Vadászat
A vadászatnak szigorú szabályai vannak a balesetek elkerülésének érdekében
Az autóbalesetek gyakoribbak, mint amikor valaki vadászat közben szenved sérülést. Hosszú hónapok, évek telnek el fegyverhasználat miatt vagy közben bekövetkezett tragédia nélkül, amíg az utakon naponta történnek szomorú dolgok. Ám tény: voltak, vannak és lesznek is vadászbalesetek.

A vadászat veszélyes foglalkozás és sport, emiatt (is) szigorú etikája van. Tény, hogy előfordulnak vadászbalesetek, azonban szerencsére nem gyakran (Illusztráció: Shutterstock)
Azonban a vadászok nem mészárosok, nem felelőtlen, következetlen emberek, mint amilyennek sokan kikiáltják őket. Hasonló negatív jelzőkből, amelyekkel sokan a hivatásos és a sportvadászokat illették, nem volt hiány a közelmúltban, miután a Bakonyban elhunyt egy olasz vendégvadász. A (meg nem erősített) hírek szerint a társa nem tudta, mire lő a ködös időben. A lövedék pedig nem vadat, hanem embert talált el, aki a helyszínen elhunyt. Idén nem ez volt az első vadászat közben bekövetkezett baleset: több hónapja a Pilisben is történt, ám az szerencsére nem volt halálos kimenetelű.
A korábbi években Zalában is volt példa hasonlókra, köztük a nagy port kavart 2007-es bocskai esetre, amelynek során egy német vadász hunyt el. A szakértői vizsgálat szerint egy tócsáról pattant fel a gurulatot kapott lövedék.
Ha a számokat nézzük: idén hozzávetőlegesen hatvanezer vadászjegyet adtak ki magyaroknak, külföldieknek pedig harminc-harmincötezret. Mindebből kétszer fordult elő baleset: egy halálos és egy sérüléssel járó. Hogy mindenki alkalmas-e arra, hogy fegyver legyen a kezében, nos, ezt lehetne vitatni. Azonban a hivatásos vadászok négyévente pszichológiai, alkalmassági vizsgálaton vesznek részt, a sportvadászok pedig az első fegyverhez jutás előtt. Ezeken elvileg kiszűrhetőek az alkalmatlanok.
Elmondható, hogy ritkán történnek vadászbalesetek, de ennek ellenére az interneten kommenthadjárat indul egy-egy után. A bakonyi eset kapcsán csak úgy áradt az ítéletcunami a neten. Rengetegen követelték a vadászat betiltását, gyilkosoknak, ostoba embereknek titulálták a vadászokat. Sokan nem csak bíróként nyilvánultak meg, s nem pusztán ítéletet hoztak. Rekonstruálták is „agyban” a balesetet, ami egyesek szerint azért következett be, mert „ezek a vadászok össze-vissza lövöldöznek”.
Pedig a vadászatnak szigorú szabályrendszere, etikája van. Erről is beszélt Hopp Tamás, az Veszprém Megyei Vadászkamara megyei vadgazdálkodási és vadvédelmi bizottságának elnöke, aki maga is fél évszázada vadászik. Sok mindent látott már…
– Természetesen történnek vadászbalesetek, ám szerencsére ritkán – mondta Hopp Tamás. – Sokszor évek is eltelnek anélkül, hogy előfordulna. Szabályok, szigorítások, előírások vannak, épp a biztonság érdekében. Viszont ezeket be kell(ene) tartani. A legfontosabb, legalapvetőbb tudnivaló, hogy egy mozgó, fekete folt még nem vad. Bizonytalanul nem szabad lőni. Csak arra, amiről pontosan tudom, micsoda.
Nem is csak az azonosítatlan célpont esetén lehet probléma. Egy árok átugrása közben is elsülhet a puska. Pontosabban, elsülhetne, mert ennek elkerülésére is van instrukció. Ki kell üríteni a fegyvert, ha nehéz terepre ér a vadász. Úgy szabad csak átlépnie a gödröt. A magaslesre fel- és arról lemászni szintén üres puskával kell. És még sorolhatnánk…
Akár egyéni, akár társas vadászatról van szó, mindkettő veszélyes üzemnek számít. Mivel mindkét esetben fegyvert használnak emberek, ami pedig – a mondás szerint is – „visszafelé” is elsülhet. Hiába előrelátó és szabálykövető a vadász.
Társas vadászaton például természetes és evidens, hogy negyven-ötven ember kezében is puska van. Ez pedig a rutinos vadászatvezetők vállára is komoly terhet ró. Mondták már néhányan, alig várják, hogy baleset, sérülés nélkül érjen véget a nap egy-egy nagyobb társas vadászat után. Mert ugye nem biztos, hogy mindenki körültekintő…
– A lőállásban szabad csak megtölteni a puskát a társas hajtóvadászatoknál. Vannak tilos lőirányok, ahol a vadásztárs áll és még folytathatnánk. A fácánvadászatnál 45 fok alatt nem szabad lőni a madárra, a vonalon, ahol a társak állnak, tilos áthúzni – csak felemelve – a fegyvert. A gyülekezőhelyre is csak üres puskával szabad menni. Ki kell venni a töltényt, nyitva kell hagyni a fegyvert. Látszódnia is kell a fegyveren, hogy üres.
Egyébként pedig, tévedés azt hinni, hogy a társas vadászatok esetén több a baleset – állította Hopp Tamás. – A megtörtént esetek nagy része az egyéniek során következett be, s jobbára vaddisznó-elejtéseknél. Vélhetően azért ezeknél, mert egy szarvasbikát el kell bírálni, meg kell nézni az agancsát, a tehén és a borjú esetében szintén meg kell határozni a paramétereket. A vaddisznó viszont mérleges nélkül lőhető. Bármekkora, bármilyen nemű.
A szakember szerint a kapzsiság, a figyelmetlenség, a mohóság és a kapkodás miatt következhet be leginkább baleset.
Jómaga is látott félszáz éves erdész-, vadászpályafutása alatt hasonlókat. Évtizedekkel ezelőtt véletlenül lőtte meg az egyik vadász a másikat. Elhagyta a leállított vadász a helyét és így már veszélyeztette a szomszédját. A felelőtlenség következménye meg egy súlyos sérülés lett.
Volt, ami azért történt – mint Hopp Tamás elmesélte -, mert a vadász ideges volt, hogy egész nap nem lőtt egy disznót sem. Végül pedig a sűrűben mozgó foltra lőtt, aki egy ember volt.
– Rengeteg vadászatot vezettem – így a vadgazdálkodási és vadvédelmi bizottság elnöke. – Elsőként, az eligazításkor mindig a már említett dologra hívom fel a résztvevők figyelmét. A mozgó fekete folt még nem biztos, hogy vad. Ha nem ismerjük fel teljes biztonsággal, mire célzunk, akkor nem lövünk. Nem utólag nézzük meg, mire sütöttük el a fegyvert.
No, de mi a helyzet borús időben, szürkületben, gyér fényben? Hiába van sasszeme sok vadásznak, azért nem biztos, hogy a sötétben is csalhatatlanul látnak…
– Holdvilágban, cserkelés közben egy fekete pont tűnhet vadnak. Legalábbis, hiheti ezt a vadász. Úgy is, ha a pont két perc múlva megmozdul. Itt is csak az lehet döntő a lövés szempontjából, ha száz százalékosan tudja, disznóról van szó. Ami pedig a lesről történő vadászatot illeti: ha például leszáll a vadász a lesről, megy vissza a társa felé, lámpával jelezve s fütyörészve kell társának tudatára adni mindezt. Bár van, hogy a lámpa lemerül, akkor viszont a hangját kell hallatnia. Amennyiben két ember megy ki vadászni, s később mindketten más irányba indulnak, előtte meg kell beszélni, hol s mikor találkoznak majd – összegezte Hopp Tamás.
Ami az alkoholos befolyásoltságot illeti – ugyanis voltak, akik eleve ittasnak, masszív „tintásnak” titulálták a vadászbalesetek kapcsán a vadászokat – Hopp Tamás azt mondta: a vadászok döntő többsége vadászat után iszik meg jólesően egy kis áldomást. Akik viszont előtte isznak „célzóvizet”, azok lehetnek emiatt kábultak, akárcsak, ha autóba ül valaki egy-egy pohár szeszesital elfogyasztása után…
– Nagyon ritkán gellert kaphat a golyó – folytatta. – A lövedék visszapattanhat a fáról, kőről, így okozhat sérülést a szomszédnak. Volt ilyen is, tény. De a valószínűsége elenyésző. A már említett dolgok a gyakoribbak. A vadászemberek – és ide az orvvadászok természetesen nem tartoznak – alapvetően törvénytisztelőek, szabálykövetőek. A legfontosabb a szabályok betartása. A balesetek döntő többségét valamilyen előírás be nem tartása okozta. Utólag pedig kár már magyarázni bármivel.
duol.hu | forestpress.hu
Vadászat
Tavaszi színkavalkád az erdőszéleken – a fácánok dürgése
A közönséges fácán dürgéséről közölt cikket az Ipolyerdő Zrt.
Ahogy a tavasz határozottabban bontakozik ki az Ipoly menti erdők és mezők világában, egy különösen látványos madárfaj kerül a figyelem középpontjába: a közönséges fácán.
Bár ezt az Ázsiából származó madarat elsősorban vadászatos szempontból ismerik, az április inkább a természet egyik legszínesebb jelenségéről szól: a dürgésről, azaz a párzásukról.

Udvarlás – Fotó: Ipolyerdő Zrt. – Vadfajok.hu
A fácánok dürgése a madárvilág egyik leglátványosabb udvarlási viselkedése, amely nálunk az áprilisi időszakban figyelhető meg.
A legismertebb fajuk a közönséges fácán (Phasianus colchicus).
A fácán őshazája a Kaukázustól az Amurig húzódik. Európába az ókorban telepítették be, és azóta a kontinens nagy részén elterjedt. Először a görögök hozták hazájukba a Kaukázus vidékéről, tőlük a rómaiak vették át udvaraik díszeként, majd telepítették a megszállt területekre tovább, Nyugat- és Északnyugat-Európába, valamint Angliába is.
A modern korban a fácán az egyik legfontosabb apróvad, tenyésztése az apróvad-gazdálkodás önálló szakterülete. Vadon élő populációi a vidék üde színfoltjai.
Mifelénk, nagyvadas vadászterületeken jellemzően nem vadászunk rájuk, csak gyönyörködünk bennük és az általuk produkált különleges jelenségekben.
A dürgésről
A kakasok ilyenkor territóriumot foglalnak, és igyekeznek minél több tojót maguk köré gyűjteni. A domináns egyedek előnyben vannak: erőteljesebb megjelenésük és kitartóbb viselkedésük növeli esélyeiket a szaporodásra. A tojók ezzel szemben jóval rejtettebb életmódot folytatnak – barnás, mintázott tollazatuk kiváló álcát biztosít számukra a fűben és cserjésekben.
A dürgő kakasok szinte folyamatos „szolgálatban” állnak.
Feltűnő, fémesen csillogó tollazatuk – zöldes fej, vörös arcbőr, rézbarna és arany árnyalatok – nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem fontos szerepet játszik a tojók figyelmének felkeltésében.
A dürgő fácánkakas rendkívül feltűnően viselkedik: tollazatát felborzolja, hogy nagyobbnak és erőteljesebbnek tűnjön. Szárnyait leereszti és kissé széttárja, farktollait legyezőszerűen kinyitja, közben jellegzetes, rekedt „kakaskukorékolás-szerű” hangot ad – amely a szárnycsapkodással együtt akár több száz méterről is hallható.
Köröz a tojó körül, gyakran féloldalasan mutatva magát Ez a vizuális bemutató a tojó figyelmének felkeltésére szolgál. Néha felugrik a levegőbe, majd visszaérkezve folytatja a bemutatót. Ezek a hangok egyszerre szolgálnak területjelzésre és a rivális hímek elriasztására.
Hajnalban, kora reggel a legaktívabbak – mezőkön, erdőszéleken, mezőgazdasági területeken.
A dürgésnek több fontos funkciója van:
- Párválasztás: a tojó a legerősebb, leglátványosabb hímet választja
- Rangharc: a kakasok egymással is versengenek, harcolnak
- Territóriumvédelem: a hím jelzi, hogy az adott terület foglalt
A sikeres dürgés után a tojó elfogadja a hímet, és megtörténik a párzás.
A dürgés nemcsak a szaporodás része, hanem egy komplex viselkedési forma, amelyben a látvány, a hang és az erőfitogtatás egyszerre játszik szerepet.
Élettani szempontból ez az időszak komoly igénybevételt jelent a kakasok számára.
A folyamatos aktivitás, a vetélytársakkal való összecsapások és az állandó készenlét jelentős energiát emészt fel. Ez az időszak egyben a természetes kiválasztódás fontos színtere is: csak a legerősebb és legegészségesebb egyedek képesek sikeresen részt venni a szaporodásban. A fácán jelenléte így nemcsak biológiai érdekesség, hanem „üdítő színfolt” is a tájban.
Az erdőszélek, mezőgazdasági területek és cserjések mozaikos élőhelyein élő madár jól alkalmazkodott az ember által alakított környezethez. Gyakran megfigyelhető utak mentén, réteken vagy akár települések közelében, ahol jellegzetes mozgása és rikoltása könnyen felismerhetővé teszi.
A tavaszi időszak kiváló alkalom arra, hogy egy séta során ne csak a rügyfakadást és a virágzó aljnövényzetet figyeljük meg, hanem meghalljuk és megpillantsuk ezt a különleges madarat is.
A fácánok dürgése a természet körforgásának fontos része: látványos és hangos emlékeztető arra, hogy az élővilág ilyenkor van igazán „életben”.
Forrás: Ipolyerdő Zrt.
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Lengyelország): Medvetámadásban halt meg egy nő Płonna közelében
Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén:
Tragikus medvetámadás történt Lengyelország délkeleti részén: egy 58 éves nő életét vesztette egy eldugott erdőterületen, a Kárpátok előterében fekvő Płonna település közelében.
A rzeszówi Regionális Környezetvédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint a támadás mintegy 1,5 kilométerre történt az erdő belsejében, egy ritkán látogatott területen, amely a barnamedvék rendszeres tartózkodási helyének számít.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A nő információk szerint hullajtott agancsokat gyűjtött, amikor a támadás érte. Fia a segítségére sietett, és még segélyhívást is indított, azonban a nő röviddel később belehalt sérüléseibe.
A baleset idején erős szél fújt, ami feltételezhetően rontotta a medve érzékelését, így egy hirtelen, váratlan találkozás alakulhatott ki.
A hatóságok hangsúlyozták, hogy korábban nem érkezett kérelem problémás medvék elriasztására vagy eltávolítására.
A Kárpátok előterében a barnamedve-állományt mintegy 300 egyedre becsülik, ugyanakkor a szakemberek szerint az adatok bizonytalanok. A barnamedve alapvetően kerüli az embert, a támadások általában váratlan találkozások során történnek.
Forrás: DjZ
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ (Németország): Új szakaszba lépett az ASP elleni védekezés Hessenben
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben.
Előrelépés történt Hessenben az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben. A 2024 júniusi kitörés óta a tartomány és az érintett járások következetesen kerítések építésével, intenzív tetemkeresésekkel és a vaddisznóállomány jelentős csökkentésével védekeznek. Most új szakasz következik: a zárlati övezetek részleges feloldása Dél-Hessenben.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Szigorú feltételek az enyhítésekhez
A pfungstadti és kiedrichi tájékoztató rendezvényeken Michael Ruhl államtitkár hangsúlyozta, hogy a csökkenő esetszámok ellenére sincs ok a megnyugvásra. „Az intézkedéseket következetesen folytatni kell” – mondta az ASP operatív törzs vezetője. Mintegy 400 vadászati, mezőgazdasági és önkormányzati szereplő vett részt a hatóságokkal folytatott egyeztetéseken.
A visszaminősítés szigorú uniós feltételekhez kötött: legalább tizenkét hónapon keresztül nem kerülhet elő új fertőzött vaddisznó. Ehhez kiterjedt tetemkeresésekre, dokumentált kilövésekre és közel nullára csökkentett vaddisznóállományra van szükség. Egyetlen új ASP-eset is jelentősen visszavetné a folyamatot.
Az első kérelmet már benyújtották: március végén a „Beta” nevű központi fertőzött terület és a hozzá kapcsolódó térségek részleges visszaminősítését kezdeményezték, amelyet az Európai Bizottság elfogadott. A döntés most a tagállamoknál van. Kedvező elbírálás esetén a Rheingau-Taunus járás egyes részei, valamint a környező területek ASP-mentesnek minősülhetnek.
A vadászok szerepe továbbra is kulcsfontosságú
Az eddigi intézkedések hatásosnak bizonyultak, azonban a központi fertőzött terület körüli kerítés továbbra is alapvető védelmi eszköz. A nyitva hagyott kapuk vagy a kerítés megrongálódása veszélyeztetik az eddig elért eredményeket. Ugyanilyen fontos az intenzív vadászat folytatása – különösen az úgynevezett „fehér zónákban”, ahol a vaddisznóállományt következetesen nullára kell csökkenteni.
Ruhl ezért ismét a vadászokhoz fordult: szerepük továbbra is nélkülözhetetlen. „Csak egy vaddisznómentes pufferzóna képes hatékonyan megszakítani a fertőzési láncokat.” Egyúttal köszönetet mondott a vadászok eddigi járványvédelmi munkájáért.
Forrás: Wild und Hund


