Kiemelt cikk
Ítéletet hirdettek – Két kilométerről érte a halálos lövés
Felfüggesztett fogházbüntetést kapott a vétlen lövést leadó vadász. Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, 2020. május 15-én szörnyű tragédia történt: egy ismerőse meghívta vadászni a fegyvertartási és vadászengedéllyel is rendelkező O.M-et. A férfi amellett, hogy őzbakot szerett volna lőni, ki akarta próbálni a társa körülbelül hat kilométer hatótávolságú vadászpuskáját is. A helyi vadásztársaság egyik tagjával kimentek Újfehértó határába, a vádlott pedig az autóból, amiben ültek, két lövést adott egy őzbakra, ám egyik sem talált. Harmadszor is lőtt, ám ekkor szabálytalanul: a fegyver csövét az ég felé tartotta, s bal kézzel adta le a lövést. A lövedék eltalálta az onnan 2161 méterre lévő családi ház udvarán álló középkorú férfit, aki belehalt a sérüléseibe. A vádirat szerint a tragédia azért következett be, mert a vádlott megszegte azt a szabályt, hogy a vadászlőfegyvert mindig úgy kell kezelni, hogy az még véletlen elsülés esetén se okozhasson személyi sérülést vagy anyagi kárt – írta meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Hírportál.

Fotós: Sipeki Péter
Ok-okozati összefüggés
Az eljárás kedden a Nyíregyházi Járásbíróságon azzal folytatódott, hogy a bíró, dr. Végső Attila ismertette az igazságügyi orvosszakértő véleményét. E szerint közvetlen ok-okozati összefüggés van a lövés és a sértett halála között. A lövedék a bal lapocka tájékán csapódott be, és felülről lefelé haladva roncsolta a lépet, a májat, a hasfalat – nem volt esély a férfi életének megmentésére. A mentők nem vették észre, hogy a későbbi áldozatot lövés érte, a keringését próbálták stabilizálni, csak a kórházban derült ki, mi is történt pontosan. Az igazságügyi orvosszakértő szerint valamennyien a szakma szabályai szerint jártak el.
Dr. Görömbei Zoltán védőügyvéd ezt azonban vitatta és azt mondta, a vélemény részben ellentmondásos. – A zárójelentésben az áll, hogy a sértetten volt egy fél centiméteres vérző seb, egy másik orvosi dokumentumban viszont az szerepel, hogy nem volt rajta ilyen sérülés. Nem azt állítom, hogy nem kell vizsgálni a védencem büntethetőségét, de egyáltalán nem mindegy, hogy mit tettek, illetve mit nem tettek a mentők és az orvosok. Vagy nem vették észre a vérző sebet vagy nem tulajdonítottak neki nagy jelentőséget, ezt nem tudjuk, de az biztos, hogy nem a sérülése alapján látták el a sértettet – mondta és hozzátette: meredek dolog azt állítani, hogy az ellátás során senki sem hibázott.
Nem lehetett volna megmenteni
– A sértett életét akkor sem lehetett volna megmenteni, ha egy komplett műtőegység állt volna az udvarán – ezt mondta az ügyész, dr. Csillám Enikő, aki úgy fogalmazott: a vadászat egy rendkívül veszélyes sport. – Nem elég az, hogy valaki leteszi a szükséges vizsgákat, több éves jártasságra, önfegyelemre, és a törvények betartására van szükség ahhoz, hogy ne következzenek be ehhez hasonló tragédiák. A sértett halálát egyértelműen a vétlen lövés okozta, az ellátást végzőkkel szemben sem gondatlanság, sem mulasztás gyanúja nem merült fel. O. M. szabálytalanul adta le a harmadik lövést, és ugyan nem szándékosan, de az élettel összeegyeztethetetlen sérüléseket okozott. A vadásznak felelősséggel kell résztvennie a vadászaton. Mérlegelnie kell a lövedék becsapódásának helyét, a fegyverét pedig úgy kell használnia, hogy az még véletlen elsülés esetén se okozhasson személyi sérülést vagy anyagi kárt. A szakértők megállapították, hogy a fegyver műszakilag rendben volt, lövést csak az elsütő billentyű lenyomásával lehetett vele leadni. Mindezek alapján O. M. bűnös foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében, ezért vele szemben végrehajtásában felfüggesztett fogházbüntetést és pénzbüntetést indítványozok – mondta az ügyész.
Kirívó gondatlanság
A család meghatalmazott jogi képviselője, dr. Marjay Zsolt azt kérte a bírótól, tegye megfontolás tárgyává a foglalkozástól eltiltást. Azt mondta, kirívóan súlyos gondatlanságról van szó. – Bicskanyitogató, hogy valaki úgy próbáljon ki egy számára majdnem, hogy teljességgel ismeretlen fegyvert – annak működését előző nap mutatta meg O. M.-nek egy vadásztársa –, hogy ki sem száll egy autóból. A harmadik lövés után a vadászok nem győződtek meg arról, hogy a lövedék hová csapódott, és bár a hatalmas távolság miatt nem valószínű, hogy megtalálták volna a sértett házát, ennél fontosabb, hogy ezt meg sem kísérelték – tette hozzá.
A tárgyalás végén dr. Végső Attila határozatot hozott: O. M. egy év fogházbüntetést kapott 2 évre felfüggesztve, emellett 600 ezer forint pénzbüntetést is kell fizetnie. Az ítélet nem jogerős.
Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Hírportál
Kiemelt cikk
Újabb településen erősítette meg a hatóság a kiskérődzők pestise betegséget
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
NÉBIH: 2025. február 1, szombat
A Zalai vármegyei Nagymétnekpuszta, valamint Lenti településeken tartott juhállományoknál is megerősítette a kiskérődzők pestise betegséget a Nébih. A szentgyörgyvölgyi esethez hasonlóan ezúttal is az állatok és a ragályfogó tárgyak hanyag, illetve felelőtlen szállítása játszhatott szerepet a vírus terjedésében. A hatóság kéri, hogy minden állattartó haladéktalanul jelentse, ha állatainál a betegség tüneteit észleli.

A betegség terjesztésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közvetlen és közvetett találkozása játssza. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A Szentgyörgyvölgyön 2025. január 24-én megállapított kiskérődzők pestise járványkitörés után újabb Zala vármegyei településeken, Nagymétnekpusztán és Lentiben merült fel a betegség gyanúja. A járványügyi nyomozás még folyamatban van, melybe az országos főállatorvos utasítására a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatósága is bekapcsolódott. Az eddigi információk alapján a szentgyörgyvölgyi telepről személyi mozgással, illetve a széna szállítása révén kerülhetett be az állományokba a betegség. A járványügyi nyomozás során a takarmányszállításról azonban az állattartók csak késve tájékoztatták a hatóságot, ezért már mindkét telepen tüneteket mutató állatokat találtak a helyszínre érkező állatorvosok.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A betegség terjesztésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közvetlen és közvetett találkozása játssza, így különösen nagy kockázata van az élőállat-kereskedelemnek, az állatszállításnak, valamint a ragályfogó tárgyaknak. A már beteg állatok rendkívül nagy mennyiségű vírust üríthetnek, ami még tovább növelik a terjedés kockázatát.
A Nébih felhívja az állattartók figyelmét a szabályok betartásának fontosságára, és egyben kéri minden érdekelt gazdasági szereplő együttműködését a betegség mielőbbi felszámolásában és terjedésének megakadályozásában. Fontos, hogy az állattartók azonnal jelentsék, ha állataikon a betegség tüneteit észlelik, vagy bármilyen kapcsolatba kerültek az érintett gazdaságokkal.
A kiskérődzők pestise járvány közvetlen és közvetett gazdasági kára óriási mértékű lehet. Azt enyhíteni, elérni a hazai és a nemzetközi korlátozások feloldását, csak az előírt állategészségügyi intézkedések szigorú betartásával lehet!
Nébih
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
A kiskérődzők pestise okán elrendelt hazai intézkedések
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
NÉBIH: 2025. január 31, péntek
A kiskérődzők pestise (KP) a juhok és a kecskék nagy gazdasági kárral járó, rendkívül ragályos vírusos megbetegedése. Terjedésében legnagyobb szerepe az élőállatok közvetlen és közvetett találkozásának van, emiatt különösen nagy a kockázata az élőállat-kereskedelemnek és -szállításnak. A járvány mielőbbi felszámolása érdekében az országos főállatorvos szigorú intézkedéseket vezetett be.

Veszélyes állatbetegség a kiskérődzők pestise. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A KP terjedésében legnagyobb szerepe az élőállatok közvetlen és közvetett találkozásának van, de az állományba való behurcolása megtörténhet ruházattal, eszközökkel, gépjárművel, továbbá a takarmány és az alomanyag is hordozója lehet a vírusnak.
A járvány kitörésével Magyarország elvesztette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát. Ennek következtében a hatósági állatorvosok nem állíthatják ki az állatok vagy termékek szállításához szükséges bizonyítványt, ezért exportpiacunk jelentősen szűkül. Az Európai Unión belül a kihirdetett korlátozott területeken kívülről, a megfelelő szabályok betartásával lehet kiskérődzőkkel kereskedni.
A vírus, valamint a betegség terjedésének jellemzői alapján az országos főállatorvos az alábbi intézkedéseket hozta:
- Valamennyi Zala vármegyében található kiskérődzőt tartó vadasparkban, állatsimogatóban, falumúzeumban 2025. február 10-ig látogatási tilalom lépett életbe.
- Február 15-ig tilos Magyarország teljes területén kiskérődzők vásárokba történő bevitele, valamint kiskérődző kiállítások rendezése.
- Zala vármegye teljes területén február 6-ig forgalmi korlátozás lépett életbe a kiskérődzők vonatkozásában.
- Az ATEV szállítási útvonalába eső településeken valamennyi (kereskedelmi és magáncélból tartott) kiskérődző állományból mintát kell venni KP betegségre irányuló szerológiai és virológiai vizsgálat céljából.
- Zala vármegyéből az ország más területeire január 15. óta elszállított kiskérődzőket az állategészségügyi hatóság felderíti és KP betegségre irányuló diagnosztikai vizsgálatnak veti alá.
- A betegség újabb behurcolásának megelőzése érdekében tilos Romániából juh- és kecskeszállítmányok magyarországi rendeltetési címre történő beszállítása!
- A vármegyei kormányhivatalok és a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatósága fokozott figyelmet fordít a Romániából érkező tranzit szállítmányok ellenőrzésére, az esetleges illegális állatszállítások felderítésére a rendőrség, valamint a NAV bevonásával.
A hatóság valamennyi elrendelt diagnosztikai vizsgálatot állami költségre hajt végre!
A védő- és megfigyelési körzeteket ábrázoló országos térkép, a Zala vármegyét érintő térképrészlet, valamint a korlátozással érintett települések listája megtekinthető a NÉBIH oldalán!
A betegség által okozott közvetlen és közvetett károk mérséklése érdekében a Nébih kéri az állattartók, élőállat-kereskedők és -szállítók felelős magatartását és együttműködését az állategészségügyi hatóságokkal. Minden érintett közös érdeke a betegség terjedésének sikeres megakadályozása és a járványkitörés mielőbbi felszámolása!
A hatóság kéri a gazdálkodók fokozott figyelmét, valamint a betegség gyanújának felmerülése esetén a szolgáltató vagy hatósági állatorvos azonnali értesítését. A bejelentésre rendelkezésre áll a Nébih 24 órában hívható ZöldSzáma (+ 36-80/263-244) is.
NÉBIH
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
KITEKINTŐ: Svédország – Farkas támadt a vadászokra. Lelőtték
Alig néhány napja Figura Ákos vérebes utánkeresővel készítettünk egy rövid beszámolót, amelyben a keresett vadat egy farkas hamarabb találta meg, mint ő, a kutyáival. Félelmeinek hangot adva, akkor azt mondta az Agro Jagernek, hogy hamarosan bekövetkezik, hogy kint találkoznak a farkassal, amelynek a kimenetele csak a farkastól függ. Sokáig nem kellett várni, mert a hétvégén, 2025. január 18-án, Svédországban, egy rühes farkas a vadászok kutyáira fordult, majd a vadászt is megtámadta. A riasztó lövések ellenére sem ugrott el, így a támadó farkast, mintegy 10 méteres távolságból lőtték le. Az Agro Jageren a svédországi Jakt Journalen híre következik.

Rühes farkas támadt a kutyákra, vadászra, Svédországban. Forrás: Jakt Journal
Meglőttek egy rühes farkast, amikor január 18-án, szombaton, egy vadászkutyára támadt – írta cikkében Anders Ingvarsson 2025. január 18-án este. Két figyelmeztető lövés ellenére a farkas folytatta a támadását.
– Nem volt más lehetőség, mint lelőni – tájékoztatta a lapot Emil Bengtsson kutyavezető.
A szombati hajtóvadászat rendkívül drámaian fejeződött be a kelet-upplandi vadászcsapat számára. A sikeres első vadászat után, Emil Bengtsson kutyavezető, elengedte hat éves kutyáját Enya-t, oda, ahol azt hitték, hogy vaddisznók lehetnek.
– Egy perc múlva dolgozott is. Kicsit megpördült, majd egy ültetvényben megállt. Egy másik kutya is bent volt, de az azonnal elment – mondja Emil.
– Amikor visszajött hozzám, a farkassal a sarkában jött elő a sűrűből.. Nyolc méterre tőlem a farkas, megragadta Enyát, és mindketten bukfenceztek.
Ekkor Emil két figyelmeztető lövést adott le.
– Semmi reakció. Azután csak egy kiút volt – mondta. Leadtam egy lövést, a farkas lefelé indult, de gyorsan felállt és elindult felém, talán 10 méteres távolságban. Aztán leadtam még egy lövést, ekkor elesett – mondja Emil és így folytatja:
– Felmentem Enyához, hogy megnézzem, megsérült-e. Aztán valami suhogást hallok a hátam mögött. Megfordultam. A farkas felállt és egyenesen a szemembe nézett.
Emil soha nem fogja elfelejteni ezt a pillantást.
– Két éve lőttem egy medvét. Azután azt mondtam, hogy a medve tekintete „egyenesen a lélekbe bámult”. Ez most még rosszabb volt. Pontosan átlátott rajtam. Nagyon fáztam. Akkor és ott rájöttem, milyen ragadozó a farkas!
Ekkor kapta meg az utolsó lövést!
– Felhívtuk a megyei közigazgatási testületet. Azonnal megkérdezték, hogy van-e rüh. Az ellenőrzésük alatt tartották.
Néhány órával később a vadászat helyszínét és a farkast megvizsgálták.
– Nagyon jó, hogy Enya komolyabb sérülés nélkül kibújt ebből és az a tény, hogy ezt a bizonyos farkast elejtették, valószínűleg jó döntésnek bizonyult – mondja Emil Bengtsson.
Forrás: Jakt Journal
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre