Keressen minket

Mezőgazdaság

NAV-Mobil: ellenőrizze most, be van-e jelentve!

Print Friendly, PDF & Email

Bárki ellenőrizheti, hogy bejelentették-e a NAV-nál

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mobilappjában, a NAV-Mobilban bárki néhány koppintással ellenőrizheti, hogy munkáltatója a szerződésüknek megfelelően bejelentette-e. A lekérdezés mindössze fél percet vesz igénybe, az eredmény azonban mindenki számára fontos: a szabályos foglalkoztatás ugyanis az egészségügyi ellátásnak és a későbbi nyugdíjnak is feltétele.

Fotó: NAV

A NAV-Mobil „Foglalkoztatási adatok” menüpontjában elérhető szolgáltatások hosszú távú biztonságot nyújtanak valamennyi adózónak, hiszen amellett, hogy azonnal láthatóvá válik bármilyen változás a jogviszonyokban, bér- és járulékadatokban, segítségével egy pillanat alatt fény derülhet a szabálytalan foglalkoztatásra is, így mihamarabb rendezhető a jogviszony.

Külön pontban kontrollálhatók munkáltatónként a jelenleg élő, le nem zárt jogviszonyadatok, egy másik pont szolgál a NAV-nál – a járulékbevallásokból – rendelkezésre álló bér- és járulékadatok ellenőrzésére, valamint egy önálló információs pontban valamennyi kapcsolódó tájékoztató füzet is megtalálható.

A NAV-Mobil „Foglalkoztatási adatok” szolgáltatásába először KAÜ-azonosítással lehet belépni, ezután beállítható egy jelkód is, amellyel a későbbiekben még gyorsabban hozzáférhető a felület, sőt az erre alkalmas mobilokon ujjlenyomattal vagy arcfelismerővel is használható a lekérdező.

A rendkívül egyszerű felület amellett, hogy valamennyi munkavállaló számára hasznos, gazdaságfehérítő hatása sem elhanyagolható, hiszen az állampolgári adótudatosság növelésével a jogkövető vállalkozások pozícióját is tovább javítja.

Google Play és az App Store alkalmazásáruházakból is letölthető NAV-Mobil ezen kívül számos más funkciót is tartalmaz, lekérdezhető benne az adószámla, egyszerűen befizethető a gépjárműadó, ellenőrizhetők az üzleti partnerek adatai, és sok más hasznos információval, kalkulátorral, adatbázissal segíti az adózást.

A foglalkoztatási adatok lekérdezése lépésről lépésre.

Forrás:

 

Agrogasztro

Itt az egyetemi élelmiszermárka: az UniFood

Print Friendly, PDF & Email

Az Innovatív Élelmiszeripari Klaszter és a DE MÉK Élelmiszeripari Innovációs Üzeme a napokban bemutatta legújabb termékeit, amelyeket a kar Böszörményi úti főépületében bárki megvásárolhatott. Az UniFood termékek ma már a nagyközönség számára elérhetőek – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Takács-Gál Marianna, ügyvivő-szakértő, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Élelmiszertechnológiai Intézet munkatársa.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyik legújabb projektjei között szerepel, hogy nemcsak oktatják az élelmiszertudományt, hanem aktív kutatás mellett, versenyképes élelmiszereket is előállítanak. E hármassal, a magyar minőségi alapanyagokra támaszkodva, olyan színvonalon képezhetik az élelmiszermérnököket Debrecenben, amelyre Magyarországon nem találunk példát. A Debreceni Egyetem, a kutató-gyártó üzemmel, versenyképest tudást ad a hazai és a Debrecenbe érkező külföldi hallgatóknak, akik döntően Ázsiából és Afrikából érkeznek Magyarország legnagyobb vidéki városába. Az Innovatív Élelmiszeripari Klaszter és a DE MÉK Élelmiszeripari Innovációs Üzeme a napokban bemutatta legújabb termékeit, amelyeket a kar Böszörményi úti főépületében bárki megvásárolhatott. Az UniFood termékek ma már a nagyközönség számára elérhetőek – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Takács-Gál Marianna, ügyvivő-szakértő, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Élelmiszertechnológiai Intézet munkatársa.

A Böszörményi úti főépület emblematikus helyszíne a Kárpát-medence agrárfelsőoktatásnak. Fotó: Agro Jager News

Debrecenben az agrároktatás lassan 170 évre tekint vissza. Debrecen-Pallag, majd napjainkban a Böszörményi úti főépület emblematikus helyszíne a Kárpát-medence agrárfelsőoktatásnak, az agrárkutatásnak. A néhai Prof. Dr. Németh János, nemcsak hazánkban, hanem az USA-ban is világhírű kukoricanemesítő egyszer megjegyezte, hogy Debrecennek, magának a Debreceni Egyetemnek, olyan lehetőségei lesznek, amit pár évtizede szinte elképzelni sem lehetett. Kétségtelen tény, hogy Szlovákia, Ukrajna, Románia és az autópálya miatt Lengyelország, továbbá, ha végleg sikerül összekötni Magyarország két legnagyobb városát Szegedet és Debrecent közúton és vasúton egyaránt, akkor létrejöhet az az északi-déli folyosó, amely a Baltikumot összeköti a Balkánnal. Ez a gazdasági folyosó, ez a korridor, a legforgalmasabb tudományos helyszínné is bővíti a várost.

Itt az új ételmárka: az UniFood, amely a Debreceni Egyetem terméke. Fotó: Agro Jager News

A Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar az elmúlt évtizedekben szervesen átalakult. Ma már a Debreceni Egyetem kötelékét erősíti, ahogy Prof. Dr. Nagy János prorektor fogalmazott az elmúlt években: az interdiszciplináris kutatások elindításával katalizálta mind az agrár-, mind más tudományterületek fejlődését a Debreceni Egyetem különféle karai által kötött együttműködések sora.

Itt az új ételmárka: az UniFood, amely a Debreceni Egyetem terméke. Fotó: Agro Jager News

Ennek az előkészített projektsorozatnak egyik fontos bázisa az élelmiszertudományok, amelyek messze túlmutatnak a mai kor kihívásain. A megannyi élelmiszeripari kutatás során, ugyanis olyan magas minőségű termékek kerültek ki először laborszinten, hogy megfogalmazódott Debrecenben, hogy érdemes lenne termékeket fejleszteni, márkázni és megismertetni a fogyasztókkal a legújabb kutatási eredményeket.

Itt az új ételmárka: az Unifood, amely a Debreceni Egyetem terméke. A képen jobbról Takács-Gál Marianna és munkatársa az új sajtokat mutatják be. Fotó: Agro Jager News

Takács-Gál Marianna, ügyvivő-szakértő, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Élelmiszertechnológiai Intézet és az Élelmiszeripari Innovációs Központ munkatársa az Agro Jager News számára kiemelte:

Az Észak-Alföldi Régió és Debrecen számára az agrár- és élelmiszervertikum stratégiai jelentőségű, mivel kiemelkedő mennyiségű természeti erőforrással és gazdasági lehetőséggel rendelkezik. A térségi fejlesztési stratégiákban mindezek következtében kiemelt célkitűzésként szerepel, a megye természeti adottságaira, hagyományaira, oktatási és kutatási potenciájára alapozott gazdaságfejlesztés, elsősorban a tradicionális ágazatokra, a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra támaszkodva.

A régió stratégiai prioritásaival összhangban került létrehozásra egy élelmiszeripari oktató és innovációs bázis a Debreceni Egyetemen, mely egyben EU regisztrációs számmal ellátott működési engedéllyel rendelkező feldolgozó kisüzem is. Feladata az élelmiszeripari oktatással, a gyakorlati képzéssel kapcsolatos szolgáltatások, valamint a feldolgozási technológiák színvonalának jelentős javítása, európai és globális értelemben véve is igazodva a tudásalapú társadalom és gazdaság követelményeihez. A projekt operatív célja az infrastruktúra-fejlesztés és eszközbeszerzés volt. Ezek által a tej-, hús-, zöldség-gyümölcs feldolgozásra, valamint gabona- és sütőipari munkafolyamatok bemutatására egyaránt alkalmas kisüzemet, mint korszerű, innovatív gyakorlati képzőhelyet alakítottak ki. A gyakorlati képzés minőségi fejlesztése érdekében az alábbi élelmiszeripari technológiákat alakítottuk ki és mutatjuk be  – folytatta a szakember.

Kattints a képre és kövesd az egyetem híreit a Facebook oldalukon keresztül is! Gyere és tanulj Debrecenben!

Az oktatási feladatokon túlmenően a tevékenységek közé tartozik az egészségvédő és funkcionális élelmiszerek fejlesztése, humán- és takarmányozási célú hatóanyagok előállítása, valamint az innovatív, illetve hagyományos élelmiszeripari technológiák bemutatása, mindezeken keresztül a tudás-transzfer szolgáltatások biztosítása a gazdasági szféra számára. A projekt lehetőséget biztosít az intézményben felhalmozott K+F+I eredmények gyakorlatba ültetésére, ezáltal a vállalkozások és a kutatási szféra közötti együttműködések támogatására, illetve a partnerségi kapcsolatok erősítésére. A hungarikumok és tájjellegű ételek népszerűsítésével a projekt hozzájárul a társadalmi szemléletformáláshoz, ezáltal a természetes alapanyagú termékek iránti kereslet erősítéséhez.

A kialakított infrastruktúrán a munkaerőpiaci kulcskompetenciák fejlesztése és a versenyképes tudás megszerzésének biztosítása által hosszú távon hozzájárulunk az élelmiszergazdaság versenyképességének javításához és támogatjuk Debrecen város innovációra épülő gazdasági és tudásközponttá válását.

Itt az új ételmárka: az UniFood, amely a Debreceni Egyetem terméke. Fotó: Agro Jager News

Takács-Gál Marianna, ügyvivő-szakértő, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Élelmiszertechnológiai Intézet munkatársa, az Agro Jager Newst arról tájékoztatta, hogy több termékkel érkeztek a főépület egyik közkedvelt helyszínére. Nagyon keresett termékek voltak a sajtok, a natúr gomolya, a medvehagymás gomolya, a kapros-fokhagymás gomolya, a bükkfán füstölt natúr és chilis parenyica sajtok.

Kedveskedtek chilis és natúr száraztésztákkal is. A sütés szerelmesei számára különféle lisztkeverékeket is felsorakoztattak. Hoztak császármorzsát, muffin lisztkeveréket, pizza lisztkeveréket, gofri lisztkeveréket és még palacsinta lisztkeveréket is bemutattak.

Kapósak voltak a szünetekben az egyetemi kekszek és a sütemények is. Fahéjas, vaníliás, kakaós és itt fejlesztett pöfeteg kekszet is meg lehetett vásárolni.

Itt az új ételmárka: az Unifood, amely a Debreceni Egyetem terméke. Fotó: Agro Jager News

Kiemelten közkedvelt termék a csemege debreceni pároskolbász is, mely többször is közönség- és szakmadíjazott termékként vált ismerté a Debreceniek számára.

Takács-Gál Marianna továbbá kiemelte, hogy Debrecen környékén nagyon jelentős a tormatermesztés is. A szántóföldi termesztés támogatása mellett élelmiszeripari kutatások is indultak, amelyek nyomán megszülettek a Tormaricum termékek. Legutóbb csemege, csípős és chilis tormakészítményeket lehetett vásárolni.

A Böszörményi úti főépület emblematikus helyszíne a Kárpát-medence agrárfelsőoktatásnak, ahol megszületett az új ételmárka: az UniFood. Fotó: Agro Jager News 

Az új termékek fejlesztése mögött megannyi magyar kutató, egyetemi hallgató és középiskolai gyakorlaton résztvevő diák munkája áll, amelynek garantált minőségét a Debreceni Egyetem szakmaisága biztosítja, ezért méltán büszkék arra, hogy a termékek nevében az universitas, az egyetem neve ott szerepel, így vehették fel az UniFood, azaz az egyetemi étel nevet – tájékoztatta az Agro Jager Newst – Takács-Gál Marianna, ügyvivő-szakértő, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Élelmiszertechnológiai Intézet munkatársa.

Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

15,6 milliárd forint támogatás jut a bemutatóüzemek létesítésére

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kormány az agrárszakképzés fejlesztése érdekében 15,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt bemutatóüzemek létesítésére 19 intézménynek a tavaly meghirdetett Vidékfejlesztési Programban – jelentette be Nagy István agrárminiszter kedden Budapesten, a bemutatóüzemek támogatói okiratainak átadásán.

Fotó: AM

Kiemelte: a bemutatóüzemek létesítésére akár 1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás igényelhettek az agrárszakképzési centrumok, a tangazdasággal rendelkező felsőoktatási intézmények, továbbá a 100 százalékos állami tulajdonban lévő, fajtakísérletet végző kutatóintézetek.

A támogatás kiterjed a bemutatóüzemekben használt gépek, eszközök beszerzésére, infrastrukturális fejlesztésekre, megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák kiépítésére – fűzte hozzá.
Nagy István hangsúlyozta: a bemutatóüzemek abban is segíthetnek a gazdálkodóknak, hogy olyan innovatív technológiákat, növénykultúrákat, környezetvédelmi, erdőgazdálkodási, állatjóléti, állategészségügyi, gazdaságirányítási, szervezési és marketing megoldásokat ismerjenek meg, amellyel optimalizálhatják a termelést, csökkenthetik a szennyezőanyag-kibocsátást és eredményesen alkalmazkodhatnak a klímaváltozás várható hatásaihoz.

Az innovatív mezőgazdaság és élelmiszeripar működtetéséhez és fenntartásához jól képzett szakemberekre van szükség, akik a változó világ kihívásaira megfelelően tudnak reagálni. Ehhez szükséges, hogy a 21. század elvárásaihoz igazodva átalakuljon a hagyományos iskolai oktatás – emelte ki.

Az agrárszakképzés megújítása részeként 2020-ban az Agrárminisztérium fenntartásában lévő középfokú agrárszakképzési intézményt öt agrárszakképzési centrumba szervezték.
Tájékoztatása szerint a bemutatóüzemek tudásátadáson alapuló modernizációja közvetlenül járul hozzá a versenyképesség, a fenntarthatóság, a forráshatékonyság és a környezeti teljesítmény javulásához, amely a vidék fejlődését mozdíthatja elő.

A bemutatóüzemek létesítése ahhoz is hozzájárulhat, hogy tovább növekedjen a 40 év alatti gazdálkodók száma, de a fiatalítási célokkal párhuzamosan fontos a szakképesítéssel rendelkező gazdálkodók arányának emelése is.

A fenntarthatóság, a digitalizáció és az innováció alkalmas a fiatalok vagy a más területen dolgozók megszólítására – fogalmazott.

Nagy István elmondta: a magyar mezőgazdaság 2010 óta látványos fejlődésen ment keresztül, amelyhez hozzájárultak az agrártámogatások, valamint a kedvező gazdasági és finanszírozási környezet. Megújult a géppark, az épületállomány, új üvegházak épültek, fejlődött a gazdálkodók szaktudása és javult a képzettségük is.

Az agrártámogatás kifizetések értéke tavaly új csúcsra, 1400 milliárd forintra nőtt, ami óriási segítség abban, hogy a gazdálkodók a mostani nehéz helyzetben is talpon maradjanak – emelte ki.
A szektor kibocsátása folyó áron 157 százalékkal, változatlan áron 33 százalékkal bővült 2010 és 2023 között, az ágazati szintű jövedelem több mint két és félszeresére emelkedett, míg az agrárexport 129 százalékkal, az egyenleg 65 százalékkal haladta meg tavaly a 2010-es értéket.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A tea nemzetközi napja a nőknek dedikálva

Print Friendly, PDF & Email

Az ENSZ Közgyűlése 2019-ben május 21-ét a tea nemzetközi napjának nyilvánította

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Budapest, 2024. május 21. – A tea története bár több mint 5000 évre nyúlik vissza, az egészségügyi, kulturális és szocioökonómiai hatásai miatt még ma sem ment ki a divatból. A tea termesztése világszerte 13 millió embernek biztosít megélhetést, köztük számos kistermelőnek és családjuknak.

©FAO/Pier Paolo Cito

Elismerve a tea történelmi és kulturális jelentőségét szerte a világon, továbbá a fejlődő országokban a vidéki térségek fejlődésében, a szegénység visszaszorításában és az élelmezésbiztonságban játszott szerepét, az ENSZ Közgyűlése 2019-ben május 21-ét a tea nemzetközi napjának nyilvánította, felkérve az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetét (FAO) a világnap koordinálására.

tea nemzetközi napja (május 21.) egy alkalmat kínál arra, hogy ünnepeljük ezen ital kulturális örökségét, egészségügyi előnyeit és gazdasági jelentőségét, miközben törekszünk a termelés fenntarthatóbb irányba mozdítására – a farmtól a csészéig –, biztosítva a tea pozitív hatását az emberekre, kulturákra és a környezetre még sok generáción át. A nemzetközi nap idén a tea termesztésében és feldolgozásában részt vevő nők előtt tiszteleg.

Érdekességek a teáról

  • A tea a világ legősibb itala és jelenleg is második leggyakrabban fogyasztott folyadék a víz után.
  • Számtalan fajtája érhető el, melyek között a különbséget az alkalmazott oxidációs és fermentációs technikák adják.
  • Miközben a tea harmadát a termelő országban fogyasztják el, a tea szerepe a nemzetközi kereskedelemben is jelentős.
  • Ez elmúlt évtizedekben gyors növekedést mutatott a teaipar és ezzel együtt a fogyasztók száma is globálisan.
  • Annak ellenére, hogy a tea népszerűsége a fő teatermesztő országokban emelkedik, az egy főre jutó fogyasztás viszonylag alacsony, teret hagyva egy még nagyobb növekedésnek ezek országokban.
  • Dél-Korea, Japán és Kína összesen négy teatermesztő helye része a FAO Globálisan Jelentős Mezőgazdasági Örökségrendszer programjának.

Forrás: FAO

Tovább olvasom