Mezőgazdaság
Bikák, medvék, csirkék és farkasok – mit keresnek az állatok a tőzsdén?
Hogyan értelmezzük a tőzsdei mozgásokat?
Sokszor a tőzsdei híreket hallgatva egy valóságos állatkert elevenedhet meg a szemeink előtt: a jól ismert bika és medve mellett néha szarvasok és struccok, olykor pedig bálnák vagy csirkék tűnnek fel a különbözői befektetői attitűdök, vagy a piaci mozgások leírására. Ezeken keresztül a tőzsdei mozgásokat is jóval könnyebb értelmezni – értett egyet a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója és az OTP Global Markets osztályvezetője a hitelintézet podcast-epizódjában.
Ábra: MNB, OTP Bank
Budapest, 2024. március 12. – A tőzsde hektikusságát, az árfolyamok folyamatos mozgását a két hagyományos címerállat harca írja le: a bika fölfele öklel, ezáltal az emelkedő piacok ábrázolására szolgál, a medve pedig lefele csap, tehát emlegetése a piacok zuhanását jelzi. Egy adott időpillanatban sokszor nehéz meghatározni, hogy aktuálisan éppen bika- vagy medvepiacot élünk-e – hívta fel a figyelmet az OTP Global Markets podcast epizódjában Csillag Zsigmond, a hitelintézet osztályvezetője, aki szerint ezek a tendenciák historikusan rajzolódnak ki jobban. A szakértő úgy vélte, arra sincsen kőbe vésett szabály, milyen mértékű emelkedésnél vagy zuhanásnál használjuk ezeket a kifejezéseket; általánosan 20 százalékos eltérésnél beszélhetünk róluk, figyelembe véve természetesen az időtartamot is.
Bikapiac esetén a piaci szereplők optimisták, amit leginkább egy foglalkoztatási vagy GDP adat nyilvánosságra hozatalakor lehet érzékelni. Egy felfele törekvő piacon bármilyen rossz adattal is szembesülnek a befektetők, hajlamosak kitartani a derűlátó magyarázatok mellett, aminek eredményeként végül megveszik az adott eszközöket, legyenek azok kötvények vagy részvények. „A bikapiaci trendek jellemzően hosszabbra nyúlnak, míg a medvepiacok rövidebbek és meredekek” – magyarázta Csillag Zsigmond. Szerinte az utóbbi tendencia különösen jól megfigyelhető volt az elmúlt évek legkomolyabb tőzsdei zuhanásai idején, legyen szó a 2008-as válságról, a koronavírusról vagy az orosz-ukrán konfliktusról, hiszen mindegyik hirtelen kezdődött, mintha – a hasonlattal élve – a medve nem is cammogott volna lefelé, hanem egyből kiugrott az ablakon.
Óvatos szarvasok és veszélyes ragadozók
A hollywoodi filmekben visszatérő szereplők a tőzsdecápák és farkasok, a tőzsde negatív hősei, akik gátlástalanságukkal átgázolnak a jóhiszemű piaci szereplőkön. Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója szerint azonban ezek nagyon ritka és kirívó példák, a valóságban nem igazán fenyegetik a befektetéseinket, hiszen a tőzsdei cégekre szigorú átláthatósági szabályok vonatkoznak.
Náluk jóval valóságosabbak az óvatos lépésekkel jellemezhető szarvaspiacok vagy -befektetők. A magyar piacon a 2011 és 2015 közötti időszakban volt leginkább tapasztalható az a trend, amelynek során az árak hosszú időn keresztül nem változtak jelentősen. A befektetők ilyenkor – mint egy riadt szarvas – inkább kivárnak, amíg a piac iránya eldől. Gyakran csupán valamilyen információ bátorítja fel őket, például vállalati gyorsjelentések vagy a nyilvános részvénykibocsátásokról megjelenő hírek. A tőzsdei szleng egyik fura szerzete az abszolút kockázatkerülő „csirke” is, akinek érdemesebb inkább előre kiszámítható forintos befektetésben gondolkodnia – szerencsére ezekből is változatos lehetőségek állnak rendelkezésére.
A magyar háztartások többségében sok a csirke
Ha a hazai trendeket vizsgáljuk, a magyar háztartásokról általánosan elmondható, hogy kockázatkerülőek. Ennek megfelelően meglehetősen konzervatívak a befektetési portfóliók, csak limitáltan vannak bennük jelen a részvények, bár az arányuk hónapról hónapra emelkedik. Jelenleg 1500 milliárd forintnyi hazai részvényt tart a lakosság, ami a BÉT teljes piaci kapitalizációjának 10 százaléka[1]. Ám a hosszabb távú részvénypiaci megtakarítások terén még sok lehetőség adódik a magasabb hozamok elérésére. Végh Richárd szerint ezt manapság egyre több hazai befektető ismeri fel és fordítja előnyére: „Az elmúlt négy-öt év tapasztalatai alapján határozottan kijelenthető, hogy a magyar kisbefektetők kimondottan jó döntéseket hoznak, amikor vészjósló időkben mernek részvényeket vásárolni” – szögezte le a BÉT vezérigazgatója. Szerinte egy jól diverzifikált portfólióban az egyedi kockázat eloszlik, és hosszú távon jól tud érvényesülni az a tendencia, hogy a kockázatosabb eszközök magasabb hozamokkal bírnak.
A BUX jelenlegi alakulása alapján erős bikapiac körvonalazódik, ráadásul az előttünk álló időszakban is jól muzsikálhatnak a hazai részvények. „A hazai befektetőknél jelentős mennyiségű állampapír van, amelyekből komoly cashflow-k várhatók a következő években – összegezte Csillag Zsigmond. A szakértő szerint ezek jelentős része a részvénypiacot is választhatja, mivel az alacsony kockázatú újrabefektetés már nem fog olyan magas hozammal kecsegtetni, mint korábban, ez pedig lökést adhat a legfontosabb hazai tőzsdeindexnek is.
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.
Forrás: OTP BANK
Mezőgazdaság
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
A Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Tavaly arról számoltunk be, hogy a 8. ütem során, 2025 májusában a Wagner Károly Alapítvány 207 dokumentummal, összesen 25 212 oldal terjedelemben bővítette a szakkönyvtárat. Újabb lépésként 2025 második felében és 2026 első felében, a 9. ütem keretében közel 25 ezer oldalnyi anyagot dolgoztunk fel:
Wagner Károly Alapítvány
Az Erdészeti Kutatások 47 kötete, előzékekkel együtt mintegy 16 500 oldal terjedelemben.
A Soproni Egyetem archív jegyzetei, mintegy 4000 oldal terjedelemben.
A Gyökerek és lombok- Erdészportrék című sorozat 12 kötete, mintegy 4500 oldal terjedelemben.
Ez azt jelenti, hogy a 9. ütem befejeztével, 2026 második felében már közel 1740 dokumentum és 348 ezer oldalnyi anyag lesz elérhető a bárki számára hozzáférhető, szabadon kereshető a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár adatbázisában.
Az Erdészeti Kutatások és az egyetemi jegyzetek
Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének, az ERTI-nek a főigazgatója hozzájárulásával megkaptuk az intézet újabb kori tudományos közleményeinek, az Erdészeti Kutatásoknak 47 kötetét. Mivel a könyvtár már tartalmazza az ezt megelőzően, Erdészeti Kísérletek címmel megjelent közleményeket, a gyűjtemény a jelenlegi bővítéssel vált teljes körűen elérhetővé a nagyközönség számára.
Kiss Csabának, az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya elnökének köszönhetően 23 olyan archív egyetemi jegyzetet kaptunk meg digitalizálásra, amelyek korábban nem szerepeltek az adatbázisban. Bár a dokumentumok állapota, valamint a nehezen olvasható, kézzel írt sokszorosítások miatt néhány anyag végül nem került be a rendszerbe, így is jelentős, 4000 oldalt meghaladó anyaggal gazdagodott a szakkönyvtár.
Gyökerek és lombok. Erdészportrék
A bővítés különösen értékes eleme a Gyökerek és lombok. Erdészportrék című, 12 kötetes sorozat, amelyet Pápai Gábor, az Erdészeti Lapok egykori főszerkesztője szerkesztett. A digitalizálást Haraszti Gyula, az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának elnöke segítette elő.
A 12 kötet teljes anyagát Pápai Gábor gyűjtötte össze, az interjúkat ő készítette, és a megjelenés technikai munkálatait is ő irányította. A mintegy 4500 oldalt és 135 kiváló erdészportrét tartalmazó sorozat méltó része lett a WKDK-nak, egyúttal az Országos Erdészeti Egyesület fennállásának 160. jubileumi évére is emlékeztet. Ezúton is köszönjük Pápai Gábor önzetlen és nagylelkű segítségét.
Forrás: Wagner Károly Alapítvány – Szalga Boglárka – Indigocom
Mezőgazdaság
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma idén május 11-én egy Bács-Kiskun vármegyei, Kiskunhalason tartott ló esetében megerősítette a lovak fertőző kevésvérűségét (FKV). A helyileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt intézkedéseket haladéktalanul megtette.
Fotó: NÉBIH
A hatósági intézkedések során az érintett lótartó együttműködő volt, az állattartás körülményei rendezettek voltak. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy a lovas rendezvényeken továbbra is kötelező az előírt állategészségügyi szabályok betartása.
A fertőzött lovat a fertőzöttség gyanújának felmerülését követően azonnal elkülönítették, majd a fertőzöttség megerősítése után – a jogszabályi előírásoknak megfelelően, valamint arra tekintettel, hogy a fertőzött lovak életük végéig vírushordozók maradnak – az érintett állatot elaltatták. A szakemberek elvégezték az állati tetem megfelelő ártalmatlanítását és elkülönítés helyének szigorított fertőtlenítését. Továbbá a fertőzött állattal azonos tartási helyen lévő fogékony állatok vizsgálata is megtörtént, melyek valamennyi esetben negatív eredménnyel zárultak. A hatósági intézkedések eredményes végrehajtását az érintett lótartó együttműködő magatartása jelentősen elősegítette.
A hatóság hangsúlyozza, hogy a lovas rendezvények fokozott állatorvosi felügyelet mellett továbbra is megtarthatóak. Ugyanakkor kiemelten fontos azon előírások maradéktalan betartása, miszerint lovas rendezvényen kizárólag olyan ló vehet részt, amely rendelkezik egy évnél nem régebbi, fertőző kevésvérűségre vonatkozó negatív szűrővizsgálati eredménnyel, valamint az előírt azonosító okmányokkal.
A betegségről további hasznos és fontos információk elérhetőek a Nébih portálon:
https://portal.nebih.gov.hu/gyik/allat/gyakran-ismetelt-kerdesek/kevesveruseg
A Nébih a cikkben foglaltakhoz kapcsolódóan felhívja valamennyi lótartó figyelmét a megelőző intézkedések betartásának, valamint a jogszabályban előírt szűrővizsgálatok elvégzésének kiemelt fontosságára.
• Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges a jelen tudományos álláspont szerint, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre.
• A fertőzést okozó vírus retrovírus, melynek jellegzetessége, hogy „megbújik”, akár egészségesnek tűnő ló is lehet fertőzött, de a fertőzés a lovak között nagyon lassan terjed! A fertőzött lovak változó immunállapota miatt is nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatok elvégeztetése!
• A lótartók felelőssége, hogy mindent megtegyenek lovaik egészségéért és a fertőzések elkerüléséért. Ennek keretében valamennyi lovukon végeztessék el a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik. Amennyiben a lovak más állattartó lovaival is érintkeznek vagy érintkezhetnek, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.
• Ne vásároljanak ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
• Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.
• Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződjenek meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.
• Fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről (Románia vagy Európai Unión kívüli ország) származó lovak esetén győződjenek meg arról, hogy az állaton az indulás előtt elvégezték a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, és eredménye negatív lett.
• A fertőző kevésvérűség szempontjából veszélyeztetett területről érkező vagy túráról visszatérő lovakat különítsék el az állomány többi részétől, és végeztessék el rajtuk a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Hétfőtől már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében lesz érvényben tűzgyújtási tilalom
A jelentős csapadék miatt módosították a tűzgyújtási tilalmakat
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) egyetértésével 2026. május 18-tól Csongrád-Csanád vármegyében is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat. Holnaptól már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében marad érvényben a tilalom.
Fotó: NÉBH
Az elmúlt 24 órában Csongrád-Csanád vármegyében is elegendő mennyiségű és intenzitású csapadék hullott az erdei biomassza átnedvesítéséhez, ezért a tűzveszély megszűnésével a hatóság 2026. május 18-tól e vármegyében is feloldja a tűzgyújtási tilalmat. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében továbbra is érvényben marad a tilalom.
A tűzgyújtási szabályokról a www.erdotuz.hu és a www.katasztrofavedelem.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
Forrás: NÉBIH
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
Vigyázzunk az úton átkelő teknősökre!
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
KITEKINTŐ: Románia – visszatért a medve a településekre, az ember pedig fél az erdőtől
Kiss Sándor: A Nagy-Sárrét apró vadászai – Eredeti képekkel
KITEKINTŐ: Japán „Farkasszörny” robotokat vet be a rekordszámú medvetámadások visszaszorítására
Nem volt elejtési jogosultsága
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Életbak puskavégen
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
A nagy bajszos
110 méterről lőtte le a korongot Davide de Carolis – Benelli Advanced Impact bemutató Hatvanban
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
KITEKINTŐ (NÉMETORSZÁG): Azonosították az első aranysakál territóriumot
