Vadászat
Agancshullás – levetette fejdíszét a Körösvölgyi Állatpark gímszarvas bikája
A tavalyi időponthoz képest három nappal korábban, február 18-án hullajtotta le mindkét agancsszárát az állatpark gímszarvasa
Minden év februárjában beszámolunk a Körösvölgyi Állatpark egyik jeles eseményéről a gímszarvas agancshullatásáról. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság legnagyobb bemutatóhelye Szarvason található, ahol a bemutatott állatfajok sorában természetesen a város jelképe, a gímszarvas is megtekinthető.
A Körösvölgyi Állatpark legrégebbi lakói közé tartozik a Bátor nevű gímszarvas bika, aki idén tízedik életévét tölti be. A középkorú bika eddig évről-évre egyre nagyobb méretű és tömegű agancsot növesztett.
Bátor a tavalyi időponthoz képest három nappal korábban, február 18-án hullajtotta le mindkét agancsszárát. Az állatpark gondozói délelőtt találták meg a kifutóban a jobb és a bal szárat, melyeket azonnal le is mértek. A bal szár 108 cm, míg a jobb 106 cm hosszú volt. A két szár együttesen közel 7 kg-ot nyomott, ami körülbelül egy kilogrammal kevesebb, mint az előző évben. Bátor idei agancsának körméretei is tekintélyesek, a szárak koponyához kapcsolódó részei, az ún. rózsák, 28 és 30,5 cm körméretűek voltak.
Az új agancs azonnal növekedésnek indult, és nyár közepére nyeri el teljes méretét. Ez idő alatt puha, erekkel sűrűn átszőtt, finom bőrréteg, úgynevezett barka védi a növekvő csontréteget, a leendő agancsot, ami akár napi 1 cm-t is képes fejlődni.
Érdemes ebben az időszakban többször is meglátogatni a gímszarvasokat, mert Bátor új agancsának növekedése pár héten belül is rohamos változást mutat.
A Körösvölgyi Állatpark szeretettel vár minden kedves látogatót e különleges természeti folyamat megtekintésére.
Forrás: KMNP
Vadászat
Jászkisér – Fontos az apróvadállományunk megtartása
“Apróvadas” vadásztársaságként kiemelt vadfajaink – az őzek mellett – a fácán és a nyúl. Elengedhetetlen feladataink közé tartozik, ezen vadfajainkkal való megfelelő bánásmód, ennek érdekében, az élőhelyek biztosítása, megtartása mellett, gondoskodnunk kell a táplálék hozzáférhetőségéről is.
Társaságunk jó pár évtizede nem foglalkozik fácánneveléssel és vásárolt madárral sem dúsítjuk az állományt. Kizárólag a vadon élő állományunkra tudunk támaszkodni, amely soha nem látott kihívásokkal állt szemben a korábbi évtizedekben. Nem kell nagy jósnak lenni ahhoz, hogy a jövőben is különböző megpróbáltatások elé nézünk majd.
Nem rendezünk nagy terítékű hajtásokat, vadászatokat sem, kizárólag kis létszámú, jó hangulatú, tagi hajtásaink vannak. Az elmúlt két évben kivételt képezett, az évi 1-2 alkalommal megrendezésre kerülő nyúlhajtásunk, amely a drasztikusan megnövekedett nyúlállományunk indokolt.
Társaságunk területi jellegéből adódóan nem vesztek ki teljesen azon fasorok, nádasok, erdőszélek és kisebb nagyobb csedresek, amelyek biztosítják a fácánjaink élőhelyét, bár méretük rohamosan csökken. Megannyi csatorna, vízelvezető szövi át a területünk egy részét, amely ugyan nem helyettesíti az esőt, párát, de biztosít némi ivólehetőséget, valamint több agyagödör, nádas is megtalálható nálunk, amelyek egy része még nyáron is vízzel borított.
A modern kori mezőgazdaság adta lehetőségek, feltételek nem kedveznek az apróvadjaink táplálékigényének. Kötelességünk, hogy biztosítsunk nekik kiegészítést a magunk módján, magunk anyagi és egyéb erőforrásait felhasználva. Korábban elkészült fémszerkezeteket, felajánlásból kapott palatáblákkal tudtuk borítani, a hivatásos vadászunk mellett, tagi felajánlásból, tagi munkával készültek el, megépítésük után, ki is juttattuk a területre.
Az etetők fizikai védelmet adnak, mind az alá szórt tápláléknak, mind a fentről leselkedő ragadózókkal szemben.
Apróvad védelméhez szorosan kapcsolódik a dúvad-gyérítés is, amelyre kiemelt figyelmet fordítunk. Létesítettünk szabályos “dögszórókat” és fokozottan figyelemmel kezeljük, a területen megjelenő aranysakál populációt, valamint a lassan állandó jelleggel megjelenő vaddisznókat.
Tervben van még további etetők készítése fémből, fából, hogy szinte minden fassorra jusson belőlük. Az etetők alá az általunk hozzáférhető takarmányt tudjuk biztosítani, fácánjaink legjobban az ocsúnak örülnek. Céljaink eléréséhez és apró vadjaink érdekében is, szívesen veszünk bármilyen nemű, jellegű felajánlást! Köszönjük!
Forrás: Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság – Jászkisér Facebook oldala
Vadászat
Valaczkai Erzsébet festőművész kiállítása
Megnyílt Valaczkai Erzsébet festőművész kiállítása Orosházán
Megnyílt Valaczkai Erzsébet festőművész kiállítása Orosházán, a Nagy Gyula Területi Múzeumban.
A Békés vármegyei kötődésű grafikus-festőestőművész „Erdőn-mezőn járva” elnevezésű tárlatát Zuberecz Tibor, Békés vármegye fővadásza nyitotta meg.Valaczkai Erzsébet vadászfestői tevékenységét a szakmai közönség is ismeri és elismeri.
Eddigi munkásságát a Hubertus Kereszt arany fokozatával, a VKE Arany-ecset díjával, Magyar Vadászatért Érdeméremmel, dr. Egyed István emlékplakettel, Nimród-díjjal, valamint Magyar Arany
Érdemkereszttel ismerték el.
A művész 1958-ban, Orosházán született, gyermekkorát a pusztaföldvári tanyavilágban élte, 1982
óta Heves megyében, egy festői környezetű falucskában, Tarnaleleszen él.
Itt ismerkedett meg az erdő élővilágával. Rendszeresen járja az erdőt, a mezőt, valamint több mint két évtizede aktívan foglalkozik vadászattal is.
Az átélt élményeket rajzain és festményein jeleníti meg. Kedvenc témái a madarak, a nagyvadak és
a famatuzsálemek. Példaképei között említi Csergezán Pált és Rein Poortveliet, akik egyéni és
életszerű módon örökítették meg a természet érdekes és szép pillanatait.
Forrás: OMVK
Valaczkai Erzsébet festőművészről további információ itt érhető el
***
A kiállítás június 16-ig tekinthető meg a Nagy Gyula Területi Múzeumban
Vadászat
Megnyílt a Bakony Vadjai és Élővilága Kiállítás
Megnyitotta kapuit a Bakony Vadjai és Élővilága Kiállítás.
Igazán különleges tárlatnak ad otthon a mesebeli környezetben álló csopaki Plul-malom épülete. A Bakony Vadjai és Élővilága Kiállításnak köszönhetően bárki bepillantást nyerhet a hazánk ékszerdobozának is mondható bakonyi és Balaton-felvidéki táj faunájába.
A II. Balaton Vadgasztro Fesztivál keretein belül, május 18-án a Bakony Vadászkürt Egylet közreműködésével megnyitotta kapuit az 1910-ben épült Plul-malomban található Bakony Vadjai és Élővilága Kiállítás. Az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezetének, azon belül is Baracskay Lajos titkárnak köszönhetően számos kiállítási tárgyat, illetve vadpreparátumot sikerült kiállítani az épületben, és csodálatos diorámákba helyezni azokat. A látogatók testközelből csodálhatják meg a vadállatokat. A cél, hogy a vendégek a jövőben közelebbről megismerkedjenek az erdei növényekkel, gombákkal is. Vadász Oszkár, a Balaton Vadgasztro Fesztivál alapítója, illetve a kiállítást üzemeltető Magyar Vadért és Vadászati Kultúráért Alapítvány kurátora szerint az itt látottak után a vendégek sokkal otthonosabban mozognak majd az erdőben, és a gyerekekben korán kialakul a természet iránti tisztelet.
A helyszínre látogatott Kontrát Károly országgyűlési képviselő is, aki elmondta, már többször volt szerencséje megtekinteni ezt a gyönyörű helyszínt, és élvezni a csodálatos klímát. – Annak idején biztattam Ambrus Tibor polgármester urat, hogy gyarapodjanak, és vásárolják meg a malom körül elhelyezkedő területet. A vadászok társadalmi szerepvállalása miatt is nagyon fontos, hogy a civil társadalommal jó kapcsolatban legyenek. Ez a bemutatóhely ezt is szolgálja. Magam is szeretem a természet, falun nőttem fel. Az apám gazdaember volt, és amikor szénát kaszált az árokparton, már tudta, hol fészkelnek a foglyok, fürjek, fácánok, letakarta a fészkeiket, vigyázott rájuk, hogy kikeljenek az utódok. Bízom abban, hogy ez a kiállítás is hozzájárul azoknak a céloknak a megvalósításához, amelyet mind az önkormányzat, mind az alapítvány és a vadászkamara kitűzött – tette hozzá.