Keressen minket

Mezőgazdaság

Vízügyi kutatások indulhatnak Ausztriával

Ausztriában ma nagyon fontos a hatékonyság és egyre jobban foglalkoznak a környezettudatos mezőgazdaság megvalósításának lehetőségével.

Petzenkirchen Alsó-Ausztriában található, Bécs és Linz között félúton. A térségben jellemzően kis gazdaságok működnek. Ausztriában ma nagyon fontos a hatékonyság és egyre jobban foglalkoznak a környezettudatos mezőgazdaság megvalósításának lehetőségével.

Az első ilyen kutatásokat 1945 után kezdtük el – fogadott Dr. Peter Strauss professzor, a petzenkircheni kutatóállomáson. Irodája régi fényképekkel díszített s meséli, hogy a kutatások iránya ma sem változik, de a hagyományos eszközök között ma már a csúcstechnika is helyett kapott. Ma Ausztriában kilenc intézettel dolgoznak együtt és most a sok csapadék, a hirtelen jött eső elvezetésének kérdéskörével is foglalkoznak. Növelni kell a talajok vízbefogadó képességét. 1970-ben fogalmazódott meg első alkalommal, hogy a környezettudatos gazdálkodásnak lehet jövője. Ekkor ismerték fel azt is, hogy a gazdaságok méretének növekedésével egyre nagyobb gépeket használunk s a teljesen más művelési rendszerek miatt a talajok is megváltoznak.

Ausztriában kiemelten fontos a talajok nitrit-nitrát tartalma és változásainak, mozgásának a megismerése, továbbá a talajvíz szennyezésének feltárása. Újabb kutatásaikkal az erdészetek megbízására is végeznek méréseket. A klímaváltozás miatt, napjainkban az eddig megszokott, védelmi célú erdősávok szerkezetén és a fafajok összetételén változtatni kell. Ez kifejezetten Ausztria keleti felére igaz, ahol a melegedő klíma miatt olyan gyengültségi kártevők és kórokozók jelentek meg, melyek jelentős fapusztulásokat eredményeztek. Most ide új véderdőket kell telepíteni, újabb fafajokat kell az erdészeknek ajánlani, hogy az elkövetkező 50 év változásait túléljék az új telepítések.

A nagy mennyiségű és hirtelen jött csapadék hatásainak vizsgálata Dr. Peter Strauss szerint egyre fontosabb. A talajerózió fokozottabban jelentkezik, nem csak az erdészeti kultúrákban, hanem jelentős károk keletkeznek a szőlőültetvényekben, amelyekből a Duna völgyében, Melk és Krems an der Dunau között, nagyon jelentős ültetvények találhatóak.

A szántóföldi gazdálkodásban a talajtömörödésének vizsgálata nem csak Ausztriában, hanem a környező országok mezőgazdaságában is egyre gyakoribb probléma. Most úgy tűnik, hogy a legjobban a szerves anyag kijuttatásával lehet a leginkább csökkenteni ennek a rossz hatását és ezzel együtt kutatásokat végeznek a tápanyagok mozgásának feltérképezésével.

Dr. Peter Strauss professzor elmondta, hogy Petzenkirchenben 17 kutató dolgozik, akik mellé folyamatosan érkeznek vendégkutatók, PhD hallgatók és a Bécsi Egyetemmel közös kutatási projektek miatt nem csak kutatók, hanem egyetemisták is rendszeres munkatársaik az intézetben.

Dr. Peter Strauss kiemelte, hogy a magyar gazdák, a magyar kutatók is ugyanazokkal a problémákkal fognak találkozni, amelyekkel az osztrák kollégáik. Ausztriában nagyon sokat foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy öntözés nélkül lehet-e gazdálkodni? A hozamokat a legjobban befolyásoló tényező a víz és ez egyre jobban felértékelődik a következő évtizedekben.

Emiatt is fontos azonban, hogy vizeink alkalmasak-e az öntözésre és milyen hatással vannak a talajokra? Magyarországon, a NAIK szarvasi kutatóműhelyében, a talajok szikesedésének mértékét vizsgálják szennyvíz öntözéses hasznosítása mellett. Nagyon sok kérdés vár megválaszolásra, de a következő évtizedekben egyre fontosabbá válik majd a fenntartható mezőgazdaság kérdésköre. Ebben a munkában mindenképpen lesznek olyan csatlakozási pontok, amelyekben a magyar és az osztrák kutatók tudnak közösen dolgozni. Ennek a közös munkának az elején, az ismerkedési szakaszában járunk – mondta Strauss professzor az osztrák Mezőgazdasági Minisztérium petzenkircheni kutatóállomásának vezetője.

Az intézet bemutatása után a szántóföldön folytatódott a kutatóállomás munkájának megismerése. A minta vízgyűjtő területet a Bécsi Egyetemmel közösen üzemeltetik, mintegy 66 hektáron (HOAL Program). Az infrastruktúra és a műszerek összberuházásának értéke meghaladja a 700 000 eurót.

Dr. Peter Strauss munkatársa Markus Oismüller, a vízzel kapcsolatos áramlási és szállítási folyamatok megismerését tanulmányozza, ezzel együtt az üledék, a tápanyagok és a mikrobák mozgásának feltérképezését is végzik. A különböző hidrológiai folyamatok figyelhetők meg az alsó-ausztriai mintaterületen és a viszonylag egymáshoz közel fekvő területeken látják a felszíni lefolyás, a forrás kapcsolatát, amelyekre számos szenzort telepítettek.

A különlegessége abban rejlik – mondta Markus Oismüller, hogy a minta vízgyűjtő terület – a változatosság miatt – a világon található számos vízgyűjtő területén előforduló hidrológiai folyamatokat reprezentálja.

Élvonalbeli kutatások, interdiszciplináris együttműködések, hálózatépítés a tudományos közösségen belül, a hosszú időidejű kísérleti eszköztár, adatgyűjtés a sarokpontjai a HOAL programnak, amely így a vendégkutatók érdeklődésének középpontjába került. Ez szorosan összekötötte más akadémiai intézetekkel és megfigyelőhelyekkel a petzenkircheni kutatóállomás munkáját – tette hozzá Dr. Peter Strauss igazgató.

31 állomáson mérnek talajnedvességet és talajhőmérsékletet 5, 10, 20 és 50 cm mélységekben. A területen összesen több mint 300 telepített szenzort helyeztek el. A legfelső szint nedvességtartalmát felhasználják a szatellitek által mért felszíni talajnedvesség adatok kalibrálásához és a NASA SMAP referencia pontja is megtalálható a mintatéren. A vízgyűjtő területen, további 24 helyen mérnek folyamatosan talajvízszintet.

Az időjárás állomáson az alapvető mérések mellett ma már levegőturbulenciát, ultrahangos érzékelővel hómagasságot is mérnek és esőcsepp méret eloszlást is rögzítenek a csapadékmennyiség mellett. Nagy hangsúlyt fektetnek a csapadék vízminőségének monitoringjára és folyamatosan keresik a peszticid és nehézfém jelenlétet is.

Vízfolyásokban is hasonló analitikai mérésekkel határozzák meg, milyen anyagokat emel, mos ki a víz a talajokból és a szenzorok mérése kiegészül folyamatos mintavételekkel. Kiterjedten elemzik a hordalékanyagok mennyiségét és minőségét és a vizek mikroorganizmus szennyezésének vizsgálatával is foglalkoznak az osztrák kutatók.

Dr. Peter Strauss professzor, érdeklődésemre elmondta, hogy a vízgyűjtő területen mezőgazdasági termelés folyik. Az ehhez köthető információkat évente gyűjtik össze a gazdálkodókkal készített személyes interjúk segítségével, akik nagyon együttműködőek. Így pontos és megbízható adatot nyernek a termesztés valamennyi részletére vonatkozóan. Pontos adataik vannak a termesztett növényekről, a művelési időkről, a vetésekről, a trágyázásokról, a műtrágyázásokról, a növényvédelemről, az aratások idejéről.

Dr. Peter Strauss kiemelte, hogy a gazdák tájékoztatása nagyon fontos, de erre már a kutatóintézeteknek nincsenek szabad kapacitásai. Fontos szerepet kapnak a szakmai szervezetek, a kamarák és a szakminisztérium, hogy az állami forrásokból megvalósított kutatások és azok azonnal alkalmazható és kidolgozott módszerei – közvetlenül – eljussanak a gazdálkodókhoz.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jövőre új nemzeti importrendszert kell majd használni

NAK: Az Uniós Vámkódex (UVK) létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet 6. cikke előírja, hogy a vámhatóságok közötti, valamint a vámhatóságok és gazdálkodók közti információcserének és adattárolásnak elektronikus adatfeldolgozási eljárás igénybevételével kell történnie. Az ehhez szükséges informatikai rendszereket frissíteni kell, a korszerűsítést pedig 2022. december 31.-ig kell elvégezni.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látja el a magyar agrár- és élelmiszerszektor egységes és hatékony képviseletét. (Ábra: NAK)

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mostani vámáru-nyilatkozatokat feldolgozó rendszer (CDPS) behozatali vámáru-nyilatkozatokat kezelő modulját fogja felváltani az eVám rendszer, viszont érdemes rá figyelni, hogy a kiviteli vámkezelésekhez várhatóan 2023. november 30-ig továbbra is a CDPS-t kell majd használni.

A korábbi várakozásokkal szemben lehetséges, hogy az új rendszert nem 2023. január 1-től kell majd használni, hanem 2023. július 1.-től, mert Magyarország derogációs kérelmet nyújtott be az Európai Bizottságnak, hogy hat hónappal elhalaszthassa az új nemzeti importrendszer kötelező bevezetését, így legyen elég idő a gazdálkodók számára a tesztelésre és bevezetésre- írja a NAV. Ágazati információ szerint ezt több tagállam is kérte. Az átmeneti időszakban a gazdálkodók választhatnának, hogy a jelenlegi CDPS rendszerben, vagy az új eVám modulban nyújtják be, azonban a kérelmet még nem bírálták el.

Az új rendszer fontos eleme, hogy az adatkövetelmények az UVK-hoz kapcsolódó rendeletek szerint változnak. Az eVám rendszer nem lesz ismeretlen azok számára, akik e-kereskedelemmel foglalkoznak, hiszen ez a modul kerül továbbfejlesztésre.

Az átálláshoz szükséges információk elérhetőek az OpenKKK oldalon. Különösen ajánlott azon gazdálkodók számára ismerkedni a témával, akik vámszoftverei összeköttetésben állnak különböző vállalatirányítási rendszerekkel.

Forrás: NAK

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Jelentős szakpolitikai eszközök segítik a kertészeti ágazat modernizációját

A mostani kihívások, többek között az aszály és a drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet az inputhatékonyságot és a termelési biztonságot növelő fejlesztések fontosságára – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeB Kertészeti Évzáró Konferenciáján, csütörtökön, Kecskeméten.

Fotó: Fekete István – AM Sajtóiroda

Az államtitkár rámutatott, az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült. Drágítják a termelést a rendkívül magas inputárak, és az orosz-ukrán konfliktus, valamint az elhibázott brüsszeli szankciók következményeivel is számolni kell. A háború világszerte alapvetően meghatározza a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetét, kilátásait. A korábban megindult, de a háború által a termény-, gáz-, áram- és a műtrágyapiacon világszerte felerősített extrém szintű áremelkedések hatásainak és következményeinek kezelése kulcsfontosságú és központi kérdése az agrárpolitikának – szögezte le.

Farkas Sándor arról beszélt, hogy a közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz a jelenlegi rendkívüli körülmények között egy út van: modernizálni kell az ágazatot, ugyanakkor a beruházásokat az eddigieknél is körültekintőbben szükséges megtervezni. A következő időszakban jelentős szakpolitikai eszközök segítik az agrárpolitikai célok megvalósulását, köztük a kertészeti üzemek modernizációját is. Mindezeken felül történelmi lehetőséget biztosít az, hogy az Európai Bizottság egy hónapja elfogadta a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervet, amely több mint 5300 milliárd forint felhasználási feltételeit tartalmazza. Farkas Sándor az öntözésfejlesztés kérdéskörével zárta előadását, felhívta a figyelmet arra, hogy kötelességünk a vizeinket megőrizni. Növelni kell az öntözött területek nagyságát, vissza kell tartani a vizet. Ahogy az agrárium egészében, úgy a vízgazdálkodás terén is igaz, hogy fejlesztés nélkül nincs jövő – tette hozzá.

A rendezvényen Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára előadásában a KAP Stratégiai Tervben elfogadott kertészeti ágazatot érintő támogatásokról beszélt. Elmondta, a terv átfogó célja a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció. Az új KAP I. pillérében a gazdasági fejlődés és a zöld jövő elérését tűzte ki a szaktárca. A II. pillér pedig a támogatási alapelveket rögzíti, többek között a pénzügyi megalapozottság növelését, a költséghatékonyságot, a hozzáadott érték növelését, a termékpálya szemlélet érvényesítését, illetve a termelői együttműködések közös fejlesztéseinek támogatását. A helyettes államtitkár leszögezte, kormányzati elvárás szerint a rendelkezésre álló forrás 52%-t gazdaságfejlesztésre költik, ami közel 1500 milliárd forintot jelent. A 2014-2020 közötti időszakhoz képest ez négyszeres forrásnövekedés. Uniós elvárás alapján a forrás több, mint harmadát, 36%-át zöld intézkedésekre szánják, és a vidék megújulása is folytatódik, erre több mint 285 milliárd forintot szánnak – fűzte hozzá Juhász Anikó.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Rendőrséggel közösen csapott le a Nébih az illegális élelmiszer-előállítóra

Pest megyei illegális élelmiszer-előállítón ütöttek rajta 2022 novemberében a rendőrséggel együttműködve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A helyszínen bejelentés nélkül, jogsértően számos állatfajt tartottak, az állategészségügyi és járványvédelmi követelményeket sem teljesítve. Az ingatlanon, szintén szabálytalanul kialakított körülmények között, többek között illegális vágást, feldolgozást és füstölést végeztek megdöbbentő higiéniai körülmények között.

Fotó: Nébih

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a magyar élelmiszerlánc biztonságának felügyeletéért felelős országos hatáskörű állami szervezet (Ábra: Nébih)

Súlyosan jogsértő, állategészségügyi, járványügyi és higiéniai szempontból is kifogásolt, a szakembereket is próbára tevő körülményekkel szembesültek a Nébih ellenőrei egy Pest megyei helyszínen. Az afrikai sertéspestis szempontjából magas kockázatú területen fekvő ingatlanon tartottak ellenőrzést a hivatal szakemberei a rendőrséggel együttműködve.

Már az ingatlanon tartott állatok (szarvasmarha, sertés, juh, baromfi) kapcsán számos jogsértést állapítottak meg az ellenőrök. A bejelentés nélkül, szabálytalanul tartott haszonállatokról többek között sem az előírt dokumentáció, sem az állategészségügyi információk nem álltak rendelkezésre, a sertések és juhok jelöletlenek is voltak. Az udvaron bomló szarvasmarhafej, míg a trágyában az állati eredetű maradványok közt belek is voltak.

Fotó: Nébih

Az ismeretlen állategészségügyi státusz önmagában súlyos járványügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent, azonban az ellenőrzés során kiderült, hogy az ingatlanon illegálisan több egyéb tevékenységet is végeztek. A vágás, bérvágás, húsfeldolgozás, húskészítmény előállítás, füstölés és bérfüstölés döbbenetes higiéniai körülmények között zajlott.

Az érintett teljes tevékenységét szabálytalanul végezte, mivel az élelmiszer-előállításhoz szükséges hatósági engedéllyel, regisztrációval nem rendelkezett. Az előírtak közül semmilyen dokumentációt nem vezetett, így az élelmiszer-biztonság egyik alapkövetelménye, a nyomonkövethetőség nem teljesült.

Az ellenőrök az udvaron kopasztó gépet, üstöt, húshorgos állványt, valamint téglaépítésű füstölő is találtak. Az ingatlan más részein többek között rozsdás, szennyezett kolbásztöltő gép és nagyméretű húsdaráló volt. A füstölőben az ellenőrzés során épp kolbász készült. A szakemberek egy 120 l es műanyag hulladéktárolóban rothadó, bűzös sertéshúst is találtak, az ellenőrzött elmondása szerint a pácolás alatt lévő termék megromolhatott.

Az élelmiszer-előállításra szolgáló épületrész maga is takarítatlan, szennyezett, rendezetlen volt. Az ingatlanon még olyan alapvető higiéniai feltétel, mint a higiénikus kézmosási lehetőség sem volt megfelelően biztosított.

A Nébih a súlyos és többszörös állategészségügyi és élelmiszerlánc-biztonsági jogsértések miatt az ellenőrzés során haladéktalanul forgalmi korlátozást rendelet el az állatállomány valamennyi egyedére. A helyszínen fellelt jogsértő élelmiszertételeket azonnali hatállyal a forgalomból kivonta, forgalomba hozatalukat, felhasználásukat megtiltotta, valamint hatósági zár alá vette.

A Nébih az érintettel szemben hatósági eljárást indított. Az eljárás, valamint a bírság megállapítása folyamatban van.

Az érintett adatai elérhetőek a jogsértés listán.

Forrás: Nébih

Tovább olvasom