Keressen minket

Vadászat

Megállíthatatlannak tűnik az aranysakál terjeszkedése

Közzétéve:

Feltöltő:

Az aranysakál újbóli megjelenése óta csúcsragadozóvá vált hazánkban. A sakálok rejtőzködő életmódot folytató, fortélyos vadászok, és komoly veszélyt jelentenek a nagyvadállományra, de már megjelentek a lakott területek közelében is.

A sakál vadászata nehéz, így igazi vadászélményt jelent az elejtésük. Németh Gézának három példányt sikerült leteríteni Harkakötönyben

Megállíthatatlannak tűnik az aranysakál terjeszkedése Magyarországon: már felbukkantak olyan északkeleti régiókban is, ahol korábban nem találkoztak ezzel a ragadozóval. A faj egyedei hosszú ideig nem fordultak elő hazánkban, és amikor újból feljegyezték a megjelenésüket – amit a délszláv háborúk idejére datálnak –, még védettséget élveztek a kisragadozók. A faj rendkívül jó alkalmazkodóképességű, így 1994-ben már szaporodó párokat is feljegyeztek. A sakálok erős családi kötelékben élnek, és egy életre választanak párt maguknak.

A rohamos tempóban történő terjeszkedésükkel már több megyében is komoly károkat okoztak a vadállományban. Baranya megyéből szinte teljesen eltűnt az őzállomány, de a sakálok belakták Somogy erdeit is. A statisztikák szerint az országban a harmadik legnagyobb sakálpopuláció Bács-Kiskunban található. A csúcsragadozóvá váló sakálok ma már nem élveznek védettséget, a legfertőzöttebb területeken rendszeresen próbálják irtani az állományukat, de a rókánál sokkal fineszesebb ragadózóval szemben kevés hatásos módszer létezik. A legeredményesebbnek a hattyúnyak csapda tűnik – ami engedélyezett, de nem olcsó megoldás –, de puskavégre is ritkán akadnak a rejtőzködő életmódot folytató sakálok. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár nyilvántartásai szerint 2017-ben Bács-Kiskunból 773, Baranyából 1043, Somogyból pedig 1668 darab sakál terítékre kerülését jelentették.

– Sakál ellen nincs orvosság, mert rafinált, okos állat. Megfigyelnek mindent, és alkalmazkodnak a körülményekhez. Megtanultak élni az emberek közelében is – mesélte Feketű Tibor, a Harkakötönyi Vadász Egyesület elnöke. Az ő vadászterületükön is régen ott vannak már a sakálok, melyek egyre közelebb merészkednek a lakott területekhez is. A napnyugta utáni, vérfagyasztó üvöltésük jelzi mindenfelé a jelenlétüket, de nagyon ritkán lehet meglátni ezeket az állatokat. A kotorékaikat is védett, nehezen felfedezhető helyekre építik. Nehéz rábukkanni a lakóhelyükre, de ha veszélyt éreznek, odébb áll az egész család.

A kötönyiekéhez hasonló tapasztalatai vannak Szepesi Ferencnek, a kiskunhalasi Diana Vadásztársaság vadőrének is, aki úgy véli, manapság már országos problémát jelentenek a sakálok. – Nem nagyon lehet bennük kárt tenni – mondta el a vadőr, aki maga is már több, mint tucatnyi sakált ejtett el.

Időnként szerveznek „sakálhajtásokat” is – egy ilyen közös vadászatra készülnek a harkakötönyi és a szanki vadászok –, de az már bebizonyosodott, hogy a kilövéses létszámapasztással sem lehet visszaszorítani a faj terjedését.

Az erdei vadállomány drasztikus csökkenését több helyen is leginkább a sakálok rovására írják. Vadászok elmondása szerint szinte teljesen eltűntek az őzeknél az ikergidák, de a dám- és gímborjúk, valamint a vadmalacok számára is halálos veszélyt jelent az egykoron török róka néven is emlegetett állat.

A sakálokat és zsákmányszerzési módszereiket gyakran a hiénákéhoz is hasonlítják, a sakálok sem vetik meg a döghúst, de mint egy puskás ember mondta: a ragadozók mindig azt fogják meg, amit a legkönnyebb.

A sakálok egyedül és családban is eredményesen vadásznak. Már a háziállatok sincsenek biztonságban tőlük, amiről a megritkított nyájak gazdái tudnának mesélni.

A szakemberek szerint az aranysakál őshonos ragadozó fajunk, de akkora állományuk soha sem volt, mint az elmúlt évtizedekben. Szinte minden körülményhez alkalmazkodtak, eddig csak a takarás nélküli, intenzíven művelt mezőgazdasági területeken nem jelentek meg. A táplálékkonkurens rókákat is elüldözték már több területről, hiszen a sakál a rókánál nagyobb testtömegű, 8–12 kg-os. A sakálok a rágcsálókat is szívesen fogyasztják, de komoly táplálékforrást jelentenek számukra a vadászatokból származó zsigerek is.

A sakálok által okozott kártételek is vitákra adnak alapot, így manapság is végeznek a táplálkozásukra vonatkozó kutatásokat, de a vadgazdálkodók és természetvédelmi szakma érvei nem mindig egyeznek.

Az aranysakál megjelenése és rohamos terjedése kapcsán egy másik aggálytól is tartanak. A „simulékony modorú” sakál ugyanis nem csak a kiszemelt áldozatai közelében szeret élni. Többek szerint valós veszélyt jelenthet, ha a sakálok kereszteződni kezdenek a kóbor kutyákkal – ami genetikailag lehetséges –, mert akkor egy idő után, akár a mostani aranysakáloknál jóval nagyobb testű ragadozók is megjelenhetnek erdeinkben.

Nem lehet mérgezni, csak csapdázni

A népnyelv többféle elnevezést – toportyán, nádi farkas, csikasz, török róka – is használ az aranysakálra, ami – Bulgária kivételével – szinte egész Európában kipusztult az 1940-es évekre. Bulgáriában 1961-ben védetté nyilvánították, és mivel jól alkalmazkodik, gyorsan szaporodik, az 1990-es évek elején a Duna és a Dráva mentén ismét felbukkant hazánkban.

Az aranysakál egész évben vadászható, de mérgezni nem lehet, csak csapdázni. Természetes ellensége a farkas, de tőle mifelénk még nem kell tartania. A sakálok – amik azért lehetőség szerint kerülik az embert –, évente négy-öt utódot nevelnek.

baon.hu

Vadászat

Őrizzük Geges István emlékét!

10 éve hunyt el Geges István fegyvermester

Published

on

“Kevesen vagyunk itt, akiknek valamelyik fegyvere ne viselné magán Pisti keze nyomát, legyen az javítás, szerelék felrakás, vagy pusztán csak belövés…őrizzük az ujjlenyomatot emlékünkben és mindig jusson eszünkbe majd, ha célzásra emeljük a tust.”

Így búcsúztunk Tőle egykor, hiszen már 10 éve, hogy nincsen közöttünk Geges István a mindig vidám, a lősportot és a vadászatot szerető és tisztelő családfő, vadásztárs és barát.

Fotó: Dr. Kemenszky Péter – OMVK

Ilyenkor, ősszel szerveztük mindig a Somogyi Vadászok Lőbajnoksága versenyeket – amelynek dolgos házigazdája is volt Pista -,  és amely versenyek a Geges család messzeföldön híres vendégszeretetéről, a barátságról, az együtt eltöltött kellemes emlékektől, vidám napokról voltak híresek.

„Elmegy lassan a berek, az erdő,
el a nádas, a tél, a nyár,
a hegy, a völgy, a nappal s az éjjel,
a szememlátta egész határ…

Elmegy? De talán mégsem egészen,
Meglátom tán az örök vizen,
Hiszen a szépség maga az Isten!
Lelkemben ott lesz, hiszem, hiszem!”

(Fekete István: Búcsú)

Őrizzük Geges István emlékét!

Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK

Tovább olvasom

Vadászat

A bronzérmes kan

Révész Zsolt élménybeszámolója:

Published

on

Révész Zsolt, a Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság területén egyéni vadászaton vett részt. Élményeiről beszámolt lapunknak:

Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News

Hát röviden, kissé hihetetlen, ahogy történt. Kiültem a múlt héten a társaság egyik szórós lesére. Általában az autó kesztyűtartójába több doboz cigi is szokott lenni, de ez most nem így volt. 21 óra körül jöttem le a lesről és akkor szembesültem azzal, hogy nincs egy szál cigarettám sem. Akkor pakoltam és mentem a közeli városba vásárolni.

Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News

Ahogy visszaértem a területre, a földes út kezdete után, 50 méterre megálltam és gondoltam elszívok egy cigit, ott, ahol egy gazos rész van. Kiszálltam a kocsiból és még a cigarettát meg sem tudtam gyújtani, már kamerán láttam, hogy tőlem nem messze turkálgat. Hátsó ajtó kinyit, lőbot felállít. Belenézek a kamerába, még mindig ott van. Oké. Majd puska betölt.

Fotó: Révész Zsolt – Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság – Agro Jager News

Útjára engedtem a lövedéket. A kan súlya, megközelítőleg 180 kilogramm lehetett. A hatósági bírálat bronzéremmel jutalmazta a trófeát.

Írta és fényképezte: Révész Zsolt

 

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31

Tovább olvasom

Vadászat

Vadászjegyváltás – megszűnik az Ügyfélkapu!

Az OMVK cikket közölt a vadászjegyváltásról

Published

on

Az Országgyűlés a 2023. évi CIII törvény keretében elfogadta a digitális állampolgársági programot, amelynek elsődleges törekvése az állami szolgáltatások digitális térbe való költöztetése. A Vadászkamara online térben intézhető hatósági ügyeit is közvetlen befolyásolja a kormányzati rendszereket érintő változás.

Fotó: Agro Jager News

Megszűnik az Ügyfélkapu, amely jelenleg az online vadászjegy érvényesítést és a vadászati engedély igényléséhez szükséges bejelentkezési felületet is biztosítja. A rendszert pont a vadászjegy érvényesítési dömping kezdetével, 2025. január 16-án vezetik ki, és ideiglenesen az Ügyfélkapu+ lesz használható helyette, de az is csak 2025. december 31-ig. Az Ügyfélkapu+ lényegében a kétlépcsős azonosítás bevezetése, ami a felületekre történő bejelentkezéshez egy megerősítést (QR-kód beolvasását vagy egy generált 6 jegyű kódot) kér az általunk választott háromféle hitelesítő alkalmazáson keresztül. Ennek beállítása csupán pár percet vesz igénybe, a felhasználó egy videóból is segítséget kaphat, amely elérhető ide kattintva.

A másik azonosítási lehetőség a Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazás, a jövőben kizárólag ezt az azonosítási módot tudjuk majd igénybe venni. Ez egy jóval összetettebb szolgáltatáscsomagot kínál, amelynek csupán egy eleme az e-azonosítás.

Az eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezők kényelmesen, az applikáción keresztül is tudnak regisztrálni abban az esetben, ha az igazolványuk a személyigazolvány PIN kódjával aktiválásra került. Azok, akik 2021. június 23-a előtt kiállított okmánnyal rendelkeznek, a regisztrációt Kormányablakon keresztül tudják megtenni. Az ügyintézéshez külön ügymenetet biztosítanak: ha előzetesen letöltöttük az alkalmazást, az ügyintéző által kinyomtatott QR-kódot beolvasva tudjuk azonosítani magunkat a rendszerben, tehát maga az ügyintézés csak néhány percet vesz igénybe.

Az állami alkalmazás segítségével történő bejelentkezés során csupán QR-kód beolvasására van szükség, vagyis nem kell minden alkalommal megadnunk a felhasználónevünket és a jelszavunkat, majd pedig a külön applikációban generált hitelesítő kódot, mint az Ügyfélkapu+ esetében.

Jó tudni: egy mobileszköz csak egy profilt tud kezelni, és a DÁP mobilalkalmazást sem tudja az összes mobiltelefon használni (technikai feltételeknek megfelelő okos készülék kell hozzá). Érdemes tehát elsősorban a DÁP mobilapplikációt preferálni, hiszen hosszútávon az azonosítás ezen keresztül fog történni, és a bejelentkezés folyamata is egyszerűbb, mint az ideiglenes Ügyfélkapu+ esetében.

Az egyéb igénybe vehető szolgáltatásokról érdemes bővebben tájékozódni, azonban kiemelten fontos, hogy az új azonosítást a vadászoknak minél hamarabb célszerű megtenni annak érdekében, hogy a Vadászkamara által biztosított ügymenetek gördülékenységét – így elsősorban január 17-étől a vadászjegy érvényesítését – a kormányzati azonosítási szolgáltatások változása ne akassza meg.

Forrás: OMVK

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31

Tovább olvasom