Keressen minket

Vadászat

Vadütközés

Közzétéve:

Feltöltő:

Magyarországon még nem igazán bevett gyakorlat – néhány kivételtől eltekintve – hogy az elgázolt, de elmenekült vadat is ugyanúgy megkeressük, mintha vadászaton szerezte volna sebét. Az elgázolt vad ugyan úgy szenved, a húsa ugyan úgy kárba vész, fontos lenne tehát, hogy más országokhoz hasonlóan – mint pl. Svédországban – mi is nagyobb gondot fordítsunk erre. Jól képzett utánkereső kutya és vezető van hozzá elég.

A dolog aktualitása onnan ered, hogy az egyik délután épp ilyen ügyben kaptam hívást. Egy valamitől megzavart vaddisznó konda tévedt az útra, és az arra haladó autós még a jó látási viszonyok ellenére sem tudta elkerülni a balesetet. Az egyik termetes koca az ütközéstől az útszéli árokpartra repült. Persze az autó is megsínylette a találkozást, hiszen a mázsán jóval felüli vadnak ütközni majdnem olyan, mintha a falnak hajtana az ember. Szerencsére személyi sérülés nem történt.

Egy arra járó sofőr megállt, az autóból kiszállva utasaival együtt az oldalán fekvő vaddisznót is szemügyre vették, ám az felpattant és betegen ugyan, de az út menti vetésen keresztül bevette magát a völgy fenéken húzódó sűrűbe. Ezzel persze nem kis riadalmat okozott a gyanútlan nézelődők körében, akik azonmód vissza is ugrottak a biztonságot ígérő autójukba,

Csak este kilenc óra után értünk a helyszínre. A szétszóródott műanyag darabok jól mutatták, hol is történt az ütközés. Vért nem találtam, de a vaddisznó nyilvánvalóan beteg, így a többit Somára bíztam. Ő néhány kört tett meg az aszfalton, majd mellette a fűben és a vetés szélén. Aztán elindult. Száz méter után azt vettem észre, hogy egy nagyobb vaddisznó friss csapáján haladunk. Kétszázötven méternél pedig egy apró vércsepp igazolta a tarlón, hogy jó az irány, a sebzett nyomán vagyunk. Darázs az egyik kísérőtől vezetve mögöttünk ötven méterre lemaradva haladt. Hagy szokja az utánkeresés légkörét.

Hamarosan beértünk a völgyfenék sűrűjébe. Kökényes, galagonyás egyveleg alkotta, néhány nagyobb vadkörtefával és fűzfával vegyítve. Belül jól kitaposott váltók, a vad egyértelműen a jól ismert útján igyekezett a biztonságot adó nagyobb sűrűk felé. Somával ketten tapostuk az utat elől, persze kellő körültekintéssel, ami időnként szó szerint volt értendő, mivel a disznónál megesik, hogy oldalról érkezve lepi meg az embert. Ötven méterenként egy-egy vércsepp, vagy alacsony kis kenés igazolta a helyes irányt, de a méterek csak gyűltek, a vad meg nem volt sehol. Egy-egy csiklandósabb részen áthaladva adtam ki csak a vezényszót, hogy Darázsék is felzárkózhassanak mögénk. Aztán megint csak vártak, amíg nem szóltam.

A sűrűből kiértünk egy másik vetésre, aminek sarkán átvágva ismét az elkanyarodó bozótosban találtuk magunkat. A kökényt felváltotta a fűz és a nád, egy dagonyánál már a puskát is leakasztottam a vállamról, de ismét kiértünk a túloldalon. Soma aztán azonmód vissza is kanyarodott és egy óriásira nőt fűzfa felé kezdett erősen szimatolni. A fa törzse legalább másfél méter átmérőjű volt, s a három ága közül az egyik valami régi vihar munkájának köszönhetően a sűrűbe borult. A növényzet benőtte és szinte barlangszerű képződmények alakultak ki alatta. Körbe kerültük, de nagy kedvem nem volt fejjel menni a falnak. A sötétben – puska ide vagy oda, a disznó előnyben van. Somát a hónom alá vágtam és a fa törzsére fellépve besétáltunk a bozót közepe felé. Műszerem jelzése alább hagyott, tudom jól, hogy miként viselkedik Soma, ha a vad előttünk van. Ott bent csupán egy sebágy lehetett. Aztán a fa tövében meg is találtuk a következő vér foltot, ami olybá tűnt, mintha a vad leült volna. Néhány perces nyomozással a folytatás is meg volt egy újabb apró vércsepp formájában, majd egy rövid négykézlábas mászás után megpillantottam a disznó farát. Félig az oldalára dőlve feküdt, combján fél tenyérnyi nyílt seb. Böködésemre ernyedten ringó testtel felelt. Nem sokkal előbb ugyan, de már kilehelte a lelkét. Méreteit látva ezt egy cseppet sem bántam.

A disznót feltétlenül megtépázni vágyó Somát szabadon engedtem. Az egy héttel korábbi sebének sajgását csillapítandó, neki is látott a dermedt vad cibálásának. Én pedig Darázzsal játszottam el az utánkeresés utolsó métereit újra, tanuljon, lásson valamit a kis legény is. A csapa minden kunkorával együtt több volt mint egy kilométer, pedig a baleset helyszíne légvonalban csak 500 méterre lehetett. Kutya nélkül aligha került volna elő ez a vad.

Remélem ezt a rövid kis beszámolót olvasva más vadásztársaságoknak is eszébe jut majd, hogy területükön az esetleges gázolás után elmenekülő vadat valamely környékbeli vérebessel megkerestessék. Ez ugyan úgy lehetséges, mint ha egy vadász ejtett volna véletlen sebet rajta. A vad kívülről talán nem tűnik olyan betegnek, de a legtöbbször súlyos belső sérüléseket szenved, amibe rövidesen belepusztul.

Horváth Dániel

utankeresok.hu

Vadászat

KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben

A farkas bekerült Szász-Anhalt tartományi vadászati törvényébe

Published

on

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Befejeződött a vadászati törvény módosítása Szász-Anhalt tartományban. A tartományi vadászszövetség ezt mérföldkőnek nevezi. De mik a legfontosabb eredmények?

A Szász-Anhalt Tartományi Vadászszövetség beszámolt a vadászati törvény módosításáról. A szövetség Instagram-oldala szerint a folyamat lezárult – és valódi mérföldkőnek számít. A módosítás azért különleges, mert „minden fontos kérdés megoldódott a tárgyalóasztalnál, konstruktív párbeszéd során”.

Fotó: Pixabay

A vadászszövetség kifejezetten pozitívan értékeli a változtatásokat, és hangsúlyozza, hogy ezek az eredmények „egyáltalán nem magától értetődők”.

Szász-Anhalt vadászati törvénye: farkas, jogbiztonság és további változások

Melyek a legfontosabb eredmények, és milyen változások várnak a vadászokra?

Az egyik legfontosabb pont, hogy a farkas mostantól hivatalosan is bekerült a tartományi vadászati törvénybe. Ez a kérdés különösen nagy figyelmet kapott, miután a farkas védettségi szintjét csökkentették.

Emellett több más fontos változás is történt:

  • Javulhat a mezőgazdasági vadkárok megelőzése.
  • Újraszabályozták a határon átnyúló sebzett vad keresését (utánkeresést), és elismerik más tartományokból érkező vérebvezetőket is.
  • Egyértelműbb jogi kereteket kaptak a hajtóvadászatok (különösen a „stöberjagd”), így nagyobb jogbiztonság jön létre.

Egy korábban sok vitát kiváltó kérdést is rendeztek: különböző szervezetek közbelépésének köszönhetően a macskákra vonatkozó vadászati védelem továbbra is gyakorlatban alkalmazható marad.

Emellett az utolsó pillanatban bekerült a törvénybe az etetőautomaták (vadcsalogató berendezések) használatának szabályozása is.

A vadászszövetség dicséri a módosítást

A Szász-Anhalt Tartományi Vadászszövetség szerint „minden kulcskérdésben aktívan részt vettek a tárgyalásokban, közvetítettek, és olyan megoldásokat értek el, amelyek jelentősen javítják a vadászat gyakorlati feltételeit és növelik a jogbiztonságot”.

A szövetség ezért köszönetet mondott a kormányzó pártoknak, a minisztériumoknak, valamint a tartományban működő szakmai szervezeteknek is az együttműködésért.

Forrás: Jäger

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?

Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése

A közönséges fácán dürgéséről közölt cikket az Ipolyerdő Zrt.

Published

on

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Ahogy a tavasz határozottabban bontakozik ki az Ipoly menti erdők és mezők világában, egy különösen látványos madárfaj kerül a figyelem középpontjába: a közönséges fácán.

Bár ezt az Ázsiából származó madarat elsősorban vadászatos szempontból ismerik, az április inkább a természet egyik legszínesebb jelenségéről szól: a dürgésről, azaz a párzásukról.

Udvarlás – Fotó: Ipolyerdő Zrt. – Vadfajok.hu

A fácánok dürgése a madárvilág egyik leglátványosabb udvarlási viselkedése, amely nálunk az áprilisi időszakban figyelhető meg.

A legismertebb fajuk a közönséges fácán (Phasianus colchicus).

A fácán őshazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, és azóta a kontinens nagy részén elterjedt. Először a görögök hozták hazájukba a Kaukázus vidékéről, tőlük a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd telepítették a megszállt területekre tovább, Nyugat- és Északnyugat-Európába, valamint Angliába is.

A modern korban a fácán az egyik legfontosabb apróvad, tenyésztése az apróvad-gazdálkodás önálló szakterülete. Vadon élő populációi a vidék üde színfoltjai.

Mifelénk, nagyvadas vadászterületeken jellemzően nem vadászunk rájuk, csak gyönyörködünk bennük és az általuk produkált különleges jelenségekben.

A dürgésről

A kakasok ilyenkor territóriumot foglalnak, és igyekeznek minél több tojót maguk köré gyűjteni. A domináns egyedek előnyben vannak: erőteljesebb megjelenésük és kitartóbb viselkedésük növeli esélyeiket a szaporodásra. A tojók ezzel szemben jóval rejtettebb életmódot folytatnak – barnás, mintázott tollazatuk kiváló álcát biztosít számukra a fűben és cserjésekben.

A dürgő kakasok szinte folyamatos „szolgálatban” állnak.

Feltűnő, fémesen csillogó tollazatuk – zöldes fej, vörös arcbőr, rézbarna és arany árnyalatok – nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem fontos szerepet játszik a tojók figyelmének felkeltésében.

A dürgő fácánkakas rendkívül feltűnően viselkedik: tollazatát felborzolja, hogy nagyobbnak és erőteljesebbnek tűnjön. Szárnyait leereszti és kissé széttárja, farktollait legyezőszerűen kinyitja, közben jellegzetes, rekedt „kakaskukorékolás-szerű” hangot ad – amely a szárnycsapkodással együtt akár több száz méterről is hallható.

Köröz a tojó körül, gyakran féloldalasan mutatva magát Ez a vizuális bemutató a tojó figyelmének felkeltésére szolgál. Néha felugrik a levegőbe, majd visszaérkezve folytatja a bemutatót. Ezek a hangok egyszerre szolgálnak területjelzésre és a rivális hímek elriasztására.

Hajnalban, kora reggel a legaktívabbak – mezőkön, erdőszéleken, mezőgazdasági területeken.

A dürgésnek több fontos funkciója van:

  • Párválasztás: a tojó a legerősebb, leglátványosabb hímet választja
  • Rangharc: a kakasok egymással is versengenek, harcolnak
  • Territóriumvédelem: a hím jelzi, hogy az adott terület foglalt

A sikeres dürgés után a tojó elfogadja a hímet, és megtörténik a párzás.

A dürgés nemcsak a szaporodás része, hanem egy komplex viselkedési forma, amelyben a látvány, a hang és az erőfitogtatás egyszerre játszik szerepet.

Élettani szempontból ez az időszak komoly igénybevételt jelent a kakasok számára.

A folyamatos aktivitás, a vetélytársakkal való összecsapások és az állandó készenlét jelentős energiát emészt fel. Ez az időszak egyben a természetes kiválasztódás fontos színtere is: csak a legerősebb és legegészségesebb egyedek képesek sikeresen részt venni a szaporodásban. A fácán jelenléte így nemcsak biológiai érdekesség, hanem „üdítő színfolt” is a tájban.

Az erdőszélek, mezőgazdasági területek és cserjések mozaikos élőhelyein élő madár jól alkalmazkodott az ember által alakított környezethez. Gyakran megfigyelhető utak mentén, réteken vagy akár települések közelében, ahol jellegzetes mozgása és rikoltása könnyen felismerhetővé teszi.

A tavaszi időszak kiváló alkalom arra, hogy egy séta során ne csak a rügyfakadást és a virágzó aljnövényzetet figyeljük meg, hanem meghalljuk és megpillantsuk ezt a különleges madarat is.

A fácánok dürgése a természet körforgásának fontos része: látványos és hangos emlékeztető arra, hogy az élővilág ilyenkor van igazán „életben”.

Forrás: Ipolyerdő Zrt. 

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?

Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

KITEKINTŐ (Lengyelország): Medvetámadásban halt meg egy nő Płonna közelében

Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén:

Published

on

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén: egy 58 éves nő életét vesztette egy eldugott erdőterületen, a Kárpátok előterében fekvő Płonna település közelében.

A rzeszówi Regionális Környezetvédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint a támadás mintegy 1,5 kilométerre történt az erdő belsejében, egy ritkán látogatott területen, amely a barnamedvék rendszeres tartózkodási helyének számít.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A nő információk szerint hullajtott agancsokat gyűjtött, amikor a támadás érte. Fia a segítségére sietett, és még segélyhívást is indított, azonban a nő röviddel később belehalt sérüléseibe.

A baleset idején erős szél fújt, ami feltételezhetően rontotta a medve érzékelését, így egy hirtelen, váratlan találkozás alakulhatott ki.

A hatóságok hangsúlyozták, hogy korábban nem érkezett kérelem problémás medvék elriasztására vagy eltávolítására.

A Kárpátok előterében a barnamedve-állományt mintegy 300 egyedre becsülik, ugyanakkor a szakemberek szerint az adatok bizonytalanok. A barnamedve alapvetően kerüli az embert, a támadások általában váratlan találkozások során történnek.

Forrás: DjZ

Kattintson a FROMMER feliratra és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?

Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom