Vadászat
A második hullám levadássza a vadásztársaságokat
KORONAVÍRUS | Elmaradt bevételek és növekvő kiadások kettős szorításában vannak a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben a vadásztársaságok. Tönkremenetelük senkinek nem érdeke: nem csupán egy jól működő szektor kerülne padlóra, de a mezőgazdaság és az ökoszisztéma is kárát látná.
„Az első félévről vannak adataink a Somogy megyei vadászkamaránál. Ezek egyértelműen azt mutatják, hogy a vadászati turizmus bevételei – ez vadásztársaságtól függően lehet a legfőbb, de mindenképpen az egyik legjelentősebb bevételi forrás – idén tavasszal egy az egyben elmaradtak” – mondja Kemenszky Péter, az Országos Magyar Vadászkamara Somogy megyei Területi Szervezetének titkára. Mivel a külföldiek vadászati engedélyeit a vadászkamara megyei szervezetei adják ki, ezért pontos rálátásuk van a folyamatokra. Idén márciusban és áprilisban a tavalyi mintegy ötszáz engedéllyel szemben idén huszonhármat állítottak ki Somogy megyében, májusban pedig már egyetlen egyet sem. A tavaszi őzbakszezon gyakorlatilag kimaradt – értékeli Kemenszky a kialakult helyzetet.
A nagyvadban bővelkedő Somogy megyei vadásztársaságok még bízhatnak abban, hogy az őszi szarvasbőgés és az év végi vaddisznóhajtás – feltéve, hogy nem lesz második hulláma a koronavírus-járványnak – már kisebb visszaesést produkál, a korábbi évekhez viszonyítva. Az alföldi területek azonban a bevételeik nagyobb részét vesztették el az őzbakszezon kiesésével. Kemenszky szerint a foglalások és a visszajelzések alapján az év vége felé eső hónapok sem biztatóak, és nem tudjuk azt se, lesz-e második hulláma a járványnak, és ha igen, az hogyan fog hatni a vadászati turizmusra. A Magyarországra jövő külföldi vadászok leginkább Németországból, Ausztriából, Olaszországból, Franciaországból és a Benelux államokból – azaz a járvány által sújtott országok – érkeznek.
Kiesett a bevétel, de a kiadások nem csökkentek
Az egyesületi formában működő vadásztársaságoknak jellemzően nincsenek jelentősebb tartalékaik, feladataik és ahhoz kapcsolódó állandó kiadásaik, főleg személyi jellegűek – ilyen a hivatásos vadászok bérköltsége –, de más jellegűek is, amilyen a vadászházak és lesek karbantartása, a járművek üzemanyag- és szervizköltsége, a haszonbérleti díjak viszont bőven vannak.
„Állandó bevételt jelent a tagdíj, ám ez nem egy jelentős összeg, nem a legnagyobb bevételi forrása a társaságoknak. Ezen felül van a vadhúsárbevétel – ez jelentős –, a vadhúspiacot viszont elsők között tette tönkre a koronavírus-járvány, hiszen megszűntek a külföldi felvásárlópiacok, erősen korlátozódott a feldolgozás, az átvételi árak emiatt jelentősen visszaestek, ezért ezzel sem lehetett az év első felében számolni. (A vadhúsfeldolgozást nem csupán a koronavírus, hanem az országban harmadik éve jelen lévő afrikai sertéspestisjárvány is sújtja. A két betegség hatványozottan hat az árzuhanásra.) A harmadik bevételi forrás a bérvadászat, ami lehet belföldi is, de túlnyomórészt külföldi, mind az őzbak-, a gímszarvasvadászatok, valamint a vaddisznóhajtások esetében. A társaságok jelentős részében a külföldi bérvadászatok adják ki a bevételek legnagyobb hányadát” – sorolja Kemenszky, miből gazdálkodnak a vadásztársaságok.
Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke négy fő okra bontja a társaságok bevételkiesését a 2020-as vadászati évben: a bérvadászat kiesése, a lőtt vad és az élővad értékesítésében történő visszaesés, a vadászható apróvadfajok tenyésztésének bizonytalansága és a vadászati szolgáltatás elmaradása ‒ hiszen ha nincs külföldi vadász, akkor nincs szállásból, ellátásból származó bevétel se.
Vadászat
Szent Hubertus verseny Dr. Polgár Kálmán emlékére Siófokon – Meghívó a cikkben!
Dr. Polgár Kálmán és a somogyi vadászkutyás és vadász barátainak köszönhető, a kihalás szélére került (sárga) magyar vizsla újratenyésztése. 1920- ban megalakítottak egy alapszabály nélküli társadalmi szervezetet ”Magyar vizsla Tenyésztők Országos Egyesülete” néven. Feladatuknak tekintették a még fellelhető sárga vizsla egyedek felkutatását és nyilvántartásba vételét! Majd miután a mozgalom kiterjedt az egész országra szükségesnek ítélték egy bejegyzett szervezet létrehozását.
Középen Pomázi Ágoston, vezető VAV bíró, míg a képen bal oldalon Gáspár Tibor, addig jobb oldalon Szabó Krisztián bírók. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
1924.-ben megalakult az „Országos Vizsla Club”, amely keretén belül „Magyar vizsla Szakosztály” elnevezéssel működtek tovább és megfogalmazták a tenyésztési célokat, rögzítették a küllemi bírálat és a vadászati alkalmasság meghatározásának értékmérő rendszerét. Végleges törzskönyvbe csak a szakbizottság véleményezését követően kerülhetett be a kutya, amennyiben küllemben és vadászati alkalmasságban egyaránt megfelelt. Dr. Polgár Kálmán e témában az alábbiakat vallotta: „Az eb csakis munka közben, a mezőn ítélhető meg, s a tenyésztés alapjául legelsőbben is az orr jóságát kell figyelembe venni.”
E szellemiséget kívánjuk tovább vinni, a Szt. Hubertus verseny megrendezésével, ahol is a vizsla és vezetője közös munkáját értékelik a bírók.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A verseny színhelye és időpontja: 2024.11.30. Balatonszabadi, Papp pincészet. Érkezés 7.oo (regisztráció)., tervezett eredményhirdetés 15 óra.
Munka közben egy magyar vizsla a Sió-csatorna mellett. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A házigazda: Sióvölgye Földtulajdonosi Vadász Egylet
Rendező szervezetek:
Magyarországi Drótszőrű Magyar vizsla Tenyésztők Egyesülete,
OMVK Svm. Területi Szervezete és a Somogy Megyei Vadászok Szövetsége
Részletes program és meghívó. Forrás: Pomázi Ágoston / Agro Jager
A rendezők minden érdeklődőt és versenyzőt szívesen látnak.
Pomázi Ágoston
Fotó: Dr. szilágyi Bay Péter
A rendezvény médiamegjelenését a 25 éves Agro Jager, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja támogatja!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
A vadászat veszélyes üzem – alapos felkészülést igényel!
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. munka- és balesetvédelmi, valamint komplex elsősegélynyújtó képzést biztosított munkatársainak.
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. régi hagyománya, hogy a társas vadászatok megkezdése előtt munka- és balesetvédelmi, valamint komplex elsősegélynyújtó képzésen vesznek részt munkatársaink.
Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Minden évben megemlékezünk a tragikus vadászbalesetben elhunyt fiatal kollégánkról is. Ifjabb Varga Ákos 2000 szeptemberében vesztette életét a Farkas-erdő mélyén, mikor az általa kísért, megcsúszó vendégvadásznak elsült a fegyvere. Végzetes balesetének helyszínén kőtábla és kereszt áll örök mementóként, a kollégáink pedig szívükben őrzik emlékét.
Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
A vadászkürtös megemlékezés után oktatások sora következik minden évben. Szalai Csaba vadgazdálkodási osztályvezető ismertette a társas vadászatok előkészítésének és lebonyolításának szabályait, a vadászati év elvárásait és eredményeit. Kámpel József ASP-tanácsadó az afrikai sertéspestis járvány aktuális helyzetéről adott tájékoztatást, újdonságként Németh Andrea, a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési szakembere tartott kiberbiztonsági előadást.
Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
A mentőszolgálat munkatársaival pedig az elsősegélynyújtás legszükségesebb ismereteit, fogásait gyakorolták kollégáink. MINDEN PERC számít a bajban, ezért fontos, hogy térerő és segítség híján is azonnal tudják, hogy például görcsroham, cukorbetegség, anafilaxia, ájulás, vagy súlyos sérülés esetén mit kell tenni. Gyakorolták a vérzéscsillapítást, betegmozgatást, végtagrögzítést, a keringésmegállás felismerését, az újraélesztés megkezdését, a defibrillátor használatát. Köcse Tamás vezető mentőtiszt hangsúlyozta, a gyors állapotromlással járó eseteknél rendkívül fontos, hogy a helyszínen lévők a mentők kiérkezéséig is segítséget tudjanak nyújtani.
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A nagybérpusztai Pepikert festői környezetében került sor a 2024. évi barcogási időszakban terítékre hozott dámbikák trófeaszemléjére. A Vérteserdő Zrt. Kisbér-Császár elnevezésű, illetve a Hang-kút Vt., a Feketevízi Vt. és a Bakony-Vad Vt. vadászterületén elejtett dámbikák negyven trófeáját lehetett megtekinteni.
Fotó: Vérteserdő Zrt.
A Társaságunk Síkvidéki Erdészeti Igazgatósága a 11-251850-510 kódszámú vadászterületen két különálló erdőtömbben végzi a vadgazdálkodási feladatokat. A két területrészen két, egymástól elszigetelt dám populáció található, melyek élőhelye a vadászterületek határain túlnyúlik, így azokat a szomszédos vadászatra jogosultakkal közösen kezeljük. Az egységes vadgazdálkodói szemlélet érdekében 2021-től szakmai programok keretében törekszünk a dámvaddal kapcsolatos tudásbázist bővíteni, közös célokat és gazdálkodási elveket kijelölni. Ennek az együttműködésnek volt az egyik állomása a november 12-én megrendezett 2024. évi dám trófeaszemle is.
A szemlén a vadászati hatóság munkatársai, a Vértes és a Gerecse tájegységi fővadászai, az elejtők, az érintett vadászatra jogosultak mellett az erdőgazdaságunk vadászati szakemberei vettek részt. Az idei barcogást a vadásztársaságok képviselői, Molnár László, a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal Földművelésügyi Osztályának osztályvezetője és a szervező Síkvidéki Erdészeti Igazgatóság részéről Laki Balázs erdészeti igazgató értékelték.
Fotó: Vérteserdő Zrt.
A nagybéri dámtelepítésekről érdekes történeti áttekintést adott Marton Ferenc, az Ászári Aranykalász Vt. – az egykori Ászári Aranykalász Tsz. Vt. – tiszteletbeli tagja, korábbi elnöke. Ezt követően Káfony Judit vadászati szakügyintéző trófeabírálati bemutatót tartott a megjelenteknek. Összevetésre kerültek a korbecslési adatok és a fogmetszet vizsgálatok a 2023. évi barcogásban elejtett bikákra vonatkozóan.
Forrás: Kis Balázs – Vérteserdő Zrt.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Lápi pócokat telepítettek vissza a Beregbe
Szent Hubertus verseny Dr. Polgár Kálmán emlékére Siófokon – Meghívó a cikkben!
Fókuszban a mezőgazdasági piacok helyzete és a halászati kvóták
A vadászat veszélyes üzem – alapos felkészülést igényel!
Dámbikák trófeamustrája Nagybérpusztán
Akció a fatolvajok ellen
Téli madármentés
Menyhal horgászata a Bodrogon
Földesi János: az első mátyásmadaram és a “bajomi avatás”
Elindult a #vadateszem kampány
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
Harmadik vérebfajtánk: az alpesi tacskókopó
Komádi aranysakál
Béldi Balázs: Utánkeresés Dorkával
Vadkamera buktatta le az orvvadászokat
Domolykó a Rábcából
