Keressen minket

Természetvédelem

Nyakunkon a katasztrófa, kettészakíthatja Európát a klímaváltozás

Print Friendly, PDF & Email

Kettészakadhat Európa a klímaváltozás következtében. Ez derül ki a Politico által végzett kutatásból, amely több mint 100 tudományos publikáción és interjún, valamint az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoportjának nemrég kiszivárgott jelentésén alapul. 

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
Kettészakadhat Európa a klímaváltozás következtében. Ez derül ki a Politico által végzett kutatásból, amely több mint 100 tudományos publikáción és interjún, valamint az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoportjának nemrég kiszivárgott jelentésén alapul – közölte a Portfolio.

Európát is érzékenyen fogja érinteni a klímaváltozás egy kiszivárgott jelentés alapján (Kép: Portfolio)

Még ha a legkisebb mértékben is növekszik a bolygó hőmérséklete, Észak-Európában akkor is általánossá válhatnak az erdőtüzek és az áradások. Az klímaválság legnagyobb vesztese azonban Dél-Európa lesz, amelyet egyszerre fenyeget elsivatagosodás és az emelkedő tengerszint, ezek pedig a régió gazdaságát sem fogják kímélni. Emellett olyan betegségek is felüthetik a fejüket a kontinensen, amelyek eddig csak a trópusokon tomboltak.

Elviselhetetlen forróság

A nyári kánikula nem ismeretlen jelenség az európaiak számára. 2003-ban például egy évszázadok óta nem látott hőhullám heteken át tombolt a kontinensen és több mint 80 ezer ember életét követelte. A Politico szerint azonban ami 2003-ban még rendhagyó időjárás volt, az a jövőre nézve szinte általános jelenséggé válhat.

Az EU mérései szerint, a Föld átlaghőmérsékletének 1,5 fokos emelkedése esetén évente minden ötödik európai ki lesz szolgáltatva ehhez hasonló szélsőséges körülményeknek, 3 fokos emelkedés esetén azonban ez már a kontinens lakosságának felét fenyegetné.

A hőmérséklet-emelkedés különösen a városokat fogja rosszul érinteni, amelyek a sűrű beépítettség miatt eleve 5-10 fokkal melegebbek a ritkábban lakott vidéki területeknél. Ezt csak súlyosbítja, hogy az emberek jelentős része továbbra is a városokba költözik, elsősorban a jobb munkalehetőség miatt.

Szintén probléma, hogy a kontinens lakossága is öregszik a csökkenő születési ráták és az orvostudomány fejlődése miatt, az évszázad közepére akár a 40 milliót is elérheti az Európában élő 65 év feletti lakosok száma, úgy hogy a kontinens népessége ezzel párhuzamosan csökken majd.

UGYAN AZ EMBEREK VÁRHATÓ ÉLETTARTAMA MINDEN BIZONNYAL NÖVEKEDNI FOG, EZ NEM JELENTI AZT, HOGY AZ IDŐSEBBEK NE LENNÉNEK JOBBAN KITÉVE A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS HŐHULLÁMOK NEGATÍV EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSAINAK.

Annak ellenére, hogy a Föld átlaghőmérséklete eddig kevesebb mint 1 fokot emelkedett az ipari forradalom óta, csak 2010-ben a nagy hőség miatt 54 ezren haltak meg főként Oroszországban és Közép-Európában. Ugyanez a szám nyolc évvel később már 104 ezer volt.

parizs

Párizsiak hűsölnek az Eiffel-torony lábánál 2019-ben, amikor 42.6 Celsius-fokot mértek a francia fővárosban (Kép: Samuel Boivin/NurPhoto via Getty Images)

AZ EU SZERINT, AMENNYIBEN NEM LÉPÜNK GYORSAN, ÉVENTE ÁTLAGOSAN 95 EZER EURÓPAI HALHAT BELE A BRUTÁLIS HŐSÉGBE, AMELY HARMINCSZOROSA A JELENLEGI MUTATÓKNAK.

Az azonnali kézenfekvő válasz a fenti problémára a légkondicionálás lenne, ez azonban kétélű fegyver. A klímaberendezések által felhasznált energia ugyanis jelentősen hozzájárul a károsanyag-kibocsátáshoz, ha ilyen ütemben haladunk, ez a mutató 2035-re megduplázódik.

A POLITICO TANULMÁNYA ALAPJÁN MÁRA MÁR VILÁGOSSÁ VÁLT, HOGY EURÓPÁNAK EL KELL FOGADNIA A TÉNYT, HOGY PÁR ÉVTIZEDEN BELÜL EGY FORRÓ KONTINENSÉ VÁLIK, EZT PEDIG NEMCSAK AZ ELEVE MELEGEBB ÉGHAJLATÚ DÉLI, DE AZ ÉSZAKI ORSZÁGOK IS MEGÉRZIK MAJD.

Elsivatagosodó kontinens

A klímaváltozás a mezőgazdaságot is gyökeresen átalakítja majd, ennek azonban kevés nyertese lesz. Ezek közé tartozhatnak azok az észak-európai államok, ahol az enyhébb telek és a melegebb nyarak miatt várhatóan magasabb lesz a gazdaság primer szektorának teljesítménye.

MÁS ORSZÁGOKBAN AZONBAN SZÓ SZERINT KATASZTRÓFÁVAL JÁRNA EGY ILYEN FORDULAT.

Dél-Európa országait és Közép-Európa síkságait például hosszan tartó extrém szárazságok fenyegetik, amelynek következtében vízhiány is felléphet. Az átlaghőmérséklet 2 fokos emelkedése esetén a Dél-Európában lakók egyharmadának nem lesz elegendő vize. Ugyanezen a régióban a szárazság a megművelhető földterület 49 százalékát érintheti és akár hosszú hónapokig is eltarthat.

Ez természetesen hatással lesz arra is, hogy milyen típusú növényeket fogunk tudni megtermelni a jövőben. A klímaváltozással ugyanis a mezőgazdasági ökozónák elkezdenek északra vándorolni. A déli országokban hagyományos gabonatermesztés például 12 százalékkal fog csökkenni, míg északon 5 százalékkal fog emelkedni. Még sokkolóbb lehet, hogy az átlaghőmérséklet 1,5 fokos emelkedése mellett gyakorlatilag lehetetlen lesz kukoricát termeszteni Európa déli részén. Felkészülhetünk továbbá arra is, hogy a jövőben a legjobb minőségű paradicsomok már nem Olaszországból, hanem mondjuk Németországból fognak származni.

Az előrelátó gazdák kisebb gátak építésével, illetve fák ültetésével próbálják megkötni a vizet, így az ilyen gazdaságok tovább kitarthatnak. A vízhiány terjedésével azonban ezen kísérletek is kudarcra vannak ítélve. Az elsivatagosodás mértéke például az Európai Számvevőszék szerint pár évtized múlva Spanyolország területének háromnegyedét érintheti, míg Ciprus területének 99 százaléka válhat élettelen pusztasággá.

Felperzselt földek és elárasztott városok

Mivel a melegebb levegő több vizet tartalmaz, ezért egyes számítások szerint 35 százalékkal több extrém viharos esőzést kell majd átélnünk, különösen északon. Ha pedig az átlaghőmérséklet emelkedése meghaladja a 1,5 fokot, az árvizek nagyjából 5 millió európainak jelentenek majd gyakori problémát éves szinten.

A városok ebből a szempontból is hátrányosabb helyzetben vannakugyanis csatornahálózatuk nincs felkészülve ilyen szélsőséges terhelésre, valamint a sűrű beépítettség és a zöldfelület hiánya miatt a lezúduló csapadék is nehezen tud elfolyni. Koppenhágában példának okáért 2011-ben a nagy mennyiségű eső házakat, vasútvonalakat és utakat tett használhatatlanná, több milliós kárt okozva.

Ugyanakkor nem a csapadék az egyetlen probléma. Az emelkedő tengerszint miatt a partvidékeken élőknek rendszeres áradásokra kell felkészülniük. Különösen fenyegető lehet ez Hollandia, Németország, Belgium vagy Észak-Olaszország alacsonyan fekvő városaira nézve. A Földközi-tenger térségében a tengerszint akár 1,1 métert is emelkedhet 2100-ig, ez pedig 42 millió ember biztonságát veszélyeztetné, de könnyen lehet, hogy olyan kulturális örökségek is elpusztulnak, mint Velence városa.

Acqua_alta_in_Venice,_Fondamenta_del_Squero,_2019

Velence városában manapság sem ritka jelenség az áradás (Kép: Marco Ober/Wikimedia Commons)

MÍG EURÓPA EGYES RÉSZEI VÍZ ALÁ KERÜLNE, MÁS RÉGIÓK FELPERZSELŐDNEK.

2018-ben például csak az Európai Unióban 178 ezer hektárnyi erdő semmisült meg bozóttüzek következtében. Ráadásul az egyre növekvő szárazság miatt ezek a tüzek csak még  intenzívebbé és gyakoribbá válhatnak majd. Ennek a levét is elsősorban a déli országok fogják meginni, akik az éghajlati adottságok miatt sokkal inkább ki vannak téve az ilyen katasztrófáknak.

Pusztító járványok

Az emberiséget a COVID-19 is megtanította arra, hogy mekkora tragédiát képes előidézni egy világjárvány. Ennek tudatában nem szabad megfeledkezni arról, hogy már csak a klímaváltozás miatt is egyre több betegség ütheti fel a fejét az európai kontinensen.

Vegyük példának a szúnyogokat, amelyek vérbeli vírushordozók. Olyan betegségeket terjesztenek, mint a dengi láz, a nyugat-nílusi láz, a malária vagy a chikungunya-láz, amelyre jelenleg még védőoltás sem áll rendelkezésre. Alacsony hőmérsékletben azonban ezek a szúnyogok kevésbé fertőzőképesek ezért Európát eddig elkerülték ezek a döntően trópusi betegségek.

A HŐMÉRSÉKLET EMELKEDÉSE AZONBAN IGEN ELŐNYÖS KÖRNYEZET BIZTOSÍT A SZÚNYOGOKNAK.

Az egyik leghatékonyabb vírushordozóként ismert ázsiai tigrisszúnyog például már 1990-ben feltűnt Olaszországban, de ma már Hollandiában és Belgiumban is jelen van. A magas hőmérséklet nemcsak a szúnyogok túlélését könnyíti meg, de a fertőzőképességüket is növeli. Chikungunya-láz például nem tud terjedni 18 fok alatt, de például 28 fok fölött már akadály nélkül. Ennek a hatásait már most is érezhetjük, 2018-ban például 180 ember halt meg Európában nyugat-nílusi láz miatt.

A SZÚNYOGOK MELLETT AGYVELŐGYULLADÁST ÉS A LYME-KÓRT TERJESZTŐ KULLANCSOK IS ÉSZAKABBRA VONULHATNAK ÉS MEGJELENHETNEK AZ ALPOK MAGASABBAN FEKVŐ VIDÉKÉN VAGY AKÁR A SKANDINÁV ERDŐKBEN IS.

Gazdasági hatások

A klímaváltozás gazdasági hatásai legalább ennyire pusztítóak lehetnek és nem túlzás azt állítani, hogy akár Európa kettészakadásához is vezethetnek. A kontinensen már eleve megfigyelhető volt egyfajta megosztottság a módosabb északi és az elmaradottabb déli országok között. Nem is kell messzire mennünk ennek megértéséhez, elég csak az euróválság nyomán kialakult ellentéteket felidézni a nagyobb költségvetési fegyelmet követelő északiak és a nyakig eladósodott déli államok között a válságkezelés mikéntjét illetően.

EZ A MEGOSZTOTTSÁG CSAK SZÉLESEDHET, FŐKÉNT ANNAK FÉNYÉBEN, HOGY A KLÍMAVÁLTOZÁS FŐ KÁRVALLOTTJAI ÉPPEN A ROSSZABB PÉNZÜGYI HELYZETBEN LEVŐ DÉLI ÁLLAMOK LESZNEK.

Ezzel az Európai Unió is tisztában van, mi több egy 2020-ban publikált jelentés arra mutat rá, hogy 2000 és 2015 között a kontinens évente 300 milliárd dollárnak megfelelő összeget veszített el a klímaváltozás következtében.

Hatalmas visszaesés várható a munkatermelékenység vonatkozásában is, különösen a Földközi-tenger térségében. Múlt héten például egy délolasz tartományban megtiltották a gazdáknak, hogy a nap legmelegebb óráiban dolgozzanak, miután egy ember munka közben belehalt az extrém hőségbe.

A déli országok esetében kieső munkát így északon kell majd pótolni, azonban már maga az Európai Unió sem hiszi azt, hogy képes lehet olyan gyorsan és hatékonyan fellépni a klímaváltozással szemben, hogy teljesen elkerülje annak hatásait. A nap végén nem marad más választás, minthogy a szerencsésebb sorsú északi országok megsegítsék a déli társaikat.

MINDEN BIZONNYAL EZ LESZ AZ EURÓPAI UNIÓ VALAHA VOLT LEGNAGYOBB FELADATA. HA A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAIT TELJESEN ELKERÜLNI NEM IS TUDJUK, ENYHÍTENI VISZONT IGEN. EHHEZ VISZONT AZONNALI CSELEKVÉSRE VAN SZÜKSÉG.

Természetvédelem

A bütykös ásólúd újabb költése a mórahalmi Nagyszéksós-tavon

Print Friendly, PDF & Email

Ásólúd költését dokumentálták Mórahalmon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Idén tavasszal kiemelkedően nagy csapatai mutatkoztak a bütykös ásólúdnak, amely valaha ritka kóborló madarunk volt, de mára rendszeres, kisszámú költőfaja a Dél-Alföldnek. Idén viszonylag korán kikeltek az első fiókák, elsőként a mórahalmi Nagyszéksós-tavon.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) Nyugat-Európa tengerpartjain és az ázsiai sztyeppéken is közönséges költőfaj, hazánkban két évtizede jelent költőfajként, azóta lassú terjedéssel egyre több pár költ.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

Idén tavasszal a Dél-Alföld vizes élőhelyein feltűnően nagy példányszámban mutatkozott, voltak olyan napok, amikor több mint 300 pd volt egyidőben a különböző halastavakon és szikes tavakon.
A mórahalmi Nagyszéksós-tó eredetileg egy kb. 100 hektáros szikes tó, amelyet azonban az 1950-es években halastóvá alakítottak át; a közepén áthúzódó csatorna gondoskodott a vízszabályzásról. A tavat az 1980-as évekig hasznosították, azonban utána a tó, – a víz csökkenése mellett –, elnádasodott, nyílt vízfelületet évekig nem lehetett látni.

Húsz évvel ezelőtt, 2004-ben, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és Mórahalom Város Önkormányzata egy élőhely-rekonstrukciós munka keretében vízibivaly-gulyát telepített a tóhoz, újra gondoskodva a megfelelő vízkormányzás mellett az élőhelykezelésről.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A csatorna ugyan megmaradt, de annak két partja, – két zátonysorként elnyúlva a tó közepén –, jó költőhelyet hozott létre partimadaraknak és sirályféléknek.

A bütykös ásólúd néhány éve kezdett rendszeresen költeni a tavon, idén április végén jelent meg egy pár 12 fiókájával.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

Az ásóludak tavak mentén foglal el nyúl, róka vagy borz által ásott üregeket. Fészekalja 7-15 tojásból áll. Csak a tojó kotlik, de a fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz. Táplálékában nagy szerepet kapnak különféle csigák, kagylók, férgek, rákok. Növényi tápláléka főleg vízi és parti növényekből áll.

Az ásólúd-család viszonylag bizalmas, ha valaki kíváncsi rájuk, jó eséllyel megtekintheti az apróságokat a Nagyszéksós-tó mindenki által szabadon látogatható nagy kilátójából.

Forrás: Dr. Tokody Béla – MME

Tovább olvasom

Természetvédelem

Érdekes vonuló madárfajok a szegedi Fehér-tavon

Print Friendly, PDF & Email

Tokody Béla madarakat figyelt meg a szegedi Fehér-tavon

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Tisza mellett fekvő alföldi halastavak a nagy madártömegek mellett mindig is vonzották a ritkább vízimadarakat. 2024 áprilisában több olyan madárfaj is előfordult a szegedi Fehér-tavon, amelyek ugyan minden évben távcső elé kerülnek, de idén kicsit korábban érkeztek, hasonlóan más madarakhoz.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A szegedi Fehér-tó több mint 2000 hektáros vízfelülete vízimadarak tömegeit vonzza minden tavasszal. Abban az esetben, ha március és április között van lecsapolt tóegység, akkor partimadarak ezrei lepik az iszapfelületet táplálék után kutatva. A gyakoribb partimadarak (pajzsoscankók, havasi partfutók, füstös cankók és gulipánok) között idén is feltűnt néhány olyan madárfaj, amely ugyan minden évben előfordul, de nem nagy példányszámban és kicsit későbbi időpontban.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A csigaforgató (Haematopus ostralegus) kisszámú, de rendszeres átvonuló. Viszonylag nagy termetű madár, hosszú piros csőre és fekete-fehér mintázata miatt eltéveszthetetlen. Április első napjaiban jelent meg egy példánya a Fehér-tó új tavain.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A sarki partfutó (Calidris canutus) nagy testű partfutó, nászruhában vörös színű, összetéveszthetetlen partfutófaj.  A sarkkörön túli tundraövezetben költ. Nálunk rendszeres, de kis számú átvonuló faj, főleg májusban és augusztus-szeptember között tűnik fel lecsapolt halastavakon és szikes tavakon. Április első hetében tűnt fel két téli ruhás egyed, amely viszonylag korainak számít, de maradtak több napig a területen.

A széki lile (Charadrius alexandrinus) még 30 évvel ezelőtt rendszeresen költött a szárazon hagyott halastó medrekben is és jellegzetes költőfaja volt az alföldi szikes tavaknak, de sajnos rendkívüli módon visszaszorult hazánkban, mindössze 10-15 pár költ a Kiskunságban. A szegedi Fehér-tavon már csak ritka átvonuló, ezért is volt öröm az a hím madár, amely szintén április elején vendégeskedett egy napig a tavon.

A kis goda (Limosa lapponica) régebben ritka, manapság azonban már rendszeres, de kisszámú átvonuló partimadarunk. Közeli rokona a hazánkban már vészesen megfogyatkozott nagy godának, de a kis goda északon, a tundraövezetben költ. Hosszútávú vonuló, sajátos madárrepülési világrekord fűződik a fajhoz; egy fiatal kis goda közel 13 000 kilométert repült Alaszkától egészen Tasmániáig leszállás nélkül, amely út 265 órán keresztül tartott.

A szegedi Fehér-tó egyik lecsapolt tóegységén tűnt fel egy nászruhás madár és néhány napig táplálkozott az egyik lecsapolt tóegységen.

Fotó: Dr. Tokody Béla – MME

A klímaváltozás hatására sok időszakos vízállású szikes tavunk kiszárad már késő tavaszra, ezért is értékelődött fel a mesterséges halastavak szerepe, ahol az extenzív gazdálkodás egyrészt az állandó vízállással jó költő-és vonulóhelyet biztosít azoknak a vízimadárfajoknak, amelyek táplálkozása és költése ezt igényli, de a gazdálkodásnak megfelelően a lecsapolt halastavak iszapfelületei tökéletes élőhelye a partimadaraknak. A ritkább fajokat látni mindig jó élmény, de ami nagyon fontos, hogy ezek a tavak több olyan tömegesen vonuló fajnak jelent biztos megállóhelyet, mint a pajzsoscankó, havasi partfutó vagy a nagy goda.

Forrás: dr. Tokody Béla – MME

Tovább olvasom

Természetvédelem

Kékbegyek látványos nászrepülése Cserebökényben

Print Friendly, PDF & Email

Rendszeresen találkozhatunk kékbegyekkel Cserebökényben

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén rendszeresen találkozhatunk kékbegyekkel. A hímek nászrepülése szemet gyönyörködtető mutatvány.

Fotó: Őze Péter

A kékbegy az egyik legszebb tollazatú énekesmadár. Március végén, április elején érkezik vissza afrikai telelőhelyéről. A hímek rögtön elfoglalják a fészkelő területüket. Rendszerint egy magasabb ponton énekelnek, akár egy kiemelkedő nádszál csúcsi részén megkapaszkodva. Énekük rendkívül változatos, sok utánzást tartalmaz, mégis egyedi.

Nászrepülésük igen látványos. A hím a tojó közelsége esetén éneklés közben rendszeresen a levegőbe emelkedik, majd széttárt faroktollakkal ereszkedik vissza. Ezt követően a hím a talajon kék melltollait felborzolja, szárnyait leereszti, faroktollait széttárja, így udvarol a tojónak.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A fészket a tojó vékony növényi szálakból, gyökérdarabokból, egymaga építi. Legtöbbször a talajhoz közel, fűcsomó alá, zsombékra, vagy nádcsomó tövébe rejti. Általában 5-6 tojást rak, melyeken csak a tojó kotlik. A hím eközben a közelben énekel. A fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. Ritkán második költésük is előfordul.

A násztevékenységet követően a kékbegyek – rejtett életmódjuk miatt -, alig észrevehetők. Megfigyeléseink szerint ragaszkodnak a költőterületeikhez, évről-évre ugyanott találjuk meg az éneklő hímeket. Cserebökényben az egyik vizes élőhely melletti, pihentetett, kiterjedt foltos bürkös területen hat nászrepülő hímet számoltunk. Megfigyeltük, hogy a nászrepülést követően az 50-60 cm magasságú, sűrű növényzetben tűntek el a kékbegy-párok. Reméljük, hogy a párok az idén is sikeresen nevelik fel fiókáikat.

Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park

Tovább olvasom