Természetvédelem
Új kutatás: a borzok jelentős ragadozói a vörös listás parti madaraknak
Egy új kutatás szerint a borzok az egyik legjelentősebb veszélyt jelentik a földön fészkelő parti madarakra.
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Egy új kutatás szerint a borzok az egyik legjelentősebb veszélyt jelentik a vörös listán szereplő, földön fészkelő parti madarak – köztük a bíbic és a nagy goda – fennmaradására. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a fészkek kifosztásának kockázata hideg vagy száraz időjárás idején nő meg, amikor a borzok fő táplálékát jelentő giliszták nehezebben érhetők el a talaj felszínén.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az egyik tanulmány – amely az Egyesült Királyság területéről származó kameracsapdás adatok átfogó elemzésén alapul – eddig a legvilágosabb képet adja arról, mely állatfajok felelősek a madárfészkek pusztulásáért Nagy-Britanniában.
A vizsgálatban 2 088 fészket elemeztek, ezek 29,2%-át ragadozók pusztították el. A parti madarak fészkeit leggyakrabban emlősök fosztották ki. A pusztítás 41,7%-áért a borzok, míg 23%-áért a rókák voltak felelősek.
Andrew Hoodless, a GWCT (Game & Wildlife Conservation Trust) kutatási igazgatója – amely szervezet többek között az RSPB, az Essex Wildlife Trust és a Wildfowl and Wetlands Trust mellett adatokat szolgáltatott a tanulmányhoz – így fogalmazott:
„Az élőhelyek folyamatos javítása és helyreállítása kulcsfontosságú a parti madarak védelmében, de ragadozószabályozás nélkül ez gyakran hiábavaló. Ez a tanulmány értékes képet ad a fészkelőhelyeket érő ragadozói nyomás mértékéről és jellegéről, és segíthet a földön fészkelő fajok védelmét célzó kezelési stratégiák kialakításában.
Ugyanakkor kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban is, hogyan kezeljük a védett ragadozók – például a borz – jelentette veszélyt. A nem halálos módszerek, mint például a fészkek ideiglenes elektromos kerítéssel való védelme, hatékonyak lehetnek, de nem minden esetben kivitelezhetők.”
Hoodless hozzátette:
„A bíbic állománya az 1990-es évek közepe óta 53%-kal csökkent, ami mintegy 110 000 pár eltűnését jelenti az Egyesült Királyságban. A Birminghamtől délre fekvő területeken pedig mindössze 300–450 költő nagy godapár maradt. Mindkét faj esetében helyi kihalás veszélye áll fenn, miközben az általános táplálkozású ragadozók állományai növekedtek, és sok más európai országhoz képest magas szinten vannak.
Ha meg akarjuk menteni ikonikus madarainkat, a jövőben nehéz döntéseket kell hozni, akár egyes fajok célzott, engedélyezett szabályozásáról is, hogy másokat megvédhessünk – mielőtt túl késő lenne.”
A GWCT által a tanulmányhoz benyújtott adatok egy hatéves vizsgálatból származnak, amelyet a szervezet korábbi bemutató gazdaságában, Auchnerranben (Aberdeenshire) végeztek bíbicfészkekkel kapcsolatban. Az eredmények szerint minden negyedik fészekpusztítást borzok követtek el.
A 372 vizsgált fészekből 90-et ragadozók pusztítottak el, ezek közül 23-at borzok. A kutatás rámutatott arra is, hogy az időjárás kulcsszerepet játszik: hideg vagy száraz időszakokban a borzok nagyobb valószínűséggel fogyasztották el a bíbic tojásait, mivel ilyenkor a giliszták kevésbé elérhetők.
Ezért a száraz vagy hideg tavaszok további nyomást gyakorolhatnak az amúgy is csökkenő parti madárállományokra, különösen ott, ahol borzok és parti madarak ugyanazokat a gyepeket használják.
Nick Hesford, a GWCT skót igazgatója így értékelte az eredményeket:
„Ez a hosszú távú vizsgálat azt mutatja, hogy bár országos szinten továbbra is a rókák és a varjúfélék a leggyakoribb fészekragadozók, gyepterületeken a borzok ragadozása komoly korlátozó tényezője lehet a bíbic állományának regenerálódásában, különösen hideg tavaszokon és a borzvárak közelében.
Az eredmények arra utalnak, hogy az időjárás-előrejelzések felhasználhatók lennének célzott, megelőző ragadozókezelési intézkedésekhez, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megállítsuk – és visszafordítsuk – a bíbic állományának további csökkenését Skóciában.”
***
A Game & Wildlife Conservation Trust (GWCT) kutatásalapú természetvédelmi munkát végez egy élettel teli, fenntartható vidéki környezet érdekében.
A GWCT egy független természetvédelmi jótékonysági szervezet, amely az 1930-as évek óta folytat tudományos kutatásokat Nagy-Britannia vad- és élővilágával kapcsolatban.
A szervezet gazdálkodóknak és földtulajdonosoknak nyújt szakmai tanácsadást a vadon élő állatok élőhelyeinek javítása érdekében. Több mint 60 posztdoktori kutatót és más kutatási szakembert foglalkoztat, akik olyan szakterületeken rendelkeznek tapasztalattal, mint a madártan, rovartan, emlőskutatás, mezőgazdaság, halbiológia és statisztika.
A Trust saját kutatásokat is végez, emellett kormányzati és magánszervezetek által finanszírozott, szerződéses és pályázati projektekben is részt vesz.
A GWCT emellett különálló, professzionális tanácsadó szolgálattal is rendelkezik annak érdekében, hogy kutatási eredményei közérthető és gyakorlatban alkalmazható formában jussanak el a gazdálkodókhoz, földtulajdonosokhoz, vadőrökhöz, vadgazdálkodókhoz és mindazokhoz, akik a természetvédelmi gyakorlat megvalósításában szerepet vállalnak.
Forrás: GWCT
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
Rekordszámú túzokot regisztráltak Dévaványa térségében
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
Minden eddigi csúcsot megdöntött Dévaványa térségének túzokállománya a napokban lezajlott országos szinkronszámlálás adatai alapján. A Körös-Maros Nemzeti Park területén végzett felmérés során a szakemberek 808 példányt számoltak össze a faj egyik legjelentősebb hazai élőhelyén.
Fotó: Balla Tihamér
A rendkívüli téli körülmények között lezajlott számlálás kiemelkedő eredményeket hozott. Míg Dévaványa környékén rekordmennyiségű, 808 madarat vettek jegyzőkönyvbe, addig a Kis-Sárréten 150, a Csanádi pusztákon pedig 37 példányt találtak. A megfigyelés a határon túlra is kiterjedt: a nagyszalontai klasszikus telelőhelyen 108 egyedet regisztráltak a helyi szakemberek.
Fotó: Balla Tihamér
Az idei számlálást különlegessé tette a tájat borító 20-25 centiméteres hótakaró. Bár a vastag hóréteg miatt a helyszínek megközelítése a korábbi évekhez képest nagyobb kihívást jelentett, a hóborítás segítette a madarak észlelését és a csapatok pontos létszámbecslését. A felmérés során azonosított legnépesebb csapat 249 egyedből állt.
A fagyos időjárás és a tartós hótakaró komoly próbára teheti az állományt. Amennyiben a hideg periódus elhúzódik, az felélesztheti a túzokok vonulási ösztönét, ami a Kárpát-medencéből déli, délnyugati irányba való elvándorláshoz vezethet.
Fotó: Balla Tihamér
A madarak jelenleg különös stratégiával jutnak táplálékhoz a repceföldeken: a túzokok az őzekkel és nyulakkal társulva vészelik át a telet. Mivel az őzek kaparással tisztítják meg a havas felszínt a zöld levelek után kutatva, az általuk megnyitott foltokon a túzokok is könnyebben hozzáférnek a létfontosságú repcelevelekhez.
Fotó: Balla Tihamér
A januári túzokszinkron országos, összesített adatai jelenleg még feldolgozás alatt állnak, a végleges számokról később adunk hírt.
Hirdessen Ön is az Agro Jageren
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
NEFAG: Összehangolt védelmi akció zajlott a Monori Erdészet térségében
Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!
2026 január 14-én összehangolt védelmi szolgálat zajlott a térség külterületi részein, amelyben több szervezet közösen vett részt az illegális tevékenységek visszaszorítása és a közbiztonság erősítése érdekében. Az akciót a Nagykátai Rendőrkapitányság koordinálta, együttműködésben a Készenléti Rendőrség egységeivel, a DINPI munkatársaival, a helyi vadásztársaságokkal, valamint a NEFAG Zrt. Monori Erdészetének két alkalmazottjával.
Előkészített fát találtak az erdészek. Forrás: NEFAG
A védelmi szolgálat érintette a Tápiószági és a Tápiószecsői erdészkörleteket is. A Készenléti Rendőrség részéről lovasrendőrök is részt vettek az ellenőrzésekben, ami különösen az erdős, nehezen megközelíthető területeken biztosított hatékony jelenlétet.
A rendőrség drónnal pásztázta át a területet. Forrás: NEFAG
Az összehangolt fellépés eredményeként az akció során két gyanúsított előállítására került sor. A NEFAG Zrt. Monori Erdészetét Mihálji Ferenc és Csiszár Attila képviselte, akik helyismeretükkel és szakmai tapasztalatukkal segítették a rendőrség munkáját.
A Nagykátai Rendőrkpaitányság egyenruhás állománya támogatta az akciót. Forrás: NEFAG
Az ilyen jellegű közös szolgálatok kiemelt szerepet töltenek be az erdők, a védett természeti területek és a külterületi térségek biztonságának megőrzésében, valamint az illegális tevékenységek megelőzésében.
NEFAG
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Hajnalmadár a fővárosban
Menasági Péter amatőr természetfotós a fővárosban hajnalmadarat fotózott.
Menasági Péter amatőr természetfotós a fővárosban hajnalmadarat fényképezett. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Egy év(ad)záró találkozó margójára
Fotó: Menasági Péter amatőr természetfotós – Agro Jager News
Hajnalmadárral randizni nem egyszerű. Bár rendszeres téli vendégünk, a magas hegyeken kívül, sík vidéken, elsősorban elhagyatott bányákban, sziklafalakon vagy várromokon bukkannak fel magányos példányok. Emellett, esetleg, még nagyobb épületek kőfalain szeret élelem után kutatni, mégis ritka előfordulása miatt kevés helyen és csak egy-egy példánnyal lehet nálunk találkozni. Mint természetszerető ember, igyekszem sokat járni az erdőt-mezőt, és ha alkalmam van rá, lefotózni az állat- és növényvilágot; kiemelten cserkészem a madarakat, és a megfigyelésen túl próbálok minél jobb felvételeket is készíteni róluk.
Amióta tudok erről a csodás, hajnalpír színnel is bíró, lepkeszerűen röppenő lényről: bakancslistás. Nem is olyan régen, 2025 nyárutóján határoztam el, hogy ezen a télen mindenképpen utánajárok, és megpróbálom megtalálni, lencsevégre kapni. Mindez akkor ötlött fel bennem, amikor sorra végigjártam a Káli-medence tanúhegyeit, és a Haláp óriási bányaudvarán a bazaltfalat elmerülten figyelve elképzeltem, hogy milyen nagy kihívás és egyben élmény lenne ott meglátni. De máshogyan alakult az első találka. Nem gondoltam volna, hogy Budapest belvárosában történik ez meg velem. A celebbé vált madár híre engem is elért, de még a feltűnésekor nem tudtam kimenni a helyszínre szerencsét próbálni, csak karácsony környékén.
Fotó: Menasági Péter amatőr természetfotós – Agro Jager News
Kétszer is hiába ácsingóztam a hidegben órákig, még a környéket bejárva a házfalakat is hosszasan kémleltem, hátha máshol tanyázik, nem a törzshelyén, de így sem jártam sikerrel. Az év utolsó napján ismét lehetőségem nyílt a sajátos terepre kimenni, és ezúttal a kitartó várakozás eredménnyel járt.
Fotó: Menasági Péter amatőr természetfotós – Agro Jager News
Többórás toporgás után éppen egy lelkes kisfiú szüleivel beszélgettem, amikor is a hétéves Soma felkiáltott: – Anya, megvan, látom! – Na, ne már, fiam, tényleg? – kérdezett vissza édesanyja kételkedőn. – De igen, nézd, piros a szárnya! – és odafutva mutatja is a karácsonyra kapott, Máté Bence szignójával ellátott gépének kijelzőjén. Amíg én egy kicsit pihentettem a nyakamat, hiszen a hosszas felfelé nézés elég fárasztó, de azért – ha csak fél szememmel is – a Vigadót fürkésztem, és a szülőkkel egy kis társasági életet éltem, addig az ígéretes természetfotós ifjonc a Vigadó mellett lévő ház falán kiszúrta az apró rovar- és pókfalót.
Na, innentől kezdve, akik ott voltunk, semmi másra nem tudtunk koncentrálni, csak arra a kis foltra, fent magasan a falon. Azonnal feldobódott mindenki: – Nézd! Ott van, az eresz alatt! Most lejjebb jött! Most arrébb ugrált a párkányon! Most átrepült a homlokzat túlfelére! Én szinte le sem vettem a szemem a felfelé irányított fényképezőgép szemkagylójáról, csak amikor az elgémberedett, szinte odafagyott ujjammal már exponálni sem tudtam, akkor meg a távcsővel követtem, nehogy szem elől tévesszem, és lemaradjak valamiről.
Fantasztikus és izgatott állapotot okozó félóra telt el így. De a non plus ultra esemény még csak ezután következett, ugyanis egy váratlan akció zajlott le a szemünk láttára: hirtelen, a semmiből, egy vörös vércse repült rá a belvárosi színpad főhősére, és kishíján levadászta. Hál’ istennek a szépséges hajnalmadár lelkes rajongótáborának nagy örömére a ragadozó – hacsak egy hajszállal is, de – elvétette a célt, nem sikerült a sztármadár elleni merénylet.
Fotó: Menasági Péter amatőr természetfotós – Agro Jager News
És hát ezt a különös pillanatot sikerült is megörökítenem, annak a szerencsének köszönhetően, hogy az objektív lencséjén keresztül néztem mindezt, és szinte állandóan kattogott a gép. Közben fel sem fogtam, hogy mit kaptam el, annyira gyorsan történt, és csak miután elhagyta a terepet a hajnalmadár, néztem meg a képeket, és örülhettem, hogy valóban elcsíptem a momentumot. Szürreális jelenetnek lehettünk szemtanúi, amely során két ilyen, lakóövezetben ritkának számító madár, ugyanabban a környezetben, ennyire közel került egymáshoz, életre szóló élményt okozva ezzel a téren bámészkodóknak.
Bár – az objektívnek is már túl nagy távolságon kívül – pont a hirtelen mozgásnak köszönhetően nem annyira élesek a kiválóan manőverező légi akrobaták, hiszen a házfalon maradt a fókusz, ez akkor is egy különleges, egyben a természetben meglehetősen ritka mozzanatot rögzítő, dokumentumértékű kép lett számomra.
Fotó: Menasági Péter amatőr természetfotós – Agro Jager News
A tervemről a csodás élmény ellenére továbbra sem mondtam le, miszerint a természetes közegében is megfigyeljem a hajnalmadarat; ki is mentem a Róka-hegyi kőfejtőbe néhány nappal később, ahol a szintén ritkaságszámba menő havasi szürkebegyet is észlelték. Ezek a találkozások egyelőre még váratnak magukra, de remélem, ami késik, nem múlik!
Írta és fényképezte: Menasági Péter amatőr természetfotós
Van egy szép élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
KITEKINTŐ: Németország – Két farkast gázoltak Berlin mellett
Fácánra vadászó rókát kaptak lencsevégre
Új akcióterv a vaddisznóállomány szabályozásáról
Újabb vaddisznókban azonosította az ASP vírusát a Nébih
Miskolci Törvényszék – Lezárták a bükkzsérci vadászbalesetet
Rekordszámú túzokot regisztráltak Dévaványa térségében
Folyamatos a vadetetés az EGERERDŐ Zrt. területén
NEFAG: Összehangolt védelmi akció zajlott a Monori Erdészet térségében
Téli vadvédelem a SEFAG Zrt.-nél
Hogyan alakul ki a babos disznó, és miért nem kívánatos az állományban?
Lövöldözés és drámai hajsza Nyírlugoson: páncélozott járművel vonult ki a TEK az orvvadászhoz
Visszanéző (1992): A vadászgyilkosság
A zalai kanom
Kihallgatták a nyírlugosi orvvadászt
POLICE: Lekapcsolták őket
Több ponton módosult a Vadgazdálkodási törvény
2026-ban is változatlan marad a vadászjegy díja
POLICE: Meglőtte a labrador kölyökkutyát
Mesterhármas 1980-ból
