Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

Megkezdődtek az átütemezett terület- és állatalapú támogatás kifizetések

Print Friendly, PDF & Email

Jelentős összegű utalást kaptak a gazdák

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Csaknem 48 ezer termelőhöz, 11 jogcímen több mint 55,6 milliárd forint támogatás érkezett meg ezen a héten a Magyar Államkincstártól a rendkívüli átütemezésnek köszönhetően. Ezzel elindult az új zöld támogatás, az Agro-ökológiai Program (AÖP) kifizetése is. A 2023. évi terület- és állatalapú támogatásokhoz kapcsolódóan korábban 470 milliárd forintot folyósítottak a gazdálkodóknak.

Fotó: AM

A tavaly elindult új uniós támogatási ciklus minden korábbinál bonyolultabb terhet jelent a termelőkre és a közigazgatásra egyaránt, ezért a kormány rendkívüli erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a gazdálkodókat sújtó piaci és pénzügyi nehézségek közepette a lehető legnagyobb segítséget nyújtsa. Ezért a kormányhivatali és kincstári erőforrások ideiglenes átcsoportosításával több támogatási jogcímben az eredeti ütemezéshez képest hetekkel korábban valósult meg kifizetés.

Az e heti, értékében 55 milliárd forintot meghaladó kifizetési csomagban az új jogcím, az Agro-ökológiai Program (AÖP) is megjelent 35,6 milliárd forintos nagyságrendben. Ennek köszönhetően az AÖP esetében rendelkezésre álló források 45 százaléka jutott el csaknem 37 ezer érintetthez, a támogatásigénylők mintegy 60 százalékához. Több tagállamban – ahol nem a magyarhoz hasonló modellben valósítják meg az AÖP-t – az uniós jogszabályban rögzített június 30-i véghatáridőt sem fogják tudni tartani a kifizetések teljesítésénél.

Az alap területalapú támogatás (BISS) keretében a héten több mint 200 ügyfél számára utalt a hivatal 3 milliárd forintot meghaladó értékben, míg a kisgazdaságok számára kidolgozott átcsoportosítással nyújtható kiegészítő támogatás (CRISS) esetében 3,5 ezer gazdálkodónak 1,2 milliárd forint összértékben folyósítottak támogatást. Ezzel mindkét jogcím esetében több mint 150 ezer termelőnek a támogatás több mint 90 százalékát már kifizették.

Ezeken felül forrás érkezett több mint 3 ezer érintettnek 2,6 milliárd forint értékben a termeléshez kötött támogatások esetében is, így már mintegy 60 százaléka e jogcímeknek is kifizetésre került. A rizstermesztők száma 375 millió forint, a zöldség termesztőkhöz 406 millió forint, az ipari zöldségnövény termesztés támogatására 1,2 milliárd forint, az anyajuhtartók számára további 226 millió forint, a tejhasznú tehéntartás támogatására 130 millió forint, míg a szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatására 694 millió forint.

Szintén jelentős összegű utalás indult ezen a héten a népszerű Agrárkörnyezet-gazdálkodási (AKG) és Ökológiai átállási és fenntartási (ÖKO) támogatások kedvezményezettjei felé is. Előbbi esetében 5 ezer ügyfél részesült 9 milliárd forintot meghaladó összegben, utóbbi esetében pedig 1,5 ezer termelőhöz jutott el 3,7 milliárd forint ezekben a napokban.

A terület- és állatalapú kifizetések mellett számos további, beruházási és vidékfejlesztési támogatásban történt folyósítás ezen a héten. A beruházási és egyéb pályázatok kedvezményezettjei összesen csaknem 6 milliárd forintot kaptak a mostani körben, 28 különböző támogatási konstrukció esetében. Értékében ezek közül kiemelendő az élelmiszer-feldolgozó üzemek fejlesztése, ahol 2,3 milliárd forintot meghaladó támogatás kiutalása segíti az ágazat modernizációját.

A magyar mezőgazdaság és a termelők támogatása, illetve versenyképességük növelése kiemelten fontos a mostani háborús helyzetben, amikor Brüsszel háborúpárti politikája az agráriumban is válságot okoz. Brüsszel az ukrán oligarchák oldalára állt az európai gazdák helyett.

Forrás: AM 

Mezőgazdaság

Befejeződött a nyári aratás

Print Friendly, PDF & Email

Az Agrárminisztérium friss adatokat közölt termésmennyiségekről:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Néhány kisebb terület kivételével július 24-ig véget ért a nyári aratás, amelyet érdemben hátráltató körülmény idén nem befolyásolt. A termények tárolásához elegendő a raktárkapacitás, az idei termés nagy része már a tárolókban van – közölte Feldman Zsolt.

Fotó: PIxabay

A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint köszönet illeti a gazdákat szorgalmukért és kitartásukért, az elhivatott munkájuknak köszönhetően kerülhet ugyanis az új kenyér a magyar családok asztalaira.

Feldman Zsolt tájékoztatása szerint az idei nyári aratás jó ütemben haladt és a korábbi évekkel összevetve átlagos eredménnyel zárult. A vetésterületek csökkenő tendenciáját mennyiség tekintetében több növényfajnál is részben kompenzálták a viszonylag kedvező hozamok, kivétel ez alól az őszi káposztarepce. Az információk alapján a nyári aratású növények tekintetében az ország ellátása biztosított és jelentős – többmillió tonnás – export árualap is képződött.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján az őszi búza aratása gyakorlatilag lezárult, mindössze néhány kisebb terület van még hátra. Az idei 864,5 ezer hektáros területen az országos termésátlag 5,8 t/ha körül alakul. Ez az érték kis mértékben meghaladja a tavalyi és az elmúlt öt év termésátlagait is. A legmagasabb átlagokat (6,8 t/ha) Baranya, Tolna és Vas vármegyékből jelentették, a legalacsonyabbakat (5 t/ha körül) Pest, Nógrád és Bács-Kiskun vármegyékből. A hektáronkénti hozamok és a terület alapján idén összesen közel 5 millió tonnás búzatermés alakult ki, ami bőven fedezi a 3 millió tonna körüli éves hazai felhasználást. Az étkezési minőségű kategóriába sorolható termés is elegendő az 1,1 millió tonna körüli hazai éves őrlési szükséglet kielégítésére.

A jelenlegi szezonban kialakult hazai búzaárak figyelembevételével az 1 kilogrammos kenyér előállításához felhasznált búza értéke nem haladja meg a 100 forintot – emelte ki az államtitkár.

Az őszi árpa betakarítása fejeződött be legkorábban. A korábbi évekhez képest alacsonyabb – 260 ezer hektáros – területen országosan 5,7 t/ha-os hozam alakult ki, ami 3,7%-kal magasabb a tavalyi értéknél és lényegében megegyezik az elmúlt öt év átlagával. Az egyes vármegyék között lényeges eltérések vannak, a hektáronkénti hozamokban igen nagy szórás (5,1 t/ha-tól 6,7 t/ha-ig) mutatkozik. A dunántúli vármegyék jellemzően kedvezőbb, míg a közép-magyarországi és egyes dél-alföldi vármegyék gyengébb hozamokat produkáltak, amit döntő mértékben az időjárási tényezők okoztak. Az összes őszi árpatermés megközelíti az 1,5 millió tonnát, ami bőven fedezi az éves kb. 1 millió tonnás hazai felhasználást.

A tavaszi árpa, rozs, zab és tritikálé betakarítása is csaknem a végéhez ért. A véglegesnek minősíthető adatok alapján a rozsnál 2,9 t/ha, a tavaszi árpánál 4,7 t/ha, a tritikálénál 4,3 t/ha, a zabnál pedig 3 t/ ha a termésátlag, amelyek nagyrészt megfelelnek az elmúlt évek átlagos értékeinek.

Az őszi káposztarepce betakarítása is befejeződött. Az országos termésátlag 2,5 t/ha körül alakul. Az őszi vetésű növényi kultúrák közül az idei év időjárása az őszi káposztarepcét viselte meg leginkább, a korábbi évekhez képest érezhetően alacsonyabb – 174 ezer hektáros – terület és a korábbi időszakoknál ugyancsak kisebb hektáronkénti hozamok összetett hatása miatt az összes termés 432 ezer tonna körül alakul.

A magborsót is betakarították a gazdák, a 13 ezer hektáros területen az országos termésátlag 2,4 t/ha, ám jelentős mértékű a szórás az egyes vármegyék között.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A fehércukor világpiaci átlagára 9 százalékkal csökkent

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A fehércukor világpiaci átlagára 2024 májusában 512 euró/tonna volt, csaknem 9 százalékkal maradt el az áprilisitól. A londoni árutőzsdén (LIFFE) a fehércukor fronthavi jegyzése a július 8-i 560 dollár (USD)/tonnáról – ingadozások mellett – július 19-ére 541 dollár/tonnára ereszkedett. A nyerscukor fronthavi jegyzése követte ezt a tendenciát, és július 19-én 411 dollár/tonnán állapodott meg.

Fotó: Pixabay

Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban a fehércukor átlagára 2024 májusában 828 euró/tonna volt, nem változott lényegesen az előző havihoz képest. Az Európai Unió a fehércukor feldolgozói árát adatvédelmi okokból tagországonként nem teheti közzé, ezért a tagországok jelentett adataiból három regionális átlagárat képez, és azt hozza nyilvánosságra. Májusban az 1. régió (Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, Szlovákia) átlagára 774 euró/tonna volt, mintegy 1 százalékkal maradt el az előző havitól. A 2. régióhoz tartozó meghatározó termelő országok (Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium) átlagára 838 euró/tonna volt, hozzávetőleg 1 százalékkal mérséklődött a megfigyelt időszakban. A déli országokat, Bulgáriát, Spanyolországot, Görögországot, Horvátországot, Olaszországot, Portugáliát és Romániát tömörítő 3. régió érte el a legmagasabb átlagárat, 876 euró/tonnát, ami 1 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 14. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Szántóföldi körkép a nyári hőhullám hatásairól

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja elemzést adott ki:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Július 22-én megjelent az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) júliusi, meteorológiai és műholdas adatokra alapozott szántóföldi kultúrákra vonatkozó elemzése. A nyári délkelet-európai hőhullám hazai mezőgazdaságra gyakorolt számszerűsített hatását érdemes minél inkább adatokon alapuló modellek alapján vizsgálni.

A fénykép illusztráció. Fotó: AM

Magyarország esetében a JRC a műholdas adatok szerint a júniusban becsültekhez képest a július közepi adatok alapján a kukorica esetében 14%-kal, napraforgónál 9%-kal csökkentette a hozamvárakozásokat. Kukorica esetében 6,77 tonna/hektárra, napraforgó esetében 2,73 tonna/hektárra módosították a korábbi 7,47 tonna/hektár, illetve 3,01 tonna/hektár előrejelzésüket. Az elemzés az elmúlt hetek hőhullámának mintegy feléig keletkezett adatokon nyugszik, így köztes becslésnek tekinthető. A tényleges kiesés mértékét a következő napok és hetek időjárása dönti el.

Kitekintve más délkelet-európai országokra, Bulgáriában a kukoricahozam előrejelzését 15%-kal (5,37 t/ha), a napraforgóét 7%-kal (2,17 t/ha), Romániában a kukoricahozam előrejelzését 10%-kal (4,55 t/ha), a napraforgóét 6%-kal (1,95 t/ha) csökkentették. Uniós szinten (EU27) ezek számok kukorica esetében 4%-os (7,24 t/ha), a napraforgó esetében 5%-os (2,09 t/ha) csökkenést jelentenek.

Ukrajnában az Ukrán Nemzeti Hidrometeorológiai Központ a kukorica terméskiesését 20-30% között valószínűsíti. A hőhullám szintén jelentős mértékben sújtja a napraforgót, e növény esetében azonban a nemzetközi elemzők egyelőre 4% körüli terméskiesést várnak.

A Hungaromet Zrt. agrometeorológiai adatai alapján az elmúlt időszak harminc napos csapadékösszege az Alföld középső tájainak és a Felső-Tisza vidékének kivételével 20-50 milliméterrel elmarad az ilyenkor szokásostól. A nagy területi eltéréseket mutatja, hogy a középső országrészben sokfelé 20 milliméter sem esett, a Dunántúl nyugati kétharmadán jellemzően 30-70, az Alföld keleti kétharmadán és északkeleten 50-90 mm-t mértek.

A lokális felhőszakadások, zivatarok foltokban enyhítik a szárazságot és segítenek a növényállományokon, de jelentősebb és kiterjedtebb csapadékra, valamint a hőstressz enyhülésére lenne szükség.

Forrás: AM

Tovább olvasom