Mezőgazdaság
Tájékoztatás a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat betartásával kapcsolatban
A nitrátérzékeny területen gazdálkodók kötelezettségei:
A nitrátérzékeny területen gazdálkodók kötelezettségeit a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet (a továbbiakban: HMGY (Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat) rendelet) foglalja össze.
A kijelölt nitrátérzékeny területek mindig az aktuális MePAR-ban követhetők nyomon.
Felhívjuk az állattartók figyelmét, hogy nitrátérzékenynek minősül a MePAR-ban feltüntetett területeken túl minden nagylétszámú állattartó telep és a hozzá kapcsolódó trágyatároló, minden egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá eső állattartó telep és a hozzá kapcsolódó trágyatároló, valamint a trágyafeldolgozás területe.
Azoknak, akik nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, tevékenységüket a HMGY rendeletben meghatározott előírások szerint kell végezniük. A HMGY rendelet hatálya kiterjed a nitrátérzékeny területen – a magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó mértékben állattartást végző mezőgazdasági tevékenységet folytatók kivételével – valamennyi gazdálkodóra, továbbá nitrátérzékeny területen kívül az adatszolgáltatás és a nyilvántartás tekintetében a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző gazdálkodókra.
A helyes mezőgazdasági gyakorlat előírja:
- a mezőgazdasági területre évente szervestrágyával (max. 170 kg/ha) és műtrágyával kijuttatható N-hatóanyag mennyiségét, amelynek mértékét minden esetben talajvizsgálatokra alapozottan kell meghatározni;
- a trágyázási tilalmi időszakot (őszi kalászosok esetében november 30-tól január 31-ig; egyéb esetben november 30-tól február 15-ig);
- a téli legeltetés szabályozását, amely – egyéb feltételek megtartása mellett – csak akkor megengedett, ha az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget;
- a trágyázáskor alkalmazandó szabályokat
– ültetvényekben 15%-nál meredekebb lejtésű területen csak a talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya;
– hígtrágya nem juttatható ki 12% feletti lejtésű területre, 6% feletti lejtésű területen is csak csúszócsöves eljárással vagy injektálással;
– a 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára kijuttatott műtrágyát a kijuttatást követő 4 órán belül a talajba kell dolgozni (kivéve a fejtrágyázás műveletét);
– 17% feletti lejtésű területre, valamint fagyott, vízzel telített, vagy összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki;
– a kijuttatott istállótrágyát a kijuttatást követő 4 órán belül, egyenletesen a talajba kell dolgozni;
– betakarítás után a megfelelő talajfedettséget biztosító növény alá csak abban az esetben juttatható ki könnyen oldódó nitrogéntrágya (különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya), ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg. A kijuttatott hatóanyag nem haladhatja meg a csírázáshoz és az őszi-téli növekedéshez szükséges mennyiséget. Ezen kívül betakarítás után nitrogéntrágyát a szármaradványok lebomlásának elősegítéséhez lehet alkalmazni, legfeljebb a HMGY rendelet 3. sz. melléklet C) pontjában meghatározott mennyiség figyelembevételével;
- tilos könnyen oldódó nitrogéntrágyát kijuttatni a betakarítás után, ha ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére; - a felszíni vizek védelme érdekében betartandó védősávokat (nem juttatható ki műtrágya a vizek felszíni partvonalától mért 2 méteres sávban, szervestrágya – a legeltetett állatok által elhullatott trágya kivételével, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be – a tavak partvonalától mért 20 méteres, az egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban és forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben);
- a trágya tárolókra és a silóterek kialakítására vonatkozó szabályokat (A trágyatároló megfelelő kialakításához a 8. §-ban foglaltak, a minimálisan szükséges kapacitás kiszámításához a HMGY rendelet 5. sz. mellékletében található irányszámok és műszaki követelmény leírások nyújtanak segítséget. A HMGY rendelet 3. sz. melléklete ugyancsak tartalmazza a főbb növények esetén a tápanyag-gazdálkodási számításoknál figyelembevehető maximálisan kijuttatható, hasznosuló N hatóanyag értékeket termőhelyenként, a talaj tápanyag-ellátottságának figyelembevételével. Felhívjuk a figyelmet, hogy a rendelet mellékletében foglalt maximális értékek betartása nem helyettesíti a tápanyag-gazdálkodási terv elkészítését, a rendelet csupán a maximálisan kijuttatható hasznosuló hatóanyag mennyiségeket tartalmazza.);
- a trágya mezőgazdasági táblán történő ideiglenes tárolására vonatkozó szabályokat;
- valamint a nyilvántartás és adatszolgáltatás adattartalmára, teljesítésére vonatkozó szabályozást.
A fentieken túl a teljes szabályozás megismeréséhez és a gazdálkodó mezőgazdasági üzemére releváns követelmények gazdálkodási gyakorlatba történő átültetéséhez elengedhetetlen a vonatkozó HMGY rendelet alapos áttanulmányozása, az abban foglaltak ismerete!
A 2023. évi kérelmek elemzése során a Magyar Államkincstár megállapította, hogy a kötelezettségek teljesítése során a VP4-10.1.1.-21 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés elnevezésű intézkedésben gyakori hiba volt a HMGY megsértése.
Az intézkedés követelményeit összefoglaló Pályázati Felhívás 3.4.1.1 Műszaki és szakmai elvárások fejezet C) Követelmények III. Referenciaelemek rész 2(a) pontja szerint a HMGY rendelet előírásait kötelező betartani az Agrár-környezetgazdálkodási támogatás keretében kötelezően, illetve szabadon választott előírások mellett:
„A támogatást igénylőnek a teljes kötelezettségvállalási időszak alatt a kötelezettségvállalással érintett teljes területen be kell tartania:
a) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (HMGY) kötelező előírásait;
b) a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet VIII. mellékletében szereplő integrált növényvédelem általános elveit.”
A helyszíni ellenőrzés keretében terepen és dokumentum ellenőrzéssel is vizsgálatra kerül, hogy betartásra kerültek-e a HMGY előírásai.
A terepi ellenőrzéskor vizsgálatra kerülnek az alábbiak:
- az egyenletes trágya kijuttatás,
- a fagyott, vízzel telített, hótakaróval borított talajra való trágyakijuttatás tilalma,
- a trágya azonnali bedolgozásának követelménye,
- a lejtős területekre vonatkozó trágyakijuttatási megkötések,
- a trágya kijuttatás során a források, kutak, felszíni vizek körüli védőzóna figyelembevétele, illetve
- az ideiglenes trágyatároló méretére és a táblán való jelenlétének idejére vonatkozó szabályok.
A dokumentum ellenőrzés során vizsgálatra kerül továbbá:
- a trágyakijuttatások tilalmi időszakainak betartása,
- a szervestárgyával történő évente legfeljebb 170 kg/ha nitrogén hatóanyag kijuttatásának szabálya, illetve
- hogy a trágyázás talajvizsgálatra alapozottan történt-e.
Tekintettel arra, hogy a Pályázati Felhívás a HMGY rendelet szerinti HMGY előírásokra kötelezően betartandó referenciaelemként hivatkozik, amennyiben az ellenőrzések során bármelyik elv megszegését fedezik fel, akkor az az érintett tábla elutasítását vonja maga után.
Kérjük a gazdálkodókat, hogy a tematikus előíráscsoportokhoz tartozó alap és választott előírások mellett a HMGY rendeletben meghatározott előírások betartására is legyenek fokozott figyelemmel mezőgazdasági tevékenységük során.
Forrás: MVH
Mezőgazdaság
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.
Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben
- a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
- nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).
Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak
Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.
Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024 kiadvány a linkre kattintva letölthető.
Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.