Horgászat
“Ismeretlen” hal a Sebes-Körösből
Különös halat fogtak a Sebes-Körösben
Különös hal fogásának hírével lepett meg bennünket beküldőnk, Vass Balázs. A Sebes-Körös halfaunáját kiválóan ismerő horgász a minap egy olyan halat fogott, amelynek beazonosítása igencsak zavarba hozta.
A fura szerzet küllemre keszeges jegyeket hordozott, de egyik fajt sem reprezentálta teljes egyértelműséggel. A horgász a Magyar Haltani Társaságnak elküldte a halról készített képeket, ahonnan a következő választ kapta:
“Az alsó állású, vaskos, alulról nézve U alakú száj a szilvaorrú keszegre jellemző tulajdonság, viszont a képen látható hal orra rövidebb, a szeme és pikkelyei nagyobbak, az oldalvonal pikkelyszáma 54 (a szilvaorrú keszegnél ez az érték legalább 55), valamint a testmagassága is nagyobb, mint a szilvaorrú keszegé. Ezek alapján a hal a szilvaorrú keszeg és a karikakeszeg hibridje (Vimba vimba x Blicca bjoerkna).”
Forrás: KHESZ
Horgászat
Svájci kalandok 2. rész
Szabó Ábel és Tóth Anna Édua Svájcban horgásztak. Célzottan pergettek az alpesi országban, ahol rendkívül eredményesek voltak. Élményeikről beszámoltak lapunknak:
A következő svájci pecára egy barátnős-piknikes program keretein belül került sor. Anna korábban nem próbálta a pergetést, de szerencsémre érdekelte ez a műfaj, szóval nagy reményeket fűztem az első közös pecához. Egy pillanat alatt kapta ki a kezemből a pergető felszerelésem és egész hamar belejött a pontos dobásokba. Az első rontott felszíni kapás pláne izgalmassá tette a dobálást. Következő kapását már sikerült halra váltania és egy 40 cm feletti domolykóval pózolhatott. (Bár én is ilyen hallal kezdtem volna a pergetést…)😅 Egy zubogó alatti részen, a csalicserét követően, ismét halat fárasztott, de gyanús volt nekem, hogy ez nem domolykó lesz…
Mindkettőnk meglepetésére egy sebes pisztrángot meríthettem. A helyiek elmondása szerint olyan ritka ebben a folyóban a pisztráng, mint a fehér holló, így kiváltképp felértékelődött ez a fogás. A pisztráng után a következő párbeszéd játszódott le:
-Milyen hal van még ebben a folyóban? – kérdezte Anna.
-Márna – mondtam én
Akkor fogjunk márnát! – kaptam a választ.
Pergetve azért ez nem a legegyszerűbb mutatvány, ezért ekkor már én próbáltam a kicsi gumicsalit megfelelően görgetni márna reményében. Ellesve a technikát, Anna is rápróbált olykor-olykor, de nem akarták a márnák az igazságot. Már elkezdett szürkülni, egyre hidegebb lett, jöttek a szúnyogok, fel is vetettem a hazamenetel lehetőségét, de a kisasszony minden áron maradni akart.
Legjobb tudásom szerint kerestem az épp vízfelszínen forgó márnákat és nagy nehezen sikerült is egyet kapásra bírni. A kapást követően egyből Anna kezébe adtam a botot, mert tudtam, hogy 7 grammos bottal egy szebb márna kivétele igen nagy élmény. Ügyes fárasztás végén sikerült megmerítenem ezt az arany színezetű halat. Volt ám ujjongás rendesen🤩 A fogások öröméből ítélve azt gondolom, hogy nem ez volt az utolsó közös pecánk…👀
Írta és fényképezte: Szabó Ábel
Horgászat
Egymással versengve gyérítették a busákat Neszmélynél
Busafogó versenyt szerveztek a Komárom-Esztergom vármegyei Horgászegyesületek Szövetség területén
A túlszaporodott, nem őshonos busaállomány gyérítésére első alkalommal szerevezett versenyt a Komárom-Esztergom vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (KEMHESZ). A 650 kilós fogás kétharmadát értékesítették, a bevételt őshonos halak telepítésére fordítják – mondta el a szövetség szakmai igazgatója. Schmidt-Kovács Bence tájékoztatása szerint a gyérítés sportszerűen, nem hálóval, hanem horoggal történt.
A beavatkozáshoz és a kifogott halak értékesítéséhez megszerezték a szükséges hatóságok engedélyét. A 26 órás, páros versenyen való indulást 17 csapat vállalta, összesen 650 kilogrammot fogtak ki a Duna neszmélyi mellékágából. A verseny győztesei: I. Pierer Márk Máté-Pierer Erik László (107 kg), II. Takács József-Kovács Zsuzsanna (70 kg), III. Tóth Péter – Tóthné Molnár Mária). A halak tömeges elszaporodását mutatja, hogy régen egy 8-9 kilós példányt fogtak, most pedig a kifogott 130 példány átlagsúlya öt kilogramm körül alakult.
A szakmai igazgató hozzátette, a busa a 24-25 fokos vízben szaporodik, és a felmelegedés miatt egyre kedvezőbb számára a hazai környezet. Mivel planktonevő, a túlszaporodott egyedek „kieszik” a vízből az őshonos halak táplálékát és csökkentik azok polulációját. A vízkezelőknek foglalkozni kell a problémával, mert busa egyre súlyosabb károkat okoz a hazai élővizekben.
Forrás: Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége
Horgászat
700 milliárd forintból erősödhet a hazai halmarketing
A KAVOSZ cikket közölt a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Pluszról:
Elindult a „Halmarketing” (MAHOP Plusz-2.6.1-2024) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése – jelentette be a kormány a hivatalos pályázati portálon.
A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz programjába tartozó felhívás keretösszege 700 354 227 forint; a forrást az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
A kiemelt eljárásrendben támogatási kérelmet az Agrármarketing Centrum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság nyújthat be, az itt elérhető felhívástervezet szerint 2024. szeptember 8-tól. (A projekt fizikai befejezésének határideje: 2029. december 31.)
A támogatható tevékenységek:
- Nemzeti kommunikációs és promóciós kampányok lebonyolítása, amelyek célja, hogy a nyilvánosság körében ismertebbé tegyék a fenntartható akvakultúra-termékeket.
- A halfogyasztás ösztönzésének korszerűsítése, a bővülő piaci adatbázis (pl. EUMOFA) hasznosítása, új módszerek alkalmazása.
- Új típusú halmarketing program kidolgozása.
- Az akvakultúra társadalmi elismerésének („social licence”), illetve az ágazat társadalmi elfogadottságának támogatása.
- A termelés és a piacok átláthatóságához való hozzájárulás, valamint piackutatások lebonyolításának és új piacok felkutatásának támogatása.
Forrás: KAVOSZ