További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Forrás: AKI
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Gr. Mikó Imre-emléklappal tüntette ki dr. Komlósi István professzort
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Gr. Mikó Imre-emléklappal tüntette ki dr. Komlósi István professzort a jelentős kutatói és tudományszervezői tevékenysége, valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület szándékainak megvalósításában és az erdélyi magyar tudományosság támogatásában kifejtett munkája elismeréseként.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöksége 2005-ben, az Egyesület alapítója, gr. Mikó Imre születésének 200. évfordulója alkalmából Emléklapot alapított az Egyesület újjászervezésében és folyamatos működtetésében kiemelkedő munkát végzett tagjai és pártolói számára.
A díjat 2024. április 6-án, Kolozsváron nyújtotta át Bitay Enikő, az EME elnöke és Bogdándi Zsolt, az EME főtitkára az EME 2024. évi rendes közgyűlésén.
Gratulálunk!
Laudáció dr. Komlósi István Gr. Mikó Imre-emléklappal való kitünetéséhez
Dr. Komlósi István a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Karának professzora, ahol vezető beosztást (dékánhelyettes, dékán, főigazgató) töltött be. 1985-ben szerzett diplomát a Debreceni Agrártudományi Egyetemen (ma Debreceni Egyetem), majd 1987-ben ugyanitt kezdte tudományos pályafutását. Posztgraduális tanulmányokat folytatott az ausztrál és walesi egyetemeken (1989–1990). 1994-ben szerzett PhD-fokozatot. Disszertációjának címe: Számítógépes képelemzés alkalmazása a juhtenyésztésben.
TEMPUS projekteket, nemzeti kutatási projekteket kezdeményezett, uniós kutatási projektek referense volt. Főbb kutatási területei a tenyésztési programok és a tenyészértékbecslés. A közelmúltban lean menedzsmenttel bővítette kutatási területét. Közreműködik a juh-, sertés- és szarvasmarhafajták magyar nemzeti nemesítési programjaiban.
Szerzőként és társszerzőként 339 tudományos közleményt publikált, ebből 45-öt impakt faktoros folyóiratban. Oktatási területe az általános állattenyésztés, a biometria, az állatgenetika. 10 PhD-hallgatót irányított, jelenleg 3 PhD-hallgató munkáját irányítja. A Magyar Tudományos Akadémián akadémiai doktori fokozatát 2013-ban védte meg. Az MTA Agrárosztály doktorképviselője, a Debreceni Akadémiai Bizottság alelnöke. 2012-ben az Oktatási Minisztérium és 2020-ban a Kaposvári Egyetem Doctor Honoris Causa elismerésében részesült.
Kezdeményezésére indult el az EME–DAB-videókonferencia-sorozat, melynek keretében erdélyi és magyarországi kutatók oszthatják meg legújabb kutatási eredményeiket, ezzel teremtve közös kutatási együttműködéseket. Eddig két alkalommal, mezőgazdasági mikrobiológia és regionális gazdaságtudomány témákban került erre sor. Az elkövetkezendő periódusban további szakterületekre tervezzük ezen együttműködést kiterjeszteni.
Köszönjük, hogy vállalja és támogatja az EME tudományszervezéssel kapcsolatos szándékait, részt vesz az EME szakmai életében, biztosítja a MTA Debreceni Területi Bizottság és az Erdélyi Múzeum-Egyesület közötti együttműködést.
Forrás: Bitay Enikő, Kolozsvár, 2024. április 6. – Erdélyi Múzeum Egyesület
Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrejelzése:
Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrevetítésében először tették közzé a búza 2024/2025. gazdasági évre vonatkozó globális termésvárakozásait, amelyben 798 millió tonna (+1 százalék) rekordtermést jeleznek. Kínában és Indiában egyaránt 3,4 millió tonnával, korábban nem látott szintre emelkedhet a termés (sorrendben 140 és 114 millió tonnára), elsősorban a kormányzati támogatási programoknak köszönhetően.
A magas búzaárak Pakisztánban magasabb vetésterületet eredményeznek, így 1,8 millió tonnával 30 millió tonnára nőhet a kibocsátás. Kanadában 34 millió tonna (+6 százalék), az Egyesült Államokban pedig csaknem 51 millió tonna (+2,5 százalék) búzatermést várnak. A déli féltekén a termelők csak nemrég kezdték meg a vetést, de a kezdeti kilátások Ausztráliában, Argentínában és Brazíliában is kedvezőek. Ezzel szemben az Európai Unióban a sok csapadék miatt tavaly ősszel kevesebb búzát vetettek, ami kisebb termést eredményezhet (132 millió tonna). Oroszországban a hozamok várhatóan alacsonyabbak lesznek, ami 3,5 millió tonnával (88 millió tonnára) csökkentheti a termést. Ukrajna az előrejelzések szerint 2012/2013 óta a legkisebb búzatermést (21 millió tonna) arathatja. A várható globális felhasználás 802 millió tonna lehet (+2 millió tonna), mivel a magasabb élelmiszer-, vetőmag- és ipari felhasználás némileg ellensúlyozza az alacsonyabb takarmány- és egyéb felhasználást. A kereskedelemben 215 millió tonna (–2 százalék) búza fordulhat meg, a világ legnagyobb búzaimportőre Egyiptom, exportőre pedig Oroszország lehet a 2024/2025. gazdasági évben. A zárókészletek az előrejelzések szerint csaknem 2 százalékkal 254 millió tonnára csökkenhetnek a szezon végére.
Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 65,9 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával május első hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbitól 17 százalékkal maradt el. A takarmánybúza 63,9 ezer forint/tonna termelői áron (–18 százalék) cserélt gazdát ugyanekkor.
Jelentősen megemelték a gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét
A kormány újabb intézkedéssel segíti a gazdákat. Megjelent az a kormányrendelet, amely rögzíti, hogy 2024. május 1-től a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelhető adó mértéke 90 százalékra emelkedik. A magyar kormány ígéretének megfelelően a gabonaágazat helyzetének javítását célzó ötpontos intézkedéscsomagjának egyik elemeként döntött a jövedéki adó visszatérítés növeléséről – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Nagy István ismertette, hogy az európai agráriumban kialakult piaci zavarok miatt, melyet elsősorban az Ukrajnából korlátozások nélkül beáramló termények dömpingje okoz, a magyar kormányzat újabb segítségnyújtásként a gázolaj után fizetett adó visszaigénylés mértékének módosításáról döntött. A korábbi szabályozás szerint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után megfizetett adónak a világpiaci ártól függően eddig 86, illetve 87 százaléka volt visszaigényelhető, míg az ezt megelőző években ez mindössze 82, illetve 83,5 százalékban került meghatározásra. Ezt emeli most a kormány 90, illetve 90,5 százalékra, ami hektáronként átlagosan mintegy 400 forintos többletet jelent a gazdálkodónak. Ez az intézkedés nagyságrendileg összesen 1-2 milliárd forintnyi éves többlettámogatást eredményez az agrárágazat számára – sorolta.
Míg számos uniós tagállamban a gazdálkodók a gázolaj adó visszatérítésének megvonása miatt adnak hangot elégedetlenségüknek, addig Magyarországon emelkedik a visszatérítés mértéke – hangsúlyozta.
A tárcavezető közölte, a tavalyi évben ezen a jogcímen összesen 22,8 milliárd forinthoz jutottak a gazdálkodók a hazai költségvetésből. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó visszaigénylésnél az elszámolható gázolaj mennyisége továbbra is évente maximum 97 liter lehet hektáronként.
Forrás: AM
Az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén aszály pusztít
A mögöttünk álló egy hétben elég változékony időben volt részünk, hétfő kivételével minden nap hullott csapadék valahol az országban. A délnyugati országrészben és a Szamosközben 20-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé a 3 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége.