Mezőgazdaság
Tájékoztatás az ültetvények minimális tőszámára, és tőszámbeállottságára vonatkozó követelményekről
A MÁK cikket közölt a tőszámbeállottságára vonatkozó követelmények betartásáról:
A 2023. évi kérelmek elemzése során a Magyar Államkincstár megállapította, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások igénylése során gyakran okozott problémát a mezőgazdasági termelőknek az ültetvények minimális tőszámára, illetve tőszámbeállottságára vonatkozó követelmények betartása.
A problémák az Alapjövedelem támogatáson felül az alábbi intézkedéseket érintették:
- Termeléshez kötött extenzív és intenzív gyümölcstermesztés támogatás
- VP4-10.1.1.-21 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés (AKG)
- VP4-11.1-11.2 -18 Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása (ÖKO 2018)
- VP4-11.1-11.2 – 21 Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása (ÖKO 2021)
Az ültetvények tőszámbeállottságára vonatkozóan az egységes kérelemben igényelhető összes területalapú támogatás esetén érvényes a 15/2024 (IV.9.) AM rendelet 16. § c) pontja szerinti előírás, amely alapján az ültetvényben a térállásból számított hektáronkénti tőszámot alapul véve a hiányzó, kiszáradt vagy más okból termőképtelenné vált egyedek aránya nem haladhatja meg a 30%-ot. Ennek a feltételnek nem teljesítése esetén a tábla elutasításra kerül, illetve szankciót is számolnak a tábla területe alapján, a 15/2024 (IV.9.) AM rendelet 34. §-a szerint.
Egyes támogatási formák jogosultsági feltételei azonban a 70%-os tőszámbeállottságon túlmutató kívánalmakat is támasztanak a gazdálkodókkal szemben.
Az ültetvények minimális telepítéskori tőszámára vonatkozóan az extenzív és intenzív gyümölcstermesztés támogatás feltételrendszerében találunk előírást. A minimális tőszámokra vonatkozó előírások a hatályos 19/2024 (IV.9.) AM rendelet 4. számú melléklet „C” és „D” oszlopában találhatóak, mely alapján az intenzív gyümölcstámogatás során magasabb a hektáronkénti minimális tőszámra vonatkozó feltétel. Továbbá – az ültetvények minimális telepítéskori tőszámára vonatkozó előíráson felül – hármas feltételt sorol fel a jogszabály az ültetvények maximális életkorára, a fix, telepített öntözőberendezés meglétére, illetve a tőszámbeállottságra vonatkozóan. Az ültetvénynek a három feltételből minimum kettőnek meg kell felelnie. Amennyiben az ültetvény meghaladja a rendelet szerinti maximális életkort, vagy az nem rendelkezik fix, telepített öntözőrendszerrel, akkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a tőszámbeállottság érje el a legalább 85%-os szintet. A tőszámbeállottság a jogcím vonatkozásában nem más, mint a területen a termés hozatalára képes egyedek és a telepítési engedélyben meghatározott tőszám szerinti egyedek – vagy telepítési engedély hiányában a területen meghatározó térállásra jellemző tőszám alapján számított egyedek – aránya.
Az agrár-környezetgazdálkodási program (AKG), illetve az ökológiai gazdálkodás (ÖKO) támogatására irányuló intézkedések esetében a vonatkozó pályázati felhívások a következőképp fogalmaznak:
„A horizontális ültetvény tematikus előíráscsoport/ültetvény földhasználati kategória esetében a fa-, illetve tőkehiány a 15%-ot nem haladhatja meg”. Tehát az AKG-ban vagy ÖKO-ban részt vevő ültetvényeknél nem elegendő az alapfeltételként megfogalmazódó, maximálisan 30%-os tőszám hiány szem előtt tartása! Amelyik táblán a hiányzó egyedek aránya mégis meghaladná a 15%-ot, ott a tábla után az adott évben nem kap támogatást a kérelmező.
Kérjük a gazdálkodókat, hogy a gazdálkodást a fentieknek megfelelően folytassák, illetve csak abban az esetben igényeljék a támogatást az egyes intézkedések keretében, ha a területek megfelelnek a tőszámra és a tőszámbeállottságra vonatkozó feltételeknek.
Forrás: MVH
Mezőgazdaság
2022. évi Kárenyhítő juttatás újraszámítás – Biztosító Egyesületek szolgáltatáscsökkentés
A 2024. szeptember 6. napján hatályba lépett módosítás a Magyar Közlöny 86. számában elérhető
A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló, Bodrogközi Nonprofit Kölcsönös Növénybiztosító Egyesület és a Bodrogközi Kertészeti Nonprofit Kölcsönös Növénybiztosító Egyesület tagjait is érintő a 27/2014. (XI. 25) FM rendelet 2024. szeptember 6. napján hatályba lépett módosítás a Magyar Közlöny 86. számában elérhető.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A rendelet rendelkezései meghatározzák a 2022. kárenyhítési év vonatkozásában a kárenyhítő juttatás újraszámítására való jogosultság feltételeit.
Az a termelő jogosult a kárenyhítő juttatás újraszámítására:
- aki 2022. termelési évben a Bodrogközi Egyesületek egyikével növénybiztosítási szerződést kötött és kártérítésre volt jogosult,
- aki a szolgáltatáscsökkentés miatt szeptember 15-éig maradéktalanul eleget tett a biztosító által elrendelt visszafizetési kötelezettségnek, vagy nem keletkezett ilyen visszafizetési kötelezettsége,
- akinek a évi kárenyhítő juttatás iránti kérelme nem került visszautasításra
- aki szeptember 15-éig nyilatkozik a biztosító részére arról, hogy a szolgáltatáscsökkentéssel összefüggésben további biztosítói kártérítési igénnyel nem lép fel,
- aki részére a szolgáltatáscsökkentést elrendelt biztosító 2024. október 1-ig a korábban megállapított kártérítési összeg mértékéig kifizeti a kártérítés összegét,
- akiről a biztosító 2024. október 10-ig adatot szolgáltat az agrárkár-enyhítési szerv részére a fent említett visszafizetési kötelezettségről, az október 1-ig kifizetett összegről, valamint a nyilatkozatról.
Az agrárkár-enyhítési szerv a biztosító adatszolgáltatása és a 2022. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő adatok alapján, 2024. november 30-áig döntést hoz az újraszámításról.
Az újraszámításnál a biztosító által a termelő részére ténylegesen kifizetett kártérítési összeg alapján kiszámított kárenyhítő juttatás összegéből kivonja a 2022. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelemben figyelembe vett biztosítói kártérítési összeg alapján kiszámolt kárenyhítő juttatás összegét.
Kérjük az érintett biztosított termelőket, fordítsanak kiemelt figyelmet a határidőkre!
Keressék fel falugazdász kollégáinkat, az Egyesületek honlapjáról letölthető nyilatkozatok kitöltése és az Egyesületek részére történő eljuttatása érdekében.
Forrás: Iván Judit – NAK Biztosításközvetítő Kft.
Mezőgazdaság
Fenntartható növényvédelem és élelmiszer-biztonság Magyarországon
Növényvédőszer felhasználás Magyarországon:
A gyorsan változó világban az élelmiszer-biztonság egyre fontosabbá válik, melynek alapját a növényvédelem jelenti. Az EU jelenleg az egyik legszigorúbb növényvédőszer-engedélyezési rendszert működteti, és elkötelezett az integrált növényvédelem mellett- jelentette ki dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium államtitkára „ Egy reziliens európai mezőgazdaság felé – A növényvédőszer-függőség csökkentése” című konferencián, Budapesten.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az EU szabályozási környezetének olyan egyensúlyt kell teremtenie, amely támogatja a környezeti és klímacélokat anélkül, hogy veszélyeztetné az élelmezésbiztonságot. Majd kifejtette, hogy Magyarország az uniós átlagnál kevesebb növényvédőszert használ: míg az EU-ban 2012-2020 között átlagosan 2,2 kg/ha növényvédőszer került felhasználásra, addig Magyarországon csak 1,65 kg/ha. Ez az alacsonyabb felhasználási szint is megerősíti Magyarország elkötelezettségét a fenntartható növényvédelem mellett, és a 2024 elején visszavont SUR javaslat tükrében is fontos szempont.
Az államtitkár elmondta, hogy Magyarország 2022-ben Cselekvési Tervet dolgozott ki, amely célja az ökológiai gazdálkodás területének megduplázása 2027-ig. Ez jelentős lépés a növényvédőszerek használatának csökkentésére és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok megerősítésére, amit az új Közös Agrárpolitikai Program támogatásai is elősegítenek.
Dr. Nobilis Márton hangsúlyozta, hogy a növényvédő szerek kockázatainak csökkentését az integrált növényvédelemre kell alapozni, amelyet Magyarországon a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvos Kamara szakértői támogatnak. Az államtitkár kiemelte, hogy a növényorvosi szakma kulcsfontosságú a fenntartható és biztonságos mezőgazdaság megvalósításában.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Árvízvédelmi intézkedések a Pilisi Parkerdőnél
Az árvíz elleni védekezésbe a Pilisi Parkerdő szakemberei is bekapcsolódtak
Az elmúlt napok előrejelzései alapján rendkívüli árhullám vonul végig hazánkban. Az árvíz elleni védekezésbe a Pilisi Parkerdő szakemberei is bekapcsolódtak, hogy a katasztrófavédelemmel és az önkormányzatokkal karöltve tudjanak segítséget nyújtani a veszélyhelyzet során.
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
Hétfőn, a reggeli órákban a Parkerdő terepjárói és erdészeti szállítógépei jelentek meg Pilismarót határában, hogy segítséget nyújtsanak az árvízvédelmi munkálatokban részt vevő szervezeteknek és a lakosságnak. A felkészülés érdekében az erdészek már az elmúlt hétvégén közvetlen kommunikációs csatornát alakítottak ki Visegrád és Dömös településekkel, rövidesen pedig minden, az erdészeti társaság működési területén található vízparti településen is kijelölik az ügyeletes kapcsolattartókat.
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
A Pilisi Parkerdő felkészült továbbá arra, hogy a közutak lezárása esetén erdészeti útjait az árvíz miatt elzárt települések vészhelyzeti ellátását biztosító járművek számára járhatóvá tegye. A 2013-as nagy árvíz tapasztalatai alapján így a Pilismarótot a Két-Bükkfa-nyereggel (Esztergom-Dobogókő- Pilisszentkereszt elágazás) összekötő erdészeti úton a kerékpárosbarát sorompókat szükség szerint kinyitja, valamint irányjelző táblákat helyez ki a vészhelyzetben szolgálatot teljesítő járművek számára. A várható forgalomnövekedés miatt az erdőgazdaság arra kéri a gyalogos/kerékpáros erdőlátogatókat, hogy a veszélyhelyzet idején kerüljék el az útszakaszt.
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
Szükség esetén a Parkerdő készen áll további erdészeti utak megnyitására is, valamint a hét közepéig lezárul a Társaság teljes, árvízi védekezésre fordítható képességének felmérése. A turistáktól fokozott figyelmet kérnek az erdészek: lehetőség szerint kerüljék el a vízpartok közelében található erdőket és legyenek tekintettel a vészhelyzetben segítséget nyújtó, erdőben közlekedő gépjárművekre!
Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.
2022. évi Kárenyhítő juttatás újraszámítás – Biztosító Egyesületek szolgáltatáscsökkentés
„Vadkár után, vadkár előtt” – Aktuális teendők a vadkárérvényesítés és -megelőzés kapcsán
Fenntartható növényvédelem és élelmiszer-biztonság Magyarországon
Árvízi készülődés Gemencben, mentik a vadat
Elesett a Bélus-völgyi király
Október 5-től indul a rókavakcinázás az ország keleti és déli vármegyéiben
Árvízvédelmi intézkedések a Pilisi Parkerdőnél
A Német Erdészeti Tanács Budapesten tárgyalt
Családi napot szervezett a Somogyi Vadászhölgyek Klubja
A szentlászlói gímbikák
Már a műholdakról is látszanak a Magyarországon bajba került fecskék – VIDEÓVAL
Nem várt szerencse egy csodálatos reggelen
Augusztus a Kálozi Gyurgyalag Vadásztársaságnál
Második bikám elejtésének története
Az aranysakálok miatt lettem vadász
KITEKINTŐ: V. Magyarkanizsai Vadásznap – GALÉRIÁVAL
Idénykezdés Kardosfán
A cakkosfülű öreg aranysakál
Vaddisznó utánkeresése magyar vizslával
