Vadászat
Mi történik az ólomlövedékkel?
Lassan, de biztosan szokjuk, hogy a fegyvertartás tekintetében folyamatos defenzívában vagyunk legyen szó akár sportlövészről, akár vadászról. Az Európai Unió a közelmúltban egy új frontot nyitott a vadászat és lőfegyverek korlátozása terén, egy olyan frontot, melyen jóval nehezebb csatát, avagy háborút nyerni, mint a lőfegyvertartás jogszabályi környezete esetében. Az ólom került fókuszba, vagyis helyesebben az ólom tartalmú lövedékek teljes kivezetését tűzték zászlajukra a bürokraták.
Az ólom mérgező, azt hiszem ezzel nem árulok el senkinek sem nagy titkot, és nagyon helyes, hogy kezelésének, használatának bizonyos aspektusait szabályozni kell. Vadászat tekintetében ez hazánk számára két fontos nemzetközi egyezményhez történő csatlakozásban csúcsosodott ki. A Ramsari Egyezményhez való csatlakozásunk mutatta hazánk elkötelezettségét a vizes életterek és vadvízi madarak védelme tekintetében. Ezt kiegészítendő – természeti értékeink védelme szempontjából nagyon is helyesen – csatlakoztunk a Hágai Egyezményhez is, vagyis az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló, Hágában, 1995. június 16-án aláírt nemzetközi megállapodáshoz, melyet a kihirdetéséről szóló 2003. évi XXXIII. törvény ratifikált. Ez az egyezmény mondta ki, hogy hazánk 2005. augusztus 15-ig betiltja az ólomsörét használatát a vizes területeken.
A Hágai Egyezménynek eleget is tettünk, hiszen az 1996. évi LV. törvény ma kimondja, hogy „A külön jogszabály szerint meghatározott vizes területeken és azok védősávjában az ólomsörét használata vízivadvadászat során tilos. Amennyiben védősáv nem kerül kijelölésre, a vizes terület határterületén a vadászat oly módon folytatható, hogy a tilalommal érintett területre a kilőtt ólomsörét ne hulljon vissza.” Ezeket a területeket 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 5. melléklete sorolja fel meglehetős pontossággal.
Az elmúlt időszak azonban nem csak a vizes életterekről, és nem csak az ólomsörétről szólt. Az EU nagyobbra tárta az ablakot és azt a célt fogalmazta meg, hogy az ólomlövedéket – és nem mellesleg az ólomból készült horgászsúlyokat – teljes egészében tiltsa be. A lövedékek terén nem csak a vadászat, hanem a sportlövészet is belekerült a szórásba. A javaslat megfogalmazása a REACH rendelet (1907/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet, Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals – a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló rendelet) égisze alatt történt, mely feladatra az Európai Bizottság a European Chemicals Agency-t, (ECHA, Európai Vegyi Ügynökség) kérte fel.
Vadászat
Heves vármegye legjobb koronglövő vadásza 2024
Eredményt hirdettek a Heves vármegyei koronglövő versenysorozatban
A Heves vármegyei vadászok részére 2024-ben kiírt koronglövő versenysorozatunk szeptember 29-én, vasárnap lezárult. Az összesített eredménylista:
Abszolút sorrend:
I. Csintalan János 200/189
II. Szabó Norbert 188
III.Godó Lajos Máté 177
4. Bernáth József 174
5. Dr. Sipos Péter 165
6. Nagy Károly 164
7. Czetner István 160
8. Ferencz Zoltán 158
9. Szabó János 150
10. Veres Ernő 150
11. Nagy Barna 148
12. Varga István 77
13. Tomecz Nándor 63
14. Pócs István 18
65 év feletti korcsoportban:
I. Bernáth József 174
II. Dr. Sipos Péter 165
III. Szabó János 150
Gratulálunk a versenyzőknek! Köszönet a verseny támogatóinak: Egererdő Erdészeti Zrt., Füzesabonyi Városi Lövészklub, OMVK Heves Vármegyei Területi Szervezete!
Vadászüdvözlettel: dr. Sipos Péter s.k.
elnök
OMVK Heves vármegyei Területi Szervezete Sportlövő Szakbizottság
Forrás: OMVK
Vadászat
Nyolcvan gímtrófea a Verga Zrt. trófeaszemléjén
Trófeamustrát szervezett a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt.
Pontosan 8,51 kilogrammos volt a legsúlyosabb trófa az október 2-án megtartott alsóperei mustrán. Ám ennél nagyobb eredménynek tartja a trófeaszemle szervezője, a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. azt, hogy az elejtett gímszarvasbikák között egyetlen sem kapott mínuszpontot – adta hírül a veol.hu hírportál.
A vadászok ünnepe, egyben szakmai eszmecseréje is a trófeaszemle, a vadászat eredményei pedig a vadállomány állapotáról is információkkal szolgálnak. A Bakonyban elejtett gímszarvasok száma szintén beszédes, az agancsokban pedig nemcsak szakértői szemmel lehet gyönyörködni.
Alsóperén Ugron Ákos Gábor, a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt., a Verga vezérigazgatója elmondta, hogy az elmúlt mintegy egy hónapban 25 ezer hektáros területükön csaknem kétszáz gímbikát ejtettek el, ezek közül a mustrán mintegy nyolcvan trófeáját állították ki. Vadászvendéget száznegyvenet kísértek szakembereik az idényben. Arról szintén beszélt, hogy nem volt mínuszpontos a terítékre került gímszarvasok között, ez mutatja kollégái felkészültségét.
Arról szintén szó esett az eseményen, hogy a kiállított trófeák nemcsak az elmúlt egy hónap gondos munkájának köszönhetőek, hanem az előző évek állományszabályozásának is.
A vadlétszám problémáját szakmai berkekben sem lehet elhallgatni, az messze került a kívánatostól, nem harmonizál az erdőterületek nagyságával. Beszédes adat, hogy gímszarvast hazánkban tavaly 88.500-at ejtettek el, míg tíz évvel ezelőtt 53 ezret. Vármegyénkben hasonló növekedést mutatnak a számok, a tavaly terítékre kerültek száma elérte a tízezret, míg tíz esztendeje ennek a mennyiségnek a felét csak kicsit haladta meg.
Az agrártárca számos jogszabállyal is segíti a helyzet megoldását és azt ösztönzi, hogy korábban terítékre kerüljenek a gyenge fiatal bikák, mert túlságosan sok van belőlük.
Vadászat
Országos Vadgazdálkodási Alap – 2025/2026-os pályázati felhívás
A pályázatokat 2024. október 1-31. között lehet benyújtani.
A Vadászkamara Elnöksége 2024-ben is augusztusban hozott döntést a vadászatra jogosultak számára biztosított vadgazdálkodási célú fejlesztési források következő vadászati évre vonatkozó pályázati kiírásáról. Az anyag és mellékletei az alábbiakban érhetők el.
Az ütemezés főbb sarokdátumai:
A pályázatokat 2024. október 1-31. között lehet benyújtani, kizárólag a KAPOR online pályázati nyilvántartási rendszerben.
- Az Országos Vadgazdálkodási és Vadvédelmi Bizottság a pályázatokkal kapcsolatos döntést 2025. január 31-ig hozza meg.
- A nyertes pályázók a Bizottság döntését követő 15 napon belül kapnak értesítést a megadott e-mail címen.
- A támogatási szerződést 2025. február 28-ig köti meg a Vadászkamara a nyertes vadgazdálkodóval.
- A támogatás folyósítása (alapesetben) a mindkét fél által történő aláírást követően, 2025. március 31-ig történik meg.
Fontosabb változások
(Kattintson! A kofontosabb változásokat a korábbi évekhez képest egy külön anyagban foglaltuk össze.)
A 2024/2025. vadászati évre vonatkozó kiírás dokumentumai:
1. számú melléklet: Együttműködési megállapodás (minta)
2. számú melléklet: Csapdázási és kotorékozási időszakok
3. sz. melléklet: Kotorékozási napló
4. sz. melléklet: Nyilatkozat érdekelt személy igénybevételéről
5. számú melléklet: Hozzájáruló nyilatkozat vízellátás javítását célzó fejlesztés megvalósításához és fenntartásához
6. számú melléklet: Vadvédelmi eszköz átadásáról szóló megállapodás (minta)
7. számú melléklet: Vadriasztó prizmák kihelyezéséről szóló megállapodás (minta)
Az önrész mértéke a 2025-2026-os pályázati évben ÁFA-körös vadászatra jogosultak esetében 40%, nem ÁFA-körösök esetében 30%. A kapcsolódó nyilatkozatokról egy tájékoztató cikket tettünk közzé itt.
Az Országos Vadgazdálkodási Alap Működési Szabályzata
1. sz. melléklet: Online pályázati adatlap adattartalma
2. sz. melléklet: A pályázatok benyújtásának módja és bírálatának rendje, továbbá a pályázatok rangsorolásának szabálya (pontrendszer)
3. sz. melléklet: Bírálati jegyzőkönyv az Országos Vadgazdálkodási Alap 2025/2026. vadászati évre kiírt felhívására beérkezett pályázathoz
4. sz. melléklet: Beszámoló az Országos Vadgazdálkodási Alap által támogatott projekt lezárásához nettó elszámolás esetén
5. sz. melléklet: Ellenőrzési jegyzőkönyv az Országos Vadgazdálkodási Alapból támogatott ragadozók gyérítését célzó projekt megvalósulásáról