Vadászat
Augusztus a Kálozi Gyurgyalag Vadásztársaságnál
Káloz község Fejér vármegyében fekszik. A mezőföldi település a Káloz-Igari löszhátakon terül el, miközben a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet része is. A Mezőföldet szinte kettészeli a 100 km hosszú Sárvíz-völgy, amely a Sárrét medencéjétől egészen a Duna-völgyéig tart. E táj rendkívül változatos. A Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet, Táctól, úgy 20 km hosszan, nyújtózkodik Sárszentágotáig, kiterjedése 3650 ha, ebből fokozottan védett 157 ha. Káloz a környező településekkel együtt, mint Aba, Csősz, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Soponya, Tác, egy páratlan természetvédelmi körzetet ápol, ahol a vadászható állatfajoknak, a vadgazdálkodásnak is meghatározott szerep jutott. Mutatja is nevében a társaság, hogy számukra a természetvédelem is kiemelkedően fontos. A Kálozi Gyurgyalag Vadásztársaság területén járunk.
Zúzóval tisztítják meg az utakat, táblaszéleket.
Ahogy Simontornya után Enying felé fordulunk és tartunk a Balatonnak, jobbról Dég következik, ahol a Festeticsek tették le a névjegyüket, de Kálozhoz már a Zichy család köthető. Az ország mezőgazdasági területeinek javán gazdálkodnak az itteniek. Eső több hullik, mint a Duna-Tisza közén, miközben a Sárvíz komoly mocsárvilágot alakított ki. Már a rómaiak korában meghatározó folyót, azért csak-csak sikerült megzabolázni és vizeit, végül, a völgy keleti oldalán a Nádor- csatorna, míg a nyugati oldalon a Séd folytatásában megépített Malom-csatorna csendesíti le. Persze a hajdani nagy vizek még napjainkban is ki-kitartanak és ha az idő úgy hozza, szépen fel is töltődnek az őszi, téli csapadékkal – már ha esik.
A nyári esték dúvadozással teltek Kálozon. Fotó: Horváth Bálint
Augusztusban sok feladat mutatkozik. Ilyen tájt a dúvadozás és a vad itatása kiemelkedő – meséli Dr. Somogyi Ádám elnök. A vadásztársaság vadászmesteri feladatait Selmeczi Zoltán látja el, miközben Újházi Endre titkár azért felel, hogy a papírok és a vadásztársaság mindennapi élete gördülékeny maradjon és működhessen a társaság. Már a legkisebb ügyre is odafigyelnek és elsimítják, szóval összetartó, szakmai a társaság, annak a vezetése, akik úgy határoztak, ha lehet, akkor egy igazi, ha úgy vesszük, diplomás vadőrt foglalkoztassanak. Így került hozzájuk Horváth Bálint vadgazdamérnök, aki Gödöllőn a MATE-n végzett. Az egyetemi háttér, a kapcsolatok, a nyelvtudás, több, mint előny. Ma már egyre fontosabb – láttuk ezt itt az Agro Jager hasábjain, amikor Siófokon jártunk, ahol Kersák Gyuri is vadőr. Na, majd meg is kérdezem, mert szerintem egy időben végezhettek.
A borz vadászata a természetvédelem vontakozásában is jelentős. Fotó: Horváth Bálint
Itt, Káloz környékén, az apróvad is megtalálja a helyét és ne is beszéljünk a vízi vadról – vág bele Horváth Bálint, akit a káloziak szolgálati lakással, autóval és minden olyan felszereléssel vártak, amit megkívánhat, amit megkövetelhet a szakma. Vízben gazdag a terület, de akad jónéhány határrész, ahová vinni kell vizet. Nem azért, mert ott elpusztulna a vad, mert nem, de, ha lehet neki kedvezni, akkor ne mozogjon. A területen nyiladékokat kaszálnak, helyesebben zúznak, ami sok szempontból fontos. Egy részt a vadmegfigyelés, a dúvadozás miatt, másrészt az apróvad szívesen kiül rá. Ott szét tud nézni, nyugodtan tölti az idejét. A területen állandó horgásztóval is számolhatnak és mit ne mondjunk még, a szomszédokkal ápolt jó viszony meghatározó a társaság életében, amely persze a kölcsönösség elvén teljesedik be.
A róka vadászata minden hónapban más és más. Fotó: Horváth Bálint
Meghatározó a térségben az idén 70. születésnapját ünneplő VADEX Zrt., akivel együttműködve, ha nem is sok, de nagyvad is gazdagítja a területeiket. E kapcsolat annyira kiegyensúlyozott – meséli Horváth Bálint vadgazdamérnök, hogy a társaságunk által kezelt területek mintegy 85%-a mezőgazdasági jellegű, amelyre Soponya felől érkezik a csülkös vad. A nagyvadgazdálkodás tágabb dimenziókat követel meg, mint a társaságok közötti határok, de az egységes bírálati elvek mentén, az itt gazdálkodó társaságok szép eredményeket érhetnek el a szarvasgazdálkodás vonatkozásában is.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Persze bennünket, itt, a Káloz Gyurgyalag Vadásztársaságot értem, azonban mégsem a nagyvad tart el, hanem a működéshez szükséges alapot az őz biztosítja, ezért az őzállomány megerősítése a kiemelt feladatunk. Látjuk, hogy genetikai értelemben itt az őzben több rejtezik, amit szelekcióval, tudatos vadgazdálkodással fejleszteni lehet. Két jó, erős hatos őzbak felett idén is szólt a kürt, a legerősebb trófea 464 grammal került az elejtőjéhez, de mondhatjuk, hogy 3-400 gramm között áll meg az átlag, ami inkább a 400 gramm felé közelít.
Nyári zsákmány. Fotó: Horváth Bálint
A vadászat mögött húzódó hasznosítás, amit meghatároztunk a társaság vezetésével, a nyársas és a fül alatti rövid agancsszárú őzbakok vadászatára korlátozódik. Szigorú szelekciós norma, ami miatt a vadászatok is nehezebbek, de a vendégek, a tagság egyáltalán nem bánja – sőt.
Az apróvad szépen erősödik, ebben az évben a mezei nyúl szaporulat talán erősebb is. Az aszály azonban nagyon megviseli az apróvadat és itt lép be a vaditatás fontossága. Heti kétszer, háromszor is töltjük az itatókat, amit megtalál és rájár az apróvad. A fácán költése jól sikerült, mi több sarjúfészkeket is látunk. Nincsen telepített madárunk, abban hiszünk, hogy a törzsállományt megerősítve, erős dúvadkontorollal megtalálja a számítását a fácán. A tagság csak a vadmadárra szeret vadászni, amiért szívesen tesz is.
A tagság géppel segítette az itatók elkészítését. Fotó: Horváth Bálint
Horváth Bálint visszakanyarodik megint az őzre. Látszik, hogy a szívügye. Az őzgidákat – folytatja – 80%-ban a rókák szedik össze, ezért a rókát minden évszaknak megfelelően vadászni kell. Sok a víz, sok a nádas, itt megtalálja könnyedén a számítását a dúvad, de azért vagyunk, mi, vadászok, hogy kiismerjük a járását. Csapdaparkot fejlesztünk, a tollas kártevőknek létrás, Larsen csapdákat helyezünk ki és a lőfegyveres vadászat az, ami zárja ezt a kört. Csak az elmúlt két hétben 13 róka és egy borz esett. Az aratás után, a tarlókon megjelenő rókákat vadászni kell. Nem lehet egyetlen egy hónapot sem kihagyni és keresni kell, hívni kell a dúvadat. Megkerülhetetlen és kiemelkedő heteknek számítanak a tavaszi kotorékozások, amihez jó csapat és jó kutyák kellenek. Ez a munka azonban nemcsak a vadgazdálkodásnak kedvező, hanem a természetvédelem számára is meghatározó, bár különösebb együttműködésünk nincs, de ez a két terület kéz a kézben jár.
Szívesen vadásznál Kálozon? Horváth Bálint vadgazdamérnök, hivatásos vadász: +36 302254680 vagy kattints a képre és kövesd a Facebookon a társaságot!
A dúvadozás akkor eredményes – meséli Horváth Bálint vadgazdamérnök, ha a dúvadat hívjuk is, azonban a kézi sípok, a különféle gyártmányok, úgy tűnik, hogy a szakma számára a legsikeresebbek. Mindig hibázunk, a síp sem egyformán szól és nem tanulja meg a dúvad. Érdekli és ha előbújik, ha megfordul és közelebb jön, akkor fülön kell csípni. Munka és hatalmas élmény vadat hívni. A területet egy .243WIN kaliberű puskával járom – mutatja.
Egyes száraz részeken megkerülhetetlen az itatók létesítése, amelyek mágnesként vonzák az állatokat. Fotó: Horváth Bálint
Gyors, félelmetes lövedék a .243WIN, ami, ha kell, a nagyvadat is megállítja. Lehetne távolabb is lőni, de 200 méter, amin túl már nem lövök. Viszont addig rettentő pontos. Egyelőre hagyományos, lámpás technikával járom a határt, sikerrel – teszi hozzá. Majd meglátjuk, hogy az eredmények mit hoznak, mit engedhetünk meg. A sok közül azonban a nyúlsírás és a gidahang az, ami a kálózdi rókák vesztét okozza.
A víz a legfontosabb mind az apróvad, mind a nagyvad vonatkozásában. Napjaink vadgazdálkodásában megkerülhetetlen kérdés. Fotó: Horváth Bálint
A rókák mellett, Kálozon ritka vendég a borz. Két kutyájával átjárja a területet Horváth Bálint és a megfigyelése is azt a tudományos eredményt támasztja alá, hogy vagy róka, vagy borz. Együtt a két vadfaj ritkán fér meg s így Kálozdon a 98%-ban a rókák viszik a prímet – no persze addig, míg nem találkoznak egy vadásszal. Ebből az szempontból viszont nincs szerencséje a kálozi rókáknak, mert a tagság is intenzíven vadássza őket. Ebből az aspektusból is igen érdekes a dunántúli csapat, mert, ha dúvad érkezik a lesen, akkor azt ejtik el, meg első a dúvad, azután a nemes vad – régi regula, amit már a csomagos vadászok is magukénak éreznek.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
A nagyvadnak persze mindenki örül. Éves szinten, 30 vaddisznó esik és ha úgy hozza a sor, akkor szarvas is kerül a terítékre.
A vizek, s a nádasok miatt a Sárvíz-völgye tájvédelmi körzet, azért megdobogtatja az ember szívét, amikor cigányrécéket pillant meg, halászsast, de a napokban jégmadarat is láttak. S hogy miként került be a társaság nevébe a melegkedvelő, színpompás gyurgyalag, nem nehéz kitalálni: a területen fészkel és most is fejünk felett akrobatikáznak a levegőben, rovarokra vadásznak.
Ha egyszer elkezdtünk itatni nem hagyhatjuk abba. Fotó: Horváth Bálint
Vadásznak, ahogy ezt a káloziak is teszik. Felszerelt vadászház, ahol vadhűtővel is bír a társaság – most éppen egy csörlőt szerelnek az udvaron – többen is benéztek a faluból. Aki akar, tehát itt lehet és senki nem foglalja el, veszi birtokba a területet, a vadászházat, mert valójában ilyen egy igazi társaság, vagy ahogy manapság szoktuk emlegetni az angol vadászokat, ilyen egy igazi klub, egy magyar vadásztársaság.
Az éjszakai lámpázás még mindig eredményes. AHOrváth Bálint .243WIN kaliberű fegyvere igen jó szolgálatot tesz. Fotó: Horváth Bálint
Készülnek egy kicsit a bőgésre, miközben ki-kinéznek már a hajnalokban a récékre és azért, egy-egy gerle is esik. Azonban az igazi hangulatot a nagy társasági összejövetelek hozzák el, hiszen mégiscsak az apróvadvadászat kezdete lesz az, amikor mindenki egyszerre itt lesz és indul a hajtás. Addig azonban még sok dolgunk lesz és ki kell használni a sárga tarlók nyújtotta lehetőségeket…
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Horváth Bálint vadgazdamérnök
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Vadászat
Élet születik – malacoznak a kocák
Megszülettek az idei első vaddisznómalacok a SEFAG Zrt. területein.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Itt a tavasz, éled az erdő, a megújulás és a szaporodás időszaka ez.
A vaddisznó kocák az október-január közötti búgási időszakot követően kb. 115 napos vemhesség után, főként tavasszal – február-május – hozzák világra a csíkos, vagy olykor, ahogy a képen is látható – babos – malacaikat.
Fotó: SEFAG Zrt. – Kominek Róbert
Az erdőjárás ez idő tájt fokozott óvatosságot igényel!
A vaddisznók alapvetően kerülik az embert, így általában már messziről kitérnek utunkból. A malacos kocával való találkozás azonban veszélyes lehet, mert az anyai ösztönök felülírják a félelmet. A koca félti a malacait és támadóan, agresszíven léphet fel az emberrel szemben, ha fenyegetve érzi a kicsinyei életét.
‼️ Mit tegyünk, ha találkozunk velük?
1. Maradjunk higgadtak és láthatóak: ne próbáljunk a malacok közelébe lopakodni! Ha normál hangerővel beszélünk, a koca hallani fog és elvezeti a malacait, megelőzve az emberrel való közvetlen kontaktot. Ne kiabáljunk, ne hadonásszunk, az csak megzavarja a vadat!
2. Tartsunk távolságot, ám ha mégis megpillantjuk a malacokat, csendben kezdjünk el távolodni, ne akarjunk közel menni hozzájuk, ne próbáljuk megfogni, megérinteni őket!
3. Kutyát csak pórázon! Ez a legfontosabb szabály! Egy szabadon futó kutya ösztönösen meghajtja a malacokat, a koca pedig megvédi őket, ilyenkor az eb a gazdájához menekül vissza, esetleg odacsalva hozzá a vadat. A saját, illetve a kutya biztonsága érdekében is tartsuk pórázon az ebet, mert a dühös koca félelmetes ellenfél és komoly, akár életveszélyes sérüléseket okozhat az embernek és a kutyának egyaránt!
4. Adjunk utat: ha keresztezi az utunkat a konda, álljunk meg, és várjuk meg, amíg az utolsó malac is elhalad! Fontos, hogy semmiképpen ne érezzék sarokba szorítva magukat a vaddisznók!
‼️ Válasszunk forgalmasabb turistautakat és kerüljük a bozótos területeket!
Ne feledjük: mi vagyunk a vendégek az erdőben! Tiszteljük a vad nyugalmát, hogy a természet megfigyelése biztonságos élmény maradjon! 🌳
Forrás: SEFAG Zr.t
Fotó: Kominek Róbert
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Őzgidamentéssel kapcsolatos szakmai napot tartottak Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottsága közreműködésével
2026. március 12-én Őzgidamentéssel kapcsolatos Szakmai Nap került megrendezésre Békéscsabán
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
2026. március 12-én Őzgidamentéssel kapcsolatos Szakmai Nap került megrendezésre Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászkamara Békés vármegyei Területi Szervezetének szervezésében és koordinálásával. A konferenciának a Békés Vármegyei Vadászszövetség székháza adott otthont. A szakmai nap megtartásának szükségességét a májusi kaszálások alkalmával áldozatul eső őzgidák és fészekaljak minél nagyobb számban történő megmentésének igénye motiválta.
Fotó: OMVK
Boros Ferenc Zsolt, az OMVK Békés vármegyei Területi Szervezetének titkára, a szakmai nap ötletgazdája köszöntötte a meghívott és megjelent előadókat, vendégeket. Elmondta, hogy az eredményes mentési folyamatnak és hatékonyságnak mára már szinte nélkülözhetetlen eszköze a hőkamerás drónok alkalmazása. Boros Ferenc Zsolt az őzgidamentés és a drónok vadgazdálkodásban való alkalmazása témakörökben jártas és képzett szakembereket kért fel az előadások megtartására.
Ezt követően Hrabovszki János, az OMVK Békés Vármegyei Területi Szervezete és a Békés Vármegyei Vadászszövetség elnöke köszöntötte a rendezvény előadóit, vendégeit. Hrabovszki János elmondta, hogy még vélhetően az idén elkészülő és átadásra kerülő Ifjúságnevelési Centrumban realizálható a drónok alkalmazásával, használatával kapcsolatos ismeretterjesztő előadások megtartása is, megcélozva ezzel a digitalizációval könnyebben azonosuló fiatal generációt, akik érdekeltek a vadászat és vadgazdálkodás témakörében.
A szakmai nap első előadója Szabó László volt, az OMVK Nógrád vármegyei Területi Szervezetének titkára, továbbá az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottságának elnöke, aki ismertette az Őzgida- és fészekaljmentési Program legfontosabb ismérveit.
Fotó: OMVK
Elmondta, hogy 2024. novemberében alakult meg a Drón Szakbizottság, az Országos Magyar Vadászati Védegylet égisze alatt az Országos Magyar Vadászkamara támogatásával. A Bizottság célul tűzte ki a drónok használatának bevezetését a vadgazdálkodásban.
Az őzgida- és fészekaljmentési akcióprogram fontos pillérei: a vármegyei koordinátorok felkérése, az eszközök (drónok) beszerzése – Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer keretén belül -, továbbá a vadászatra jogosultak országos szintű tájékoztatása a program elindításáról.
Szabó László ismertette az őzgidamentés folyamatát: a gazda értesíti a kaszálás időpontjáról a vadászatra jogosultat, a vadászatra jogosult jelzi a koordinátor felé a tervezett mentés dátumát és helyszínét. A mentőcsapat összetétele a következő: 1 drónpilóta, 2-3 segítő (hivatásos vadász, vadász, civil segítő). A fellelt gidákat szigorúan gumikesztyűvel lehet megfogni, ezt követően fűvel bélelt ládába helyezik, behelyezésre kerül a fülébe a füljelző, majd a kaszálást követően visszahelyezik a fellelés helyére.
Fotó: OMVK
Elmondta, hogy a becsült adatok alapján évente 3.000-3.500 őzgidát kaszálnak el!!! Ismertette a 2025. év eredményeit, miszerint országosan 278 db őzgidát és 26 fészekaljat sikerült megmenteni.
Szabó László felhívta a figyelmet a kommunikáció fontosságára, ezen belül az online világban és a médiában való megjelenésre, a civil társadalom felé lehetséges kapcsolódási pontokra, továbbá a vadászatra jogosultak és a gazdálkodó minél szélesebb körben való tájékoztatására.
A szakmai nap másik szakmai előadója Szatmári Ákos volt, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának tájegységi fővadásza. Szatmári Ákos előadásában többek között ismertette a drónok használatának előnyeit a vadgazdálkodásban.
Fotó: OMVK
A dróntechnológia forradalmasítja a vadgazdálkodást, lehetőséget biztosítva a precíziós adatgyűjtésre. A dróntechnológia lehetővé teszi a precíziós vadgazdálkodást. A drónok lehetővé teszik az objektív adatgyűjtést a vadállományról, ami segíti a szakembereket a pontos döntések meghozatalát. Ez a típusú adatgyűjtés csökkenti a szubjektív értékelésekből adódó hibalehetőségeket. Ezen túlmenően csökkenti a gazdálkodói konfliktusokat, mert a pontos adatok segítenek a vadgazdálkodás során kialakult vitás helyzetek tisztázását.
Kiemelte, hogy a drónok használata külön engedélyhez kötött.
Elmondása alapján a drónhasználat stratégiai előnyei:
Az objektív adatgyűjtés, a visszakereshető dokumentáció, a tervezhető gazdálkodási stratégiák, valamint a fiatal generációk bevonása. Ezt célozta meg többek között, hogy a regisztrált résztvevők között részt vettek a Gál Ferenc Egyetem Technikum, Szakközépiskola és Gimnázium, valamint a Mezőhegyesi Technikum Szakközépiskola és Kollégium erdésztechnikus és vadgazdálkodási technikus hallgatói is.
A szakmai nap végén Boros Ferenc Zsolt megköszönte a megjelenteknek a részvételt, és hozzátette, hogy ismét egy rendkívül hasznos és tartalmas szakmai napot tudhatunk magunk mögött. Kiemelte továbbá, hogy azok a vadászatra jogosultak, akik szeretnének részt venni az őzgidamentési programban, jelezzék a Békés vármegyei Területi Szervezetnek.
Írta: Kovácsné Nagy Katalin vadászati szakreferens – OMVK Békés vármegyei Területi Szervezete
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Március végén tavaszi rókavakcinázás indul
2026. március 28-án kezdődik a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása az ország déli és keleti vármegyéiben
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
2026. március 28-án kezdődik a rókák veszettség elleni tavaszi vakcinázása az ország déli és keleti vármegyéiben. Az érintett térségekben a hatóság az immunizálással egyidőben ebzárlatot és legeltetési tilalmat is elrendel. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a figyelmet, hogy a veszettség gyanújának jelentése jogszabályban előírt kötelezettség, a megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi érdek.
Fotó: NÉBIH
Az ország déli és keleti vármegyéinek érintett területein március 28-tól kisrepülőgépekről történik a vakcinatartalmú csalétkek szórása. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról, valamint az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot. A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is megtalálható.
A vakcinázás hatékonyságát a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a Nébih. A korábbi évek eredményei szerint az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.
Hazánkban a veszettség fő terjesztője az itthon több mint ötvenezer egyedet számláló vörös róka. A betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, sőt az emberre is, ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig kifejezetten ajánlott.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18, 2025-ben 2 veszettségeset igazolódott. A betegség vélhetően a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén került Magyarországra. Tekintettel arra, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, 2022 óta a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik ebben a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.
Az érintett szomszédos országokban továbbra is jelen van a betegség, ami a keleti országhatárhoz közeli területeken folyamatos kockázatot jelent. A hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása éppen ezért kulcsfontosságú: továbbra is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek haladéktalan jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutatott elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.
A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség.
A Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus aloldalán (www.veszettsegmentesites.hu) további információk érhetőek el a betegség tüneteiről, terjedéséről és megelőzéséről.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Élet születik – malacoznak a kocák
Égető kérdések az ipari zöldség termékpályán: Helyzetkép és jövőbeli stratégiák
A hamis növényvédő szerek veszélyeire hívja fel a figyelmet a Nébih
A seregélyek már párba álltak, s reggelente vidám strófákat zengenek
Sasnap a Hortobágyon
Tojáshiány – A madárinfluenza és a Newcastle-betegség teljesítőképessége határára sodorja a német piacot
Őzgidamentéssel kapcsolatos szakmai napot tartottak Békéscsabán, az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottsága közreműködésével
Elkészült az erdőGIS™, a magánerdőgazdálkodást segítő webes rendszer
Mi is pontosan a nyomon követés és hogyan működik?
Új fejlesztési támogatás nyílik az erdőgazdálkodók számára
Jogszabályi változások a moduláris tűzfegyerekkel kapcsolatban
Közlemény a mogyoródi medveészleléssel kapcsolatban:
Összefogás az illegális agancsozás ellen
Közös ellenőrzés az erdőben
Tovább terjed az afrikai sertéspestis a hazai vaddisznóállományban
Beszámoló a VII. Alpokaljai-Rábamenti-kemenesháti dúvadgyérítési hétről
Véget ért a 2026. évi Kaszó Kupa Országos Véreb Fővizsga!
Egy emlékezetes januári hajtás Sárospatakon
Agancshullás idején… 🦌
