Keressen minket
[wpml_language_selector_widget]

Mezőgazdaság

KITEKINTŐ: Szerbia – Juhásztalálkozót rendeztek Magyarkanizsa-Ilonafalun – GALÉRIÁVAL

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Június 8-án, Medárd napján, juhásztalálkozót szerveztek Szerbiában, Vajdaságban, vagy ahogy szokták még mondani, Délvidéken, a Magyarkanizsához tartozó Ilonafalun. Kevesen tudják, de Szegedtől bakugrásnyira délre, szinte itt Szeged alatt, a határ túloldalán, a Magyarkanizsához tartozó Kapitány-réten, valamint a településeken, amelyek körbe veszik ezt a hatalmas természetvédelmi területet, közel 10 000 birkát tartanak, s ebből, csak Ilonafalun 3000 juhot terelnek a pásztorok – tájékoztatta az Agro Jager News-t Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere.

Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa és további 12 település polgármestere.

A hétvégén juhásztalálkozót szerveztek Magyarkanizsa-Ilonafalun. Magyarkanizsát elérhetjük közúton, de Szegedről akár le is lehet csurogni a Tiszán, hiszen alighogy elhagyjuk a magyar határt, már csaknem Magyarkanizsa következik. Kedves, tiszta, rendezett település – mesél Fejsztámer Róbert lapunknak, amelyhez a szerbiai közigazgatás rendszere szerint összesen 13 települést rendelt. Így Adorján, Ilonafalu, Velebit, Oromhegyes, Orom, Tóthfalu, Újfalu, Völgyes, Kispiac, Kishomok, Martonos és Horgos tartozik hozzá.

Komoly tudomány ma is a birkanyírás.

A kicsivel több, mint tucatnyi településen Fejsztámer Róbert mindösszesen 20 000 embert képvisel. Hozzátette, hogy a juhásztalálkozó ebből a vonatkozásból is fontos, hiszen a körülöttünk lévő települések lakói alapvetően mezőgazdasággal foglalkoznak és a megélhetés vonatkozásából ez azt jelenti, hogy a mezőgazdaság aránya a térségben eléri a 70%-ot.

Gyerekek táncolnak, akik mindig nagyon készülnek a fellépésre.

Ez egyben létjogosultságot is ad az efféle találkozóknak, hiszen a tradicionális, a hagyományőrző programok nem egy letűnt kort mutatnak be, hanem ablakot nyitnak arra a világra, amely fontos az itt élő családoknak. A pásztorkodás vonatkozásában ám nem mehetünk el amellett, hogy a Kapitány-rét és a körülötte lévő táj kultúrállapotát, ezt a hatalmas természetvédelmi területet ápolja és karbantartja benne az ember és állat. Ez a terület olyan jelentős természetvédelmi terület, hogy az ipari beruházásoktól a szerbiai kormány védi. Ma hagyományos, extenzív állattartással olyan jó minőségű bárányt, juhot lehet rajta nevelni, amely rendkívül keresett a lakosság körében és az export számára is jelentős. A magyar és a szerb konyhakultúra keveredett és a birkát minden nép felhasználja.

Ilonafalura Belgrádból is ellátogattak, balról Fejsztámer Róbert polgármester.

Ezt láthatta, aki kilátogatott Ilonafalura, mert a nyársakon előkészített, pácolt, sülő bárány mellett bográcsokban is főtt hol a paprikás, hol pedig a pörkölt és komoly fejtörést okozott a zsűrinek is, akik ízlelgették, kóstolgatták a különféle ételeket. Persze a zsűrit nem lehetett félrevinni, mert nemcsak a bográcsokhoz értettek, hanem ismerik ám a juhászokat, a csikósokat is és sok mókás pillanatot élhetett meg az, aki végig kísérte őket vagy egyáltalán részt vett a találkozón.

A tűző napon sül az igazi jó bárány, csak legyen aki mellette áll!

Fejsztámer Róbert kiemelte, hogy a biotermékek keletje egyre nagyobb. A szerbiai ember tudja, mit jelent ez. Szerbiában a bio azt jelenti, hogy hagyományos, hogy tradíciós. Azt jelenti, hogy olyan, amit a mostani idősek, gyerekként a nagyszüleik házánál kóstoltak, ettek. Ezt el kell nekik hinni, viszont látni kell azt is, hogy ezt a minőséget nem lehet óriási volumenben előállítani.

Megannyi bográcsban főtt a birka Ilonafalun.

Ez a minőség, amit mind állati termékben, mind zöldség, gyümölcsben, friss fogyasztásra szánt élelmiszerben képes a terület megteremteni, jó lehetőség lesz arra, hogy termelőink kilépjenek vele az Európai Unió piacára. Ez olyan minőség, amire méltán lehet Szerbia büszke. A szerbiai termékek ismerten jó minőségűek. A szerbiai emberek ezért és sok más, az életüket megkönnyítő lehetőségek miatt az európai uniós csatlakozást is várakozással figyelik. Ma ugyanis Szerbia szigetszerűen, ha úgy vesszük, az európai gazdasági térségen kívül esik, s mind az áru, mind a szolgáltatás és mind a munkaerő vonatkozásában hátráltatott, miközben körülötte Bulgária, Románia, Horvátország és Magyarország európai uniós tag. Ez leginkább itt, a határok mentén érezhető, hiszen előfordul, hogy nehezen lehet átjutni nekünk is a határon, amit a szerb és a magyar kormány úgy tudott kicsit enyhíteni, hogy kishatár-átkelőket létesített, amelyet csakis a szerbiai és a magyar állampolgárok vehetnek igénybe. Egy, közülük, itt Röszke-Horgos között, este 11 óráig tart nyitva, amely a két ország között ingázók, munkavállalók, egyetemisták életét könnyíti meg.

Megbízható autót keres? Akkor Ön a Szeged melletti Doma Autót keresi! Kattintson a képre vagy hívja Csúcs Gábort, a +36303233852-as telefonszámon.

Szerbia és Magyarország külpolitikai kapcsolatai történelmi eredményeket értek el, a mögöttük álló tíz évben. Számunkra, magyaroknak is fontos, hogy Szerbia északi területein, a Vajdaság lakossága megmaradjon. A mezőgazdaság ma is olyan ágazat, amelyet akkor lehet művelni, ha ott is élnek a családok és ebből az is látszik, hogy szükség van a fiatalokra, akik amellett, hogy tanulják is az agrártudományokat, a földdel, a jószággal való bánásmódot eltanulják szüleiktől, nagyszüleiktől. Sok évtizedes gyakorlat az is, hogy az itt élő fiatalok szívesen tanultak Hódmezővásárhelyen, a Mezőgazdasági Karon. Persze Újvidéken is kiváló egyetemet találhatunk, ahol ma már Ristic professzor által vezetett vadászati szak is kiemelkedik.

A hímzésnek, varrásnak nagy divatja van a Délvidéken.

A gasztrokultúra így szervesen összekapcsolódik a vidékkel. A Tisza-partján a hal ételek, továbbá a birkából készült ételek, a gyümölcsök, a borok, a szőlészetek az igazi vonzereje ennek a vidéknek. Itt nincsenek hegyek, medve, farkas, de vendégszerető nép él itt. A magyar konyha keveredett a szerb konyhával, a balkáni vendégszeretettel, és ez meghatározza akár egy rövid, délutáni, vagy egy-két napos kirándulásainkat is. Innen le Újvidékig alföldi tájon járhatunk, ahol izgalmas vadvizeket lehet vallatni.

Ha paprika, akkor a magyarkanizsai Dukai! A képen Dukai Ádám és prémium minőségű fűszerpaprikája.

Arról meg ne is beszéljünk, hogy a vadászat szerelmesei az őzbaktól, egészen a fürj vadászatáig nemcsak Magyarországról, hanem Európából is idelátogatnak, közvetlenül Szeged alá, Szerbiába, Vajdaságba, vagy ahogy sokan emlegetik, a Délvidékre.

Megannyi értékes díjat vehettek át a résztvevők az Ilonafalun megrendezett juhásztalálkozón.

A juhásztalálkozó másik érdekessége az volt, hogy a zsűri érmet adományozott a legfiatalabb résztvevőknek, a legidősebb bográcsosnak és szinte mindenki kapott valami emléklapot, aki teljesítményével hozzátett ehhez a találkozóhoz. A zsűri számára így komoly feladat volt, hogy felvállalta a sütemények bírálását is, sós és édes kategóriában s annyi díjat osztottak ki Medárd napján, hogy beszélték, június 8-án éremeső hullott Ilonafalun. Ezt már csak az esti eső tudta fokozni, amelynek itt most nagyon örültek, hiszen úgy tartja a népi megfigyelés: Ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik. Jó is, kell is az eső, miközben itt már megkezdték az őszi árpák betakarítását…

 

Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
További fényképek: Fejsztámer Róbert polgármester

Mezőgazdaság

A legnagyobb értékben a gabonafélék árbevétele nőtt

Print Friendly, PDF & Email

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 14 exportértéke emelkedett

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek 24 árucsoportja közül 14 exportértéke emelkedett, 10 árucsoporté csökkent 2024 első fél évében a bázisidőszakhoz viszonyítva. A legnagyobb értékben a gabonafélék (KN10) árbevétele nőtt (+198,7 millió euró), mivel az árucsoport legnagyobb értékű termékei közül a kukorica és a búza ára 20–30 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A zöldség- és gyümölcskészítmények (KN20) árbevétele 69 millió euróval, az ital, szesz, ecet (KN22) árucsoport 66,6 millió euróval, a különböző ehető készítményeké (KN21) 63,5 millió euróval bővült a vizsgált időszakban a bázishoz viszonyítva.

 

A legnagyobb exportérték-csökkenés az állati és növényi zsír és olaj (KN15) árucsoportot érintette (–105 millió euró), elsősorban a napraforgómag-olaj árának 20 százalékos visszaesése révén. A húsfélék (KN02) exportértéke 27 millió euróval volt kevesebb a bázishoz viszonyítva, mivel a baromfihús kivitele 13,3 százalékkal csökkent.

Importoldalon a dohánytermékek (KN24) értéke nőtt a legnagyobb mértékben (+103,3 millió euró). A kakaókészítmények (KN18) importértékének 30,3 millió eurós emelkedését az ide tartozó termékcsoportok behozatalának bővülése eredményezte. A zöldség- és gyümölcskészítmények (KN20) importértéke 24,9 millió euróval nőtt. A kávé, tea, fűszer árucsoport behozatalának értéke ötödével (+19 millió euró), a cukrászati termékeké 4,4 százalékkal (+14,7 millió euró) növekedett a bázisidőszakhoz viszonyítva. Importérték-csökkenés nagyrészt a gabonafélék (KN10), valamint az olajos magvak (KN12) esetében történt 65,7 és 40,1 százalékos (–245,4 millió, illetve –123,6 millió euró) mértékben.

A legfontosabb exportcikkek részesedése a teljes agrárexportból, 2024. I–VI. hónap

További információk e témában Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme, 2024. I. fél év című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 3. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Véleményezhető az „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” című pályázati felhívás

Print Friendly, PDF & Email

A hamarosan induló AKG 2025. január 1-én kezdődik, és 2029. december 31-én zárul le,

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A környezettudatos termelési szemlélet egyre inkább részévé válik korunk gazdálkodásának. Az új Közös Agrárpolitika Stratégia Terv (KAP ST) keretében európai uniós társfinanszírozással ismét elinduló „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” (AKG) című felhívás komoly lehetőséget teremt arra, hogy a gazdálkodók még szélesebb köre a zöld előírásoknak megfelelően folytassa gazdálkodói tevékenységét, a fenntarthatóság jegyében. Az elkészült AKG-felhívás most kezdődő társadalmi egyeztetésénél az Agárminisztérium várja az érintettek véleményét, hiszen minden észrevétel számít a fenntartható gazdálkodási célok teljesítése érdekében.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A hamarosan induló AKG 2025. január 1-én kezdődik, és 2029. december 31-én zárul le, azaz  5 évig tart. A konstrukció arra ösztönzi a gazdálkodókat vissza nem térítendő átalánytámogatás formájában, hogy olyan növénytermesztéssel és gyepgazdálkodással összefüggő gyakorlatokat vállaljanak, amelyekkel hozzájárulnak a környezet állapotának megőrzéséhez és javításához. A támogatást évente kapják meg az érintettek az évről évre benyújtandó, az Egységes Kérelem részét képző kifizetési kérelem beadásával. A kifizetések feltétele a vállalt tevékenységek betartása a kötelezettségvállalási időszak alatt.

A 2024 végén záródó jelenlegi három éves agrár-környezetgazdálkodási programban mintegy 17 ezer gazdálkodó vett részt 1,2 millió hektár termőterülettel.

A felhívás az elmúlt hónapokban a szakmai szervezetek legszélesebb körének bevonásával került előkészítésre, most pedig október 4-ig véleményezhető a kap.gov.hu oldalon, ahol a kiírással kapcsolatos minden további dokumentum is megtekinthető. A társadalmasítás során érkezett észrevételeket a Nemzeti Irányító Hatóság megválaszolja, illetve közzéteszi, lehetőséget teremtve arra, hogy a partnerszervezetek megismerjék egymás véleményét.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A nyári aszály- és árvízkárok kezelésére is meg kell nyitni az uniós mezőgazdasági válságtartalékot

Print Friendly, PDF & Email

A nyári aszály- és árvízkárok kompenzálására kérték Janusz Wojciechowskit, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosát

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Nagy István arra kérte Janusz Wojciechowskit, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosát, hogy a nyári aszály- és árvízkárok kompenzálására is nyissák meg az uniós mezőgazdasági válságtartalékot a termelők számára. Egy mostani körben az év korábbi szakaszában – tavasszal és kora nyáron – bekövetkezett mezőgazdasági károk kapcsán nyújt segítséget az Európai Unió több tagállamának gazdálkodói számára.

Fotó: AM

Az Európai Bizottság hétfőn csaknem 120 millió euró pénzügyi támogatást javasolt Bulgária, Németország, Észtország, Olaszország és Románia számára a tavasszal és kora nyáron bekövetkezett mezőgazdasági káraik enyhítése érdekében. A hónapokkal ezelőtt benyújtott kéréseket követően most születik a források biztosításáról döntés az érintettek számára. Hazánkban a júliusi-augusztusi aszály okozott komoly nehézséget a gazdálkodóknak, így a szeptember közepére közel végleges aszálykárok ismeretében Nagy István agrárminiszter arra kérte a Janusz Wojciechowski uniós mezőgazdasági biztost, hogy a nyári aszály és a mostani árvíz okozta károk kompenzálására is nyissák meg az uniós mezőgazdasági válságtartalékot a gazdálkodók számára. A jelenlegi helyzetben a gazdáknak minden hazai és uniós támogatást meg kell adni.

Az elmúlt években tudatosan erősítettük azt a hazai eszközrendszert, amely a természeti kockázatok okozta károk utólagos kezelésére szolgálnak. Állami, termelői és uniós forrásból a kárenyhítési alap 35 milliárd forintos szintig pénzügyileg már feltöltésre került, a termelők pedig idén 715 ezer hektárra kötöttek aszálybiztosítást, melyhez díjtámogatás kapcsolódik.

Forrás: AM

Tovább olvasom