Vadászat
Trófeaszemle a SEFAG Zrt.-nél
Ötödik alkalommal került Nagysallérban megrendezésre a SEFAG Zrt. trófeaszemléje. A hagyományosnak mondható mustrán a szeptemberi időszakban terítékre került gím-, illetve – a késő októberi időpontra tekintettel – dámvadtrófeák kerültek bemutatásra.
Dr. Varga Gyula vadgazdálkodási osztályvezető szakmai beszámolójában kihangsúlyozta, hogy a társaság gazdálkodására jellemző szakértelem és következetesség beérett, az idén terítékre hozott gímbikák bírálati kora, trófeatömege is ezt támasztja alá. A trófeaszemlén az elejtett 159 db gímbikából 124-nek került bemutatásra a trófeája. Közülük a legnagyobb trófeatömegű (12,75 kg) a Nyugat-Zselic területén került puskavégre. A legmagasabb bírálati pontot is ez a Nyugat-Zselic területen elejtett bika trófeája érte el a bírálaton 238,93 CIC ponttal. Összességében elmondható, hogy 74%-a az elejtett bikák trófeájának érmes minősítést kapott. A bemutatásra kerülő gímtrófeák mellett 58 dámbika trófeáját is szemügyre vehették a vendégek.
A szakember rámutatott arra, hogy nincs két egyforma év a vadgazdálkodásban. Azt, hogy mekkora tömegű trófeát rak fel egy-egy bika a tavaszi, nyári időszakban sok tényező befolyásolja az időjárástól a táplálékig. Erre a felelős szakembereknek nincs ráhatásuk. Az viszont szakmai felelősségük, hogy mikor hasznosítják a vadat. Azzal, hogy a társaság hagyta „beérni”, korosodni az ígéretes trófeájú bikákat, jelentős eredményt érte el a minőség tekintetében, amelynek köszönhetően emelkedik vadgazdálkodásának nimbusza. Fontos ez azért is, mert vadászkörökben éllovasnak számít a somogyi gímállomány, ezzel tartva a figyelem középpontjában az itt folyó gazdálkodást. A színvonalas gazdálkodás eredményeként pedig jelentős bevételi forrását képezi a SEFAG Zrt-nek.
Ne feledkezzünk meg azonban mindennek a közvetett hasznairól sem. A hazai erdők koronás királya nem csak a vadászszíveket dobogtatja meg. Természetjárók, fotográfusok, bakancsos turisták ezreit mozgatja meg az őszi erdő zsongása. A SEFAG Zrt. elsőként nyitotta meg vadászházainak kapuit a „hétköznapi” turisták előtt. Közel huszonöt éve halad következetesen a turisztikai infrastruktúrafejlesztés útján, amelyet jól példáz a trófeaszemle helyszíne is. A Lábodi Turisztikai tengely néven elhíresült objektumok a Sziágyi Erdészeti Erdei Iskola, a Nagysallér Vadászház és Ökoturisztikai Centrum, a közvetlen közelében lévő vadászati gyűjtemény, vadaspark és a Petesmalmi Természetismereti Központ (Studinka ház) mind azt szolgálják, hogy a bakancsos turistáktól, a tanulni vágyókon át a vadászokig mindenki otthonra leljen a somogyi erdőkben. Magyarországon a turizmus egyre bővülő tendenciát mutat. Ennek legsokszínűbb attrakciója maga az erdő.
2021-ben hazánk rendezi – ötven év után – a Vadászati Világkiállítást. Magyarország arra törekszik, hogy mind szélesebb körben bemutatásra kerüljön mindaz a gazdagság, amely erdőből-vadból fakad kultúra, szakma, vagy akár a sport terén. A hetekig tartó programsorozatnak számos vidéki helyszíne is lesz, amelyhez a szakmai alapot az ilyen, vagy ehhez hasonló rendezvények szolgáltatják.
sefag.hu / kapos.hu
Vadászat
Lőttek az elvárásnak
Tizenöt illegálisan tartott vadászpuskát foglaltak le a győri rendőrök
Dobos Gábor zászlós, a Győri Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály 3. Személyelleni és Vegyes Ügyek Alosztály nyomozója abból indult ki, hogy annál a férfinál is legfeljebb két-három illegális lőfegyvert találnak, akiről ilyen információt kaptak, de Sz. A. minden elvárásukra rácáfolt, ahogy a bombakereső kutya is.

Fotó: Rendőrség
Magyarországon most is több százan élnek kistelepülések külterületén hétvégi házakban vagy gazdasági épületekben. Mivel az ilyen részeken jellemzően csak a gépkocsizó körzeti megbízott szokott időközönként körülnézni, sokan gondolják közülük, nyugodtan törvényt szeghetnek. A Győri járás egyik falva mellett éldegélő Sz. A. is erre alapozhatott.
– A középkorú férfi bejelentett lakcíme egy hivatalos elnevezés nélküli, mezőgazdasági területen lévő, borospincévé alakított lakóház, amit még helyrajzi számmal sem volt egyszerű megtalálni – mondta Dobos Gábor, és hozzátette, a felderítés több napon át tartott. – Miután megtudtam, hogy kéz alatt kínált eladásra egy vadászpuskát, felvettem a kapcsolatot a fegyverügyesekkel a Győri Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti Osztályán. Ők arról tájékoztattak, hogy van engedéllyel tartott fegyvere, a területért felelős körzeti megbízottal pedig azt is megállapítottuk, hogy további két lakcím köthető hozzá a falu belterületén. Ezekbe közeli hozzátartozói vannak bejelentve.

Fotó: Rendőrség
A szolgálati kutya túlteljesítette a feladatát.
– Miután szemügyre vettük az ingatlanokat, megszerveztük a kutatásokat. A fegyverügyesek behívták Sz. A.-t a kapitányságra adategyeztetésre, és ahogy megjelent, közöltük, velünk kell jönnie, mert kutatni fogunk az ingatlanjaiban. Három kollegámmal mentem ki a helyszínekre, és csatlakozott hozzánk két körzeti megbízott, illetve Komárom-Esztergom megyéből egy kutyavezető a szolgálati bombakereső négylábújával; alosztályunk további három nyomozója bentről támogatta az intézkedést – vázolta a zászlós, hozzáfűzve, hogy Sz. A. kezdetben tagadta, hogy éles lőfegyvereket rejtegetne. – A külterületi lakhelyén kezdtünk, és ekkor már együttműködőbb volt. Nemcsak az engedéllyel tartott lőfegyverét mutatta meg, hanem további kettőt is, amelyekhez nem volt papírja. Azt állította, hozzátartozói ingatlanjaiban nem rejteget lőfegyvereket, majd hallgatásba burkolózott. Semmit nem mondott, amikor sorra kerültek elő további éles lőfegyverek. Az egyik ingatlan melléképületének padlásán 11 darabot találtunk tokba csomagolva, lomok közé rejtve. A négylábú kollega minden elvárásunkat túlteljesítette. Ott is jelzett, ahol korábban tárolhattak lőfegyvert.

Fotó: Rendőrség
A három ingatlan területéről 15 fegyver került elő.
– Régebb óta Győrben szolgáló kollegák sem emlékeznek olyanra, hogy egy kutatás során ilyen sok lőfegyvert találtunk volna. Én már sok hasonló kutatásban vettem részt, és az volt a tapasztalatom, hogy amikor a bejelentő vagy az informátor olyasmit állít, hogy valaki legalább húsz lőfegyvert rejteget, jó, ha kettőt találunk. Már olyan kutatást is vezettem, ahol a bejelentés 30 rejtegetett gépkarabélyról szólt, de végül csak két légpuskát találtunk, pedig még talajradart is bevetettünk. Ezúttal is azt gondoltuk, hogy az engedéllyel tartott lőfegyveren kívül talán egy vagy két engedély nélküli lehet. Aztán úgy a tizedéknél már meglepetten mondogattuk egymásnak, hogy ezt nem gondoltuk volna. Amúgy mind a 15 lefoglalt lőfegyver jó állapotú, karbantartott vadászpuska.
A kutyás kutatás során lefoglalt puskák a Nemzeti Szakértői és Kutató Központba kerültek, Sz. A. pedig rács mögé, mert a Győri Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály kezdeményezésére a bíróság elrendelte letartóztatását. A lőfegyverek állapot- és eredetvizsgálata még tart, akárcsak a nyomozás. A zsaruk most azt próbálják kideríteni, hogy akár egy terrorsejt felfegyverzésére alkalmas mennyiséggel a férfinak mi volt a szándéka. A fegyvereken kívül ugyanis 8084, különböző kaliberű lőszer is előkerült.
Forrás: Rendőrség
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH









