Vadászat
Csapdákkal gyérítik a vadászok az elszaporodott ragadozókat
BÁCS-KISKUN MEGYE | Komoly károkat okoznak a vad- és haszonállatok állományaiban az aranysakálok. A szárnyastelepek megtizedelésében a rókák és a borzok is részesek. A csólyospálosi és kömpöci gazdálkodók a vadászoktól kértek segítséget, hogy megvédjék jószágaikat a ragadozóktól.
A legtöbb dűlőút mentén jól látható feliratok figyelmeztetnek: ölőcsapdákat helyeztek el a határban. A szelektív csapdákkal az aranysakál-, róka- és a borzállomány ritkítása a cél. „Humán- és állat-egészségügyi okból, továbbá a vadon élő állatok védelme, valamint a vadgazdálkodás hatékonysága érdekében.” – olvasható többek között a hirdetményeken. A vonatkozó törvények is lehetőséget biztosítanak a csapdák kihelyezésére. A túlszaporodott ragadozók az állattenyésztők mellett a vadásztársaságoknak is jelentős veszteséget okoznak.
– Az aranysakálok jelentik a legtöbb gondot. Intelligens állatok, ritkán lehet megpillantani egy-egy példányt, mert rejtőzködő életmódot folytatnak és nagyon eredményes ragadozók – sorolta Dobai Zoltán, a Csólyospálos–Kömpöci Hubertus VT vadásza, akivel az Ülléshez közeli erdőszéleken jártunk.
A hazánkban ismét csúcsragadozóvá vált sakálok újbóli megjelenését még örömmel fogadták a délszláv háború idején, de a rendkívül jó alkalmazkodóképességű aranysakál-állomány annyira túlszaporodott, hogy mostanra megszűnt a védettsége.
– A sakálok félelmet nem ismerő, ám óvatos állatok. Éjszakánként hallani az üvöltésüket mindenfelől, bátran megközelítik a tanyákat és bemerészkednek a falu szélére is. Errefelé kacsa-, csirke- és libatelepekkel teli a határ, ami a könnyű zsákmány lehetőségét jelenti nekik. Előfordult, hogy egy-egy alkalommal negyven-ötven szárnyast öltek meg, de nem csak a madarakat tekintik prédának. Birkákat, bárányokat és borjakat is ragadtak már el. A gazdák ezért is szorgalmazták a csapdák kihelyezését – magyarázta Dobai Zoltán, aki már harmincnégy éve dolgozik hivatásos vadászként.
Az aranysakálok falkában is eredményes vadászok, de a magányosan élő hímek is kíméletlen ragadozók. – Már szinte mindenre vadásznak, a vaddisznókocák mellől ellopkodják a malacokat, de az őzeket, gidáikat és a szarvasborjakat sem kímélik – mesélte a vadász, aki a múlt év végi kiskundorozsmai esetet is felidézte, amikor egy vadász magyar vizslájának gégéjét harapta át egy fűben meglapuló sakál.
A szakértők az aranysakálok megjelenésével a táplálékkonkurens és kisebb termetű rókák állományának megfogyatkozására számítottak, ám nem így lett, mert mindkét faj intenzíven szaporodik. A sakálok jól alkalmazkodtak a körülményekhez – főleg a rejtőzésre alkalmas helyeket keresik –, és már csak a takarás nélküli, intenzíven művelt mezőgazdasági területeken nem jelentek meg. A sakálok a dögevéstől sem riadnak vissza, akárcsak a szintén jelentős állománnyal bíró borzok.
A vadásztársaság úgynevezett hattyúnyak csapdákkal próbálja gyéríteni a ragadozóállományt. A gazdálkodók anyagi áldozatot is hoztak mindezért a szolgálatért, hiszen az acélból készült ölőszerkezetek ára úgy ötvenezer forint körül van. A vadásztársaság nyolcezer hektáros területén összesen huszonhárom csapdát helyeztek ki.
– Ez a leghatásosabb módszer a gyérítésre. A csapdákat naponta ellenőrzöm és azokat idővel más-más helyre rakom át. Múlt év júliusa óta mintegy másfél száz aranysakált, rókát és borzot sikerült így csapdába csalni – mesélte Dobai Zoltán, akitől azt is megtudtam, hogy a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet komoly problémát okozhat a vadásztársaságnak. Hamarosan kezdődik az őzbakszezon, de a külföldiek sorra lemondták a bérvadászatokat, pedig korábban ebből származott az éves bevételük jelentősebb része.
Az élmezőnyben van Bács-Kiskun
A 2018/19-es vadászati évben 7873 aranysakál (+35,02 százalék) lelövését jelentették, továbbra is elsősorban Baranya, Bács-Kiskun és Somogy megyékből. Az aranysakál terítékének növekedése változatlanul exponenciális ütemű – olvasható az Országos Vadgazdálkodási Adattár összesítőjében. Bács-Kiskunban a nyilvántartások szerint 1126 sakál került terítékre. A kilőtt 12 394 borzból 1202-t megyénkben ejtettek el, amivel szintén az országos élmezőnyben vannak a Duna–Tisza közi vadászok. Az országos felmérésből az is kiderült, hogy a legtöbb róka (7357) itt került terítékre a nyilvántartásban szereplő 82 687 ragadozóból.
baon.hu
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.
Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.
Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.
Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.
balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
Vigyázzunk az úton átkelő teknősökre!
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
KITEKINTŐ: Románia – visszatért a medve a településekre, az ember pedig fél az erdőtől
Kiss Sándor: A Nagy-Sárrét apró vadászai – Eredeti képekkel
KITEKINTŐ: Japán „Farkasszörny” robotokat vet be a rekordszámú medvetámadások visszaszorítására
Nem volt elejtési jogosultsága
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Életbak puskavégen
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
A nagy bajszos
110 méterről lőtte le a korongot Davide de Carolis – Benelli Advanced Impact bemutató Hatvanban
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
KITEKINTŐ (NÉMETORSZÁG): Azonosították az első aranysakál territóriumot
