Mezőgazdaság
Tájékoztatás a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek határainak fizikai elkülönítéséről
MVH közleményt adott ki a KET határainak fizikai elkülönítésével.
A 2023. évi kérelmek elemzése során a Magyar Államkincstár megállapította, hogy a kötelezettségek teljesítése során gyakran adódtak problémák a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek (KET) határainak fizikai elkülönítésével.

A fénykép illusztráció. Fotó: Hollandia
A hiba az alábbi intézkedéseket érinti:
- VP4-10.1.1. -21 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés
- VP4-11.1-11.2 -18 Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása
- VP4-11.1-11.2 -21 Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása.
Ezeknél a támogatási formáknál a termelőknek a program kezdete előtt le kellett mérniük azokat a területeiket, amelyekkel az intézkedésben részt vesznek. A felmért KET-ek körvonalait a kötelezettségvállalási időszak alatt – egyes, speciális esetek kivételével – változtatni nem lehet.
A KET-ek határvonalait a mezőgazdasági területen, valós fizikai határokkal is el kell különíteni a kedvezményezetteknek a KET-en kívül eső területektől. Ez az elkülönítés a következőképp történhet:
- Az elválasztás megvalósultnak tekinthető, ha a KET nem mezőgazdasági művelésbe vont területtel határos (árok, mezővédő erdősáv, bokrok, erdő, épített környezet, út, vasút, felszíni víz, stb.);
- Szintén megvalósul az elválasztás, ha a KET olyan mezőgazdasági táblával határos, ahol más növényt termesztenek, mint a KET-en belül;
- Akkor is megvalósul a KET határainak elkülönítése, ha a KET határán túl ugyanolyan növényt termesztenek, mint a KET-en belül, de a szomszédos területek növényi borítása eltérő fejlettségi állapotú (ideértve a kaszált – nem kaszált állapotot).
Ha a fentiek egyike sem teljesül, azaz a KET-en belül is és azon túl is ugyanolyan növényt termesztenek, amelynek a fejlettségi állapota sem különbözik, akkor az alábbiak szerint valósítható meg az elválasztás:
Szántóterületek esetén:
- 60 cm vagy az alatti sortáv esetén, legalább 60 cm széles elválasztó sáv a határvonalon;
- 60 cm feletti sortáv esetén, legalább az adott kultúra sortávolságának 30%-kal megnövelt szélességű elválasztó sáv a határvonalon.
Ültetvény- és gyepterületek esetén:
- Az érintett határszakasz minden töréspontján elhelyezett természetes anyagú jelölő (pl. karó, T-ülőfa).
Egy KET teljes határvonalát nem szükséges azonos módon elválasztani, de a teljes határvonalon szükséges a felsoroltak közül legalább az egyik elválasztási módot alkalmazni.
Amennyiben a VP4-10.1.1. -21 Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés intézkedésben a támogatást igénylő választotta „Az alintézkedésbe vont teljes területen – az évelő szántóföldi kultúrák és vetett ugar kivételével – a táblák maximális mérete 5 ha” előírást és a KET-en belül több szomszédos táblán ugyanazon növénykultúra található, úgy a támogatást igénylőnek KET-en belüli táblák elválasztása céljából az elkülönítési szabályokat szintén alkalmaznia kell, a fent leírt módon.
A KET-ek és táblák határvonalainak elválasztására vonatkozó szabályokat a Földterület beazonosításának, terület mérésének útmutatója (VP4-10.1.1. -21 Pályázati Felhívás 2. sz melléklet, VP4-11.1-11.2 -18 Pályázati Felhívás 1. sz melléklet, VP4-11.1-11.2 -21 Pályázati Felhívás 1. sz melléklet) részletesen tartalmazza.
Amennyiben a KET-ek elkülönítése, avagy a KET-en belüli táblák elkülönítésével kapcsolatosan a helyszíni ellenőrzés hiányosságot tár fel, akkor főszabály szerint az ellenőr felszólítja a gazdálkodót a hiányos sarokpont kijelölésére vonatkozó kötelezettség pótlására, amelynek 15 napon belül kell megfelelni. Ha a gazdálkodó pótolja a hiányzó elválasztó elemeket, akkor jellemzően csak a támogatási összeg kisebb mértékű csökkentésére számíthat. Ha nem pótolja, akkor viszont az érintett KET területe az adott évben a támogatási eljárásban elutasításra kerül.
Kérjük a gazdálkodókat, hogy a szóban forgó támogatási intézkedésekben a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területekre vonatkozóan gondosan járjanak el a határok kijelölése során, illetőleg a mezőgazdasági tevékenységük során fokozottan tartsák szem előtt a „Földterület beazonosításának, terület mérésének útmutatója” elnevezésű mellékletekben foglalt elkülönítési szabályokat!
Forrás: MVH
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) új tájékoztatót tett közzé a drónos növényvédelmi munkavégzésről.
Új tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azok számára, akik drónnal szeretnének növényvédelmi vagy tápanyag-gazdálkodási tevékenységet végezni Magyarországon. Az összefoglaló részletesen szerepelnek a jogszerű működéshez szükséges személyi, műszaki és hatósági feltételek.

Fotó: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)
A permetező drónok csak szigorú szabályok szerint alkalmazhatóak hazánkban. A jogszerű tevékenységhez elengedhetetlen a megfelelő képesítések megszerzése, a nyilvántartásba vétel, az engedélyezett drón használata, valamint a légiközlekedési és növényvédelmi előírások teljesítése.
A hatóság kiemeli, hogy növényvédő szer kijuttatása esetén külön bejelentési és engedélyezési kötelezettség is fennáll, míg termésnövelő anyagok esetében egyszerűbb eljárás alkalmazható. A tájékoztató ismerteti a drónpilótává válás lépéseit, a szükséges vizsgákat, továbbképzéseket, valamint a jelenleg érvényes jogszabályi hátteret is.
A teljes segédlet útmutatást nyújt mindazoknak, akik korszerű technológiával, ugyanakkor a szabályok maradéktalan betartásával kívánnak részt venni a mezőgazdasági munkákban. A tájékoztató elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/-/segedlet-a-jogszeru-dronos-novenyvedelmi-es-tapanyag-gazdalkodasi-tevekenyseg-legfontosabb-felteteleirol
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Erdészverseny 2026
2026. április 29-én a Pétervásárai Erdészet rendezésében a Váraszói völgy adott otthont az EGERERDŐ Zrt. éves erdészversenyének.
2026. április 29-én a Pétervásárai Erdészet rendezésében a Váraszói völgy adott otthont az EGERERDŐ Zrt. éves erdészversenyének, ahol a társaság hét erdészetének közel kilencven erdésze találkozott, hogy összemérje szakmai tudását, tapasztalatot cseréljen és együtt erősítse azt a közösséget, amelyre a mindennapi erdőgazdálkodási munka is épül. A verseny győztese képviseli majd a társaságot az Év Erdésze országos megmérettetésén.

Fotó: Egererdő Zrt.
A megmérettetés első feladata a tesztírás volt, ahol a résztvevőknek a mindennapi szakmai munkához kapcsolódó kérdésekre kellett választ adniuk. A feladatsor jól mutatta, milyen összetett tudást kíván az erdész hivatás, ahol az elméleti ismeret és a gyakorlati tapasztalat egyaránt nélkülözhetetlen.
Ezt követően a terepi versenyszámok következtek. A faanyag választékolás során a versenyzők egyik legfontosabb erdészeti feladatban mérték össze tudásukat, hiszen itt dől el, hogy a kitermelt fatörzsből milyen rendeltetésű alapanyag válik. Minőségi rönk, ipari fa, papírfa vagy tűzifa készülhet ugyanabból a törzsből, a helyes döntés pedig jelentős gazdasági és szakmai értéket képvisel. A feladat arra is ráirányította a figyelmet, hogy életünk mennyi területén vesznek körül bennünket a faanyagból készült termékek.
Kiemelt versenyszám volt a gyérítés jelölés is, amelyet egy középkorú, őshonos, lombos fafajokból álló, védett erdőállományban kellett elvégezniük a kollégáknak. A feladat lényege az volt, hogy szakmai döntéseikkel minél értékesebb, stabilabb és ökológiai szempontból gazdagabb erdő jövőképét alapozzák meg. Ez a versenyszám jól megmutatta, hogy az erdőkezelés hosszú távú gondolkodást, felelősséget és természetközeli szemléletet kíván.
Komoly szakmai kihívást jelentett a trófeabecslés is, ahol gím, dám, muflon és őz trófeáját kellett megbecsülni. A vadgazdálkodásban ennek kiemelt jelentősége van, hiszen a vadállomány minőségi kezelése során a terepen gyors és megalapozott döntéseket kell hozni arról, hogy egy egyed fiatal vagy idős, megfelelő állapotú vagy sérült, elejthető vagy kímélendő.
Az állófabecslési feladat során szemrevételezéssel kellett meghatározni egy fa magasságát, átmérőjét és egyéb jellemzőit. Ez a gyakorlat ma is fontos része az erdészek szakmai tudásának, ahol a tapasztalat és a gyakorlott szem komoly értéket képvisel.
Az erdészverseny ugyanakkor jóval több mint megmérettetés. Fontos célja, hogy az EGERERDŐ Zrt. hét erdészetének közel kilencven szakembere találkozzon, tapasztalatokat osszon meg egymással, erősítse a szakmai kapcsolatokat és közösséget építsen. A Váraszói völgyben eltöltött nap ismét bizonyította, hogy az erdész szakma tudást, felelősséget, gyors helyzetfelismerést és elhivatottságot követel.
Az egyéni verseny győztese Farkas Lajos lett a Felsőtárkányi Erdészettől, második helyen végzett Ficzere Mónika a Pétervásárai Erdészettől, míg a harmadik helyet Tőzsér András, a Szilvásváradi Erdészet munkatársa szerezte meg. Az erdészetek közötti versenyben a Szilvásváradi Erdészet bizonyult a legeredményesebbnek, a második helyen az Egri Erdészet végzett, a harmadik helyet pedig a házigazda Pétervásárai Erdészet érte el.
Az ilyen alkalmak megerősítik, hogy az erdészek munkája egyszerre szolgálja az erdők jövőjét, a természet megőrzését és a társadalom érdekeit. Az EGERERDŐ Zrt. számára fontos, hogy ez a tudás és szemlélet tovább öröklődjön, mert hisszük, hogy az erdészek a jövő szolgálatában állnak. Gratulálunk minden résztvevőnek!
Forrás: Egererdő Zrt.

