Mezőgazdaság
Indulnak az új ciklus agrárpályázatai
A Magyar Államkincstár néhány napon belül megnyitja azt az elektronikus benyújtó felületet
Nemcsak a földeken indul meg tavasszal a munka: ilyenkor nyílik meg az uniós agrártámogatási rendszeren alapuló egységes kérelmek benyújtási felülete a Magyar Államkincstárnál. Ráadásul idén már az új EU-s költségvetési időszak Közös Agrárpolitikájának megfelelően lehet az egyes beruházási támogatásokra is pályázni. Az OTP Bank a közvetlen támogatási jogcímek előfinanszírozásával áll a gazdák rendelkezésére, a pályázatok esetében pedig szakmai segítséget is nyújt az érdeklődő mezőgazdasági termelőknek.
Budapest, 2024. április 3. – A tét nem kicsi, az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) hazánk által felhasználható teljes költségvetése 14,7 milliárd euró. Ebből a közvetlen támogatásokra fordítható összeg 6,8 milliárd euró, ami teljes egészében uniós forrásból érkezik, míg a beruházási és vidékfejlesztési célokra 7,9 milliárd eurót költhetünk, melynek jelentős része hazai társfinanszírozás1. A Magyar Államkincstár néhány napon belül megnyitja azt az elektronikus benyújtó felületet, ahol a gazdálkodóknak június 10-ig lesz lehetőségük az egységes kérelmek feltöltésére.
Mivel a vállalások végrehajtása többnyire az év későbbi időszakára esik vagy hosszabb időtartamot ölel fel, az azokra járó támogatási előlegek kifizetése az utolsó negyedévben kezdődik meg, és a teljes kifizetés csak a következő év folyamán lesz esedékes. A gazdálkodási gyakorlatok költségeit viszont folyamatosan biztosítani kell az egész év során. Ebben nyújt segítséget az OTP Bank által évek óta rendelkezésre álló támogatás előfinanszírozási konstrukció. „Az idei évben is elérhető a támogatás előfinanszírozás és különféle hiteltermékek – például a tárgyi fedezet nélkül igényelhető, szabadon felhasználható forgóeszközhitel és az Agrár Széchenyi Kártya konstrukció – amelyek a legtöbb normatív, II-es pilléres, továbbá egyéb állatjóléti támogatás előfinanszírozását biztosíthatják jóval a kifizetések beérkezését megelőzően” – mondta Szabó István, az OTP Agrár igazgatója. Külön kiemelte, hogy „a már megszokott módon az alaptámogatás és a hozzá kapcsolódó kiegészítő támogatás akár két évre is előfinanszírozható, segítve a gazdálkodókat hosszútávú elképzeléseik megvalósításában”.
A beruházási és vidékfejlesztési intézkedések kerete – köszönhetően a 80%-os hazai társfinanszírozásnak – a korábbi uniós ciklusokhoz képest több mint duplájára nőtt, aminek közel 52%-át, mintegy 1500 milliárd forintot célzottan gazdaságfejlesztésre kell fordítani2. Az igénybevételi feltételeket és a felhasználás részleteit tartalmazó pályázati felhívások menetrendjét a szaktárca tavaly ősszel publikálta, ennek megfelelően az elsők a napokban már meg is jelentek.
Egy szakmailag színvonalas, az új feltételeknek is megfelelő, sikeres pályázat előkészítéséhez érdemes minden lehetséges segítséget igénybe venni. Aki megfelelő helyről tájékozódik, illetve szakértőktől kér segítséget, évekre szóló előnyhöz juthat az elérhető támogatásoknak és az ezeket kiegészítő banki konstrukcióknak köszönhetően. Szabó István felhívta a figyelmet országos tájékoztató rendezvénysorozatukra, az idén 13 állomásból álló OTP Agrár Roadshow-ra, ahol a pályázati rendszer aktualitásai mellett az elérhető támogatásokról is szó esik. „A naprakész tanácsadás, a személyes kapcsolat és találkozások mind hozzájárulnak a sikeres pályázatokhoz, ezek pedig nemcsak az idei, de a jövő év sikereit is meghatározzák a gazdálkodók és az agrárpiaci szereplők számára is” – emelte ki az OTP Agrár igazgatója.
1 Magyarország KAP Stratégiai Terve
2 Kormány 1003/2021. (I. 11.) Korm. határozata
Forrás: OTP BANK
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) januári előrevetítésében az előző szezonét 1 millió tonnával meghaladó, 796 millió tonna globális búzatermést jelez a 2024/2025. gazdasági évre vonatkozóan. A várható felhasználás 805 millió tonnára tehető. A termény zárókészlete 265 millió tonna (–3 százalék) lehet a 2024/2025. gazdasági év végén. A Tallage francia piacelemző vállalat januári tájékoztatása szerint 21,6 millió hektárról (+6 százalék) arathatnak őszi búzát az EU-ban a 2025/2026. évi szezonban. Helyenként a sok csapadék hátráltatta a búza vetését, így a nyugat-európai tagországokban egyes táblákon későn került a földbe a vetőmag. Ennek ellenére a növények jó állapotban voltak január elején, bár Franciaországban, Németországban és a Benelux államokban túl magas volt a talajok nedvességtartalma.
Ezzel szemben Romániában és Bulgáriában az esők újbóli megjelenése javított a vetések állapotán. Az EU legészakibb részein jelentősen lecsökkent a hőmérséklet, de nem hatott kedvezőtlenül a növényekre. A többi tagországban, különösen Kelet-Európában, az év eleji időjárás enyhe volt. Franciaországban a növények által elfoglalt terület 4,7 millió hektárra (+11 százalék), Németországban pedig 2,8 millió hektárra (+10 százalék) bővülhet az idén. Lengyelországban 2,4 millió hektáron (+1 százalék) került a földbe a vetőmag 2024 őszén. Romániában 2,3 millió hektárra (+3 százalék) emelkedett a búzaterület.
Az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 90,4 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával január utolsó hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 38 százalékkal haladta meg. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza márciusi jegyzése 197–216 dollár/tonna tartományban mozgott január 27. és február 7. között. Ezzel egy időben a párizsi árutőzsdén
(Euronext/MATIF) a termény márciusi jegyzése 225–235 euró/tonna között alakult.
Forrás: AKI
Mezőgazdaság
Mezei pocok: milyen lehetőségeink vannak a védekezésre?
Ismét problémát okoz a mezei pocok kártétele
A mezei pocok (Microtus arvalis) mind a szántóföldi-, mind a kertészeti kultúrák esetében jelentős kárt okozhat (1. kép).
A betakarítás után gyakran betelepülnek a tarlókra, majd a növénymaradványok elfogyasztása után az őszi vetésű kultúrákban is megjelennek. Kártétele foltszerűen a kultúra sárgulását, elszáradását okozza. A rágcsáló gyors szaporodásra képes, évente akár 5-10 nemzedéke is kifejlődhet. Az idei enyhe, csapadékban szegény tél helyenként kedvezett a kártevő szaporodásának, így akár jelentős kárra is számíthatunk.

1. kép: Mezei pocok. Fotó: NAK
A védekezés során az integrált szemléletet kell követnünk. A további betelepedés elkerülése érdekében a szomszédos táblákkal együttműködve célszerű a védekezés megszervezése, mivel a környező területekről a kártevő áttelepülése gyors. A pocok nem kedveli a rendszeres talajbolygatást, ezáltal talajműveléssel mérsékelni tudjuk a kártételt. Emellett más agrotechnikai beavatkozással, például megfelelő tarlókezeléssel is jelentősen csökkenthetjük az okozott kárt. A pocok természetes ellenségeinek védelmére és betelepedésük elősegítésére is figyelmet kell fordítani. A T-ülőfák elősegítik a ragadozómadarak megjelenését, melyek az alacsony pocok populációt kordában tudják tartani (2. kép).

2. kép: Mezei pocok természetes ellensége (sólyom) T-ülőfán. Fotó: NAK
Nagy rágcsáló nyomás esetében, ha 100 m2-ként 3-5 aktív járat található a területen elkerülhetetlen a kémiai védelem. Mezei pocok ellen csupán két hatóanyag engedélyezett: a cink-foszfid gyomorméreg, valamit a gázosodó kalcium-karbamid. Azonban 2025. január 23. és május 22. között szükséghelyzeti engedéllyel újra alkalmazható egy véralvadásgátló klórfacion tartalmú készítmény is.
A védekezés során kiemelten fontos a növényvédő szerek engedélyokiratainak betartása. A készítményeket kizárólag járatkezelésre lehet felhasználni, a talajfelszínre kiszórva nem alkalmazhatók! Egyes készítmények más melegvérű állatokra is veszélyt jelentenek, ezért a kezelés időtartamára a T-ülőfák eltávolítása szükséges. Emellett a védekezés során a helyi vadásztársaságokkal való együttműködés is kiemelten fontos. A kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a hatóság honlapján, hogy az adott készítmény rendelkezik-e érvényes engedélyokirattal. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.
Forrás: NAK / Filler Zsófia, Fodor Attila
Mezőgazdaság
Elérhetőek az elmúlt két év légi növényvédelem hatósági ellenőrzéseinek eredményei
A NÉBIH cikket közölt a hatósági ellenőrzések eredményeiről
A Nébih honlapján már elérhető a légi növényvédelem hatósági felügyeletével kapcsolatos adattábla. Az összefoglaló a légi úton történő permetezések számáról, kockázatáról, a kezeléseken felmerülő esetleges problémákról, továbbá a hatósági eljárások eredményeiről nyújt tájékoztatást az elmúlt két év vonatkozásában.

Fotó: NÉBIH
Az összefoglalóból látható, hogy egyre nagyobb területen végeznek drónnal növényvédelmi tevékenységet hazánkban. A felhasználók ismereteinek bővítése, a szabályok rendszeres ismétlése azonban továbbra is fontos, a bejelentési kötelezettségnek ugyanis sokan nem tesznek eleget.
A légi permetezések ellenőrzése nagyon fontos, mert csak ezáltal biztosítható a légi növényvédelem emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásainak minimalizálása. A hatósági kontroll hozzájárul az okszerű légi növényvédelem fenntartásához, amely így a jövőben is gyors és hasznos eszköze lehet a növényi károsítók elleni hatékony fellépésnek.
Az elmúlt két év légi növényvédelmi ellenőrzéseinek tapasztalatait foglalta össze vármegyei bontásban a Nébih. Az összesítésből látható, hogy a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett mezőgazdasági repülések száma, a kezelt területek mérete egyre nő országszerte. Kevésbé pozitív tapasztalat, hogy a felhasználók nagy arányban nem tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek, noha a szabályok betartása a káresemények megelőzésének kulcsa.
A légi növényvédelmet hazánkban csak különösen indokolt esetben engedélyezi a hatóság. Ezek közé tartozhat például, ha egyéb növényvédelmi módszerrel nem hárítható el eredményesen a termés mennyiségét, minőségét veszélyeztető körülmény, vagy ha a földi kijuttatással szemben a levegőből történő védekezésnek kisebb az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatása.
Alapvető, hogy hazánkban légi permetezés – az indokoltság megléte esetén – egyedi kérelem alapján végezhető, számos előírás* teljes körű betartása mellett. Többek között az előzetes bejelentés során kijuttatási tervet kell benyújtani a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának. Mindez a zárt kabinú légi járművel (repülőgéppel, helikopterrel), valamint a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett növényvédelmi tevékenységre egyaránt vonatkozik.
Légi úton csak azok a növényvédő szerek juttathatóak ki, amelyek engedélyokiratában ez a tény szerepel. További követelmény, hogy drónnal történő védekezéshez a készítménynek rendelkeznie kell kifejezetten drónnal történő kijuttatásra vonatkozó engedéllyel, azaz önmagában a légi vagy a földi kijuttatásra meglévő engedély nem elegendő.
A tápanyag-gazdálkodási célú mezőgazdasági repüléshez valamennyi légi kijuttatásra is alkalmas termésnövelő anyag felhasználható, ehhez nem szükséges külön engedélyokirati vagy CE tanúsítványi felhatalmazás. Ugyanakkor a tevékenységet minden esetben be kell jelenteni a hatóságok felé.
Forrás: NÉBIH