Keressen minket

Mezőgazdaság

Megkezdődtek az átütemezett terület- és állatalapú támogatás kifizetések

Print Friendly, PDF & Email

Jelentős összegű utalást kaptak a gazdák

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Csaknem 48 ezer termelőhöz, 11 jogcímen több mint 55,6 milliárd forint támogatás érkezett meg ezen a héten a Magyar Államkincstártól a rendkívüli átütemezésnek köszönhetően. Ezzel elindult az új zöld támogatás, az Agro-ökológiai Program (AÖP) kifizetése is. A 2023. évi terület- és állatalapú támogatásokhoz kapcsolódóan korábban 470 milliárd forintot folyósítottak a gazdálkodóknak.

Fotó: AM

A tavaly elindult új uniós támogatási ciklus minden korábbinál bonyolultabb terhet jelent a termelőkre és a közigazgatásra egyaránt, ezért a kormány rendkívüli erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a gazdálkodókat sújtó piaci és pénzügyi nehézségek közepette a lehető legnagyobb segítséget nyújtsa. Ezért a kormányhivatali és kincstári erőforrások ideiglenes átcsoportosításával több támogatási jogcímben az eredeti ütemezéshez képest hetekkel korábban valósult meg kifizetés.

Az e heti, értékében 55 milliárd forintot meghaladó kifizetési csomagban az új jogcím, az Agro-ökológiai Program (AÖP) is megjelent 35,6 milliárd forintos nagyságrendben. Ennek köszönhetően az AÖP esetében rendelkezésre álló források 45 százaléka jutott el csaknem 37 ezer érintetthez, a támogatásigénylők mintegy 60 százalékához. Több tagállamban – ahol nem a magyarhoz hasonló modellben valósítják meg az AÖP-t – az uniós jogszabályban rögzített június 30-i véghatáridőt sem fogják tudni tartani a kifizetések teljesítésénél.

Az alap területalapú támogatás (BISS) keretében a héten több mint 200 ügyfél számára utalt a hivatal 3 milliárd forintot meghaladó értékben, míg a kisgazdaságok számára kidolgozott átcsoportosítással nyújtható kiegészítő támogatás (CRISS) esetében 3,5 ezer gazdálkodónak 1,2 milliárd forint összértékben folyósítottak támogatást. Ezzel mindkét jogcím esetében több mint 150 ezer termelőnek a támogatás több mint 90 százalékát már kifizették.

Ezeken felül forrás érkezett több mint 3 ezer érintettnek 2,6 milliárd forint értékben a termeléshez kötött támogatások esetében is, így már mintegy 60 százaléka e jogcímeknek is kifizetésre került. A rizstermesztők száma 375 millió forint, a zöldség termesztőkhöz 406 millió forint, az ipari zöldségnövény termesztés támogatására 1,2 milliárd forint, az anyajuhtartók számára további 226 millió forint, a tejhasznú tehéntartás támogatására 130 millió forint, míg a szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatására 694 millió forint.

Szintén jelentős összegű utalás indult ezen a héten a népszerű Agrárkörnyezet-gazdálkodási (AKG) és Ökológiai átállási és fenntartási (ÖKO) támogatások kedvezményezettjei felé is. Előbbi esetében 5 ezer ügyfél részesült 9 milliárd forintot meghaladó összegben, utóbbi esetében pedig 1,5 ezer termelőhöz jutott el 3,7 milliárd forint ezekben a napokban.

A terület- és állatalapú kifizetések mellett számos további, beruházási és vidékfejlesztési támogatásban történt folyósítás ezen a héten. A beruházási és egyéb pályázatok kedvezményezettjei összesen csaknem 6 milliárd forintot kaptak a mostani körben, 28 különböző támogatási konstrukció esetében. Értékében ezek közül kiemelendő az élelmiszer-feldolgozó üzemek fejlesztése, ahol 2,3 milliárd forintot meghaladó támogatás kiutalása segíti az ágazat modernizációját.

A magyar mezőgazdaság és a termelők támogatása, illetve versenyképességük növelése kiemelten fontos a mostani háborús helyzetben, amikor Brüsszel háborúpárti politikája az agráriumban is válságot okoz. Brüsszel az ukrán oligarchák oldalára állt az európai gazdák helyett.

Forrás: AM 

Mezőgazdaság

Agancstolvajt fogtak a veszprémi rendőrök

Print Friendly, PDF & Email

Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.

Fotó: Rendőrség

Egy ágyneműhuzatba tekert, furcsa alakú csomag keltett gyanút a járőröző körzeti megbízottakban, és igazoltatták a tulajdonosát 2024. április 26-án délelőtt. A Veszprémben gyalogló férfi kibontotta a csomagot, amelyben hét szarvasagancs volt.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Állítása szerint februárban a környékbeli erdőkben gyűjtötte azokat, több mint százezer forinttal megkárosítva a vadásztársaságot. Az egyenruhások lefoglalták az agancsokat, a 29 éves helyi férfit pedig előállították a Veszprémi Rendőrkapitányságra, ahol lopás miatt gyanúsítottként hallgatták ki.

Fotó: Rendőrség

Felhívjuk a figyelmet, hogy a hullajtott agancsok a területen vadászati jogú társaság tulajdonát képezik, azok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Fotópályázatot hirdetett a debreceni agrárkar – május 10-én zárul

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar jelenlegi és volt hallgatói számára fotópályázatot hirdet. A legjobban sikerült fotó készítője egyebek mellett bérletet nyerhet Magyarország egyik legkedveltebb és legizgalmasabb debreceni zenei és kulturális nyári rendezvényére, a Campus Fesztiválra – tájékoztatta az Agro Jager News Debrecenből Fekete István a DE MÉK Kommunikációs Csoport vezetője.

Fotó: Agro Jager News

A pályázatra több kategóriában nyújthatják be fényképeiket a jelenlegi és volt hallgatók – mondta el Fekete István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar munkatársa. Így a termesztett növények sokszínűsége, gazdasági állataink világa, az élő környezet, a vidéki Magyarország, sőt a gasztronómia éppen olyan fontos, mint a munka legszebb pillanatai. Abból az aspektusból pedig különösen, hogy ma már élelmiszertudománnyal kapcsolatos kutatásokat is végez az egyetem s végül, de nem utolsó sorban pedig várják a pályamunkákat az „élet az agráron” kategóriában, azaz az egyetemi évek alatt készült fotók is szerepelhetnek.

Fekete István kiemelte, hogy a pályázó kizárólag saját alkotásával pályázhat és maximum három fotóval nevezhetnek.

Kattints a képre és kövesd az egyetem híreit a Facebook oldalukon keresztül is!

A pályázatokat elektronikusan úton kell beküldeni. Részletek ITT!

A fotók mellé szükséges elküldeni a készítés helyét (ország, település, földrajzi megnevezés).

A pályázat beküldésének határideje május 10. A beérkező fotókból a kari vezetés előválogatást tart, majd a legjobbnak megítélt fotókat kiállítják, amelyeket a Debreceni Egyetem MÉK főépületében 2024. május 15. – 2024. május 31. lehet majd megtekinteni.

A pályázaton értékes belépőket sorsolnak ki a Campus Fesztiválra, amely Magyarország egyik legnagyobb és legnépszerűbb fesztiválja. Közönségdíjat a legtöbb szavazatot kapott fotót benyújtott pályázó kapja. Az elektronikus közönségszavazás a hivatalos kari Facebook felületen kerül meghirdetésre.

A felületet ITT lehet elérni!

A díjátadóra ünnepélyes keretek között a Debreceni Egyetem MÉK, B épület üvegfolyosó, 2024. június 5. 10:00-tól kerül sor.

Fotó: Agro Jager News

Díjazás

  1. helyezett: Campus Fesztivál Bérlet
  2. helyezett: Campus Fesztivál Hétvégi jegy (2 napos)
  3. helyezett: Campus Fesztivál Napijegy

Közönségdíjak: Campus Fesztivál Bérlet

Különdíjak: Élménynapok a Hortobágyi Nemzeti Parkban, a Tisztatáj Közalapítvány Szamárháti Látogatóközpontjában, a Nagyerdei Kultúrparkban és további ajándéktárgyak.

Fotó: Agro Jager News

Fekete István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar munkatársa hozzátette, hogy nem titkolt célja a pályázatnak, hogy akiknek az élete valamilyen módon kapcsolódik a debreceni agrártudományi karhoz, azokat összegyűjtse és értelemszerűen összegyűjtse azokat az értékes fényképeket is, amelyek a kar történelméhez hozzátartozhatnak. Megjegyezte, hogy máris sok érdekes fénykép érkezett, amelyek agrártörténeti vonatkozása mindenképpen figyelemre méltó – tájékoztatta az Agro Jagert News Fekete István Debrecenből.

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. – lapigazgató
Fotó: Agro Jager News

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Indul a hazai szamóca szezon!

Print Friendly, PDF & Email

Megkezdődött a hazai szamóca szezon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A szamóca (Fragaria x ananassa) nemesített fajtái több szempontból is a „legek” gyümölcstermő növénye. Mert, hogy ez a hivatalos neve igen kedvelt gyümölcsünknek az eper, tudományos nevén (Morus alba) elnevezéssel ellentétben. Ezek után joggal kérdezhetik a botanikában képzett fogyasztók, hogy akkor a valódi eperfa termését, hogy kell nevezni?

Fotó: Pixabay

A tájékozatlanság sajnos sokszor szül ehhez hasonló helyzeteket. Nézzük, hogy mit is értünk a „legek” alatt. Érésben a legelső gyümölcstermő növény, mely hazánkban megterem így óriási az érdeklődés a gyümölcs iránt, mert a hosszú téli és tavaszi időszak után minden gyümölcskedvelő ember a friss gyümölcs zamatát szeretné a szájában érezni. Egyetlen évelő, lágyszárú gyümölcsünk, szinte zöldségként termesztjük gyümölcstermő növényként, ebben is a „legekhez” tartozik. A sor tovább folytatódik azzal, hogy a legrövidebb ideig tarjuk termesztésben, csupán 1-3 évig, mert rendkívül gyorsan elöregszik, elaprósodnak a termései, ez genetikailag kódolt tulajdonsága.

legkisebb termetű gyümölcstermő növényünk, mely minden alkalommal tiszteletet követel, hiszen jellemzően leguggolva, vagy lehajolva tudjuk ápolni és terméseit leszedni.  Egy több hektáros tábla szinte gyümölcsmezőt mutat, a lépésnyi sor és arasznyi távolságra ültetett szamóca ültetvény képében. Szinte önmagától képes szaporodni, indanövényei legyökeresedésével, így akár házikertben is minden további nehézség nélkül, könnyen utántermesztehető. Az egyetlen gyümölcstermő növényünk abban is, hogy akár egy balkon ládában is termeszthető, így a legkisebb kertben, vagy teraszon, erkélyen is lehetőséget teremt friss gyümölcs termesztésére. Sőt, – ötletet adva – kis területen házikertben, korszerűen egy regálon a család ellátását bőven fedezheti.

Fogyasztása rendkívül egészséges, a bogyósokra jellemző magas antioxidáns tartalommal rendelkezik. Talán kevesen tudják, de C-vitamin tartalma (100gr frissen szedett gyümölcs kb. 60 mg C-vitamint tartalmaz), a legmagasabb a termesztett gyümölcseink közül és ebbe beletartoznak a citrusfélék is! A C-vitamin bizonyítottan az egyik legfontosabb egészségmegőrző hatással rendelkezik.

Beszerzése házikertünkből is megoldható, azonban, ha befőzési, konzerválási terveink is vannak, akkor érdemes az erre szakosodott, jellemzően „Szedd magad” értékesítési formában működő gazdaságokat felkeresni, ahol magunk és a család tagjai szüretelhetik le a friss gyümölcsöt, nem mellesleg pedig kellemes szabadtéri, élményben gazdag tevékenység is.

Valamennyi vármegyénkben termesztik, kisebb – nagyobb volumenben, de a legnagyobb termőfelületek sorrendben, Baranya, Bács- Kiskun és Pest vármegyékre koncentrálónak. E három vármegye adja a hazai összes termésmennyiség felét. Az előző években jellemzően 600-650 ha felületen termesztettek szamócát a TERA adatok szerint. Ennél lényegesen nagyobb mennyiség is piacra találna hazánkban. Azonban az évenkénti telepítési költségek, a leszedett termések azonnali értékesítése, vagy hűtőtároló biztosítása komoly kiadásokat jelent. Az érési 4 – 6 hetes időszakban szükséges napi szintű, megbízható szedő munkaerő szükséglet, mely fáradtságos munkát jelent, kevésbé vonzó a munkavállalók körében. Döntően ez a fő probléma a hazai termesztés felfutása kapcsán. A gépesítés előrehaladása és alkalmazása, várhatóan ebben is megoldást jelenthet.

A hazai szamócatermesztés néhány fajtára szorítkozik. A legfontosabb fajták a Clery és a Asia fajták, melyek tetszetős külsejűek, megfelelő termesztés mellet jó ízűek. Nem teljes érettségben szedve és elégtelen kálium ellátás esetében a gyümölcsök savas ízűek lesznek, mellyel az újbóli visszatérő vásárlókat elveszíthetjük. Így a termesztési időszakban erre fokozottan figyeljünk. Sajnos, itt is jellemző a fokozódó importnyomás a mediterráneum és harmadik országokból, ahonnan speciális igényeknek megfelelő fajták érkeznek, melyek jellemzően kényszerérettek és kemény húsállományúak, hogy a több napos szállítást kibírják.  Alacsony zamatanyagokkal és beltartalmi értékekkel rendelkeznek, a kereskedelmi pulton tarthatóságot szolgálják és kevésbé a fogyasztók igényeit.

Azt is tudnunk kell, hogy a szamóca, vagy helytelenül „eper” (talán remélhetőleg a köznyelv előbb – utóbb majd helyesen használja) nem utóérő gyümölcs, így csak a növényen teljes érettségben szüretelt gyümölcsök biztosítják a megfelelő zamatanyagokat és beltartalmi értékeket.

Ezért fontos a hazai ellátás fokozása, és hogy vásárláskor keressük a hazai termelők szamócáit, melyek a gyümölcsön található csészelevéllel szedettek és friss zöld állapotúak.

Az érési időszak a fűtetlen fóliás termesztésben megkezdődött, a szabadföldi ültetvényekről pedig két hét múlva, időjárástól függően április végétől- május elejétől indul. A virágzás, kötődés megfelelő, remélhetőleg a késő tavaszi fagyok is elkerülik, szükség szerint fátyolfóliával takarva védekezhetünk, így szép termésre számíthatunk.

Egy fontos tényre és talán egyetlen negatív tulajdonságra fel kell hívnunk a figyelmet. Arra érzékenyeknél, akár pár szem szamóca fogyasztása is allergiás jellegű fulladásos rohamot idézhet elő, ellenszérum hiányában tragédiát okozva, aki erre érzékeny, mindenképpen tájékozódjon.

Forrás: Komma László – NAK 

Tovább olvasom