Vadászat
Több tudást kellene átadnunk gyermekeinknek!
2016. január 28-án a Bács-Kiskun Megyei Vadászhölgyek Egyesülete az Országos Magyar Vadászkamara Bács-Kiskun Megyei Területi Szervezetével közösen pályázatot hirdetett a Bács-Kiskun megyében működő általános, illetve középiskolás osztályok részére természetismeret témakörben. A pályázat célja az volt, hogy felmérjük, milyen ismeretekkel rendelkeznek a gyerekek az őket közvetlenül körülvevő természetes környezetről, az azzal való erdő- illetve vadgazdálkodásról.
A pályázatot három korcsoportban hirdettük meg: alsó tagozatos, felső tagozatos, illetve középiskolás tanulók körében.
A pályázati anyagban szerepeltek tesztkérdések, képfelismerés, illetve voltak kifejtős kérdések a témában. A feltett kérdések között szerepelt néhány, melyre nem vártuk el, hogy tudják a gyerekek a választ, pusztán gondolkodásra próbáltuk őket ösztönözni elsősorban a vadgazdálkodás, vadászat jelentőségének vonatkozásában, ám az eredmények azt mutatják, hogy arányaiban véve ezekre a kérdésekre sem tudtak jobb vagy rosszabb választ adni, mint a többi kérdésre.
A legtöbb tesztkérdés az egyes állatfajok életmódjára, táplálkozására vonatkozott, szerepelt a kérdések között vadgazdálkodásra, kutyákra (általánosságban és vadászkutyák vonatkozásában), különböző, az állatok által terjesztett betegségekre vonatkozó kérdés is. A képfelismerésben szerepeltek a legjelentősebb vadfajaink, illetve néhány védett állatfajunk, jelentősebb fafajaink.
A pályázatot összesen 264 diák töltötte ki, változó eredményekkel. A válaszadókat szűrtük lakóhely – város, falu, tanya – vonatkozásában, illetve, hogy van-e a közvetlen közelükben vadász, erdész, esetleg mindkettő.
A statisztikai eredmények – melyek eléggé elgondolkodtatóak – a következők lettek (a százalékok a helyes válaszok arányát jelentik adott szűrési feltételnek megfelelően, átlagban):
Lakóhely | Tesztkérdések | Képfelismerés |
Város | 46% | 45% |
Falu | 50% | 58% |
Tanya | 49% | 52% |
Szakember közelsége | ||
Csak vadász | 48% | 47% |
Csak erdész | 47% | 51% |
Mindkettő | 54% | 56% |
Egyik sem | 45% | 60% |
Az eredmények mutatják, hogy a lakóhely, mint szűrési feltétel csak a képfelismerés vonatkozásában hozott nagyobb különbségeket a falusi gyerekek javára, de egyéb vonatkozásban már a falusi lakóhely nem jelentett jelentős előnyt.
A szakember közelsége (szülő, rokon, barát) alapján történt szűrés szerint ez a szempont sem jelentett akkora tudáskülönbséget, mint az várható lett volna. A tesztkérdések vonatkozásában csak azok tudása volt átlagosan 9%-kal nagyobb, akiknek mind erdész, mind vadászember van a közelében. A képfelismerés vonatkozásában már meglepőbb eredmény született azzal, hogy azon gyerekek ismerték fel arányaiban a legtöbb állat- illetve növényfajt, akiknek a legkisebb esélyük van közvetlenül megismerni az erdők-mezők élővilágát.
A kifejtős kérdésekkel arra kerestük a választ, hogy milyen kép él a gyermekekben az erdő- és vadgazdálkodásról, tudják-e mivel foglalkozik az erdész, vadász, vadőr. Tudják-e mik az erdőjárás viselkedési szabályai, mi az, amire kirándulásuk során szükségük lehet, milyen veszélyek fenyegethetik őket. Mit kell tenniük, ha gidával, vadmalaccal, esetleg szelídnek tűnő rókával találkoznak stb.
Az eredmények azt mutatják (korcsoporttól függetlenül), hogy a gyerekeknek nagy vonalakban van elképzelése arról, hogy mivel foglalkozik az erdőgazdálkodás, viszont fogalmuk sincs, mit takar a vadgazdálkodás. A gyerekek jelentős része úgy gondolja, hogy egy adott erdőtag tarra vágása esetén az ott élő állatok „kihalnak, kipusztulnak”.
A vadőr feladatait (vadetetés, -itatás, -megfigyelés) az erdész feladataihoz sorolják, a vadőr szimplán vadász, aki terítékre hozza a vadat. Hogy miért van szükség a vadászatra, arra – a pár negatív csengésű választ leszámítva – a legtöbben azt a választ adták, hogy a húsért, szőrméért.
Többen, ha erdőjárásuk során gidával vagy vadmalaccal találkoznának, megvárnák, míg odaér a suta vagy a koca, hogy biztosan tudják, nincsenek a picik elárvulva. Ha nem jelenik meg az „anyjuk” amíg ők várakoznak, akkor hazavinnék őket felnevelni. Volt olyan válaszadó középiskolás, aki a szelídnek tűnő rókát befogná értékesítés céljából. Ezen a válaszon nem kell csodálkozni, hiszen a tesztkérdésből kiderült, hogy a válaszadók jóval több, mint a fele (!) abban a hitben van, hogy a veszettség gyógyítható betegség.
Összefoglalva: jóval több időt kell arra fordítanunk, hogy legalább a közvetlen közelünkben lévő gyerekeknek átadjuk azt a tudást, amivel rendelkezünk. A vadászatról, vadászokról kialakult közvélemény formálásának első lépése a tudás átadása, mivel a minket ért támadások alapja a tudatlanság. A felnőtt embereket már nehéz meggyőzni – mivel a legtöbb esetben meg sem hallgatnak –, ezért a gyerekeket kell tanítanunk a természet szeretetére, az azzal való gazdálkodásra, hogy legalább gyermekeinknek ne kelljen ilyen negatív megítélés mellet továbbgazdálkodniuk azzal, amit örökségül hagyunk nekik.
Szeptemberben tartottuk a felmérés helyezettjeinek jutalomkirándulásait, az alsó tagozatosok közül a kiskunhalasi Fazekas Gábor Általános Iskola Zsanai tagintézményének diákjai vehettek részt egy gemenci kisvasutas kiránduláson, melyről élményekkel telten tértek haza. Legnagyobb élményeik között szerepel, hogy láthattak élő vaddisznót.
A felső tagozatos korosztályban első helyezett lett a kiskunhalasi Bibó István Gimnázium jelenleg 8-dikos osztálya, második helyezést ért el a kiskunhalasi Felsővárosi Általános Iskola jelenleg 8.a osztálya. A középiskolás korosztály vonatkozásában első helyezést ért el a kiskunfélegyházi Mezőgazdasági Élelmiszeripari Szakképző Iskola mezőgazda technikus osztálya, második helyezett pedig ugyanezen iskola jelenleg 11.h osztálya lett.
Mind a felső tagozatos, mind a középiskolás helyezett osztályok Kunfehértón vehettek részt jutalomkiránduláson a Fejértó Vt. és a Köszolg Kft. támogatásával, szervezésével. A kirándulás alkalmával tartottunk a gyerekeknek elméleti oktatást a felmérésből kiszűrt hiányosságokra alapozva. Gyakorlati foglalkozásként a Fejértó Vt. vadászterületén megmutattuk nekik a vadgazdálkodási berendezéseket, létesítményeket, megtekinthették a vadásztársaság fácánnevelő telepét, illetve a helyi lőtéren bemutatásra kerültek a vadászlőfegyverek, a bátrabbak kipróbálhatták egy-egy korongon lőkészségüket is.
A kirándulások jó hangulatban teltek, a visszajelzések mindkét korcsoport vonatkozásában maximálisan pozitívak voltak, ami bátorít minket a jövőbeni munkánkban. A kunfehértói kirándulások megszervezéséért, levezetéséért, támogatásáért külön köszönet illeti Lakos Dénes vadásztársunkat, illetve köszönjük a Bács-Kiskun Megyei Vadászkamara szakmai és anyagi támogatását is.
Mezőgazdasági Élelmiszeripari Szakképző Iskola, Kiskunfélegyháza:
„Diákjaink a Bács-Kiskun Megyei Vadászhölgyek Egyesülete és a Bács-kiskun Megyei Vadászkamara által kiírt pályázaton 1. és 2. helyezést értek el, melynek keretében okt. 8–9-én a Fejértó Vadásztársaság teljeskörű vendégszeretetét élvezhették. A program a 2/14/Mezőgazdasági technikus osztály résztvevői megérkezésével, szállás elfoglalással kezdődött, amit egy finom ebéd (vaddisznópörkölt) elköltése követett. Így felkészülten várhatták diákjaink a délutánra tervezett előadások meghallgatását a vadászattal kapcsolatban. Az esti program is érdekesnek ígérkezett, vadmegfigyelés volt éjjellátó és hőkamerával.
Másnap délelőtt megérkeztek a 2. helyezett 2/10/H osztályos diákok, akiknek megérkezésük után egy rövid ismertető következett a vadászattal kapcsolatban. Az elmélet után a gyakorlatban is megnézhették a vadászattal kapcsolatos berendezéseket (magasles, szórók, stb.). Lehetőségük volt egy működő fácántelep (volier) megtekintésére is. Ezt egy ebéd elfogyasztása követte, majd jöhetett a nap fénypontja, egy lőtér életébe is betekintést nyerhettek. A lőtérvezető lehetőséget adott a vadászfegyverek megismerésére és a bátrabbak ki is próbálhatták azokat. (Persze senki sem hagyta ki ezt a lehetőséget…)
Úgy gondolom tartalmas hétvégét tölthettek diákjaink Kunfehértón. Köszönjük a lehetőséget!”
Lábadi Anikó
elnök
Bács-Kiskun Megyei Vadászhölgyek Egyesülete
Vadászat
Megnyílt a Bakony Vadjai és Élővilága Kiállítás
Megnyitotta kapuit a Bakony Vadjai és Élővilága Kiállítás.
Igazán különleges tárlatnak ad otthon a mesebeli környezetben álló csopaki Plul-malom épülete. A Bakony Vadjai és Élővilága Kiállításnak köszönhetően bárki bepillantást nyerhet a hazánk ékszerdobozának is mondható bakonyi és Balaton-felvidéki táj faunájába.
A II. Balaton Vadgasztro Fesztivál keretein belül, május 18-án a Bakony Vadászkürt Egylet közreműködésével megnyitotta kapuit az 1910-ben épült Plul-malomban található Bakony Vadjai és Élővilága Kiállítás. Az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezetének, azon belül is Baracskay Lajos titkárnak köszönhetően számos kiállítási tárgyat, illetve vadpreparátumot sikerült kiállítani az épületben, és csodálatos diorámákba helyezni azokat. A látogatók testközelből csodálhatják meg a vadállatokat. A cél, hogy a vendégek a jövőben közelebbről megismerkedjenek az erdei növényekkel, gombákkal is. Vadász Oszkár, a Balaton Vadgasztro Fesztivál alapítója, illetve a kiállítást üzemeltető Magyar Vadért és Vadászati Kultúráért Alapítvány kurátora szerint az itt látottak után a vendégek sokkal otthonosabban mozognak majd az erdőben, és a gyerekekben korán kialakul a természet iránti tisztelet.
A helyszínre látogatott Kontrát Károly országgyűlési képviselő is, aki elmondta, már többször volt szerencséje megtekinteni ezt a gyönyörű helyszínt, és élvezni a csodálatos klímát. – Annak idején biztattam Ambrus Tibor polgármester urat, hogy gyarapodjanak, és vásárolják meg a malom körül elhelyezkedő területet. A vadászok társadalmi szerepvállalása miatt is nagyon fontos, hogy a civil társadalommal jó kapcsolatban legyenek. Ez a bemutatóhely ezt is szolgálja. Magam is szeretem a természet, falun nőttem fel. Az apám gazdaember volt, és amikor szénát kaszált az árokparton, már tudta, hol fészkelnek a foglyok, fürjek, fácánok, letakarta a fészkeiket, vigyázott rájuk, hogy kikeljenek az utódok. Bízom abban, hogy ez a kiállítás is hozzájárul azoknak a céloknak a megvalósításához, amelyet mind az önkormányzat, mind az alapítvány és a vadászkamara kitűzött – tette hozzá.
Vadászat
Bakonybéli vadőr lett a vármegye legjobbja
Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza érte el a legmagasabb pontszámot Veszprém vármegyében
Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza érte el a legmagasabb pontszámot a szakma megyei versenyén, így ő képviselheti régiónkat az országos megmérettetésen Chernelházadamonyán június 18-19-én.
Immár harmadik alkalommal adott otthont a gyenesdiási Természet Háza Látogatóközpont a hivatásos vadászok vármegyei versenyének. – Nagy öröm számunkra, hogy ismét mi lehetünk a házigazdái ennek a neves rendezvénynek. Számunkra komoly elismerés, hogy újra és újra alkalmasnak találtok bennünket arra, hogy nálunk folyjon ez az esemény – mondta el köszöntőbeszédében a Bakonyerdő Zrt. turisztikai főelőadója, a Festetics Imre Élményközpont vezetője. Gerencsér Zoltán rámutatott, a 2024-es év újabb nagy kihívások elé állította a hivatásos vadász szakmát.
Mint fogalmazott, soha nem volt még ekkora szükség a hivatásos vadászok felkészültségére, tudására, hiszen folyamatosan változnak a törvényi szabályozások, a vadgazdálkodási előírások, a kilövési tervek, illetve új vadászati eszközöket vezetnek be. – Egy ilyen megmérettetésen nincsenek vesztesek, csak nyertesek. Mindenki, aki részt vesz ezen a versenyen, gazdagodik valamivel – tette hozzá.
Pap Gyula, az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezetének elnöke elismerését fejezte ki a megjelentek létszámát illetően. A szakmai megmérettetésen induló 15 fővel ugyanis vármegyénkben önálló versenyt indíthattak, míg más megyék arra kényszerülnek, hogy összefogva szervezzék meg az eseményt. – A hivatásos vadászok versenye nem csupán egy színvonalas rendezvény, hanem egy komoly szakmai összejövetel is. A kamara szeretné kifejezni megbecsülését a jelentkezők felé azáltal, hogy az első díjazottat 300 000, a másodikat 200 000, a harmadik helyezettet pedig 100 000 forintos vásárlási utalvánnyal jutalmazza, melyet a sümegi Lutra Vadászboltban válthatnak be – hangsúlyozta Pap Gyula. A dobogósok mellett minden résztvevőnek kedveskedett a kamara egy üveg borral, a Lutra Vadászbolt képviseletében pedig Hettyei Emőke ajándékcsomagokat adott át. Emellett a szerencsés indulók vadászati lehetőséget is nyerhettek, melyeket a Bakonyerdő Zrt., a Verga Zrt., illetve a vadászkamara ajánlott fel.
Korn Ignác, az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezete Hivatásos Vadász Osztályának alelnöke ismertette a verseny menetét. Elmondta, igyekeztek úgy összeállítani az egyes versenyszámokat, hogy azok harmonizáljanak az országos rendezvénnyel. Kitért arra is, hogy az ilyen jellegű szakmai megmérettetések azért fontosak, mert erre készülve a kollégák frissítik szakmai tudásokat, ami elengedhetetlen az állandóan változó jogszabályi környezetben.
A 15 résztvevőnek először 100 tesztkérdésre kellett választ adnia. A szakmai kérdések egyaránt érintették az vadismeretet, a lövészeti tudást, illetve a csapdázási módszereket, de otthon kellett lenniük a hatályos jogszabályokat és a vadászirodalmat illetően is. Ezt követte a 20 kérdést feltevő interaktív videosorozat. A minifilmek különféle, előre nem kiszámítható kérdésekkel zárultak, így a hivatásos vadászoknak minden apró részletre koncentrálniuk kellett, megadva a helyes választ a kiosztott bírálati lapokon.
Ez után növény-, majd állatfelismerés következett, és külön pontot kaphattak azok, akik a vadászkürtszignálokat is felismerték. A tantermi feladatok után a versenyzők a gyenesdiási BEFAG Sportlőtérre mentek, ahol 5 különböző helyszínen zajlottak a versenyek egy időben. Keczeli Zoltán lőtérvezető irányításával a futóvadlövészet (50 m távolságból .22 LR fegyverrel) mellett koronglövészetben is teljesíteniük kellett, és természetesen nem maradhatott el a tájegységi fővadászok irányítása alatt zajló növény- és vadászkutyafajták felismerése, valamint a trófeabírálat sem.
A képzeletbeli dobogó legfelső fokára idén Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza állhatott. A második helyezett Rózsahegyi Bence, a Verga Zrt. Zirci Erdészetének hivatásos vadásza, a harmadik pedig Obermayer Attila, a Verga Zrt. Kab-hegyi Erdészetének hivatásos vadásza lett.
Szívből gratulálunk a díjazottaknak!
Írta és fényképezte: Mizsei Bernadett – OMVK
Vadászat
Vtv. módosítás – kerítések, „e-beíró”, vadaskertek
Több ponton változik a Vadgazdálkodási törvény
Május 17-ától, majd 2025. január 1-jétől több ponton változik a Vadgazdálkodási törvény (Vtv.). A jogszabályban egyebek mellett módosulnak, pontosításra kerülnek, valamint kiegészülnek a kerítéstelepítésre, a nemkívánatos fajok egyedeinek elejtésére, a zárttéri vadtartásra (különösen a vadaskertekre) vonatkozó előírások. A törvény 2025. március 1-jétől opcionálisan lehetővé teszi az „elektronikus beírókönyv” használatát a papíralapú adminisztráció helyett.
A tartós telepítésű kerítések létesítéséhez kapcsolódó szabályok legfontosabb újdonságai:
- az egybekeríteni tervezett terület nagysága az 50 hektárt nem haladhatja meg;
- a vad természetes életfeltételeinek, jellemző mozgásirányának biztosítottnak kell maradnia,
- a kerítésnek műszaki jellemzői alapján alkalmasnak kell lennie a vadkár elleni védekezésre,
- feltétel, hogy a mezőgazdasági kultúra védelme más vadkárelhárítási módszerrel ne legyen biztosítható.
A kerítés építését – noha volt más irányú gazdálkodói kezdeményezés – továbbra is csak akkor engedélyezheti a hatóság, ha az érintett vadászatra jogosult hozzájárult ehhez.
Új rendelkezésként épül be a jogszabályba, hogy a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervében nemkívánatos fajként meghatározott nagyvadfaj egyedei – a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervtől függetlenül vagy annak hiányában is – vadászati idényben mennyiségi korlátozás nélkül elejthetők. Az elejtésnél a szakszerűtlen elejtésre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
Szintén új szabály, hogy az éves vadgazdálkodási terv akkor is teljesítettnek minősül, ha az attól való elmaradás a 10 százalékot nem haladja meg.
2025. március 1-jétől minden vadászatra jogosult használhat elektronikus vadászati naplót és teríték-nyilvántartást („e-beírókönyvet”) a papíralapú helyett. Az ilyen szoftvereket az arra kijelölt szervezet fogja bevizsgálni, és az eredményeket honlapján közzéteszi. A további részletszabályok a Vtv. végrehajtási rendeletének módosítása tartalmazza majd.
A vadaskertek tekintetében a változások egyebek mellett a hatósági felügyeletre, az alhaszonbérletre, az adminisztrációra és a kertekben tartható állománynagyságra vonatkozó rendelkezéseket érintenek.
A Vtv. módosításáról a jogszabályalkotó Agrárminisztérium folyamatosan egyeztetett a vadászati érdekképviseletekkel, miként a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet szükségessé vált módosításával kapcsolatban is kikérte, kikéri a véleményünket és javaslatainkat. Ezúton is köszönjük a szaktárcának – úgy is, mint stratégiai partnere – a proaktív hozzáállást és meglátásaink figyelembe vételét!
A Vtv.-t is módosító, az Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvény a Magyar Közlöny május 9-ei, 52. számában jelent meg.
A követhetőséget segítve egységes szerkezetben, a változásokat korrektúrával kiemelve közzétesszük a Vtv. május 16-áig hatályos szövegét. Ezt ide kattintva töltheti le.(Microsoft Word formátum)
A Vtv. mindenkor hatályos állapota ide kattintva érhető el a Nemzeti Jogszabálytárban.
Forrás: OMVK