Keressen minket

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Szerbia – Juhásztalálkozót rendeztek Magyarkanizsa-Ilonafalun – GALÉRIÁVAL

Közzétéve:

Június 8-án, Medárd napján, juhásztalálkozót szerveztek Szerbiában, Vajdaságban, vagy ahogy szokták még mondani, Délvidéken, a Magyarkanizsához tartozó Ilonafalun. Kevesen tudják, de Szegedtől bakugrásnyira délre, szinte itt Szeged alatt, a határ túloldalán, a Magyarkanizsához tartozó Kapitány-réten, valamint a településeken, amelyek körbe veszik ezt a hatalmas természetvédelmi területet, közel 10 000 birkát tartanak, s ebből, csak Ilonafalun 3000 juhot terelnek a pásztorok – tájékoztatta az Agro Jager News-t Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere.

Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa és további 12 település polgármestere.

A hétvégén juhásztalálkozót szerveztek Magyarkanizsa-Ilonafalun. Magyarkanizsát elérhetjük közúton, de Szegedről akár le is lehet csurogni a Tiszán, hiszen alighogy elhagyjuk a magyar határt, már csaknem Magyarkanizsa következik. Kedves, tiszta, rendezett település – mesél Fejsztámer Róbert lapunknak, amelyhez a szerbiai közigazgatás rendszere szerint összesen 13 települést rendelt. Így Adorján, Ilonafalu, Velebit, Oromhegyes, Orom, Tóthfalu, Újfalu, Völgyes, Kispiac, Kishomok, Martonos és Horgos tartozik hozzá.

Komoly tudomány ma is a birkanyírás.

A kicsivel több, mint tucatnyi településen Fejsztámer Róbert mindösszesen 20 000 embert képvisel. Hozzátette, hogy a juhásztalálkozó ebből a vonatkozásból is fontos, hiszen a körülöttünk lévő települések lakói alapvetően mezőgazdasággal foglalkoznak és a megélhetés vonatkozásából ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaság aránya a térségben eléri a 70%-ot.

Gyerekek táncolnak, akik mindig nagyon készülnek a fellépésre.

Ez egyben létjogosultságot is ad az efféle találkozóknak, hiszen a tradicionális, a hagyományőrző programok nem egy letűnt kort mutatnak be, hanem ablakot nyitnak arra a világra, amely fontos az itt élő családoknak. A pásztorkodás vonatkozásában ám nem mehetünk el amellett, hogy a Kapitány-rét és a körülötte lévő táj kultúrállapotát, ezt a hatalmas természetvédelmi területet ápolja és karbantartja benne az ember és állat. Ez a terület olyan jelentős természetvédelmi terület, hogy az ipari beruházásoktól a szerbiai kormány védi. Ma hagyományos, extenzív állattartással olyan jó minőségű bárányt, juhot lehet rajta nevelni, amely rendkívül keresett a lakosság körében és az export számára is jelentős. A magyar és a szerb konyhakultúra keveredett és a birkát minden nép felhasználja.

Ilonafalura Belgrádból is ellátogattak, balról Fejsztámer Róbert polgármester.

Ezt láthatta, aki kilátogatott Ilonafalura, mert a nyársakon előkészített, pácolt, sülő bárány mellett bográcsokban is főtt hol a paprikás, hol pedig a pörkölt és komoly fejtörést okozott a zsűrinek is, akik ízlelgették, kóstolgatták a különféle ételeket. Persze a zsűrit nem lehetett félrevinni, mert nemcsak a bográcsokhoz értettek, hanem ismerik ám a juhászokat, a csikósokat is és sok mókás pillanatot élhetett meg az, aki végig kísérte őket vagy egyáltalán részt vett a találkozón.

A tűző napon sül az igazi jó bárány, csak legyen aki mellette áll!

Fejsztámer Róbert kiemelte, hogy a biotermékek keletje egyre nagyobb. A szerbiai ember tudja, mit jelent ez. Szerbiában a bio azt jelenti, hogy hagyományos, hogy tradíciós. Azt jelenti, hogy olyan, amit a mostani idősek, gyerekként a nagyszüleik házánál kóstoltak, ettek. Ezt el kell nekik hinni, viszont látni kell azt is, hogy ezt a minőséget nem lehet óriási volumenben előállítani.

Megannyi bográcsban főtt a birka Ilonafalun.

Ez a minőség, amit mind állati termékben, mind zöldség, gyümölcsben, friss fogyasztásra szánt élelmiszerben képes a terület megteremteni, jó lehetőség lesz arra, hogy termelőink kilépjenek vele az Európai Unió piacára. Ez olyan minőség, amire méltán lehet Szerbia büszke. A szerbiai termékek ismerten jó minőségűek. A szerbiai emberek ezért és sok más, az életüket megkönnyítő lehetőségek miatt az európai uniós csatlakozást is várakozással figyelik. Ma ugyanis Szerbia szigetszerűen, ha úgy vesszük, az európai gazdasági térségen kívül esik, s mind az áru, mind a szolgáltatás és mind a munkaerő vonatkozásában hátráltatott, miközben körülötte Bulgária, Románia, Horvátország és Magyarország európai uniós tag. Ez leginkább itt, a határok mentén érezhető, hiszen előfordul, hogy nehezen lehet átjutni nekünk is a határon, amit a szerb és a magyar kormány úgy tudott kicsit enyhíteni, hogy kishatár-átkelőket létesített, amelyet csakis a szerbiai és a magyar állampolgárok vehetnek igénybe. Egy, közülük, itt Röszke-Horgos között, este 11 óráig tart nyitva, amely a két ország között ingázók, munkavállalók, egyetemisták életét könnyíti meg.

Megbízható autót keres? Akkor Ön a Szeged melletti Doma Autót keresi! Kattintson a képre vagy hívja Csúcs Gábort, a +36303233852-as telefonszámon.

Szerbia és Magyarország külpolitikai kapcsolatai történelmi eredményeket értek el, a mögöttük álló tíz évben. Számunkra, magyaroknak is fontos, hogy Szerbia északi területein, a Vajdaság lakossága megmaradjon. A mezőgazdaság ma is olyan ágazat, amelyet akkor lehet művelni, ha ott is élnek a családok és ebből az is látszik, hogy szükség van a fiatalokra, akik amellett, hogy tanulják is az agrártudományokat, a földdel, a jószággal való bánásmódot eltanulják szüleiktől, nagyszüleiktől. Sok évtizedes gyakorlat az is, hogy az itt élő fiatalok szívesen tanultak Hódmezővásárhelyen, a Mezőgazdasági Karon. Persze Újvidéken is kiváló egyetemet találhatunk, ahol ma már Ristic professzor által vezetett vadászati szak is kiemelkedik.

A hímzésnek, varrásnak nagy divatja van a Délvidéken.

A gasztrokultúra így szervesen összekapcsolódik a vidékkel. A Tisza-partján a hal ételek, továbbá a birkából készült ételek, a gyümölcsök, a borok, a szőlészetek az igazi vonzereje ennek a vidéknek. Itt nincsenek hegyek, medve, farkas, de vendégszerető nép él itt. A magyar konyha keveredett a szerb konyhával, a balkáni vendégszeretettel, és ez meghatározza akár egy rövid, délutáni, vagy egy-két napos kirándulásainkat is. Innen le Újvidékig alföldi tájon járhatunk, ahol izgalmas vadvizeket lehet vallatni.

Ha paprika, akkor a magyarkanizsai Dukai! A képen Dukai Ádám és prémium minőségű fűszerpaprikája.

Arról meg ne is beszéljünk, hogy a vadászat szerelmesei az őzbaktól, egészen a fürj vadászatáig nemcsak Magyarországról, hanem Európából is idelátogatnak, közvetlenül Szeged alá, Szerbiába, Vajdaságba, vagy ahogy sokan emlegetik, a Délvidékre.

Megannyi értékes díjat vehettek át a résztvevők az Ilonafalun megrendezett juhásztalálkozón.

A juhásztalálkozó másik érdekessége az volt, hogy a zsűri érmet adományozott a legfiatalabb résztvevőknek, a legidősebb bográcsosnak és szinte mindenki kapott valami emléklapot, aki teljesítményével hozzátett ehhez a találkozóhoz. A zsűri számára így komoly feladat volt, hogy felvállalta a sütemények bírálását is, sós és édes kategóriában s annyi díjat osztottak ki Medárd napján, hogy beszélték, június 8-án éremeső hullott Ilonafalun. Ezt már csak az esti eső tudta fokozni, amelynek itt most nagyon örültek, hiszen úgy tartja a népi megfigyelés: Ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik. Jó is, kell is az eső, miközben itt már megkezdték az őszi árpák betakarítását…

 

Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
További fényképek: Fejsztámer Róbert polgármester

Mezőgazdaság

Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek

Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése

Published

on

A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.

A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.

Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.

Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.

Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.

 

Forrás: NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára

Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára

Published

on

Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.

Fotó: FAO

A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.

Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.

Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.

A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Hamarosan benyújthatók az ökológiai gazdálkodás támogatási kérelmei

Az érintettek 2024. november 25-től nyújthatják be kérelmeiket

Published

on

Minden korábbinál nagyobb előnyöket kapnak azon termelők, akik az ökológiai gazdálkodást választják. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében ugyanis új program indul támogatásukra, amelyre az érintettek 2024. november 25-től nyújthatják be kérelmeiket – mondta Feldman Zsolt a XXXIV. Biokultúra Napján.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára közölte, hogy a Vidékfejlesztési Program által meghirdetetett ökológiai gazdálkodást támogató felhívások keretei között évente mintegy 5500 gazdálkodó nyújthatott be kifizetési kérelmet, és csaknem 275 ezer hektár után igényelhettek támogatást a kedvezményezettek. Magyarországon 2023-ban az ökológiai gazdálkodásba vont területek nagysága – az átállási területekkel együttesen – elérte a 320 ezer hektárt.

A jövőt tekintve, Feldman Zsolt szerint a nemrég meghirdetett „Ökológiai gazdálkodás támogatása” című felhívás jelentős segítséget nyújthat a továbblépésben. A felhívás a még konvencionális művelésű területek ökológiai művelés alá vonását és átállását, illetve a már ökológiai művelésbe vont területeken a gazdálkodási mód fenntartását ösztönzi vissza nem térítendő átalánytámogatás formájában.

Ismertette, hogy a támogatási program öt évig tart, 2025. január 1-jén kezdődik, és 2029. december 31-én zárul. A kedvezményezetteknek vállalniuk kell, hogy ezen idő alatt a támogatásba vont területeiken – legyen az szántó, gyep, ültetvény – az ökológiai gazdálkodás előírásainak megfelelő gazdálkodást folytatnak.

A támogatás éves mértéke földhasználati kategóriánként változó, például átállás alatti intenzív gyümölcsültetvény esetében 1801, míg gyep esetében 225 euró/hektár – tette hozzá az államtitkár.

Előadásában megjegyezte, hogy a KAP Stratégiai Terv alapján az idei évben meghirdetett számos pályázati felhívásban – így az állattartási és a kertészeti beruházásokat segítő kiírásokban – jelentős előnyhöz jutnak az ökológiai gazdálkodást folytatók. Az érintettek egyrészt 10 százalékkal megemelt támogatási intenzitást kapnak az alaptámogatáshoz képest, másrészt a tartalmi értékelési rendszerben is jelentős többletpontot szereznek.

A felhívás minden kapcsolódó dokumentummal és információval a kap.gov.hu weboldalon érhető el.

Forrás: AM

Tovább olvasom