Kiemelt cikk
„Agridata” – Innovatív izraeli és magyar megoldások a mezőgazdasági termelésben II.
„Agridata” – Innovatív izraeli és magyar megoldások a mezőgazdasági termelésben II.. A konferencia második felében olyan izraeli start-up vállalkozók mutatkoztak be, akik már nemzetközi szinten is eredményeket értek el a világ különböző országaiban.
A konferencia második felében olyan izraeli start-up vállalkozók mutatkoztak be, akik már nemzetközi szinten is eredményeket értek el a világ különböző országaiban. Ezt követően sikeres magyar vállalkozások mutatták be eredményeiket.
Az első előadó az Agritasktól, Guy Gishri üzletfejlesztési igazgató volt, ahol olyan platformot alakítottak ki, amelyben a mezőgazdasági műveleteket a munka elejétől a végéig rögzítik, majd adatgyűjtés és elemzést követően szaktanácsot nyújtanak. Az Agritask nem kíván beleszólni az agrotechnikai műveletekbe, azaz mindenki úgy végzi el a munkáját, ahogy szeretné. Egy olyan szoftveres háttérrendszert biztosítanak a szakemberek, amely egyszerre figyeli a meteorológiai eseményeket, a műholdas adatokat, és a térinformatikát. A felhasználó számára csak a releváns információkat közlik: mikor, mit szükségszerű elvégeznie – például a növényvédelmi feladatok. Abban az esetben, ha valaki exportra is termel, a telefonon, vagy a számítógépen futó program összegzi az adott országra érvényes exportszabályokat, evvel is elősegítve a gördülékenyebb ügyintézést. Elemzéseikből kiderült, hogy számos országban az értékesítés időszakában a termelő kiszolgáltatott helyzetben van. Sok helyen ezért a feldolgozóipart kell fejleszteni, mert a megfelelő méretű profit mindig a késztermék esetében realizálódik. Az Agritask, amellett, hogy magánszemélyeket is szaktanácsol, kormányok, illetve nemzetközi nagyvállalatok számára is szolgáltatásokat nyújt. Megfelelő mennyiségű információ esetén képesek régiókra is kiterjedő döntéstámogatást adni. Több ezer algoritmus mellett már a mesterséges intelligenciát is alkalmazzák.
A következő előadó Simcha Shore, az AgroScout vezérigazgatója volt. Vállalkozásának kiemelt prioritása a növényi betegségek korai kezelése és a hozam növekedésének elősegítése. Minden egyes növényi kultúra esetében, térinformatikai szolgáltatások mellett, terepi drónok végzik a felderítést és az adatgyűjtést közösen a szakemberekkel. Az okszerű növényvédelmet képviselik, azaz, csak ott és akkor használni vegyszert, ahol a kártevő, vagy a kórokozó megjelenik. A drónok pontosan felmérik, hol vannak a kártevők. Ezt követően a vegyszerező drón pontszerűen képes a kezelést elvégeznie. Céljuk 2030-ra 50%-kal csökkenteni a vegyszerhasználatot. Az Agritaskhoz hasonlóan az AgriScout is képes regionális szintű tanácsadásra. Ilyen eredményeket már több országban elértek. Sikeres együttműködést alakítottak ki Mexikóban az Egyesült Államokban és Indiában is.
Tal Maor, a Viridix vezérigazgatója, a precíziós öntözési döntéstámogató rendszert és a Root Sense talajnedvesség-érzékelő rendszertámogatást mutatta be előadása során. Izraelben a súlyos vízhiányos időszakok miatt olyan technológiát kellett kialakítani, amely képes megküzdeni az aszályos időszakokkal. A tanácsadás során valós idejű adatokat gyűjtenek, amelyet a szoftver képes feldolgozni, elemezni és azt követően döntéseket hozni. Mindennek alapja a különböző növények alkalmazkodó képessége. A vízpotenciál meghatározása érdekében, az elmúlt években számos vizsgálatot végeztek. Az adatok pontos meghatározásáért olyan mesterséges gyökérrendszert imitáló szondát helyeznek el a talajban, amely interaktívan méri az adatokat. A Rootense technológiái egyetemeken és öntözési világcégeknél is bizonyítottak. Miután minden adat rendelkezésre állt, csak akkor és csak ott történik az öntözés, ahol a növényeknek erre szüksége van. Ezáltal csökken a vízfelhasználás, a ráfordítások mérete, és növekszik a hatékonyság is.
Ezt követően Süle Katalin, a NAK országos küldöttgyűlése általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke összegezte azokat a kihívásokat, ami a Magyarország növénytermesztését-, és ökoszisztémát veszélyezteti. Előadásában kiemelte a NAK Tech Lab platformját, ahol a magyar start-up cégeket támogat a NAK. A külföldi gyakorlatok megismerése elősegítheti hazánkban a magyar gazdák számára a fejlődést.
Horváth Attila, a KITE Zrt. Precíziós Gazdálkodási Rendszereit mutatta be. A cég 1973-as alapítása óta számos technológiai újítást vezettek be, amit a gyakorlat számára is képes voltak átadni a cég szakemberei. Mérföldkőnek számított az RTK bevezetése 2011-ben, a komplex szaktanácsadási rendszer bevezetése 2016-ban, majd az IT fejlesztések megvalósítása 2018-ban. A KITE 2020-ban vezette be a precíziós farm rendszerét, amivel nagymértékben emelték, hektárra vetítve, a hozam növekedést. A KITE célja a jövőben olyan fejlesztések végrehajtása, amivel a hatékonyság tovább növelhető, amihez az izraeli start-up vállalkozások is segítséget nyújthatnak.
Szűcs Endre, a Bedrock farm ügyvezető igazgatója előadásában az automatizált növénytermesztési rendszereit mutatta be, ahol szenzorokkal folyamatosan kontrollálják a növényeik fejlődését. Olyan platformokat építettek, amely hasonlít egy recepthez, azaz minden egyes hozzávaló elérhető és bárki számára felhasználható – jellemezte a cég gondolkodását. Munkájuk sikerességét a legnagyobb budapesti szállodák fémjelzik.
A záró előadást Lóczi János, a Gremon System elnöke tartotta. A magyar start-up vállalkozás fő célkitűzése olyan üvegházi termelési rendszerek kialakítása, amellyel a hatékonyság növelhető és egyúttal az ökológiai lábnyom is csökkenthető legyen. A Gremon világlátása szerint adatok nélkül a gazdálkodás nem valósítható meg. Éppen ezért modelleznek, adatot gyűjtenek, és a kapott eredményekből megfelelő döntéseket képeznek. A magyar start-up megoldásait már 26 országban alkalmazzák.
A zárszót Dr. Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója mondta el. Magyarországnak munkaerőhiánnyal kell számolnia a jövőben, ezért olyan technológiákat kell alkalmazni, amivel megelőzhetőek ezek a problémák. Fenntartható módon, fejlett technológiák alkalmazásával növelhető a magyar gazdaság hatékonysága, az input anyagok felhasználása csökkenthető, és a hozamok növelhetőek a mezőgazdaságban. A sikeresen zárult magyar-izraeli BTB konferenciában nagy lehetőségek rejlenek az izraeli és magyar vállalkozások számára.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Kiemelt cikk
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.
A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.
Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.
Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.
Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc- de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.
Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.
Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.
Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.
Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.
Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.
Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu
Kiemelt cikk
Ülésezett a Mezőgazdasági és Halászati Tanács Brüsszelben – GALÉRIA
A magyar elnökség alatt megtartott második formális Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló tanácsi következtetések előkészítő munkáinak következő lépéseként elsősorban a KAP stratégiai terveinek végrehajtási tapasztalataira összpontosított.
A rendkívül zsúfolt napirenden szerepelt emellett többek között az agrárpiacok helyzete, a halászati lehetőségek, valamint a tagállamok által felvetett további 14 egyéb téma.
Az egyszerűbb, rugalmasabb és könnyebben végrehajtható stratégiai tervek kulcsfontosságúak a tagállamoknak és a gazdálkodóknak egyaránt. Biztosak vagyunk abban, hogy a mai vitán elhangzottakat fel tudjuk majd használni a Közös Agrárpolitika jövőjéről elfogadni tervezett tanácsi következtetésekben.
A KAP-stratégiai tervek végrehajtásáról szóló eszmecsere kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy a tagállami agrárminiszterek véleménye becsatornázásra kerüljön az ősz folyamán elfogadni tervezett tanácsi következtetésekbe. A magyar elnökség célja továbbra is az, hogy az intézményi átmeneti időszakot kihasználva a Tanács következtetések formájában adjon iránymutatást az új Európai Bizottságnak a 100 napon belül kidolgozásra kerülő mezőgazdasági vízióhoz, valamint a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.
A mezőgazdasági miniszterek emellett eszmecserét folytattak az agárpiacok helyzetről is, mely ismétlődő téma a Tanács napirendjén. Megvitatták a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat és lehetséges megoldásokat, figyelembe véve a jelenlegi geopolitikai környezetet, illetve olyan kérdéseket is, mint a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a vásárlóerő globális csökkenése és az állatbetegségek terjedése.
A miniszterek vitát folytattak az Egyesült Királysággal, Norvégiával és a part menti államokkal a 2025. évi halászati lehetőségekről folytatott közelgő konzultációkról. Ezenkívül megvitatták a Bizottság javaslatát is, amely a 2024. és 2025. évi halászati lehetőségek módosítására irányul bizonyos halállományok tekintetében. Az Atlanti-óceán ibériai vizein a szardellára vonatkozó rendelkezések továbbra is kiemelt kérdést képeznek.
Az informális ebéd során Peter Strohschneider professzor bemutatta a minisztereknek az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd eredményeiről készült jelentését.
A rendkívül intenzív tanácsi ülés agendájának „Egyéb kérdések” pontja alatt a magyar elnökség tájékoztatást adott a Tanácsnak többek között a 2024. szeptember 11-én Budapesten megtartott EU–Nyugat-Balkán állat-egészségügyi csúcstalálkozóról, emellett tagállami kérésre erdészeti, állatbetegségekkel kapcsolatos, növényegészségügyi, valamint az agárpiacok helyzetéhez kapcsolódó napirendi pontok is megvitatásra kerültek.
Magyar Elnökség
Kiemelt cikk
Budapesten találkoztak az EU agrárminiszterei – Galériával
A magyar elnökség szervezésében 2024. szeptember 8-10. között Budapesten és Budapest környékén került sor a mezőgazdasági miniszterek informális találkozójára. A Magyarországra érkező minisztereket és delegációjukat szeptember 8-án dunai sétahajózással, majd a Magyar Zene Házában nyitó vacsorával fogadták. Szeptember 9-én a delegációk a magyar lovas hagyományokkal ismerkedtek meg egy egész napos program keretében a Domonyvölgyben található Lázár Lovasparkban, majd este a Pesti Vigadóban kerül sor a kulturális programmal egybekötött gálavacsorára. A találkozó zárásaként szeptember 10-én a miniszterek a Várkert Bazárban megtartandó informális ülésükön megkezdték az eszmecserét a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról annak érdekében, hogy a jövő mezőgazdasága versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú legyen, a gazdák érdekeivel a középpontban – tájékoztatta az Agro Jager Newst, az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége.
Dr. Nagy István agrárminiszter köszöntötte a Budapestre érkező agrárminisztereket. Fotó: © Hungarian presidency
A mezőgazdasági miniszterek szeptember 10-i budapesti informális ülésén szakpolitikai vitával kezdtek és a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról tárgyaltak. Az ülés témája a magyar EU elnökségi prioritásokkal összhangban a „Gazdaközpontú uniós mezőgazdaság: úton egy versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú jövőbeli Közös Agrárpolitika felé” volt.
Dr. Nagy István agrárminiszter vezette az ülést. Fotó: © Hungarian presidency
Az európai gazdáknak számos kihívással kellett megküzdeniük az elmúlt időszakban, így az éghajlatváltozás okozta rendkívüli időjárási eseményekkel, a magas input költségekkel, a háború negatív hatásaival, vagy a harmadik országokból érkező növekvő import okozta piaci zavarokkal.
Ezzel párhuzamosan egyre szigorúbb termelési előírásoknak kell megfelelniük és megnövekedett adminisztratív terhekkel kell megbirkózniuk.
A gazdálkodóknak ezekre a kihívásokra európai szintű válaszokra van szüksége.
Ezért a magyar elnökség célja, hogy vitát kezdeményezzen a Tanácsban a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról, és az agrárminiszterek elvárásait következtetésekben rögzítse, ezzel irányt mutatva a várhatóan ősszel felálló új Bizottságnak a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.
A miniszteri véleménycsere három kérdés köré csoportosult:
- Ennek keretében egyrészt vitát kezdeményeztünk az agrártámogatások kifizetésének egyszerűbbé tételéről és a főbb támogatástípusokról.
- Másrészt vizsgáltuk, hogy hogyan növelhető a mezőgazdasági ágazat zöld célok teljesítéséhez való hozzájárulása a gazdák versenyképességének veszélyeztetése nélkül.
- Végül át kellett tekinteni a válságkezelési eszközök rendszerét is, hogy az egyre gyakoribb krízishelyzetekben lehetőség legyen a gazdák támogatására.
Forrás: Az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége