?
A mai világban, amikor digitális média és közösségi hálózatok vesznek körül bennünket, amelyek gyakran ellenőrizetlen információkat terjesztenek, és amikor a vadászat erős nyomás alatt áll a vadászatellenes szervezetek részéről, a legfontosabb válasz: a tudás és a szakértelem.
Minden vadásznak arra kell törekednie, hogy folyamatosan fejlessze ismereteit a természetről, a vadon élő állatokról, az ökoszisztémákról, valamint a fenntartható vadászat alapelveiről, hogy felelősen és hozzáértően vehessen részt a vadgazdálkodási tevékenységekben. A személyes képzés mellett a vadásznak kötelessége hozzájárulni a vadászat valós és pozitív társadalmi megítélésének kialakításához is, szem előtt tartva, hogy bármilyen felelőtlen vagy helytelen cselekedet többszörös kárt okozhat az egész vadászközösségnek.

Dr. Milosava Mateljevic PhD, a Novi Sadi Egyetem docense, a Szerb Női Vadászklub, az Artemida elnöke, a Szerb Vadászszövetségen Ifjúsági Vadászati Bizottság vezetője. Munkája révén koordinálja a szerbiai ifjúsági programokat: elkötelezett és bízik benne, hogy egy olyan útra léptek Szerbiában, amely hosszú távon meghatározza Szerbia vadgazdálkodásást és természetvédelmi, környezetvédelmi szerepvállalását.
Különös figyelmet kell fordítani a fiatal vadászokra, a tudás, a tapasztalat és mindenekelőtt a vadászati magatartás etikai alapelveinek átadásán keresztül. Rajtuk múlik, hogy a jövőben megőrizzék a vadászat jó hírnevét és természetvédelemben betöltött szerepét.
Az üzenet egyszerű és egyértelmű: Oktatás, oktatás, oktatás, minden értelemben.
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
tulajdonos-lapigazgató
![]()
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Ragadozóvadászat a gyakorlatban
Gyakorlati útmutató a vörös róka vadászatához – Őrhalmi Csabától:
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
SEFAG Zrt.:A ragadozóvadászat sok jáger szívét megdobogtatja, igazi kihívás, mert a predátorok meglehetősen óvatosak és intelligensek. Itt a róka koslatásának időszaka, elő a hívósíppal és eredjünk a nyomába! 🦊❄️ A vadhívás elismert hazai szakértőjét, Őrhalmi Csabát kérdeztük a téma kapcsán: „A párzási időszakban a koslató hangokkal próbálkozzunk.

Fotó: Pixabay
Hangyál József Démon rókaugató sípja pl. nagyon élethűen utánozza a kan róka – „kau-kau-kau” – ugató hangját, de a szuka róka vonyító, sikolyszerű keresőhangját is jól imitálja, emellett a koslatás időszakában a Nordik Fox Heat nevű sípja is nagyon jól beválik. Amikor a szuka és a kan találkoznak a párzás idején, egy rituális harc alakul ki a rókák között, lesunyt fülekkel a két hátsó lábukra állnak, a mellső lábukkal egymást tapicskolják és nyitott szájjal „kerregő” hangot hallatnak. Ezzel a hanggal is kísérletezhetünk, de működhet a területjelző hang is.
A prédahangra való reagálás a koslatás időszakában nagyon hektikus, bár biztosat sosem lehet tudni. A koslatási időszak végeztével a prédaállatok hangjával kísérletezzünk, pl. egércincogás, nyúlsirám, patkány vészhang (Hangyál József készített erre egy nagyon jó lemez sípot), sőt már a kotkodácsolásra is van kotlós vészhang sípja. Beválhat pl. a szajkósíp, szóba jöhet az őzgida sírás, a különböző madár-vészhangok, a szarka vészhang és a malacvisítás is.
Ha a rókát egyszer már behívtuk pl. egércincogással és elhibáztuk, akkor arra a hangra már nem jön, kétszer nem tudjuk becsapni. A szuka „közelhívó hangjával” – „tr-tr-tr”, a nőstény így hívja elő a kölyköket a kotorékból, amikor meghozza nekik a táplálékot – leginkább a kölyöknevelés időszakában érdemes próbálkozni a kotorékok környékén. Ne legyünk restek, bátran kísérletezzünk a hangokkal és a siker nem marad el!”
Forrás: SEFAG Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – Két farkast gázoltak Berlin mellett
Egy 47 éves nő, Berlin felé tartva, közvetlenül a városhatár előtt két farkast gázolt el, amelyek elpusztultak a balesetben.
Egy 47 éves nő, Berlin felé tartva, közvetlenül a városhatár előtt két farkast gázolt el, amelyek elpusztultak a balesetben. A vadbaleset nem sokkal reggel 9 óra után történt a B5-ös szövetségi úton, Dallgow-Döberitz és Berlin–Staaken között. Az első megállapítások szerint az állatok egyenes útszakaszon, váratlanul futottak az úttestre.

Farkasokat gázoltak Berlin alatt. Forrás: B.Z.
A Škoda személygépkocsi vezetője már nem tudott megállni, és mindkét fiatal állatot elütötte. A rendőrség szóvivője elmondta: „A vészfékezés ellenére a járművezető nem tudta elkerülni az ütközést.”
A balesetet szenvedett járművet el kellett szállítani, a sofőr nem sérült meg. A mögöttes jármű vezetője hirtelen fékezésre kényszerült, majd nekiütközött az előtte haladó autónak. A 47 éves nő, valamint a baleset további érintettjei sérülés nélkül megúszták az ütközést.

Farkasokat gázoltak Berlin alatt. Forrás: B.Z.
A farkasok a helyszínen elpusztultak
A két állat a baleset következtében a helyszínen elpusztult. A Brandenburgi Rendőrség értesítette a Berlini Állat- és Vadvilágkutató Intézetet, ahová beszállították a tetemeket. Jelejelenleg azt vizsgálják, honnan származtak az állatok.

Farkasokat gázoltak Berlin alatt. Forrás: B.Z.
Berlin vadállományért felelős Derk Ehlert a B.Z. c. lap megkeresésére elmondta: nem számít szokatlannak, hogy fiatal farkasok együtt mozognak. Az egyéves példányok a szülők és fiatalabb testvéreik territóriumában szereznek tapasztalatot egészen ivaréretté válásukig.
A rendőrség tájékoztatása szerint az úttest megtisztítása és a helyszínelés idejére a B5-ös utat Berlin irányába mintegy fél órára lezárták. A menetképtelenné vált járművet elszállították, a keletkezett anyagi kárt a rendőrség körülbelül 10 000 euróra becsülte.
Írta:
Katharina Metag
vezető szerkesztő
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Fácánra vadászó rókát kaptak lencsevégre
Még a gyakorló vadászok számára is ritka pillanatot örökített meg Körmendy Teréz, amikor egy, a fácánokra leső rókát vett észre lese körül. A róka lopakodása sikerrel zárult és ezt sikerült megörökíteni a természetfotósnak. Január elsején Kőhídi Lászlótól kaptunk egy hasonló képet, amelyet Mór környékén készített, most folytatjuk a róka-fácán sorozatunkat.

Körmendy Zizi lese előtt kapott el egy fácánt egy vörös róka. Fotó: Körmendy Zizi / Agro Jager
“A Pilis hegység rejtekében, az erdei madár lesben hosszú órákat várakozva, az etetőre járó erdőlakókat szoktam fényképezni. A vörös róka nagyon ritkán, de azért felbukkant időnként a környéken- inkább csak átlopakodott eddig a rét szélén, a nagy fű takarásában, ügyet se vetve az ott kapirgáló fácánokra. Megjelenése mindig izgalommal töltött el – bárcsak lencsevégre tudnám kapni őkelmét.

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja
Tartalmak már 1999-től
Ezen a téli hideg, havas napon, amikor a fotó készült, minden másként történt. A róka megjelent a bokrok között, láttam, hogy másként viselkedik, egyre közelebb oson, meglapul a magas fűben, és hosszú percekig mozdulatlanul figyelte a madarakat. Az egyik fácánkakas beteg, legyengült példány lehetett, nem volt olyan éber, mint a többiek. Ezt az állapotot megérezte a ravaszdi, és egy pillanat alatt rávetette magát a madárra, elkapta a nyakát és elvonszolta a bokrok közé. A róka végre jól lakhatott, a kakasnak nem volt szerencséje.
A természet – egyszerre ad és elvesz” – zárta beszámolóját Körmendy Teréz.
Írta és fényképezte:
Körmendy Teréz



