Dobozon telt ház mellett köszöntötte a vendégeket Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán, az EMMI egészségügyért felelős államtitkára és Dr. Kovács József, a FIDESZ Békés megyei országgyűlési képviselője. A választókörzet minden településéről érkeztek vendégek, eljöttek a polgármesterek. Úgy tűnik, hogy ami Magyarország déli határain történik, az elrettenti a Békés megyében élő embereket. Nagyon félnek attól, hogy átjáró házzá válik a lakóhelyük. Féltik a családjukat, féltik a nehezen megteremtett vagyonukat, életüket, egzisztenciájukat. Békés megye egyes településein nagyon nehéz a megélhetés, nagyon sokat dolgoznak az emberek. Sok település viszonylagosan messze van nagyobb városoktól, gyenge az ipar és jelentős a mezőgazdaságból élők száma. A távolságok nagyok.

A migrációs helyzet kapcsán több polgármester beszélt arról, hogy a határmentén több olyan szellem határátkelő van, amelyet ugyan elkészítettek, de nem nyitottak meg s az oda vezető utakon bárki fel tud jönni Románia felől; mint ahogy néhány hete az egyik kis határ menti észak-békési település falujában is történt.

Dr. Kovács József kiemelte, hogy a kormány megkezdte a határszakasz felmérését. A gazdákat, a földtulajdonosokat már értesítették, a kisajátításokkal kapcsolatos eljárások elindultak. Rendelkezésre állnak és már depóniázták a szükséges kerítés elemeket. A technikai, műszaki feltételek is adottak ahhoz, hogy a migrációs útvonalak áthelyeződésével megakadályozza a kormány az illegális határátlépést. A keleti szakasz védelmére is felkészült Magyarország. Ezt az európai uniós belső határvédelmi megállapodás, a schengeni szerződés is megköveteli hazánktól – mondta Dr. Kovács József országgyűlési képviselő.

Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár tájékoztatójában kiemelte, hogy Magyarország óriási összegeket költ az egészségügy fenntartására, fejlesztésére, hogy a korábban súlyos járványokat okozó betegségektől mentesítsék az országot. A járványszerű megbetegedéseket okozó kórokozók visszaszorítása miatt ma is nagyon sok feladat hárul az egészségügyre, de kiterjesztve, más szakhatóságok munkáját is ide lehet sorolni – mondta az államtitkár.

Egy biztos, szögezte le a debreceni származású egészségügyért felelős államtitkár, amennyiben tovább folytatódik a népvándorlás Európába és ezen nem változtatunk, olyan problémákkal kell szembenéznie Magyarországnak, amelyre nem hogy a lakosság, de az egészségügy sincs felkészülve. Jelenleg Magyarország és Szerbia határszakaszain és ellenőrzött belépési pontjain ma már a Magyar Honvédség végzi az egészségügyi szűrő munkát. Ha van az országban olyan szakember, aki sok veszélyes fertőzést látott, akkor higgyék el, hogy azok a magyar katonai orvosok, hiszen külszolgálataik alkalmával, számos betegséget láttak – mondta a telt házas rendezvényen az államtitkár.

Azonban a belépő emberek szűrését hiába végzik el, ha azok az eredményeket meg sem várva tovább indulnak nyugatra. Ismerek néhány járványtani szakembert, akik számára járvány kitörésének elfogadható veszélyességi értéke: a nulla. Látjuk, hogy még európai uniós tagállamban is előfordulhat, olyan, ma már elképzelhetetlennek tűnő gyermekbetegség, amely halál végződhet.

Dobozon az államtitkár mély érzelmeket váltottak ki mindenkiben. Békés megye legfontosabb értékének tartja turisztikát, szeretik a vendégeket, kedvükbe is járnak, de a déli határ szakaszon látott, eszkalálódott válsághelyzettől félnek. A magyarok véleménye egyre messzebbre hallatszik Európában, ezért mindenkinek el kell menni szavazni, hogy egyértelművé váljon a nemzet akarata.

A találkozó végén Dr. Ónodi-Szűcs Zoltánnal az EMMI Egészségügyért felelős államtitkárával beszélgettem:

Beszélt az egészségügyre nehezedő feladatokról, mi a helyzet a magyar-szerb határon, hogyan birkóznak meg ezzel a feladattal az egészségügyi dolgozók, milyen terhelést kapnak a rendőrök, katonák?

A legutóbbi kormányinfón beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy összesen nyolcezer rendőr és katona dolgozik a magyar-szerb határon. Az állomány munkájáról azonban első sorban a Honvédelmi- és a Belügyminisztérium illetékes nyilatkozni, de azt el tudom mondani, hogy az egészségügyi szűrést a honvédség nagy tapasztalatú katonai orvosai végzik és nagyon jók a rendőrorvosok is. A hivatásos állományban dolgozó orvos kollégák hozzá vannak szokva, hogy nagy tömegeket szűrjenek és Magyarország missziós tevékenysége miatt a legtapasztaltabbak a szakmában. Ez a munka, azt gondolom, hogy jó kezekben van. Amivel támogatjuk ezt a feladatot, – amelyet hangsúlyozok,  Magyarországnak saját erőből kell megoldania – az, hogy laborhátteret adunk és a szűrésekből származó mintákat kitenyésztjük, kiértékeljük. Azonban óriási gondot jelent az egészségügyre nézve, hogy sokszor az eredmények megérkezésekor már ott sincs a beteg. Jó esetben a pontos adatfelvételek révén lehet, vagy lehetne csak azonosítani, de ekkor már nem tudjuk, merre tartózkodnak. Komoly betegségekkel mennek tovább, amelyeket azonnal kezelnünk kellene a páciens és lakosság miatt is. A kerítés megépítésével szerencsére délen ezt kockázatot sikerült lecsökkenteni, de ez elképesztően sokba kerül Magyarországnak, hiszen nem csak felépíteni, de folyamatosan üzemeltetni is kell.

Mit gondol a keleti határszakasz megépítéséről orvosi szemmel?

A szigorúbban ellenőrzött határszakasz szükségessége, amennyiben nem a legális módját választják hazánkba érkezők, nem csak egészségügyi szempontból fontos. Magyarország sajnos, ahogy a történelem folyamán korábban is, ütközőzónává vált. Ezt legjobban itt a Partium érezheti, itt még élnek a nagyszülők legendáiban a régi történetek és mementóként itt áll a gyulai vár is, az egyetlen, amely jó formán Egerig megmaradt az Alföldön. Amennyiben azonban felerősödnek a folyamatok, úgy gondolom, hogy szükséges, hiszen láttam és pontosan tudom, mit éltek át az emberek, amikor a minden napi életük felborult és az ingatlanjaik értéke, egyik napról a másikra, devalválódott.

Több egészségügyi dolgozó is itt volt Dobozon, valójában hogyan állunk most a béremelésekkel?

Igen. Ez most a legfontosabb küldetésünk, hogy stabilizáljuk a béreket és sikerüljön olyan szintre hozni az egészségügyben dolgozók bérét, ami elfogadhatóbb. Ne higgyék azt, hogy most rögtön londoni béreket fogunk adni, de mindent megteszünk azért, hogy erről a holtpontról kimozdítsuk az országot. A jelenlegi válsághelyzet persze óriási terhet rak az országra, de éppen most beszélgettem Dr. Kovács József, országgyűlési képviselővel, aki egész életét az egészségügyben töltötte. Ma egy 138 000 forintot kereső nővér fizetése 198 000 forintra emelkedett. Hálával tartozunk azoknak a dolgozóknak, akik kitartottak és nem fogjuk őket elfelejteni. Jönnek a béremelések, több lépcsőben, mert a forrásokat elő kell teremteni, de megcsináljuk és hamarosan a V4 átlagbérét tudjuk kifizetni. És ne higgyék, hogy megállunk. Magam az egészségügyből jöttem, őket is fogom képviselni.

Kérdés esett a mentősök béremeléséről, ott emelik-e fizetéseket?  Én, pedig azt tenném hozzá, hogy ott vannak a rezidensek és a külföldön dolgozó orvosok!

Nincs kivétel. A mentősök is megkapják a béremelést, hiszen az egyik legspeciálisabb területe az egészségügynek. Amikor baj van, ők érkeznek a leghamarabb, a leggyorsabban reagáló egységek s az állandó készenlét, az ügyeletek, jelentős fizikai és mentális terhelésnek teszik ki nap, mint nap a kollégákat. Mondhatom azt is, hogy erre a feladatra speciális képességek kellenek, de ez a mentősök között mindennapinak számít. Nekünk viszont ezt forintra kell váltani. Fontos, hogy a bérekkel is kifejezzük a megbecsülésünket.

A rezidensekkel kapcsolatos kérdése, pedig az egyik legérdekesebb, hiszen ettől az évtől már egyetlen egy orvostanhallgatót sem engedünk el, minden végzett, abszolvált hallgatónak tudunk rezidensállást biztosítani. Fizetésük is hasonlóképpen emelkedik. Óriási szükség van rájuk, számítunk a munkájukra. A körzeti orvosok feladatai ma nagyon összetettek, számukra is elindítottuk azt az előkészítő munkát, amely csökkentheti a terhelésüket. Ennek a munkának a kidolgozása folyamatban van. Azok az orvosok, akik a klinikák, kórházak folyosóiról friss levegőre vágynak, higgyék el, hogy egy kis faluba érkező fiatal orvost, fiatal orvospárt, a tenyerén fogja hordozni a falu. Vidéken ma óriási megbecsülése van az orvosoknak s vidéki értelmiség alapjait képezik. Fontos megtartója lehet egy karizmatikus orvos egy-egy községnek. Tudjuk ezt mindannyian, akik vidéken nőttünk fel.

Egyetlen egy területről nem esett szó, hiszen beszéltünk már a más minisztériumok égisze alatt dolgozó orvosokról, mentősökről, ápolókról, nővérekről, azonban nagyon keveset hallani a védőnőkről!

Azt hiszem, nem tudom megkerülni az előző kérdését és rátapintott a lényegre. Annyit mondhatok, hogy a magyar védőnői hálózat egyedülálló Európában. Hihetetlen jó, speciális  jogkörökkel rendelkeznek, amelyek kiaknázása, hogy úgy mondjam, gyenge. A védőnők a kisgyermeki szolgálat során talán a legjobban megismerhetik a lakosságot.

Jelenleg azon dolgozunk, hogy a feladatkörüket kibővítve, olyan jogosultságokat adjunk nekik, amelyekkel a beteggondozást egy magasabb szintre lehet emelni. Ezzel a munkával a körzeti orvosok terhelését is tudjuk csökkenteni, hiszen vannak olyan egészségügyi problémák, amelyek megoldása nem a kórházak, vagy a körzeti orvos feladata. Kísérleti jelleggel Magyarországon nyolc településen már működik és az eredményeket tekintve, egy rendkívül sikeres programnak bizonyult.

A védőnők, a védőnői hálózat talán eddig egy kicsit a háttérbe szorult, de most a fizetésemelések a szektor e kicsi, de fontos részébe is elérnek. Azonban azt szeretném kérni azoktól a fiataloktól, akik valamilyen ok, vagy családi indítatás végett ezt a hivatást választják és felsőfokú tanulmányaikat is ebbe az irányba kívánják folytatni, hogy a végzés után ne menjenek el más szakmába. Higgyék el, nagy szükség van Önökre, védőnőkre.

Elmegy-e szavazni?

Természetese el fogunk menni és a családomban is mindenkit arra kérek, hogy adja le a voksát.