Vadászat
Szenvedélyes fotószafaritól a vadászati könyvtárig
Hertelendy Margittal, Széchenyi Zsigmond özvegyével a Vadonvilág című film bemutatója után beszélgettem. Mangi néni férje halála óta, immár ötvenhárom éve annak szenteli az életét, hogy méltóképpen megőrizze és ápolja a vadász író szellemi hagyatékát.
A dokumentumfilm a vadász író Denaturált Afrika című könyve nyomán készült. Nemcsak azt mutatja meg, hogy mennyit változott a fekete kontinens, hanem elmeséli, milyen volt a világot járt szenvedélyes vadász, a vadvilág megőrzése iránt elkötelezett, bizonyos helyeken egyre inkább a fotószafarit helyesnek tartó ember.
– Nehéz volt megnézni ezt a filmet, mert izgultam, hogy meg tudják-e mutatni azt, ami a legfontosabb. A férjem nemcsak összevissza lövöldözött, ahogy sokan gondolják. Számára a természet szeretete és megbecsülése állt az első helyen, látszik ez abból is, ahogy ír róla.
Szenvedélyes ember lévén nem tudott itthon ülni, folyton ment is, írt is. Még az ötvenes évek végén is, amikor a kenyérrevalót is nehéz volt megkeresni, folyton csak azon járt az esze, hogyan teremthetné elő egy expedíció árát. Sűrű és intenzív életünk volt.
A 95 éves özvegy élete szintén filmbe illő. A XIII. századig visszakövethető családfán ősei közt főispánok, főszolgabírók, követek, királyi tanácsosok, huszártisztek sorakoznak. Ám a XX. századi történelem viharai az ő családjukat sem kímélték.
– Zala megyében, Pacsán születtem, gyönyörű gyerekkorom volt. Később jöttek a keserves évek, meghurcoltatások. Négyen voltunk testvérek, lány csak én, apánk korán meghalt, azután nehezebb lett. Andorházán laktak anyai nagyszüleim, anyánk velük igazgatta a gazdaságot. Taníttatott bennünket, először magántanulóként Kanizsán vizsgáztam, Pesten a Sacre Coeur Intézetben tanultam, nyelvmesteri diplomát kaptam angol, német és francia nyelvből.

Széchenyi dupla csövű sörétese. Fotó: Németh András Péter
Aztán jött a háború, és minden összedőlt. Egyetemi terveimből már nem lehetett semmi. Mind a három fivérem fogságba került, édesanyámmal állandóan aggódnunk kellett valakiért. Andort Recskre internálták, a másik bátyám négy évig raboskodott orosz fogságban, vád is akadt bőven: hazaárulás, kémkedés.
A megpróbáltatások után a testvéreim elhagyták az országot, Ausztria, Kanada, Svájc lett az otthonuk. Mi édesanyámmal Keszthelyen találtunk menedékre – emlékezik vissza Mangi néni, és arra a kérdésre is van válasza, hogyan lehetett mindezt kibírni.
– A hit és a remény segített, az, hogy nem maradhat mindig így. Úgy neveltek bennünket, hogy csinálni kell, dolgozni kell. Édesanyám azt mondta: mindent ki lehet bírni, csak a kommunizmust egy kicsit nehezebben.
Mangi néni elvált, egygyermekes fiatalasszonyként találkozott újra Széchenyi Zsigmonddal. Már ismerte, hiszen a húgaival együtt járt a Sacre Coeur Intézetbe.
– Nekem sikerült amolyan mindenesi állást kapnom a keszthelyi kastélyban. Voltam szükség szerint fűtő, könyvtáros, német, francia levelező és idegenvezető. Zsiga meg a fogság, börtön és kitelepítés után szintén ide került mint segéderő, de ennek is örült. Mindketten túlestünk egy-egy váláson, Zsiga Péter fiát magával vitte az angol felesége Angliába. Én Keszthelyen laktam Eszter lányommal, ő meg Balatongyörökön a Reznik családnál. Nem zavart, hogy huszonhét évvel idősebb nálam. Összeházasodtunk, aztán idővel Pesten sikerült szükséglakást szereznünk.
Mezőgazdaság
Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai intézkedések
A járvány miatt a védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat tilos.
A ragadós száj- és körömfájás a párosujjú patás állatok súlyos gazdasági károkat okozó, rendkívül fertőző betegsége. A terjedésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. A járvány mielőbbi felszámolása érdekében az országos főállatorvos szigorú intézkedéseket vezetett be. A hatóság kéri, hogy minden állattartó haladéktalanul jelentse, ha állatainál a betegség tüneteit észleli.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző betegség, amely párosujjú patás állatokat érint. Heveny, lázas általános tünetekkel és hólyagok kialakulásával jár, amelyek a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábakon és a tőgybimbókon jelennek meg. A betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. Megjelenése jelentős gazdasági károkkal jár. Terjesztésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. Ritkán, kedvező időjárási feltételek esetén, különösen nagy sertéstelepek közelében, széllel való terjedés is előfordul.
A betegség klasszikus tünetei március elején egy kisbajcsi szarvasmarha telepen jelentkezetek, és a betegséget okozó vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma is megerősítette. A járványkitörésben érintett szarvasmarha telepen azonnali zárlatot rendeltek el, és megkezdődött az állomány felszámolása. Az állategészségügyi hatóság megkezdte a járványügyi nyomozást, és felállította a gazdaság körül a 3 km-es védőkörzetet és a 10 km-es felügyeleti körzetet, amelyekben megkezdődött a fogékony állatok számbavétele és szűrővizsgálata. A diagnosztikai vizsgálatok állami költségre történnek.
A védő- és megfigyelési körzeteket bemutató országos térkép, illetve az érintett vármegyét ábrázoló térkép, valamint a korlátozással érintett települések listája megtekinthető a Nébih ragadós száj- és körömfájás tematikus oldalán.

Ábra: NÉBIH
A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket rendelt el:
• A hatályos forgalmi korlátozások és az állatok szállítására vonatkozó szabályok naprakészen megtalálhatók a https://portal.nebih.gov.hu/rszkf-kereskedelmi-informaciok oldalon.
• A védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat tilos.
• Győr-Moson-Sopron vármegyében tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása 2025. március 17-ig; a fogékony állatfajt tartó turisztikai helyek (pl. állatkert, vadaspark) további rendelkezésig nem látogathatóak.
A ragadós száj- és körömfájás járvány kitörése miatt Magyarország elveszítette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát, melynek következtében exportpiacunk jelentősen szűkül. Több ország is importkorlátozást vezetett be a hazánkból származó élőállatokra és termékekre vonatkozóan. A ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos, folyamatosan frissülő kereskedelmi információk elérhetőek a Nébih tematikus honlapján.
A betegség továbbterjedésének megakadályozása, a járvány mielőbbi felszámolása és az okozott károk mérséklése mindannyiunk közös érdeke, ezért a Nébih kéri az állattartók, élőállat-kereskedők és -szállítók felelős magatartását és együttműködését az állategészségügyi hatóságokkal!
Minden, a betegségre fogékony állatfaj tartója fokozottan ügyeljen a járványvédelmi előírások, valamint az elrendelt szigorú hatósági intézkedések betartására! Fontos, hogy az állattartók, ha állataikon a betegség tüneteit észlelik, azonnal értesítsék az ellátó állatorvost, valamint a helyi állategészségügyi hatóságot! A bejelentésre rendelkezésre áll a Nébih 24 órában hívható ZöldSzáma (+36-80/263-244) is.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Egyre több környező országban romlik az ASP helyzet
Romániában több nagylétszámú sertéstelepen afrikai sertéspestis (ASP) kitörését azonosítottak
Az utóbbi hetekben a magyar határhoz közel lévő Temes vármegyében (Románia) több nagylétszámú sertéstelepen is ASP kitörést azonosított a román hatóság. Horvátországban újra kimutatták a vírust házisertés-állományokban, valamint Szerbiában is nagyon magas az ASP esetetek száma házi sertésekben és vaddisznókban egyaránt. Mivel a magyar határ közelében lévő településekről van szó, így a romló járványügyi helyzet állandó kockázatot jelent hazánk déli vármegyéire.

Fotó: NÉBIH
A Nébih ismételten felhívja minden érintett (állatorvosok, sertéstartók, vadászok) figyelmét az ASP elleni maradéktalan védekezés szükségességére. Kizárólag a járványügyi előírások szigorú és következetes betartása jelenthet garanciát a legfontosabb cél: a magyarországi házisertés-állomány ASP vírustól való mentességének megőrzésére.
A járványügyi szakemberek elsősorban a sertéstartó telepek járványvédelmi zártságának fenntartását hangsúlyozzák, ennek jelentőségére hívják fel a figyelmet. Kiemelten fontos a személy- és a gépjárműforgalom korlátozása, az alom és a takarmány-alapanyagok megfelelő tárolása, az állati eredetű melléktermékek, valamint a zöldtakarmány etetésének tilalma.
A vírus behurcolásának megakadályozása szempontjából ugyancsak kulcsfontosságú, hogy a határmenti forgalomból, rokonlátogatásból ne kerüljön hazánkba friss hús, hőkezeletlen sertéstermék. Emellett a sertések élelmiszerhulladékokkal való etetése továbbra is szigorúan tilos.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A Téti Rendőrőrs körzeti megbízottjai egy helybéli férfi házánál tartottak ellenőrzést március 5-én délelőtt, ahol engedély nélkül tartott lőfegyvert, lőszereket, hangtompítót is találtak.

Fotó: Rendőrség
A szemle során előkerült még több őz-, szarvas- és muflontrófea illetve -koponya is, valamint a hűtőből közel 20 kg vadhús. Az egyenruhások elfogták és előállították a férfit a Győri Rendőrkapitányságra, ahol lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki, majd őrizetbe vették.
Forrás: Rendőrség